Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

e 1979, november 2., péntek Mi lesz a Kincskereső novemberi számában ? Utazás a tankötelezettségi törvény körül A Kincskereső novemberi számát a műfaji változatos­ság jellemzi. A sci-fi-kedve- lők Tőke Péter új tudomá­nyos-fantasztikus novelláját, A fogadást olvashatják; aki pedig egyaránt szereti a hu­mort és a kalandot, Ka­rinthy Frigyes Verne-paró­diáján mulathat. A Csömöri úttól egészen a Filatori-gá- tig rettenthetetlen hőse a világ körüli útnál is veszé­lyesebb feladatra vállalko­zik: át akar jutni Pestről Budára, s ez az utazás már a század elején is bővelke­dett kalandokban — a cső­törés és a csúcsforgalom Verne-regénybe illő viszon­tagságokat kínál az utazók­nak (akárcsak ma). Trencsényi László novellá­ja, Az első hó, arról szól, hogyan hoz össze újra a kö­zös munka egy már-már szétzüllő osztályközösséget. Gazdag és változatos a szám versanyaga is. Téli népszo­kásokat elevenítenek föl Bárdosi Németh János ver­sei, a Lucázás és a regölés. Minden A mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács Végrehaj­tó Bizottsága október 31-én tartott ülésén tárgyalta az épülő 8 tantermes általános iskola helyzetét. A kivitele­ző, a Mezőberényi Építőipa­ri Szövetkezet elnöke, Vrbovszki János beszámoló­ja előtt a vb tagjai elláto­gattak, s a helyszínen tájé­kozódtak az építkezésről. A megyei tanácsi beruházással épülő iskola építése ponto­san, ütemterv szerint halad. Az építkezés 1978-ban kezdő­dött, s már a kivitelező el­végezte a zárófödém szigete­lését, a második ütemben épülő résznél pedig a főbe­járat monolit födémét is be­tonozták. Az egyedi terv alapján épülő iskola további munká­lataihoz gyorsan szükség lenne a kereskedelemben nem kapható fa alapanyagú nyílászárók gyártására. A 800 ezer forint értékű nyí­lászárók elkészítését a Gyo­mai Építőipari Szövetkezet vállalta. Igaz, csak az ajtó­kat ígérték 1980. január 31- ig, a fennmaradó szerkeze­teket április 30-ig. Most foly­nak a tárgyalások az utóbbi határidejének megrövidítésé­re. Az acél nyílászáró szer­kezeteket a kivitelezők a jö­vő héten építik meg. Utána Szerdán reggel valameny- nyien összefogtuk magunkon a felöltőt, kabátot a két pi­ros-fehér Ikarusz mellett. Nyolc óra felé járt az idő, amikor a második alkalom­mal megrendezett országos műemlékvédelmi tanácsko­zás résztvevőivel megyejárás­ra elindultak a buszok. Az első állomás Endrőd. A szemerkélő eső sem tudja megzavarni a vendégeket, hogy a szépen helyreállított, ma tájháznak helyet adó pa- raszU ház homlokzatában ne gyönyörködhessenek. No, meg az érdekes, homorúra Tandori Dezső új verse a játékmedvék és a verebek barátkozását meséli el játé­kos humorral. A XIX. századi nagy oszt­rák költő, Nikolaus Lenau élete jelentős részét Ma­gyarországon töltötte, egyik legszebb magyar tárgyú köl­teményét, A pusztai csárda címűt közli a Kincskereső, s egyúttal Lenau életrajzi adatait is a Néhány szer­zőnkről rovatban. A testvérmúzsák rovat Tarbay Ede—Koós Iván: Ismerkedjünk a bábjátékkal című sorozatának befejező részét közli, a cikksorozat bizonyára újabb híveket szer­zett a gyerekek körében egy­re népszerűbbé váló bábo­zásnak. Puskin nevét nálunk is is­merik a gyerekek, aki sze­retné jobban megismerni az orosz költészet legnagyobb alakját, haszonnal forgat­hatja Enyedy György