Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-12 / 239. szám
1979. október 12., péntek o Szarvas, Táncsics Tsz Kenyér, kacsa, fantázia A korábban veszteséges szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet nem tartozik a „népszerű”, sokat emlegetett gazdaságok közé. Pedig, mint a tények bizonyítják, eredményeik mind inkább figyelmet érdemelnek. A veszteséges tsz-ek bűvös köréből kikerülve, tovább alakítják gazdálkodásukat, s mint a következők bizonyítják: nemcsak számokkal, fantáziával is. A sarkadi Lenin Tsz tehergépkocsijai Ártándig levegőt szállítottak. A környékre nem lett volna részükre fuvar? R legdrágább fuvar Tizenhárom tonna levegő Három éve, 1976-ban került utoljára mínusz jel az éves pénzügyi mérleg „nyereség” rovata elé, akkor szanálták legutóbb a 2 ezer 300 hektáros szövetkezetét. S hogy ez többet ne forduljon elő, a szakmai vezetés megkezdte a termelési szerkezet átalakítását. Többek között törölték a termesztett növények névsorából a szóját és a cukorrépát. Szekeres István, aki 1977. telén lett a szövetkezet elnöke, erről így beszél: — Három pontba lehet összefoglalni a legfontosabb intézkedéseinket. Az első a már említett szerkezetátalakítás. Felülbíráltuk az egyes ágazatokat. Elemezés után döntöttük el, hogy marad vagy nem. Második lépésünk a szakembergárda tudatos kialakítása volt. Nem kevésbé jelentős a harmadik: 3 év alatt 21 millió forintot fordítottunk gépvásárlásra. S hogy mindebből jövedelmező termelés legyen, ahhoz egy negyedik tényező is kell: a kevés megmaradt ágazatot, de jól kell csinálni. Az idő minket igazolt. Tavaly már nemcsak egészében, minden ágazatot figyelembe véve is nyereséges volt a szövetkezet. — Azóta is egyenesben vannak... — Igen, bár az idén a búza nálunk is nagy kiesést okozott. Több, mint 3 milliós bevételtől estünk el az ismert, időjárás okozta nehézségek miatt. Ügy néz ki, az őszi napfényes idő, a jó napraforgó- és kukoricatermés segít ezt feledtetni. ♦ — Sikerült pótolni a kieséseket? — Igen, nagy valószínűséggel. Szerencsénk volt a napraforgóval. Nemcsak, hogy szép termést adott, hanem olcsón is termett. Már három hete befejeztük a vágását. Közben olyan jó, száraz idő volt, hogy egyáltalán nem kellett szárítani. Csak megtisztítottuk a termést, és máris vihettük a tárolóba. Ez pedig jelentős költségmegtakarítást jelent. A másik őszi betakarítású növénnyel, a kukoricával is jól haladunk. Ennek is csökken a nedvességtartalma, de azért szárítani kell. — Az üzemek többsége szeret túladni a saját, gyorsan szárított kukoricáján abban a reményben, hogy mástól jobbat vesz... Vezetéstechnikai verseny Kaposvárott Ki vezet a leggazdaságosabban? Ezzel a jelszóval kétnapos országos vezetéstechnikai verseny kezdődött csütörtökön Kaposvárott, a Volán Tröszthöz tartozó 22 vállalat 55 legjobb gépkocsivezetőjének részvételével. A győzelem azé lesz, aki a meghatározott szintidőn belül a legkevesebb üzemanyag fel- használásával tudja a feladatot teljesíteni. A kétnapos verseny pénteken délután fejeződik be, s az eredményhirdetés után a legjobbakat megjutalmazzák. — Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy nálunk ez nem így van. A szarvasi Dózsa Tsz-szel van egy közös szárítónk. Ketten úgy ütemezünk, hogy inkább kétszer, de kíméletesen szárítsunk, mint egyszer, de radikálisan. A túl gyorsan szárított, csökkent beltartalmi értékű kukoricával a saját állattenyésztésünk eredményeit rontanánk. Arra törekszünk, hogy egyik takarmányunk se