Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
1979. november 14., szerda o A Bonyhádi Cipőgyárban 30 évig többségében varrott technológiával készítették a cipőket, .Jelenleg termelésük kétharmada varrott, egyharmada ragasztott. A változást a kézi munkaerő csökkenése és a termelékenység növelése tette szükségessé. A gyárban ennek ellenére kísérleteznek a korábbi technológia megmentésével. Ennek eredményeként jött létre az úgynevezett „Gotlex” cipő. 1978-ban a mintacipő a BNV-n közönségdíjat nyert. 1979-ben pedig már angol exportra is készítenek „Gotlex”-cipőket. (MTl-fotó — Gottwald Károly felvétele — KS) Keresik jifzű termékeiket A Szarvasi Állami Gazdaság húsüzeme teljesítette ez évi igen szigorú tervét, mintegy 200 ezer sertést dolgozott fel. A nyershúsokkal együtt 50—60-féle terméket forgalmaznak, s ezekkel elsősorban a megye élelmiszerboltjait töltik fel, de a sajátos ízesítésű áruk Szegeden, Szolnokon és Budapesten is nagyon népszerűek. A kereslet változása miatt álltak le az olasz és csabai kolbász felvágott gyártásával, s helyette a turista szalámit kínálják kétféle fűszerezéssel. A házias kolbászok és a házias füstölt húsok a legkeresettebb árucikkeik közé tartoznak, így a hagyományosan magyaros ízek örvendetesen szélesítik a húspultok olykor egyhangú választékát. Az üzem jó eredményeinek egyik forrása a jó szakemberekből álló 50 fős munkáskollektíva. A húsüzem vezetői a termelés mellett, mint oktatók is részt vesznek a MÉM által szervezett országos tanfolyamon, amelyen a betanított dolgozókat 3 hónapos elméleti és gyakorlati oktatás során képezik szakemberekké. Kétszáz kilométerre a központtól Ha végigtekintünk megyénk vállalatainak, üzemeinek során, első pillanatra nem is tűnik fel, hogy többségük központja innen 200 kilométerre, Budapesten van. Ez a távolság persze a mai korban szinte semmi, ráadásul a telefonok, telexgépek — már amikor működnek — pillanatok alatt kapcsolatot tudnak teremteni a központtal, ha valamiben gyors döntésre van szükség. Persze előfordulhat az is, hogy a központ a legapróbb ügyek eldöntésénél is magának követeli a jogot, ilyenkor aztán hatalmasra duzzad a bürokrácia, mint ahogy tegnapi lapunkban, a kutyakosár esetében is olvashatták. Egymillió liter tej, 1200 tonna hús A körösladányi Magyar- Vietnami Barátság Termelőszövetkezetet elsősorban mint nagy hagyományokkal rendelkező rizstermesztő gazdaságot tartják számon. A szövetkezet kiterjedt területen, mintegy 9000 hektáron gazdálkodik, s most érkezett el arra a fokára a fejlődésnek, amikor az állattenyésztés a termelés eredményeivel, az árbevételekhez, a teljes termeléshez való hozzájárulásban a növénytermesztéssel egy sorba került. Az arányok ilyen értelmű változásához az idén egy kedvezőtlen dolog is társult, ez pedig a közös szántójának több mint 3000 hektárét ért természeti csapás. Az így keletkezett 25 millió forintos árbevétel-kiesést nagyobb részben voltak képesek ellensúlyozni azzal, hogy a 700 hektáron egészében kipusztult repce helyébe tavaszi árpát, napraforgót, silókukoricát vetettek, és lucernából meg vörös heréből is az eredetileg előirányzottnál többet termesztettek. Napraforgó a tervezett 300-zal szemben 850 hektáron díszlett az idén, lucerna a 220 helyett 480 hektáron, vörös here pedig 280 hektárral szaporodott a vetésszerkezetben. Érdemes szólni a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet rizstermesztéséről, túl azon is, hogy ez az ágazat a szövetkezetben hagyományosnak mondható. Ez a vízigényes kultúra jelenleg 420 hektárt foglal el a szántóból, a 420 hektárból 130 a régi telep, 150 a másodéves, a többi pedig az idén készült. A szövetkezet ugyanis vásárolt két Cater—Pillér rizstelepépítő gépsort, amely ebben az esztendőben a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben dolgozott, jövőre pedig ismét Körösladányban folytatja munkáját újabb 260 hektár rekonstrukció alá vételével. A ladányi közösben úgy tervezik, hogy néhány év múlva összesen 500 hektáron termesztik évről évre a rizst. Az állattenyésztés a termelőszövetkezetben különösen az utóbbi években van fellendülőben. Baromfiágazatuk, amellyel már korábban is elismerést vívtak ki, idén 600 ezer húscsirkét és 170 ezer gyöngyöst ad a feldolgozó iparnak, ez a számítások szerint mintegy 820 tonna húst jelent. Ebben az évben szántak nagyobb összegeket Körösladányban a szarvasmarhatartás fejlesztésére: megkezdték a Holstein-fríz üszők vásárlását, a programtól azt várják, hogy miként 1978-ról 1979-re 30 százalékkal nő az egy tehénre jutó éves átlagos tejhozam, úgy ez a növekedés 1979-ről 1980-ra is megismétlődik majd. Ha ez valóban így lesz, egy tehenük megközelítően 4000 liter tejet ad majd egy év alatt. A legeltetésre alapozott szarvasmarhatartásban 520 tehénből 320 a fejős, a többi húshasznú. Az ágazat terv szerint 1 millió liter tejjel és 300 tonna marhahússal járul hozzá a népgazdasági előirányzatok teljesítéséhez. Ha már a legelőről esett szó, mondjuk el, hogy a rétek és a legelők a körösladányi tsz-ben csaknem ezer hektáron terülnék eL Hatvan százalékukat a szövetkezet gazdái intenzíven hasznosítják, tudniillik a szarvasmarha mellett a juh az, amelynek tartásával foglalkoznak még a közösben. Az anyajuhok számát a mostani 4000-ről 4600-ra akarják növelni, és a tartás feltételeinek javítására megkezdték egy 2100 négyzetméter alapterületű hodály építését. A szövetkezetben sertést nem hizlalnak, Körösladányban a hízó a háztáji gazdaságok állata, a háztáji gazdaságok viszont tenyésztő- és hizlalómunkájukban a szövetkezetre támaszkodnak. Az egy év alatt a portákról kikerülő 6000 sertés takarmányozásához az állattartók a szövetkezettől vásárolják a tápot és a gazdasági abrakot. Üj dolognak számít a községben az, hogy megnö- vékedett a háztáji juh tartás iránti érdeklődés, a szövetkezet által rendelkezésre bocsátott legelőkön a falu határában több mint ezer háztáji birka legelészik ma már. A háztáji állatok forgalmazását nem számítva — amelynek értéke egyébként 23 millió forintot tesz ki —, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetből az év végéig együttesen 1230 tonna hús érkezik a feldolgozókhoz, s a már említett 1 millió liter tej mellett 20 tonna gyapjú még az, amely állati termékként hagyja el ebben az esztendőben a ladányi tsz-t. K. E. P. A budapesti központú vállalatok, üzemek nagyon sokfélék. Vannak közöttük olyanok, mint például a tröszti irányítás alá tartozó Gyulai Húskombinát, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a MEZŐGÉP, vagy az Orosházi Üveggyár, melyek önállósága rendkívül széles körű, szinte mindenben maguk döntenék. Mások pedig egy nagy vállalat egyik gyárának távoli üzemeként működnek, ilyen többek közt a mezőkovácsházi ÉVIG. Az eltérő szervezeti felépítések, a műszaki fejlettség különböző szintjei miatt tulajdonképpen csak ez az egy közös vonás köti össze őket: központjuk nem a megyében van. Ez azonban fontos dolog, ezért határozott úgy, egy évvel ezelőtt, 1978. november 1-én a megyei pártbizottság, hogy külön is ellenőrzi a nem megyei irányítású termelői egységeket, hogy hatékonyabban, jobban végezhessék munkájukat, elejét vegyék a szükségtelen bürokrácia elburjánzásának. Jelentős változások A határozathozatal óta eltelt egy év alatt a nem megyei székhelyű vállalatok, trösztök többségének vezetőivel egyeztető tárgyalásokat tartottak megyénk vezetői. Ezeken a tárgyalásokon olyan fontos kérdések szerepeltek előtérben, mint a termék- szerkezet átalakításának jelenlegi helyzete, az ebben elért eredmények és a további feladatok, a technikai színvonal megítélése és a fejlesztés lehetőségei. Vizsgálták természetesen a szakmai színvonal és összetétel biztosítottságát, a bérszínvonal alakulását, a vezetés és az utánpótlás helyzetét, valamint a központok és a megyei szervek kapcsolattartását. Annyit már elöljáróban is elmondhatunk, hogy a tapasztalatok általában kedvezőek voltak. A fejlődés a terveknek megfelelően vagy gyakran annál jobban haladt előre, és a többség sikeresen végrehajtotta a termékszerkezet-váltást. A legjelentősebb változások talán a nehéziparhoz sorolható vállalatoknál, üzemeknél zajlottak le. A termékszerkezet jelentősen módosult, sok kapacitásbővítő és rekonstrukciós beruházás valósult meg. A megye legnagyobb gépipari vállalata, a MEZŐGÉPTRÖSZT-höz tartozó Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat által gyártott termékek több mint egynegyed része három évnél fiatalabb. Eközben rendkívül1 dinamikusan nőtt a tőkés export, és ma már a termékek többsége világszínvonalú, minden piacon jól értékesíthető. A Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége az új telepen fokozatosan tér át a nagyobb sorozatú, gazdaságosan előállítható törzsgyártmányok készítésére és termelését a VI. ötéves tervben megduplázza. A Híradótechnikai Vállalatnál a fejlesztésekkel és a termékszerkezet módosításával párhuzamosan várható a tőkés export dinamikus növelése. A Csepel Autógyár 4-es számú szeghalmi gyárában a most folyó fejlc~ ' -énében alakult ki az önálló profil, a fenékváz és hűtőgyalu gyártása, majd a második ütemben, 1981-től légrugót és utánfutót is készítenek majd. A terveknek megfelelően fejlődik a HAFE békéscsabai gyára, a Szellőző Művek sar- kadi üzeme és a FORCON békéscsabai gyára, míg az Egyesült Villamos Gépgyárban szakemberproblémák is fékezik a kibontakozást. Úi termékek Jelentős volt a fejlődés már eddig is az építőanyagipari ágazatban, de a jövőben további előrelépés várható. A Tégla- és Cserépipari Vállalat, mely az ország cserépigényének kétharmadát és téglaigényének egyhatodát elégíti ki, jelentős átalakulás előtt áll. A korszerűtlen technológia és az ezzel együttjáró munkaerőgondok miatt több üzemet leállítanak, és ezzel párhuzamosan újakat építenek. Az új téglagyárak belépésével az üreges, jó szigetelőképességű termékek aránya 80 százalékra emelkedik. Az Orosházi Üveggyár hagyományos termékei, a különféle palackok és öblösüvegek mellett nagymértékben fokozta a magasabb termelési értékű megmunkált üvegek gyártását. Sajnos az építőiparban lassan terjed a kiváló hőszigetelő képességű HUNGAROPAN-üveg, de várható, hogy az energiaárak emelkedése növeli a felhasználást. Sikeresen fejlesztette ki a vállalat a nagyméretű portálüvegek gyártását és szerelését, jelentős importot váltva ki ezzel. A gyár új termékei a mintás és drótbetétes hengerelt síküvegek, melyekkel a jövőben az exportot kívánják növelni. Nem ilyen egyértelműen örvendetes a helyzet a KE- MIKÁL Építő- és Vegyi- anyagokat Gyártó Vállalat újkígyósi szigetelőlemez-gyárában. Itt különféle pénzügyi okokból elhúzódott a fejlesztés és az üzem kapacitása sem volt kellően kihasználva. A szigetelőlemezgyártás technológiájának korszerűsítésével a jövőben Üjkígyóson lehet kielégíteni a hazai igények 60—65 százalékát. A könnyűipari ágazathoz tartozó vállalatok esetében már több a probléma. A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyárának gépi adott? sága nem teszi lehetővé a megfelelő termékszerkezet kialakítását, a gyártmányok korszerűsítését. A technológiai folyamatok szétaprózottsága miatt jelentősek a szállítási költségek. A Pamuttextil Művek két megyei gyárában, Békéscsabán és M ezőberény ben egyaránt rossz a helyzet. Konzerválódott a technológia és a termékszerkezet, nagymértékben elhasználódtak a gépek. Bizonytalan a jövőbeni fejlesztés is, és ha ezen rövidesen nem változtat a központ, akkor kérdésessé teszi a két üzem jövőjét. A többi vállalat viszont jól hajtotta végre a termékszerkezet-váltást, és az ehhez szükséges technológiai fejlesztést. A FÉKON Orosházán és Békéscsabán növelte a női felsőruházat tőkés bérmunkaexportját, javította a szervezettséget és a műszaki színvonalat. A Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi üzemében is tőkés kooperációval valósult meg a korszerű termelés. A Budapesti Harisnyagyár a szeghalmi fejlesztés első ütemének befejezésével egy korszerű üzemet hozott létre, melyben elsősorban úgynevezett durva árut termelnek. Hasonlóképpen keresettek a gyulai gyár termékei is. Helyi nyersanyagok Békés megyében hagyományosan nagy jelentősége van az élelmiszeriparnak Ebben az ágazatban a változások a termékszerkezet adottságainál fogva kisebb mértékűek, a termelést alapvetően meghatározza a helyi nyersanyagbázis, valamint a tröszti irányítás. A vállalati gazdálkodás szemléletében pozitív változások tapasztalhatók, a termelést a piaci igények a korábbinál jobban orientálják, ennék megfelelően a termeltetési szerződések, a feldolgozói kapacitások és a piaci igények jobban összhangban vannak. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszthöz tartozó Gyulai Húskombinátban elsősorban az exportigényeket kívánják kielégíteni. A gyártmányskála bővítése kapcsán új száraz- és töltelékáru gyártását kezdték meg, és ez a folyamat a jövőben is tartani fog. A külföldi igényeknek megfelelően különleges ízesítésű árukat is gyártanak majd. Elsősorban a hazai igények jobb kielégítését szolgálja az előre csomagolt nemes húsrészek forgalmának növelése. A Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének két gyára, a békéscsabai és az orosházi a rekonstrukciós beruházások megvalósulásával tovább bővíti a termelést. A minőség javítása érdekében biztosítani kívánja a megfelelő fajtaösszetételt, hogy a termék az igényeknek jobban megfeleljen. Exportlehetőségek elsősorban a magasabb feldolgozottsági fokú termékeknél jelentkeznék, így ezek gyártását fokozzák a jövőben. A Békéscsabai Konzervgyárban is rekonstrukciós fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy átalakíthassák a termékszerkezetet és bővíthessék az exportot. A fejlődéshez azonban az is kell majd, hogy a tröszt több piaci információhoz juttassa a konzervgyárat. Az elmúlt évek új termékei közül legnagyobb sikert a rostos gyümölcslécsalád aratta, de keresették a különféle száraz- tészták is. A Magyar Hűtőipar békéscsabai hűtőgyára termelésének jelentős mennyiségét exportálja. A földieper, a meggy, a különféle gyümölcsök és a karfiol már eddig is jelentős mennyiségben jutott dollár elszámolású piacokra. Az elkövetkező időben az új termékek bevezetésével az export tovább növelhető, de szükséges lenne kapacitásbővítő beruházás végrehajtása is. A HUNGA- RONEKTÁR békési üzemében rekonstrukciós fejlesztéssel megoldódott az édesipar termelési gondja, most már a figyelmet az exportlehetőségek fokozott kihasználására kell irányítani. * * * A fenti vázlatos, gyakran csak egymondatos értékelések a nem megyei székhelyű vállalatok működéséről természetesen nem adhattak átfogó képet sem a sikerekről, sem a gondokról, problémákról. De mert a megye ipari termelésének többségét ezek adják, úgy véljük, célszerű volt egy kicsit rájuk irányítani a figyelmet, remélve, hogy az egymás melletti bemutatás elősegíti a most még gyengék fejlődését is. Lónyai László Egy új gép Orosházáról. A vas-, műanyagipari szövetkezet saját fejlesztésű VFP—05—03—2 —SLA típusú vákuumformázó gépének első exportpéldányát készíti a kollektíva. Az első masina Bulgária megrendelésére készül, de a továbbiakban más szocialista országoknak is gyártanak a nagy teljesítményű, mechanikus működésű géptípusból Fotó: Jávor Péter »