írását, amely az Irodalmi séták ro­vatban jelent meg. kerül sor ezek lefóliázására, s ezzel sikerül téliesíteni az építkezést. A helyszíni szem­lén kiderült az is, hogy a tantermek természetes fényű világítása — ami esztétikai­lag is elismerésre méltó —, felülről, a tető felől érkezik majd. Ugyanis hosszú csí­kokban fölső ablakszerűén érkezik majd a fény. A szö­vetkezet kiemelt beruházás­ként kezeli az iskola építését, tudván, milyen szorongató helyzetben vannak a nagy­község általános iskolái. A helyszíni szemle is meggyő­zött mindenkit arról, hogy a tervezett időpontban, 1980. szeptember 1-én megkezdőd­het a tanítás Mezőberény új iskolájában. Az épülethez kapcsolódó tornaterem alapozása most kezdődik. A korábbi tervek­től eltérően nagyobb alapte­rületű tornaterem építésére kerül sor, amelyben a lab­dajátékokra is lehetőség nyí­lik. A tornaterem csarnok­szerkezetének felállítását, összeszerelését 1979. decem­ber 31-ig készítik el várha­tóan. Az átadás határide­je pedig: 1981. december 31. Az építők, a meglevő nehéz­ségek ellenére, lelkiismerete­sen, jól végzik munkájukat. B. S. E. kialakított tomácmennyezet- ben. A hátsó kamrában fo­nalfelvetéssel foglalkozik két idős néni. A szövést megelő­ző, ősi eredetű munkát meg­nézni: ritkán adódik alka­lom. Kattognak a vakus fényképezőgépek. Bár a néprajzzal, népi műemlékekkel foglalkozó szakemberek vannak itt, mégis nagy várakozással ül vissza mindenki a buszba. A következő állomásunk a Dé- vaványa melletti tájvédelmi körzet, a túzokrezervátum. Abban a bizonyos nusz^me- gyedik órában avatkoztak Előjáték. Helyszín: egy nagyközség közművelődési aktívaülése. Szópárbaj. Az iskolaigazgató: — Köz­ségünkben több mint 400 dolgozó nem végezte el a 8 osztályt. Mégis, nehezen megy a beiskolázásuk. Ez pedig egyben a munkaadók felelős­sége is! A település legnagyobb üzemének igazgatója: — Mi félmilliót költünk évente oktatási célokra. De szeretném tudni, hogyan le­hetséges, hogy a munkára je­lentkező fiatalok között is akad jócskán olyan, aki csak néhány osztályt végzett. Ide­je volna megszüntetni az „utánpótlás” újratermelődé­sét! — mondta indulatosan. Persze, azon is érdemes el­gondolkozni, hogy a 8 osz­tályt nem végzettek gyakran többet keresnek, mint egy kvalifikált szakmunkás ... * * * A szülők kötelessége, hogy 6—14 éves korú gyermeküket általános iskolába járassák. Erre született meg a tankö­telezettségi törvény. Betarta­tására szigorú jogszabályok, sőt, fegyverként pénzbírság kiszabása is segítségére van — a tanácsok által — az is­koláknak. Vannak települé­sek, ahol néhány kirívó ese­tet leszámítva már nem okoz gondot a törvény megvalósí­tása. S ahol igen? Ott keser­ves, naponta megújuló küz­delmet kell vívni. Az pedig nem kétséges: az iskolát idő előtt elhagyó gyerekek sor­sáért mi, felnőttek vagyunk a felelősek. Ök csak később, és egyben későn döbbennek rá veszteségükre ... Az „Alapelvek az általá­nos iskola nevelő és oktató munkájához” dokumentum­ban a következő áll: „Min­den rendelkezésre álló esz­közzel akadályozzuk meg a tanuló „lemorzsolódását”, az iskola idő előtti elhagyását, csökkentsük minimumra a tanéw eszteséget — általában mindent tegyünk meg a tan­kötelezettségi törvény meg­valósításáért.” — Sarkadon az 1-es szá­mú általános iskolában a szó szoros értelmében harc fo­lyik a legapróbb eredménye­kért