legyen defektes, hiszen csak jóból lehet jó húst előállítani. — Gyors emelkedést mutat éves terveik szerint a tejtermelés ... — Három éve, 1976-ban 2738 liter tejet adott egy tehenünk egy év alatt, az idén ez a szám 4 ezer literre nő. S hogy nem alap nélkül, azt bizonyítja, hogy tavaly már meghaladtuk a 3 ezer 700 litert. — Gondolom, ebben segít az is, hogy az állományukat a nagy tejhozamú holstein- frízzel keresztezik át? —Valóban végzünk át- keresztezést, azonban a jelenlegi 364 tehenünkből csak 11 az úgynevezett FI, hols- teinnel keresztezett magyar tarka. Nem hiszem, hogy ez jelentősen emelné a tejtermelést. Inkább arról van szó, hogy fegyelmezetten dolgoznak a tehenészek, és adunk rendesen enni az állatoknak. A korábban 67 százalékos ki- használtságú istállót az idén 30 százalékkal több tehénnel hasznosítjuk, mint ahány férőhely van benne. Ez úgy lehet, hogy csak az éppen tejelő állatok vannak az istállóban, a többi az üszőnevelőben. ♦ — Az irodájuk melletti kenyérbolt a tsz tulajdona... — Igen, hét kenyérboltunk és egy sütőüzemünk van. A kenyér árának emelkedése után érezhetően csökkent a kereslet, s ez új feladatok elé állította a szövetkezetét. Tartani akarjuk az évi 90 vago- nos termelésünket, ehhez pedig növelni kell a választékot. Éppen most cseréltük ki a sütő olajégőjét egy modernebb típusra. A pékek nehezen szoktak hozzá, de ennél is nagyobb munka vár rájuk. Kenyereink fele lesz csak háromkilós, a többi másfél—két kilós. Ez azt jelenti, hogy azonos mennyiségű tésztából több kenyeret kell kiformázniuk. Több lesz tehát a dolguk, de csak így lehet megtartani a fogyasztókat. Egészséges versenyben vagyunk az állami péküzemmel, s ennek Szarvas város lakossága látja majd a hasznát. — Foglalkoztak régebben libával is ... — Sajnos, a két évvel ezelőtti járványos megbetegedések miatt fel kellett számolni az állományt. A BOV Békéscsabai Gyárából kerestek meg minket, hogy a kacsát megvennék tőlünk. Ügy tervezzük, jövő év február végén kezdjük a nevelést, egyszerre tizenötezer darabot fogadunk. Egy év alatt ösz- szesen 40 vagon átadásáttervezzük. A szarvasi HAKI pekingi hibridjét tartjuk majd, reméljük nálunk is jól vizsgázik a gyors növekedési hajlamú kacsa. — Mekkora beruházást igényel ez? — Minimálisát, hiszen a korábban libanevelésre használt épületekben lesznek a kacsák. Az előkészületeken túl vagyunk, már csak a szerződést kell aláírni. — Alaposan számba veszik a lehetőségeiket... — Természetes, de nem csak a szorosan vett termelés területén. Takarékoskodunk az árammal, üzemanyaggal, kenőanyaggal, takarmánnyal. Ezért nem sajnálunk pénzt se kiadni. Vásároltunk olyan mérőműszert, amivel beállítható a motorok fogyasztása. Várhatóan így kisebb lesz az üzemanyagfelhasználás. De hadd említsem meg a szocialista brigádokat is. Vállalták, hogy pótolják a búza és repce miatti kieséseket. S ha előreláthatólag ez nem is sikerül teljesen, de nagy részük van abban, hogy ezt az évet is kedvező eredménnyel zárjuk. M. Szabó Zsuzsa Fuvarozók körében a szólás úgy tartja: legdrágábban a levegőt lehet szállítani. Arról van szó ugyanis, hogy az üresen, rakomány nélkül közlekedő tehergépjárművek csak az üzemanyagot falják, hasznot nem hoznak. A hét elején a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium autófelügyeletének illetékesei a megyénk közútjain közlekedő szállító járműveket ellenőrizték. — Legjobb esetben minden tizedik teherautónak van visszafelé fuvarja — mondja Berecz Attila, miközben a 44-es úton haladunk. Az út jobb szélén állunk le. Délutánra jár az idő, a nap erősen közelít a horizonthoz. Személyautók és a füstöt okádó teherkocsik szinte egymást érik. Hatalmas Skoda közeledik Békéscsaba felől. Teherbírása 6,1 tonna. Most levegő a rakománya. — Hajnalban indultunk Lajosmizséről Gyulára. Vaslemezt hoztunk — mondja a pilóta, miközben az okmányokat nyújtja át az ellenőrnek. — Visszafelé üresen? — Amint látja. A rakományról nem gondoskodtak, én magam pedig nem szerezhetek fuvart. Szarvas felől az újkígyósi Kemikál üzem pótkocsis IFA tehergépkocsija közeledik. Érdesítőanyag a rakománya. — Nálunk nemigen futnak üresen a kocsik. A szállításokat úgy szervezik, hogy mindig legyen visszfuva- runk — summázza a pilóta, s még megtoldja: — A járművek jobb kihasználása a mi érdekünk is, ugyanis ez pénzt jelent. Igaz, ez az ősz- szeg nem sok, de sok kicsi sokra megy... Sarkadkeresztúr határában a Gyulai Húskombinát pótkocsis IFA tehergépkocsiját ellenőrzik. Üresen közlekedik. — A futott kilométerek felét állandóan üresen tesszük meg, a kombinát nem vállal fuvart, de nem is engedik át más részére a járműveket — tájékoztat Vasvári Sándor gépkocsiyezető. — Ha Pestre megyünk, visszafelé mindig tudnánk hozni homokos kavicsot vagy más árut, úgy, mint a Volán kocsijai. — Hány tonna árut tudnak szállítani a szerelvénnyel? — Pótkocsival együtt 9,5 tonnát. — Mennyit fogyaszt a kocsi? — Üresen, 100 kilométerre 27,5 liter gá2oljat eszik meg. Most is ez van... — tárja szét kezeit a pilóta. Néhány perccel később a Hajdú-Bihar megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat hasonló típusú, FL 19—07 rendszámú szerelvényét állítják meg. A platón hatalmas hússertések röfögnek. — Ezekből lesz a finom szalámi — kacsint a pilóta. — Honnan? — intek a jószágokra. — Létavértesről viszem Gyulára. — Visszafelé üresen? — Komádiból újból hízót rakodok, azt a debreceni vágóhídra szállítom. Ha csak lehet, mindig megszervezik a visszfuvart is. Nekünk pilótáknak is megéri, hogy ra- kottan közlekedjünk, ugyanakkor a vállalatnak is pénzt jelent a fuvar, költségeinket pedig csökkenti. A zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz SE 95—21 rendszámú pótkocsis teherautója cirkot szállít Mező- kovácsházára. — Visszafelé a Sarkadi Cukorgyárból répaszeletet hozunk. Amikor nincs szelet, akkor tápot, vegyszert, műtrágyát fuvarozunk. Nálunk úgy szervezik, hogy a teherjárművek a lehető legkevesebbet fussanak üresen — hadarja a pilóta. — Egy-egy fuvarért menynyi plusz pénzt kap? — Nem sokat, 40 forintot. A többletből havonta 5—600 forint jön össze. — Véleménye szerint kin múlik a jó fuvarszervezés? — Csak a szállításvezetőn. Nálunk lelkiismeretesen végzi munkáját. Három pótkocsis IFA-sze- relvény közlekedik, mindegyik a sarkadi Lenin Tsz tulajdona. Ártándra igyekeznek homokos kavicsért. A 13 tonna teherbírású járművek rakománya: levegő. Azt fuvarozzák, 90 kilométerre. — Nem akadt valami szállítani való? — A szállításvezető nem szólt — válaszol Vágó Sándor, az első pótkocsi pilótája. — Gondolom; a cukorgyárból lehetett volna répaszeletet hozni. — Gyakran járnak hosszú útra? — Hetente háromszor, négyszer. — Mindig üresen mennek az áruért? — Leginkább... — Mennyit fogyaszt a jármű? — Jó az étvágya, üresen 32 liter gázolajat eszik meg 10 kilométeren. — Ha lenne áru elvinné? — Szíves örömest. Ha lehetne, én magam is vállalnék fuvart... Zsadány határában a kő- olajkutató vállalat 10,5 tonna teherbírású Rába tehergépkocsijával találkozunk. Orosházáról Körösszakáiba igyekszik. Üresen. Ennek a járműnek is jó az étvágya: 100 kilométeren 51 liter gázolajat fogyaszt. A KPM 1977-ben hozta létre és építette ki a Volán vállalatok megyei diszpécseri szolgálatát, felhatalmazva azokat a menetirányítással. Az intézkedés értelmében a közületi tehergépjárműveknek távolsági fuvar esetén jelentkezniük kell az irányítóközpontokban. — Az utóbbi időben már eredménynek számít az is, hogy bejelentkeznek a járművek, de ugyanakkor közük is: fuvart ilyen vagy olyan okból nem tudnak vállalni — kezdi dr. Horváth Ferenc, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatóhelyettese, miközben elém tesz egy táblázatot. Ebből egyértelműen leolvasható: 1977- ben egyetlen egy közületi teherjármű sem jelentkezett a menetirányításnál. Tavaly is elenyésző volt a jelentkezők száma. Az idén viszont „szép” eredményt mutat a táblázat: október 10-ig 94 közületi teherautó jelentkezett be, s ebből 22 e hónapban. — A rendelkezés értelmében a fuvardíj 10 százaléka a gépkocsivezetőket illeti meg — magyarázza az igazgatóhelyettes, s még megtoldja: — Amíg az irá- nyítóköpontban nem lesz kötelező a közületi gépjárműveknek a bejelentkezés, addig számottevő eredmény nem várható. Vagyis a közületi- tehergépkocsik továbbra is ra- kottan vagy üresen mennek a maguk útján, falják az üzemanyagot. Ahhoz, hogy a közületi szállítás gazdaságossága javuljon, bőven van tennivaló. Ez pedig elengedhetetlen a fuvarozók—fuvaroztatók közötti, valamint a szállítók—megrendelők közötti kapcsolat, kooperáció javítása nélkül. S ebben — úgy tűnik — nemcsak országosan, de megyei szinten is bőven van tennivaló. Szekeres András Öt bútoros brigád Hatékony társadalmi munka Másfél évtizeddel ezelőtt hívták életre a brigádmozgalmat a Szarvasi Bútoripari Szövetkezetben. Az évek múlásával, a szövetkezet üzemi átszervezésével állandó mozgásban, átrendeződésben álltak a kollektívák, viszont napjainkra már dolgozóik 60 százaléka ilyen közösségekben munkálkodik, öt brigádba tömörülve. Az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező brigádjuk a Tyereskova brigád. Két évvel ezelőtt nyerték el az aranykoszorús címet, akkoriban elsősorban a város, rendezésében elért munkájuk alapján vehették át a jutalmat. Segítettek az új buszmegálló építkezésein, kivették részüket a parkosításban, üzemen belül pedig saját műhelyük áthelyezésében, a technológia újjáalakításán fáradoztak. Az idén fa szemléltetőeszközöket készítettek a város mintaóvodájában. A másik legösszeszokot- tabb kollektívájuk a Kossuth brigád. Felajánlásaik között szerepel a ma már beindult szövetkezeti beruházás segítése, így vállalták a tereprendezést, a régi épületek bontását, az új építőanyagok behordását. Hasonlóan kiveszi részét az újjáépítésből a Martos Flóra brigád is. Szarvas szinte mindegyik közössége kivette részét a Ruzicskay-ház építéséből. E fronton a bútoripariak közül elsősorban az Ady Endre brigád jeleskedett, ők készítették, illetve készítik az ajtókat, ablakokat. A Petőfi Sándor nevét viselő műszaki-ügyintézői kollektíva tavaly alakult újjá, de azóta ők sem hiányoznak sehonnan, ha tenni kell valamit társadalmi munkában. Megfogják a lapátot, s ha kell, zsákolnak burgonyát, almát, amikor csak hívják őket. S ami a legfontosabb: mindegyik közösség, szakítva a régi felfogással, előtérbe helyezte a minőségi munka hatékonyabb javítását úgy az export bútorgyártás terén, mint a hazai piacra szánt termékek készítésénél.
