Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

NÉPÚJSÁG 1979. október 13., szombat Műveltségi verseny Békéscsaba nyolc kollégiumában Konferencia előregyártásáról Társulások és szövetkezetek Békéscsaba nyolc kollégiu­mának vezetői mostanában műveltségi verseny meghir­detésén fáradoznak. Csütör­tökön délután a Kulich Gyu­la Leánykollégiumban talál­koztak a nyolc intézmény kulturális ügyekkel foglalko­zó tanárai, hogy megbeszél­jék a vetélkedő részleteit. Hamarosan nyilvánosságra hozzák a verseny feltételeit, de a leglényegesebb tudniva­lókat máris ismertethetjük. Négy témakörben mérik ösz- sze tudásukat a gyerekek, foglalkoznak a színház-, a film-, a képző- és a zenemű­vészettel. A felkészüléshez se­gítséget nyújtanak a színház előadásai: Jókai: Az arany­ember, Borovik: Interjú Bue­nos Airesben, Machiavelli: Mandragóra, valamint Kolin Péter: Unalmia című művei. A moziüzemi vállalat a kö­vetkező filmek megtekinté­sét javasolja a diákoknak: a A MAFILM fóti telepén a Manón Lescaut című film forgatásához három éve meg­épített párizsi utcákon, tere­ken megkezdték a Magyar Televízió hatszor egyórásra tervezett új sorozata, „A név­telen vár” felvételeinek ké­szítését. A hasonló című Jó- kai-regény filmváltozatának rendezője Zsurzs Éva, a két főszerep alakítására Koncz Gábort és az „Angi Vera” cí­mű, idén bemutatott pro­dukcióban feltűnt Pap Verát kérte föl. Társaik között ta­lálható Tordai Teri, Szabó Sándor, Márkus László, In- ke László és Buss Gyula. Száz mű előadását tervezik az 1979—80-as évadban a vi­dék és a főváros színházai. Ez jóval több, mint amennyi az utóbbi évek bármelyiké­ben színre került. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az új évadban főleg a mai ma­gyar drámákat részesítik előnyben a színházak. Több színház közvetlen kapcsolat­ban áll a kortárs szerzőkkel, neves drámaírókat kémek fel, hogy írjanak számukra darabot, örvendetes, hogy a bemutatásra szánt magyar darabok közül 20 a gyerme­kekhez, az ifjúsághoz szól. Megelevenednek többek közt a nemzetközi gyermekév al­kalmából meghirdetett gyer­mek. és ifjúsági pályázaton kitűnt művek. Ismét nagy sikere van a bo­rítékos sorsjegynek Békés­csaba utcáin. Felnőttek és gyerekek egyaránt szerencsét próbálnak, s többnyire csa­lódottan távoznak Fotó: Veress Erzsi Minden szerdán című ma­gyar, a Júlia című amerikai, a Patyomkin páncélos című szovjet és A hét mesterlö­vész című amerikai western- filmeket. A képzőművészeti témakör foglalkozik majd Munkácsy és Kohán életmű­vével, Békéscsaba szobraival és műemlékeivel, s a szlo­vák tájházban fellelhető néprajzi érdekességekkel. Bizonyos, hogy a színház­ba, moziba, múzeumba rend­szeresen járó kollégisták szá­mára nem jelent túl nagy nehézséget a vetélkedő zenei követelménye sem. A kollé­giumok egymást támogatva, s az érintett közművelődési intézményekkel összefogva, folyamatosan készülnek a versenyre, melynek döntőjé­ben február végén, vagy március elején az ifjúsági és úttörőházban 5—5 tagú csa­patok versenyeznek. A francia király lányát el­rabló köztársaságpárti férfi­nak és fogjanak egy távoli várban átélt napjait, majd a föllelésüket nyomon követő film készítői a fóti felvételek után Sopronban forgatnak. Ezt követően néhány napot a csehszlovákiai Orvena Lho- tában töltenek. Majd a bu­davári palota kazamatáiban, a Nemzeti Galéria lépcsőhá­zában, az ÉRDÉRT Vállalat székházának tükörtermében, valamint Visegrádon és Mar- tonvásáron, télen pedig az óbudai zsinagógában forgat­nak. A gyermekév alkalmából lesz kaposvárott október 21— 28. között a nemzetközi gyer- mekszínházi találkozó. Ez feltehetőleg további impulzu­sokat. ad a magyar gyermek- és ifjúsági színjátszás fontos ügyének. Gyomaiak a néptáncfesztiválon A gyomai Körösmenti szö­vetkezeti táncegyüttes min­den alkalommal fellép a ha­gyományos kállai kettős néptáncfesztiválon Nagykál- lón. Október 6—7-én nyolca­dik alkalommal rendezték meg a fesztivált, ahol több kategóriában hirdetett ered­ményt a zsűri az együttesek és szólisták szereplése alap­ján. A KISZÖV díját a gyomai­ak nyerték el, a menettánc értékelésében másodikok let­tek. Harmadszor lett a szó­listaverseny győztese if j. Put- noki Elemér. Az ifjúsági és a legjobb női alakítás díját is a gyomaiak hozták el; az előbbit Szurovecz István, míg az utóbbit Zombori Katalin. A tavaszi és a nyári sze­szélyes időjárás hátráltatta az apróvadak fejlődését, ezért szeptember helyett csak októberben kezdődött meg a fácánvadászat idénye. Érde­mes volt egy hónapot vár­niuk a vadásztársaságoknak, mert nagyobb súlyú mezei szárnyasokat lőhetnek. A ter­vek szerint — a korábbi esz­Az iparosított építési mó­dokról, a rendszerelvű épí­tés eddigi eredményeiről és a fejlesztésekről lesz szó az október 16-án kezdődő két­napos konferencián a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. A konferencia rendezői pénteken a Technika Házá­ban az újságíróknak elmond­ták, az előregyártott építési Október 8-a és 12-e között Budapesten tartotta idei ülé­sét a Szocialista Országok Áruházai Nemzetközi Egye­sülésének gazdasági szakbi­zottsága. Az ülésen részt vet­tek a bolgár Universal, a csehszlovák Prior, a magyar Centrum, az NDK-beli Kon- zument é£ Centrum, a len­gyel Spolem és Centrum, va­lamint a szovjet Gum áru­házak képviselői. A tanácskozáson az áruhá­zi gazdaságosság növelésével, a kereskedelmi veszteségek csökkentésének módszereivel foglalkoztak. Tárgyaltak az áruházi ügyviteli munka gé­Dr. Markója Imre igaz­ságügyi miniszter megnyitó előadásával pénteken Buda­pesten — a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában — megkezdődött az igazság­ügyi szakértők 3. országos értekezlete. Felmérik az öt évvel ezelőtt tartott második ilyen tanácskozás óta az igazságszolgáltatás munkáját A hivatali dolgozók 1973 óta szabad szombatjukat váltakozva kapták meg. A közelmúltban megjelent minisztertanácsi hatá­rozat ezen a gyakorlaton változ­tatott. A változtatás lényege, hogy a hivatali dolgozók szabad szombatjukat egyszerre kapják meg. Az új szabályozás 1979. október 8-án lépett hatályba. E szabályozás értelmében október 13-án a hivatalokban — a ter­melőüzemek nagy részével együtt — mindenki dolgozik. A követ­kező héten, vagyis október 20- án pedig minden. hivatali dolgo­zó szabad szombatot kap. A to­vábbiakban a szabad szombatot egyszerre minden hivatali dolgo­zó páros hetekben kapja meg. A rendelkezés takarékossági célt szolgál. A szabad szombat kiadásának új rendjéhez képest a hivatali munkarend is módosul. Szabad „ szombatokon a hivatali munka­végzés, az ügyfélfogadás szüne­tel. A községi, nagyközségi, vá­rosi tanácsoknál, a járási hiva­taloknál és a megyei tanácsnál szabad szombatokon egy-két fő­vel csak ügyeleti szolgálat lesz. Ahol ügyfélszolgálati iroda mű­ködik, az ügyeleti szolgálatot an­nak keretében szervezik, illetve ott tartják meg. Ügyfélszolgála­ti iroda hiányában az ügyeleti téridőkhöz hasonlóan — nyolcvanezer fácánkakas ke­rül terítékre. A nyulak vi­szont kíméletet kapnak, mert a kemizálás térhódítása óta fokozatosan csökken a szá­muk. Ezért csupán élőbefo­gásukat, és azt is korlátozott, mennyiségben, engedélyezik a vadásztársaságoknak. mód eddig főként a lakóépü­leteknél terjedt el, most pe­dig mindinkább a mezőgaz­dasági, az ipari és a közle­kedési beruházásoknál is tért hódít. A konferencián kül­földi előadások is elhangza­nak majd, és a tanácskozás tapasztalatait ajánlásokban foglalják össze. pesítésének, az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségé­nek megteremtéséről, és ja­vaslatokat dolgoztak ki az áruházi dolgozók anyagi ösz­tönzésére, érdekeltségük fo­kozására. A szakbizottság az áruházi vezérigazgatók idei moszkvai tanácskozása irányelveinek alapján kidolgozta az 1981— 1985. évekre szóló munkater­vét, amelynek fő célja az egyes szocialista országok áruházaiban eredményesen alkalmazott gazdasági és pénzügyi rendszerek, mód­szerek hasznosítása a tagor­szágokban. segítő szakértői hálózat bő­vítésében elért