is. Ez utóbbi küzdelem hol egy, hol több gyerek megtartásában realizálódik. Az iskola létszáma megköze­líti az ezret. Az alsó tago­zatba 82 cigány gyerek, a fel­sőbe már csak 49, s ebből 8. osztályba mindössze 5 jár! Talán reménykedésre is okot közbe a természetvédelmi sek, hogy megmentsék az Alföld szép, érdekes madár­óriását a végleges kipusztu­lástól. Egy évvel ezelőtt kez­dődött el a sok mindent pót­ló, helyre hozó munka. Há­rom, építészetileg csodálato­san harmonizáló, paraszti ka­rakterstílusban épült ház­együttesben kapott helyet a szigorúan zárt terület védel­méhez, a madarak életéhez, egészségéhez szükséges kelte­tő, csibenevelő, laboratóri­um, műtő, irodák, vendégfo­gadó helyiségek. A nyáron löl tojást keltettek ki mes­terségesen. Majdnem félszáz túzokcsibe köszönheti életét az értő, gondos kezeknek. Mintha oszlana a szürkés felhőkupola. Aztán megcsil­lan egy-egy fáradt napsugár is a fátlan, végtelen puszta­ságon. A bozótosok fölött számolatlanul rengeteg varjú kavarog. „Miért nincsen er­re egyetlen fa sem?” — kér­dezi valaki, útban következő állomásunk, Füzesgyarmat felé. Dr. Tábori György nyu­galmazott múzeumigazgató, a táj, azaz a Nagy-Sárrét szak­ismerője kis előadásban ad választ. Majd Borbiró Lajos, a gyarmati, országos hírnevű helytörténeti kör vezetője ve­szi át a mikrofont és mond előzetest a hetvenháromban alakult, a Szocialista Kultú- ráért-tal kitüntetett körről, s legújabb büszkeségükről. A „legújabb büszkeség” a Sinn.. „ alatt fehéredik. Hivatalos neve: a „Nem segít minket senki!” adhat, hogy az idén végre először, a szülők beírattak minden tanköteles korú gye­reket. * * * Mikor jövetelünk céljára rátérünk, az iskola igazgató­jának arcán megkeményed­nek a vonások. Küzdelmei­ket elképesztő történetekkel példázza, hol nagy hangon bosszankodva, hol meg a ma­guk tehetetlenségén is ne­vetve. Vizsgálatok, felméré­sek, hasznos, máskor üres tanácsok garmadával töltik meg tarsolyukat. De gondjai­kat egyedül maguk oldhatják meg. — A cigány gyerekek zö­me nem jár óvodába. Meg­szervezzük hát számukra az iskolaelőkészítőt — mondja .Szilágyi Sándor igazgató. — De a szülők egy része nem küldi el a gyerekeket, mert ez nem kötelező, ezért nem jár bírság! Így ezek a gyere­kek már behozhatatlan hát­ránnyal indulnak. Sok ren­des, szorgalmas cigány tanu­lónk van. A problémák né­hány „nevezetes” családból erednek. Bár meg kell mon­danom, 40 veszélyeztetett gyermekünkből csak 25 a ci­gány tanuló? De mit is te­hetünk? Először is ezeket a szülőket rá kellene venni a rendszeres munkára, mert a gondok mindig onnan ered­füzesgyarmati Csánki Dezső helytörténeti kör székháza. íme, hogyan lehet hasznosí­tani a népi műemlékeket: er­re példa a szépen helyreállí­tott, berendezett ház is, amelynek gazdasági udvarát, kovácsműhelyét a közeljövő­ben teszik megtekinthetővé a kutató gyarmati fiatalok. A kicsit hosszúra nyúlt ebéd után Vésztő felé hala­dunk. Jobbra, egy folyóholt­ág hídjánál állnak le a bu­szok. Gyalog baktatunk a Mágor-halomra, a Csolt-mo- nostort megnézni. A felázott utat kökénybokrok szegélye­zik. Biztos fagyott már erre­felé, ha nem is számottevő­en, de annyira mégis, hogy ízes-édessé csípte a szép kék bogyókat. „Csemegézd, ilyen nincs a Belvárosban” — évő- dik valaki a pesti vendégek közül. Láthatóan fáradt már min­denki, amikor Békéscsaba határába, a megyejárás utolsó állomására, a Gaj­dács-tanyára érkezünk. Itt lesz majd a gabonamúzeum. Fekete Jánosnénak, a város tanácselnök-helyettesének ér­dekes tájékoztatója után jól­esik az üdítő, meg a kemen­cében sütött, hamisítatlan evidéki étel, a brindzás, a túrós, a káposztás és a tejfö­lös lángos. Későre jár, amikor a busz visszaindul a városba, az ál­lomásra. Vége a tanácskozás­nak. Két év múlva ismét ta­lálkozunk, Békésen. Nemesi László Fotó: Gál Edit nek, ahol a szülők iszákosak, munkakerülők, törvénysér­tők, egyszóval a rendezetlen családi körből. De hadd mondjak néhány jellemző adatot! Még négy évvel ezelőtt 122, addig ta­valy már csak 71 esetben tettünk igazolatlan mulasztás miatt feljelentést. Ez utóbbi alkalmából 13 ezer 800 forin­tot fizettek ki a szülők. De nézzük csak tovább! — lapoz egyet a tavaly készült sta­tisztikai kimutatásokban. — Az 1971/72-es tanévben első osztályba íratkozottak össz- létszáma 107 volt. Ebből 15 elköltözött, egyet felmentet­tünk, ötöt kisegítőbe tettünk át, 10 megbukott, s végül a tavalyi esztendőben ebből 77 tanuló végezte el a 8 .osz­tályt. És eddig ez az eddigi legjobb átlagunk! A végző­sök között csak 6 cigány ta­nulónk volt... Persze nem mondunk le azokról sem, akiket eltiltunk, vagy fel­mentünk. Igyekszünk be­kapcsolni őket a dolgozók is­kolájában folyó oktatásba. Gondjaink eredője: hogy problémás gyermekeinknél a szülőkre se lehet támaszkod­ni. Sajnos a cigány gyerekek korai nemi érésük miatt hagyják ott sokszor az isko­lát. Mi azért minden eszközt megragadunk, igyekszünk megértőek lenni. De elnéző­ek? Azt nem szabad! * * * Két cím, s benne az állan­dó gondot okozó gyermekek egész listája vezetett utunk következő állomásához, a Ga­lamb utcába. Érkezésünkkor egész „delegációnyi” felnőtt, gyerek futott össze. A lát­vány, ami fogad, oldalakon keresztül tartó ecsetelgetés- sel is csak fakó és torz le­hetne. Az istállónak is al­kalmatlan egyszobányi ház­ban van, hogy húszon felül is laknak. Nem mertünk be­menni. Egy jól meghízott né­met juhász kutya gazdáival vetekedő „lakhelyéről” állan­dóan kitömi készül. Plusz 5 fok van. Két három—négy év körüli gyerek meztelen alsó- testtel ül a ház kerítésének tövében, két jobban öltözött testvére mellett. Arcocskájuk a piszoktól szinte felismer- hetetlen. Tizenketten testvé­rek. Bátyjuk, Béla 16 éves, és 2 elemit végzett. Neve mellett ott áll az fm. Azaz: felmentett. Ma elaludt, azért nem ment dolgozni... Az apa, Rövid István Gyulán köztisztasági dolgozó. A ház­ban szükség van Bélára. Mos, segít vigyázni a gyerekekre és nyomorék bátyjára. Az anya még reggel elment ha­zulról. — Egy héten megkeresem a kétezret is — büszkélke­dik, bár közben bizalmatla­nul méreget. — Elég nekem a két osztály! — vágja rá kérdésemre. — Dógozni így is lehet. Meg megyek én majd Pestre. Az építőiparba. Semmiféle segélyt nem ád itt a tanács, csak a nyomorék testvérem kap cociális se­gélyt ... — Hé! Én aztán elzavar­nám innen magukat! — si- vít közbe egy sovány asz- szonyság —, pont egy ilyen nagy családos anyát kell ki­prédikálni? — És hol vannak a test­véreid? — Hát iskolában. (Arankát, aki 6 éves múlt, egészségi okok miatt felmen­tették. Tibor másodikos, Etelka negyedikes, Gábor ötödikes, Pál hatodikos.) Közben megérkezik az anya. Rajta bunda van. — Nem cigányklub kellett volna ide! Nézze meg milyen házban lakunk! Nem segít nekünk semmid sem a tanács. (Mint később megtudtuk, azért nem egészen így áll a helyzet. Idén is részesültek egyszeri segélyben, a nyomo­rék fiú pedig havi 1200 fo­rintos szociális segélyt kap.) — Most is hozom a ruhát a magyaroktól. Mért meztele­nek a gyerekek? Hát nem tűrik ezek magukon a ruhát — nevet egy nagyot. — Azt mondta a tanács, csak úgy építik fel a házunkat, ha el­vitetem a menhelyre a gye­rekeket. Hát akkor inkább nem kell! (És folyik, árad belőle a panasz. Az utcán vé­gighaladva a szomszédok persze, egész mást mesél­nek ...) Pár utcával arrébb már vár bennünket a kerítésnek támaszkodva Horváth Lajos- né. Tizenhárom gyereke van. Ebből négy már önálló éle­tet él. Otthon 9 gyerek van, 5 iskolába jár. — Miért nem engedi ki a gyerekeket? — nézünk az ablak mögötti leselkedőkre. — Nem, azt nem lehet — néz ránk ravaszul. — Iskolában van mind­egyik? — kérdezzük, élve a gyanúperrel. — Elment mindegyik. De a Gyurkát, mert fáj a szíve, felmentették. Aranka máso­dikos, Ágnes is, Béla meg harmadikos. Elemér 12 éve­sen negyedikes, Attila 14 éve­sem ötödikes. (Mint később kiderült, Elemér nem volt iskolában, ő is az ablak mö­gül lesett bennünket.) — Van nekem mindenem, két szoba, egy kiugró, meg egy ímra. — Mért nem járnak napközibe? Mert nem tudom kifizetni, béna ám az én uram! (De csak addig, amíg a tanács orvosi igazo­lást nem kér.) Béla már a Lenin Tsz-ben dolgozik. Egy hétre 900—800 forintot is megkeres. Tudja — veszi ki a pipát a szájából —, nem fogott az esze, azért végzett csak két osztályt. De le tud­ja ám írni a nevét. Abból élünk, amit a Béla keres. Meg amit a nagyfiúk haza- küldenek. Semmilyen segélyt sem kapok én a tanácstól. Járnak, járnak a gyerekek az iskolába — füllent szem­rebbenés nélkül —, csak ak­kor nem mennek, ha kimo­som a ruhájukat. Na, az már igaz, hogy a tankönyvet az igazgató úr vette meg a gye­rekeknek. Nézze meg, mi­lyen szép OTP-s házunk van! Egy hónapra 130 forin­tot kell fizetni. Az udvaron elképesztő sze­mét, és vidáman játszik há­rom jól megtermett kutya. Aztán a ház asszonyát meg­próbáljuk lefotózni, de seho­gyan sem áll kötélnek. Sar­kon fordul, és köszönés nél­kül otthagy bennünket. B. Sajti Emese SZlNHÍZ, mozi 1979. november 2-án, pénteken, Békéscsabán, 15.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA János vitéz bérlet. 1979. november 2-án, pénteken, Gyomán, 19.30 órakor: Árva Bethlen kata * * * Békési Bástya: 4 órakor: Ven­dégek vadnyugaton, 6 és negyed 9 órakor: Kínai negyed. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Nem élhetek muzsika­szó nélkül, 7 órakor: Az utolsó szolgálat. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 és du. 4 órakor: Ul- zana, 6 és 8 órakor: Dráma a tengerparton. Békéscsabai Terv: Magyar rapszódia. Gyulai Erkel: íél 6 és íél 8 órakor: A fekete farkasok üvöltése — 21.30 óra­kor: Brúnó vándorlásai. Gyu­lai Petőfi: 3 és 5 órakor: Szü­letésnap, 7 órakor: Száll a ka­kukk fészkére. Orosházi Béke: Kaszkadőrök. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Sztrogof Mihály, fél 8 órakor: Júlia. Szarvasi Táncsics: Ned Kelly. terv szerint halad Megyejáráson kutatókkal Túzok, kökény és brindzás lángos A túzokrezervátum épületei a mai karakterépítészet szép Példái (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents