Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
e 1979, november 2., péntek Mi lesz a Kincskereső novemberi számában ? Utazás a tankötelezettségi törvény körül A Kincskereső novemberi számát a műfaji változatosság jellemzi. A sci-fi-kedve- lők Tőke Péter új tudományos-fantasztikus novelláját, A fogadást olvashatják; aki pedig egyaránt szereti a humort és a kalandot, Karinthy Frigyes Verne-paródiáján mulathat. A Csömöri úttól egészen a Filatori-gá- tig rettenthetetlen hőse a világ körüli útnál is veszélyesebb feladatra vállalkozik: át akar jutni Pestről Budára, s ez az utazás már a század elején is bővelkedett kalandokban — a csőtörés és a csúcsforgalom Verne-regénybe illő viszontagságokat kínál az utazóknak (akárcsak ma). Trencsényi László novellája, Az első hó, arról szól, hogyan hoz össze újra a közös munka egy már-már szétzüllő osztályközösséget. Gazdag és változatos a szám versanyaga is. Téli népszokásokat elevenítenek föl Bárdosi Németh János versei, a Lucázás és a regölés. Minden A mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága október 31-én tartott ülésén tárgyalta az épülő 8 tantermes általános iskola helyzetét. A kivitelező, a Mezőberényi Építőipari Szövetkezet elnöke, Vrbovszki János beszámolója előtt a vb tagjai ellátogattak, s a helyszínen tájékozódtak az építkezésről. A megyei tanácsi beruházással épülő iskola építése pontosan, ütemterv szerint halad. Az építkezés 1978-ban kezdődött, s már a kivitelező elvégezte a zárófödém szigetelését, a második ütemben épülő résznél pedig a főbejárat monolit födémét is betonozták. Az egyedi terv alapján épülő iskola további munkálataihoz gyorsan szükség lenne a kereskedelemben nem kapható fa alapanyagú nyílászárók gyártására. A 800 ezer forint értékű nyílászárók elkészítését a Gyomai Építőipari Szövetkezet vállalta. Igaz, csak az ajtókat ígérték 1980. január 31- ig, a fennmaradó szerkezeteket április 30-ig. Most folynak a tárgyalások az utóbbi határidejének megrövidítésére. Az acél nyílászáró szerkezeteket a kivitelezők a jövő héten építik meg. Utána Szerdán reggel valameny- nyien összefogtuk magunkon a felöltőt, kabátot a két piros-fehér Ikarusz mellett. Nyolc óra felé járt az idő, amikor a második alkalommal megrendezett országos műemlékvédelmi tanácskozás résztvevőivel megyejárásra elindultak a buszok. Az első állomás Endrőd. A szemerkélő eső sem tudja megzavarni a vendégeket, hogy a szépen helyreállított, ma tájháznak helyet adó pa- raszU ház homlokzatában ne gyönyörködhessenek. No, meg az érdekes, homorúra Tandori Dezső új verse a játékmedvék és a verebek barátkozását meséli el játékos humorral. A XIX. századi nagy osztrák költő, Nikolaus Lenau élete jelentős részét Magyarországon töltötte, egyik legszebb magyar tárgyú költeményét, A pusztai csárda címűt közli a Kincskereső, s egyúttal Lenau életrajzi adatait is a Néhány szerzőnkről rovatban. A testvérmúzsák rovat Tarbay Ede—Koós Iván: Ismerkedjünk a bábjátékkal című sorozatának befejező részét közli, a cikksorozat bizonyára újabb híveket szerzett a gyerekek körében egyre népszerűbbé váló bábozásnak. Puskin nevét nálunk is ismerik a gyerekek, aki szeretné jobban megismerni az orosz költészet legnagyobb alakját, haszonnal forgathatja Enyedy György írását, amely az