eredménye­ket. Jelenleg 16 igazságügyi szakértőintézet, illetve -iroda működik az országban, közü­lük 11-et.az utóbbi öt évben hoztak létre. A szakértők kö­zött, megtalálhatók a legkü­lönfélébb szakmák képvise­lői az építészettől a sugár­biológiáig. szolgálat helyét az eligazító táb­lákon hozzák a lakosság tudo­mására. Az ügyeleti szolgálat tartása a tanácsoknál nem je­lent munkavégzést, s ezeken a napokon legfeljebb a halasztha­tatlanul sürgős ügyek elintézésé­re kerülhet sor. Például valami­lyen adat igazolása. A tanácsok szolgáltató tevé­kenysége, mint a házasságköté­sek, a névadó ünnepségek tartá­sa ugyanakkor változatlan. Há­zasságot kötni, névadó ünnepsé­get tartani az eddig kialakult helyi szokások szerint szabad szombatokon és munkaszüneti napokon is lehet. Az új hivata­li munkarendhez igazodik a me­gyei tanács tisztségviselői által ütemezett szombati fogadóórák megtartása is. Szüret az utcán Az utcán is szüretelnek a Dráva menti falvakban, ahol sajátos módját választották a gazdák a szőlőtermelésnek. A mély fekvésű vidéken nem él meg a szőlő, legalábbis hagyományos tőkeművelés­sel. A falusi családok ezért óriási lugasokat építettek az udvarukban vagy a kertjük­ben. Sok helyütt akkora sző­lőlugasok díszlenek a ház kö­rül, amelyek termőfelülete a száz négyzetmétert is megha­ladja és mázsányi für­töt érlel. A lugasos szőlőművelésnek az is elő­nye, hogy a napfény ál­landóan és nagy felületen éri a hajtásokat, s így most jó ízű, édes szőlőt szüretel­hetnek ,a Dráva menti gaz­dák. Ahol kicsi a kert, ott a szőlő nyúlványai kifutnak • -az utcákra, így valóságos sző­lőárkádok magasodnak a jár­dák fölé. A Körösök Vidéke Tsz- ek Területi Szövetsé­ge legutóbbi elnöksé­gi ülésén megvizsgált^ a szö­vetkezeti társulások helyze­tét, munkáját, szervezeti rendjét és a fenntartó gazda­ságokkal kialakult kapcsola­tát. Az előterjesztett anyagok és a vitában felszólalók véle­ménye egyértelműen tanúsí­totta, hogy a társulásokat ha­tározott céllal hozta létre a szövetkezeti mozgalom. Ez pedig nem lehet más, mint az alapító, illetve a fenntar­tó tsz-ek alaptevékenységé­nek segítése közös, a szövet­kezetek összefogott erőfeszí­tése révén. A tsz-mokgalom különös ötvözetei ezek a szervezetek, melyek szövetkezeti érde­keltségűek ugyan, de gazdál­kodásuk szervezettsége mind jobban a vállalatokéhoz ha­sonlítható. Tulajdonformájuk meghatározásáról vita van. Egyesek a szövetkezeti tulaj­don magasabb értékű megje­lenési formáját látják benne, ezért is sorolják külön ka­tegóriába a tsz-tulajdontól. Mások viszont azt állítják, hogy a társulások valami­lyen szövetkezeti termelési feladat ellátására, segítésére, a szövetkezet által létreho­zott szervezetek, melyek mű­ködését az alapító tsz-ek szükségleteinek kielégítése határozza meg. Vagyis, fel­adataik ellátása után ezek a társulások megszűnhetnek. A tsz-társulások tehát nemcsak anyagi értelemben kötődnek a szövetkezeti mozgalomhoz, függnek attól, hanem érzel­mi és értelmi vonatkozásban is. Létrehozásukat tulajdon­képpen az élet tette szüksé­gessé, az üzemi méretekben rejlő termelési lehetőségek mind teljesebb kiaknázására, a szakosodás és a koncentrá­ció előnyeinek fokozott hasz­nosítása, továbbá az anyagi, szellemi erők ésszerű egyesí­tése révén. A társulások, együttműkö­dések lényegében szövetkeze­ti talajon állnak, létüket a szövetkezeti érdekek kormá­nyozzák, ezért is áll vala­mennyi társulás élén a fenn­tartó tsz-ek képviselőiből vá­lasztott társadalmi vezetés. Ennek alárendeltje közvetle­nül vagy közvetve a közös vállalkozás minden alkalma­zottja, az igazgató éppen úgy, mint a tőle függő bárki. Viszont az is igaz, hogy ezekben a közös vállalatok­ban nem pusztán tsz-tagok vállalhatnak munkát. Az al­kalmazottaknak a munkás- osztályra jellemző juttatáso­kat szükséges biztosítani, de a létrehozott új értékek elő­állításának fő területe a fenntartásban részt vevő gazdaságokba tehető. Rende­letek, intézkedések, anyagi ösztönzők hatnak valameny- nyi működő társulásra ilyen értelemben. Vagyis a kor­mány rendeletekkel szabá­lyozza, s teszi érdekeltté eze­ket a társulásokat a szövet­kezeti célok megvalósításá­ban. Mi lenne, ha nem ilyen irányban hatna az állami fel­ügyelet? Felgyorsulna az el­idegenedés folyamata, vagyis a közös vállalat túlnézne az őt fenntartó tsz-ek érdekein. Márpedig ezeknek a közös vállalkozásoknak nem lehet más célja, mint az alapító és a fenntartó gazdaságok alaptevékenységének kiszol­gálása, a termelés feltételei­nek megteremtése és biztosí­tása. Sajnos, akad olyan példa itt a megyében, mely tanú­sítja, hogy a tsz-ek közös vállalatait egyes vezetők elő­szeretettel szeretnék kiemel­ni a létező miliőből. ' Mivel egy adott területen más ha­sonló vállalat nem lévén, olyan feladatok megoldására veszik rá ezeket a társuláso­kat, melyekre ezeknek a szervezeteknek nincs jogosít­ványuk! Az állami felügye­let természetesen megtorolja ezeket a lépéseket. Jövede­lemelvonással és különböző pénzügyi intézkedésekkel sújtják azokat a vezetőket, akik olyan munkákat felvál­lalnak, amire nincs felhatal­mazásuk. Igazán megnyugtató, hogy a megye északi részén nagy érdeklődés tapasztalható a társulások működése iránt. Ezt maga az elnökség is megállapította. Vannak szö­vetkezetek, melyek 15—20 közös vállalat munkájában vesznek részt, de vannak olyanok is, sajnos, melyek csak néhányban. Általában az figyelhető meg, hogy a jól gazdálkodó tsz-ek több társulásban érdekeltek, mint a gyengébbek. De ugyanak­kor az is igaz, hogy a befek­tetett tőke arányában elosz­tott évi jövedelemnek csak egy részére tartanak igényt. Volt rá több példa, amikor egy-egy erőteljesebb fejlesz­tés megvalósítása került elő­térbe, lemondta^ az év vé­gén rájuk jutó nyereséghá­nyadról. Ezek a tények egy­értelműen tanúsítják, a tár­sulások működésükben is szövetkezeti jellegűek, de egyben azt is, hogy a tsz- mozgalom ezektől nem saj­nál semmiféle anyagi áldoza­tot. A társulásokat fenntartó szövetkezetek tehát nem használják ki közös vállala­taikat. Érdekes, hogy valamennyi társulást egy bizonyos fokú gazdasági szükségszerűség hozott létre. Érthető ez azért is, mert a tsz-ek általában mindenhol gyors átütő siker­re törekszenek. Máskülönben nem maradhatnának meg a piacon. Kezdetben az építő­ipari feladatok megoldására, majd később a sertéshúster­melésre, még később külön­böző speciális növények ter­mesztésére szerveződtek a tsz-közi vállalatok. Ma a kü­lönféle szolgáltatások és az élelmiszerfeldolgozás irányá­ba tapasztalhatók a szövetke­zetek törekvései. A mozga­lom tehát keresi, kutatja és ösztönzi is a tsz-közi társu­lások létrehozását, működé­sük magas színvonalon való biztosítását. Leggyorsabban csak velük és segítségükkel oldhatók meg a gazdasági előbbrelépéssel összefüggő üzemi feladatok. A tsz-szövetség elnöksége joggal állapíthatta meg, hogy Békés megyében, illetve a Körösök térségében jó úton haladnak a szövetkezeti vál­lalkozások. Megyénk szövet­kezetei közül az országban elsőnek hozták létre társulá­saikat, melyek közül ma is több működik. Az is nyilván­valóvá vált az elnökségi ülé­sen, hogy az országban mű­ködő közös vállalkozások, vállalatok tekintélyes része Békés megyei, vagyis nincs még egy megye Békésen kí­vül, ahol olyan jelentős sze­repet tulajdonítanának a tsz-ek együttműködésének, mint itt. E nnek természetesen megvannak az ered­ményei, melyek a jö­vőben még jobban érzékel­hetők lesznek. Az utóbbi időben megalakított termelé­si körzeteket is hasonló célok elérésére hozták létre, me­lyek mindenekelőtt a mozga­lom erejére támaszkodnak. A kezdeti lépésekből látható, hogy ezek a szervezetek — bár az előzőektől eltérő szö­vetkezeti társulások —, de a gazdasági felemelkedés jó eszközeinek bizonyulnak. Dupsi Károly Száz színházi premier Megkezdődött a fácánvadászat Nemzetközi áruházi tanácskozás Szakértők az igazságszolgáltatásban Uj szabad szombati rend a hivatalokban Párizs Fótra költözött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents