Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-13 / 265. szám
1979. november 13., kedd o Az energiatakarékos kukoricatermelésért A mezőgazdasági termékek közül a kukorica — amely az abraktakarmányok 70—75 százalékát adja — az egyik legértékesebb energiaforrás, ugyanakkor az egyik leg- energiaigényesebb növény- termelési ág. Nem mindegy tehát, hogyan csökkentik a termeléshez felhasznált energiát a hozamok további növelése mellett. Most, amikor a betakarítás már befejezéséhez közeledik, sok olyan kezdeményezésről adtak hírt a Magyar Távirati Iroda munkatársai, amelyek — ha széles körben elterjednek — már jövőre népgazdasági szinten is jelentős megtakarításokat hozhatnak. Optimális mennyiségű műtrágya. A termelés legnagyobb „energiafogyasztója” — 54,3 százalékos arányával — a műtrágya. A nagy hozamok eléréséhez alkalmazása nélkülözhetetlen, de túladagolása többletet nem hoz. Ezért jelentős a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat gyakorlata: táblánként! talaj- és az azt kiegészítő növényvizsgálatok alapján írják elő a szükséges műtrágyát. A harmonikus tápanyag-gazdálkodás eredménye, hogy jövőre a tervezett 66 mázsás hozamokhoz már kevesebb műtrágyát használnak fel, mint 7—8 évvel ezelőtt ,a lényegesen kisebb terméshez. Jelentős műtrágya-megtakarítás várható azáltal is, hogy egyre több nagyüzem hasznosítja a szerves trágyát. A Komáromi Állami Gazdaságban például az idén félmillió forint értékű műtrágyát pótolnak ilyen módon. Megtakarítások a szárításnál. A kukoricatermelés másik legnagyobb energiafogyasztója — 22 százalékos arányban — a szárítás. Évente több százezer tonna olajat használnak fel erre a célra. Jóllehet ez a termelési lánc utolsó fázisa a fűtőanyag mennyiségének csökkentését a termelés elején, vagyis a megfelelő fajtaválaszték kialakításánál kell kezdeni. Az idén már országosan nagyöbb arányban termeltek korai, alacsonyabb nedvességtartalmú, így kevesebb szárítást igénylő fajtákat. Ebben nagy szerepük van a kutatóintézeteknek és a rendszereknek. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező- gazdasági Kísérleti Intézetének kutatói az IKR-rel közös fajtakísérleteik során honosították meg a PX 20 jelű fajtát. Míg a hagyományos hibridek nedvességtartalmuk 0,6—0.7 százalékát képesek naponta elpárologtatni, addig a PX 20 és más „energiatakarékos” kukoricák vízleadóképessége eléri a napi egy százalékot. Egyidejűleg országszerte sok érdekes újítást vezettek be, illetve külföldi tapasztalatot vettek át a szárítók jobb hasznosítása érdekében. A mezőtúri Dózsa Tsz műszaki szakemberei speciális szigetelőanyaggal 15 centi- méteres légréteget alakítottak ki B—1—15 szárítójuk hőcsatornája körül. Ezzel megakadályozták a hőenergia levegőbe távozását. A kontroliképpen még át nem alakított másik ilyen típusú szárítójukhoz képest egy év alatt 43 000 liter tüzelőolajat takarítottak meg úgy, hogy a berendezés teljesítménye nem változott. A ke- menesaljai Üttörő Tsz-ben főként ülepített fáradtolai a szárító tüzelőanyaga. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban rövidesen üzembe helyezik — ugyancsak a B—1—15 szárítónál — azt a kazánt, amelynek tüzelőanyaga szalma és kukoricaszár lesz. Az IKR a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal együttműködve, külföldi tapasztalatok alapján olyan, úgynevezett szárítósilót próbál ki jövőre, amelyhez a szalma és a kukoricaszár éppen olyan jó tüzelőanyag, mint az olaj vagy a gáz, és a szárítás költsége fele a hagyományos berendezésekének. Okszerű talajművelés. A termelés so^ más elemével, így például az okszerű talaj- műveléssel is csökkenteni lehet az energiafelhasználást. A külföldi tapasztalatok és sokféle hazai kísérlet bizonyítja ezt. A BKR-rendszer gazdája, a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát például kitűnő eredménnyel kísérletezik azzal, az NDK munkagéppel, amely egyszerre több műveletet végez el. É téren akkor lehet előbbrelépni, ha a magyar gépipar is nagy sorozatban gyárt majd sokoldalú talajművelő gépeket. Javítható a kukoricatermelés energiamérlege azáltal is, ha nagyobb mértékben hasznosítják a mellék- termékeket, például a hektáronként betakarítható mintegy 8 tonna kukoricaszárat. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat, amely licenc és know how vásárlással évek óta sokféle kukoricaadaptert gyárt, most több, ezt a célt szolgáló, úi gyártmányával jelentkezett. Közülük nem egy jobb a hasonló külföldi berendezéseknél. Az egyik típus a kombájnokkal egy menetben takarítja be, illetve rakja rendre a kukoricaszárat. Az új berendezések nullszériáit az idén próbálták ki a rendszerek és a tapasztalatok felhasználásával jövőre megkezdik sorozat- gyártásukat. Javult a baromfitermékek minésége Az elmúlt - esztendő — elsősorban külföldi értékesítési gondok miatt — a baromfiipar rossz éve volt. Ez meghatározta az idei terveket is, visszafogottabb volt a felvásárlás. Az év kilenc hónapjában a baromfifelvásárlás — a most már javuló feltételek ellenére is csak — 96,4 százaléka az előző évinek, ösz- szesen 2386 vagon baromfit vettek át a háromnegyed év alatt. Az összmennyiségen belül csökkent a nyúl-, növekedett viszont a galambfelvásárlás. A felvásárolt baromfi minősége javult, az össztermékből mind több volt az első osztályú. Különösen a liba és a kacsa változott szembetűnően, míg a csirketermékek a korábbi szinten maradtak. Jelentősen javult az anyagkihozatal, az elmúlt év hasonló időszakához képest azonos mennyiségű készáruhoz fél százalékkal kevesebb élő baromfira volt szükség. Ez 9 hónap alatt 1130 mázsa megtakarítást, 2,8 millió forint költségcsökkenést jelentett. Az értékesítés jellemzője a belföldi kereslet növekedése volt. Jelentősen megnőtt a vállalat ellátási körzetében a belföldi értékesítés, amely elsősorban a kedvező áraknak, a hatásos propagandának tulajdonítható. A vállalat még az év elején olyan intézkedési tervet készített, amely a gazdálkodás javítására, az eredmény növelésére vonatkozó feladatokat jelölte meg. Ebben kiemelt jelentősége volt az általános költségek csökkentésének, amelynek megvalósításával mintegy 20 százalékos megtakarítást értek el. Világbajnoki hintók Előtérben az export a füzesgyarmati Univerzál Szövetkezetben Sokat írt a sportsajtó a magyar fogathajtók nagyszerű szerepléséről a különböző világversenyeken. Érthető elismeréssel illették teljesítményüket, hiszen világ- és Európa-bajnoki címek, értékes helyezések fémjelzik ezt a sportágat. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a hajtők kiváló felkészülésén, magas fokú tudásán kívül nem elég a négy összeszokott ló, hanem kell még egy megfelelő hintó is. Ezek a világbaíjnoki hintók Füzesgyarmaton, az Univerzál Szövetkezetben készülnek. A különféle hintók gyártása a szövetkezet hagyományos profiljának tekinthető, bár az utóbbi időben úgy tűnt, felhagynak a gyártással. Pedig tiszteletre méltó múlttal rendelkeznek ezen a téren. A sportkocsikon kívül — melyek különlegesen szilárd építményt kívánnak — sokféle díszhintó is készült a szövetkezetben. A Postamúzeum részére például elkészítették az elmúlt századokban használt postakocsi hű mását. A gépkocsi előretörésével az utóbbi években egyre csökkent a kereslet a szép, sok munkát igénylő, és ezért elég drága hintók iránt. Az idén már csak 10 darabot készített a szövetkezet. Ehelyett különféle faipari, elektromos és vasipari tevékenységgel töltötték ki a kapacitást. Nagy mennyiségben szállítottak külföldre nyújtófákat, a Kanizsa Bútorgyár részére szekrénylábakat, és emellett százszámra gyártották a hústőkéket. Ez a jó minőségű kemény fából, különleges eljárással készített faárú meglehetősen keresett. Üjabban nemcsak a nagyméretűt, készítik, hanem exportcélokra hússzor húsz centiméteres, konyhai használatra szolgáló változatát is bemutatták. Ez iránt a skandináv országok érdeklődnek. Az elektromos részleget azért hozta létre a szövetkezet, hogy munkát adhasson a községben levő, zömmel szakképzetlen női munkaerőnek. Főleg kooperációs munkát végeznek, a VBKM részére 25 millió forintért szerelnek fénycsőarmatúrákat. Hasonlóan nagy munka a BKB-kapcsolók szerelése. Ezekből mintegy 10 ezer darabot gyártanak az idén 20 millió forint értékben. A kapcsolók trópusi kivitelű szériája exportra kerül Ku- vaitba, ahol egy magyar vállalkozásban épülő erőműben teljesítenek majd szolgálatot. Nagy feladat a Szovjetunió részére készülő úszódaruk kapcsolószekrényeinek az elkészítése. Most 46-ra van rendelésük, de várható, hogy az idén ez a szám tovább növekszik. A vasipari részleg is főleg kooperációban készít különféle szerkezeti részeket. Különféle eletkromos szekrények vasvázait, transzformátorok olajedényeit készítik, de gyártottak már hegesztőgépeket egyedi lemezmunkákat is. Saját termékük az új típusú lábtörlő, melyet fémlemezből sajtolnak. Az idén a szövetkezet 90 millió forintos árbevételének mintegy 80 százaléka származik kooperációból, de jövőre ez az arány megváltozik. Az új szabályozó rendszerben komoly hasznot csak a tőkés exportnál tesz lehetővé, ezért erre irányul majd a fő figyelem. Legtöbbet ígérő termékük a hintó, ennek fejlesztik tehát a gyártását. A lósport divattá válásával egy időben rendkívüli módon megnőtt a kereslet a sporthoz szükséges eszközök iránt, ezért nyugatnémet és svájci vevők máris komolyan érdeklődnek a füzesgyarmati hintók iránt. A magyar fogathajtók nagyszerű szereplése csak növelte e termékek jó hírét, mivel a hajtők több nyilatkozatban elmondották, hogy a siker jórészt a remek építésű kocsiknak köszönhető. De a közvetlen exporton kívül úgy is eljutnak külföldre a füzesgyarmati hintók, hogy betanított lovakkal komplett fogatként bocsátják áruba. így egy fogat több mint egymillió forintot ér. A következő évben mintegy 60 hintó gyártását tervezik. Megváltozik emellett az elektromos részleg termékösszetétele is. Kevesebb fémcsőarmatúrát szerelnek majd, helyette a házgyáraknál szükséges síncsatornákat készítik. Ez is jelentős exportcikk. Máris hozzáfogtak az Expressz kávéfőző gépek vasszerkezeteinek a készítéséhez a Keriparral kooperációban. Jövőre az elektromos szereléseket is a szövetkezet végzi. Ezzel a struktúraátalakulással kívánják elérni, hogy ne csökkenjen jelentősen a nyereség a szigorú szabályzók ellenére sem. L. L. Az Univerzál Szövetkezetben- szerelt kapcsolókat Kuvaitba szállítják Fotó: Lónyai László Miről ir a Magyar Mezőgazdaság november 7-i száma? A párt XII. kongresszusára készül az ország. A mező- gazdasági üzemek pártszervei és -szervezetei is ezekben a napokban vonják meg a legutóbbi kongresszus óta végzett tevékenységük mérlegét. A mozgalmi tapasztalatok sorában bizonyára sok szó esik majd az alapszervezetek politikai információs munkájáról is. A Magyar Mezőgazdaság e heti számában dr. Szabó József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa ír a tömegpolitikai munka e fontos területének, az eredményeknek és a gondoknak minél reálisabb számbavételéhez segítséget nyújtó cikket. Ezekben a hetekben rövid távú politikai feladatok is számos tennivalót adnak az üzemek vezetőinek. Mint az már széles körben ismert, a jövő évtől gazdaságirányításunk rendszerében jelentős változásokra kerül sor. Tóth Imre, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság gazdaság- politikai titkára, akit ebben az évben Nyisztor György- díjjal jutalmaztak, vállalkozott arra, hogy a lapnak adott interjúban áttekintse és elemezze gazdasági mechanizmusunk napjainkig érvényes rendszerét. Mint mondja, most tartunk végre ott, hogy olyan helyzetet teremtünk, amelyben az üzemek saját bőrükön érzékelik az objektív gn változások valódi hatásait. A következő időszakban, csakúgy mint eddig, a munkaerőhelyzet alakulása meghatározhatja gazdaságépítő munkánk sikereit. Árvái László, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa azt elemzi, hogy a különböző társadalmi és gazdasági változások hatására miképpen változhat a mezőgazdasági nagyüzemek munkaerőhelyzete? Mindenképpen számolni kell a mezőgazdaságban foglalkoztathatók létszámának csökkenésével, s e körülmény feltétlenül az üzemek szervezeti átalakulásához kell hogy vezessen. A munkaerőhelyzet és a magyar falvak nyújtotta élet- körülmények jósága szorosan összefügg egymással. A lap e heti számában indul útjára az a sorozat, amely a vidéki lakásépítés lehetőségeit és ellentmondásait járja körbe. Elsőként a Pest megyei Perbálon néhány éve épített tsz-lakóte- lepet kereste fel Gádor Iván annak érdekében, hogy általánosítható tapasztalatokat tegyen közzé. Ez a lakótelep nem egyértelmű siker, de mindenesetre olyan kezdeményezés, amely feltétlenül figyelmet érdemel. Alapvető, hogy azokat a feltételeket kell rendezni, amelyek között hasonló építkezésekre a jövőben bárhol az országban sor kerül. Újitani -parancsszóra? A kérdezett megütközve néz rám: miért olyan nagy baj az, hogy az üzemben nem készítettek külön újítási feladattervet? Aki föl akar valamit találni, az úgyse sokat törődik azzal: mi van a tervben, ha meg nincs fantázia az emberekben, hiába győzködjük őket, hogy újítsanak. Parancsszóra nem lehet kitalálni újdonságokat. Mit mondhattam erre? Csak azt, hogy a Hidasháti Állami Gazdaságban az újítási feladattervben szerepelt a cí- merezés gépesítésének megoldása. A gazdaságban ugyanis évről évre igen nagy gondot okoz a címerezőtáborok megszervezése, az, hogy a több száz hektáron díszlő hibrid kukorica címervirágának kihúzgá- lásához elegendő diákot toborozzon. A szükség, az újítási feladattervben adott ötlet nem kis szerepet játszott abban, hogy az állami gazdaság gépműhelyének kollektívája a főmérnök vezetésével nekiállt és hosszúra nyúlt nappalok, gyötrelmes éjszakák árán megszerkesztette ezt a gépet. A gép nemcsak címerez, hanem az úgynevezett apasorokat is kivágja, így ugyanazon a területen, segítségével, másfélszer annyi vetőmag teremhet, mint korábban. Ki tudja, talán, ha nincs az a terv, most ez a gép se lenne. Jóllehet ettől függetlenül is előhozakodhattak volna az újítók valami, eddig még sose látott érdekességgel, csak hát a gazdaságnak jelesen egy címerező szerkezetre volt szüksége. Mindez aligha képzelhető el irányadás, útmutatás nélkül, szabálytalanul és szabályozatlanul, vagy úgy, hogy nem fordítunk kellő figyelmet az újítók erkölcsi, anyagi elismerésére. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanis az újítómozgalom helyzetét feltáró átfogó vizsgálata után az elmúlt esztendőben utóellenőrzést tartott, s ennek során azt kellett megállapítania, hogy az újítók ösztönzésére még a meglevő lehetőségeket is alig-alig használják ki a vállalatok. A szocialista brigádok újítómozgalmának fejlesztésére tett intézkedések többsége is formális. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az 1977. évihez képest napjainkra egyaránt csökkent a beadott, az elfogadott és a hasznosított, javaslatok száma. Ez még akkor is további teendőkre hívja fel a figyelmet, ha tudjuk azt, hogy az utóbbi két évben hasznosított újítások gazdasági eredménye számottevően növekedett. Ez ugyan azt tükrözi, hogy az újítók a megelőzőeknél jelentősebb javaslatokkal álltak elő, teljes megnyugvást mégsem adhat azoknak, akiken a még ismeretlen, vagy szunnyadó energiák, tartalékok feltárása, az alkotókedv élesztése, ébren tartása és fokozása múlik. Vezetői utasításra, a felettes parancsszavára valóban furcsább lehet újítási feladatot megoldani, mint alkotó vágyból táplálkozó belső parancsra. Egészen más kérdés az, hogy az új megoldások, az új lehetőségek kutatása, keresése végül is nem a mi választásunkon múlik — ez az élet parancsoló szükségszerűsége. E parancs teljesítésében pedig ki- nek-kinek megvan a maga feladata. Kőváry E. Péter Az ügyes kezű füzesgyarmati kovácsok különleges vasmunkákra képesek