Irodalmi séták rovatban jelent meg. kerül sor ezek lefóliázására, s ezzel sikerül téliesíteni az építkezést. A helyszíni szemlén kiderült az is, hogy a tantermek természetes fényű világítása — ami esztétikailag is elismerésre méltó —, felülről, a tető felől érkezik majd. Ugyanis hosszú csíkokban fölső ablakszerűén érkezik majd a fény. A szövetkezet kiemelt beruházásként kezeli az iskola építését, tudván, milyen szorongató helyzetben vannak a nagyközség általános iskolái. A helyszíni szemle is meggyőzött mindenkit arról, hogy a tervezett időpontban, 1980. szeptember 1-én megkezdődhet a tanítás Mezőberény új iskolájában. Az épülethez kapcsolódó tornaterem alapozása most kezdődik. A korábbi tervektől eltérően nagyobb alapterületű tornaterem építésére kerül sor, amelyben a labdajátékokra is lehetőség nyílik. A tornaterem csarnokszerkezetének felállítását, összeszerelését 1979. december 31-ig készítik el várhatóan. Az átadás határideje pedig: 1981. december 31. Az építők, a meglevő nehézségek ellenére, lelkiismeretesen, jól végzik munkájukat. B. S. E. kialakított tomácmennyezet- ben. A hátsó kamrában fonalfelvetéssel foglalkozik két idős néni. A szövést megelőző, ősi eredetű munkát megnézni: ritkán adódik alkalom. Kattognak a vakus fényképezőgépek. Bár a néprajzzal, népi műemlékekkel foglalkozó szakemberek vannak itt, mégis nagy várakozással ül vissza mindenki a buszba. A következő állomásunk a Dé- vaványa melletti tájvédelmi körzet, a túzokrezervátum. Abban a bizonyos nusz^me- gyedik órában avatkoztak Előjáték. Helyszín: egy nagyközség közművelődési aktívaülése. Szópárbaj. Az iskolaigazgató: — Községünkben több mint 400 dolgozó nem végezte el a 8 osztályt. Mégis, nehezen megy a beiskolázásuk. Ez pedig egyben a munkaadók felelőssége is! A település legnagyobb üzemének igazgatója: — Mi félmilliót költünk évente oktatási célokra. De szeretném tudni, hogyan lehetséges, hogy a munkára jelentkező fiatalok között is akad jócskán olyan, aki csak néhány osztályt végzett. Ideje volna megszüntetni az „utánpótlás” újratermelődését! — mondta indulatosan. Persze, azon is érdemes elgondolkozni, hogy a 8 osztályt nem végzettek gyakran többet keresnek, mint egy kvalifikált szakmunkás ... * * * A szülők kötelessége, hogy 6—14 éves korú gyermeküket általános iskolába járassák. Erre született meg a tankötelezettségi törvény. Betartatására szigorú jogszabályok, sőt, fegyverként pénzbírság kiszabása is segítségére van — a tanácsok által — az iskoláknak. Vannak települések, ahol néhány kirívó esetet leszámítva már nem okoz gondot a törvény megvalósítása. S ahol igen? Ott keserves, naponta megújuló küzdelmet kell vívni. Az pedig nem kétséges: az iskolát idő előtt elhagyó gyerekek sorsáért mi, felnőttek vagyunk a felelősek. Ök csak később, és egyben későn döbbennek rá veszteségükre ... Az „Alapelvek az általános iskola nevelő és oktató munkájához” dokumentumban a következő áll: „Minden rendelkezésre álló eszközzel akadályozzuk meg a tanuló „lemorzsolódását”, az iskola idő előtti elhagyását, csökkentsük minimumra a tanéw eszteséget — általában mindent tegyünk meg a tankötelezettségi törvény megvalósításáért.” — Sarkadon az 1-es számú általános iskolában a szó szoros értelmében harc folyik a legapróbb eredményekért is. Ez utóbbi küzdelem hol egy, hol több gyerek megtartásában realizálódik. Az iskola létszáma megközelíti az ezret. Az alsó tagozatba 82 cigány gyerek, a felsőbe már csak 49, s ebből 8. osztályba mindössze 5 jár! Talán reménykedésre is okot közbe a természetvédelmi sek, hogy megmentsék az Alföld szép, érdekes madáróriását a végleges kipusztulástól. Egy évvel ezelőtt kezdődött el a sok mindent pótló, helyre hozó munka. Három, építészetileg csodálatosan harmonizáló, paraszti karakterstílusban épült házegyüttesben kapott helyet a szigorúan zárt terület védelméhez, a madarak életéhez, egészségéhez szükséges keltető, csibenevelő, laboratórium, műtő, irodák, vendégfogadó helyiségek. A nyáron löl tojást keltettek ki mesterségesen. Majdnem félszáz túzokcsibe köszönheti életét az értő, gondos kezeknek. Mintha oszlana a szürkés felhőkupola. Aztán megcsillan egy-egy fáradt napsugár is a fátlan, végtelen pusztaságon. A bozótosok fölött számolatlanul rengeteg varjú kavarog. „Miért nincsen erre egyetlen fa sem?” — kérdezi valaki, útban következő állomásunk, Füzesgyarmat felé. Dr. Tábori György nyugalmazott múzeumigazgató, a táj, azaz a Nagy-Sárrét szakismerője kis előadásban ad választ. Majd Borbiró Lajos, a gyarmati, országos hírnevű helytörténeti kör vezetője veszi át a mikrofont és mond előzetest a hetvenháromban alakult, a Szocialista Kultú- ráért-tal kitüntetett körről, s legújabb büszkeségükről. A „legújabb büszkeség” a Sinn.. „ alatt fehéredik. Hivatalos neve: a „Nem segít minket senki!” adhat, hogy az idén végre először, a szülők beírattak minden tanköteles korú gyereket. * * * Mikor jövetelünk céljára rátérünk, az iskola igazgatójának arcán megkeményednek a vonások. Küzdelmeiket elképesztő történetekkel példázza, hol nagy hangon bosszankodva, hol meg a maguk tehetetlenségén is nevetve. Vizsgálatok, felmérések, hasznos, máskor üres tanácsok garmadával töltik meg tarsolyukat. De gondjaikat egyedül maguk oldhatják meg. — A cigány gyerekek zöme nem jár óvodába. Megszervezzük hát számukra az iskolaelőkészítőt — mondja .Szilágyi Sándor igazgató. — De a szülők egy része nem küldi el a gyerekeket, mert ez nem kötelező, ezért nem jár bírság! Így ezek a gyerekek már behozhatatlan hátránnyal indulnak. Sok rendes, szorgalmas cigány tanulónk van. A problémák néhány „nevezetes” családból erednek. Bár meg kell mondanom, 40 veszélyeztetett gyermekünkből csak 25 a cigány tanuló? De mit is tehetünk? Először is ezeket a szülőket rá kellene venni a rendszeres munkára, mert a gondok mindig onnan eredfüzesgyarmati Csánki Dezső helytörténeti kör székháza. íme, hogyan lehet hasznosítani a népi műemlékeket: erre példa a szépen helyreállított, berendezett ház is, amelynek gazdasági udvarát, kovácsműhelyét a közeljövőben teszik megtekinthetővé a kutató gyarmati fiatalok. A kicsit hosszúra nyúlt ebéd után Vésztő felé haladunk. Jobbra, egy folyóholtág hídjánál állnak le a buszok. Gyalog baktatunk a Mágor-halomra, a Csolt-mo- nostort megnézni. A felázott utat kökénybokrok szegélyezik. Biztos fagyott már errefelé, ha nem is számottevően, de annyira mégis, hogy ízes-édessé csípte a szép kék bogyókat. „Csemegézd, ilyen nincs a Belvárosban” — évő- dik valaki a pesti vendégek közül. Láthatóan fáradt már mindenki, amikor Békéscsaba határába, a megyejárás utolsó állomására, a Gajdács-tanyára érkezünk. Itt lesz majd a gabonamúzeum. Fekete Jánosnénak, a város tanácselnök-helyettesének érdekes tájékoztatója után jólesik az üdítő, meg a kemencében sütött, hamisítatlan evidéki étel, a brindzás, a túrós, a káposztás és a tejfölös lángos. Későre jár, amikor a busz visszaindul a városba, az állomásra. Vége a tanácskozásnak. Két év múlva ismét találkozunk, Békésen. Nemesi László Fotó: Gál Edit nek, ahol a szülők iszákosak, munkakerülők, törvénysértők, egyszóval a rendezetlen családi körből. De hadd mondjak néhány jellemző adatot! Még négy évvel ezelőtt 122, addig tavaly már csak 71 esetben tettünk igazolatlan mulasztás miatt feljelentést. Ez utóbbi alkalmából 13 ezer 800 forintot fizettek ki a szülők. De nézzük csak tovább! — lapoz egyet a tavaly készült statisztikai kimutatásokban. — Az 1971/72-es tanévben első osztályba íratkozottak össz- létszáma 107 volt. Ebből 15 elköltözött, egyet felmentettünk, ötöt kisegítőbe tettünk át, 10 megbukott, s végül a tavalyi esztendőben ebből 77 tanuló végezte el a 8 .osztályt. És eddig ez az eddigi legjobb átlagunk! A végzősök között csak 6 cigány tanulónk volt... Persze nem mondunk le azokról sem, akiket eltiltunk, vagy felmentünk. Igyekszünk bekapcsolni őket a dolgozók iskolájában folyó oktatásba. Gondjaink eredője: hogy problémás gyermekeinknél a szülőkre se lehet támaszkodni. Sajnos a cigány gyerekek korai nemi érésük miatt hagyják ott sokszor az iskolát. Mi azért minden eszközt megragadunk, igyekszünk megértőek lenni. De elnézőek? Azt nem szabad! * * * Két cím, s benne az állandó gondot okozó gyermekek egész listája vezetett utunk következő állomásához, a Galamb utcába. Érkezésünkkor egész „delegációnyi” felnőtt, gyerek futott össze. A látvány, ami fogad, oldalakon keresztül tartó ecsetelgetés- sel is csak fakó és torz lehetne. Az istállónak is alkalmatlan egyszobányi házban van, hogy húszon felül is laknak. Nem mertünk bemenni. Egy jól meghízott német juhász kutya gazdáival vetekedő „lakhelyéről” állandóan kitömi készül. Plusz 5 fok van. Két három—négy év körüli gyerek meztelen alsó- testtel ül a ház kerítésének tövében, két jobban öltözött testvére mellett. Arcocskájuk a piszoktól szinte felismer- hetetlen. Tizenketten testvérek. Bátyjuk, Béla 16 éves, és 2 elemit végzett. Neve mellett ott áll az fm. Azaz: felmentett. Ma elaludt, azért nem ment dolgozni... Az apa, Rövid István Gyulán köztisztasági dolgozó. A házban szükség van Bélára. Mos, segít vigyázni a gyerekekre és nyomorék bátyjára. Az anya még reggel elment hazulról. — Egy héten megkeresem a kétezret is — büszkélkedik, bár közben bizalmatlanul méreget. — Elég nekem a két osztály! — vágja rá kérdésemre. — Dógozni így is lehet. Meg megyek én majd Pestre. Az építőiparba. Semmiféle segélyt nem ád itt a tanács, csak a nyomorék testvérem kap cociális segélyt ... — Hé! Én aztán elzavarnám innen magukat! — si- vít közbe egy sovány asz- szonyság —, pont egy ilyen nagy családos anyát kell kiprédikálni? — És hol vannak a testvéreid? — Hát iskolában. (Arankát, aki 6 éves múlt, egészségi okok miatt felmentették. Tibor másodikos, Etelka negyedikes, Gábor ötödikes, Pál hatodikos.) Közben megérkezik az anya. Rajta bunda van. — Nem cigányklub kellett volna ide! Nézze meg milyen házban lakunk! Nem segít nekünk semmid sem a tanács. (Mint később megtudtuk, azért nem egészen így áll a helyzet. Idén is részesültek egyszeri segélyben, a nyomorék fiú pedig havi 1200 forintos szociális segélyt kap.) — Most is hozom a ruhát a magyaroktól. Mért meztelenek a gyerekek? Hát nem tűrik ezek magukon a ruhát — nevet egy nagyot. — Azt mondta a tanács, csak úgy építik fel a házunkat, ha elvitetem a menhelyre a gyerekeket. Hát akkor inkább nem kell! (És folyik, árad belőle a panasz. Az utcán végighaladva a szomszédok persze, egész mást mesélnek ...) Pár utcával arrébb már vár bennünket a kerítésnek támaszkodva Horváth Lajos- né. Tizenhárom gyereke van. Ebből négy már önálló életet él. Otthon 9 gyerek van, 5 iskolába jár. — Miért nem engedi ki a gyerekeket? — nézünk az ablak mögötti leselkedőkre. — Nem, azt nem lehet — néz ránk ravaszul. — Iskolában van mindegyik? — kérdezzük, élve a gyanúperrel. — Elment mindegyik. De a Gyurkát, mert fáj a szíve, felmentették. Aranka másodikos, Ágnes is, Béla meg harmadikos. Elemér 12 évesen negyedikes, Attila 14 évesem ötödikes. (Mint később kiderült, Elemér nem volt iskolában, ő is az ablak mögül lesett bennünket.) — Van nekem mindenem, két szoba, egy kiugró, meg egy ímra. — Mért nem járnak napközibe? Mert nem tudom kifizetni, béna ám az én uram! (De csak addig, amíg a tanács orvosi igazolást nem kér.) Béla már a Lenin Tsz-ben dolgozik. Egy hétre 900—800 forintot is megkeres. Tudja — veszi ki a pipát a szájából —, nem fogott az esze, azért végzett csak két osztályt. De le tudja ám írni a nevét. Abból élünk, amit a Béla keres. Meg amit a nagyfiúk haza- küldenek. Semmilyen segélyt sem kapok én a tanácstól. Járnak, járnak a gyerekek az iskolába — füllent szemrebbenés nélkül —, csak akkor nem mennek, ha kimosom a ruhájukat. Na, az már igaz, hogy a tankönyvet az igazgató úr vette meg a gyerekeknek. Nézze meg, milyen szép OTP-s házunk van! Egy hónapra 130 forintot kell fizetni. Az udvaron elképesztő szemét, és vidáman játszik három jól megtermett kutya. Aztán a ház asszonyát megpróbáljuk lefotózni, de sehogyan sem áll kötélnek. Sarkon fordul, és köszönés nélkül otthagy bennünket. B. Sajti Emese SZlNHÍZ, mozi 1979. november 2-án, pénteken, Békéscsabán, 15.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA János vitéz bérlet. 1979. november 2-án, pénteken, Gyomán, 19.30 órakor: Árva Bethlen kata * * * Békési Bástya: 4 órakor: Vendégek vadnyugaton, 6 és negyed 9 órakor: Kínai negyed. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 7 órakor: Az utolsó szolgálat. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Ul- zana, 6 és 8 órakor: Dráma a tengerparton. Békéscsabai Terv: Magyar rapszódia. Gyulai Erkel: íél 6 és íél 8 órakor: A fekete farkasok üvöltése — 21.30 órakor: Brúnó vándorlásai. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Születésnap, 7 órakor: Száll a kakukk fészkére. Orosházi Béke: Kaszkadőrök. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Sztrogof Mihály, fél 8 órakor: Júlia. Szarvasi Táncsics: Ned Kelly. terv szerint halad Megyejáráson kutatókkal Túzok, kökény és brindzás lángos A túzokrezervátum épületei a mai karakterépítészet szép Példái (A szerző felvétele)