Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-12 / 239. szám
IgUilUMld 1979. október 12., péntek Szovjet lapszerkesztők kétnapos látogatása megyénkben Tegnap, október 11-én délelőtt háromtagú szovjet újságíró-delegáció érkezett megyénkbe. A küldöttség tagjai — Pavel Ignatovszkij, a „Planovoje Hozjajsztvo” főszerkesztője, Nariman Zej- nalov, a „Szovjetszkoje Szelő” című köztársasági lap főszerkesztője és Alekszandr Szidorenov, a „Puty k Kom- munizmu” című területi lap főszerkesztő-helyettese — látogatásuk első napján, csütörtökön szerkesztőségünk munkájával ismerkedtek, majd fölkeresték a békéscsabai Kner Nyomdát, ezt követően pedig megtekintették a Hidasháti Állami Gazdaság korszerű tehenészeti telepét. Programjukat a Gyulai Húskombinátban fejezték be. Ma, pénteken, Békés megyei kőrútjuk második napján a kötöttárugyári üzem- látogatást követően a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság az első állomásuk, ahol az országos elismerést kivívott sertéstenyésztés vizsgálódásuk tárgya. Ütjük innen a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetbe vezet: a szövetkezet gazdái a gépesített kukoricatermesztést mutatják be vendégeinknek, akik még ma este továbbutaznak megyénkből. A delegáció, amely október 9. óta tartózkodik hazánkban, még egy hetet tölt Magyarországon a gazdasági élet tanulmányozásával. Ifjúsági klubvezetők találkozója Békéscsabán Harmadik alkalommal rendez a megyei klubtanács találkozót az ifjúsági klubvezetők részére. Október 12- től 14-ig a békéscsabai Sebes György KISZ-iskolában rendezik a programot. Pénteken délután érkeznek a résztvevők, majd 3 csoportba osztva ismerkednek egymással. Az első estén táncházat vezet Kurtuez Borbála, s a debreceni Alföld' irodalmi színpad is bemutatja műsorát. Szombaton csoportos foglalkozások lesznek A mi dolgunk című megyei pályázat megvalósításának lehetőségeiről, majd a szórakozás és a művelődés jelentőségéről hallanak előadást. Gazdaság- politikánk időszerű kérdései, valamint módszertani foglalkozások szerepelnek a témák között. Este Balassi Bálintról szóló irodalmi műsorral mutatkozik be a klubvezetőknek Szabó András, Rónaszegi Éva előadóművész és Tuza Zsolt gitáros. Vasárnap a klubvezetésről tart vitaindítót a békési Color, a kötegyáni ifjúsági és a békéscsabai Fiatal Utazók Klubjának vezetője. A klubvezetők megyei találkozója október 14-én délután ér véget. A vendégek a Kner Nyomdában Fotó: Veress Erzsi Garai Gábor az írószövetség terveiről Hők, fiatalok közéleti tevékenysége — Már jövő évi programokat formáljuk, az 1980- as rendezvényeket készítjük elő a napokban, bár még csak nagyjából körvonalazódnak a következő év rendezvényei, a célunk változatlanul az, hogy tovább bővítsük az írószövetség nemzetközi kapcsolatait. Kiemelt feladatként készülünk a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban megrendezendő magyar kultúra napjaira, illetve a hazánkban sorra kerülő szovjet kultúra napjaira — mondotta Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Beszámolt a főtitkár egy másik már biztosnak tűnő jövő évi programról is, a cseh és szlovák irodalmi napok megrendezéséről Magyarországon jövő év májusában, illetve a magyar irodalmi napok rendezvénysorozatáról, mely októberben lesz Csehszlovákiában. A jövőre készülődés közben nem feledkezik meg az írószövetség az idei év fontos feladatairól sem. Október 15. és 23. között rendezik meg Bukarestben a szocialista országok írószövetségi vezetőinek értekezletét. Izgalmas elméleti kérdés szerepel a már hagyományos tanácskozás napirendjén: miként segítheti az irodalom a szocialista piac alakulását, formálását, fejlődését. — Kiemelt hely illeti meg nemzetközi kapcsolatainkban a Szovjetunió írószövetségével való együttműködésünket. Október utolsó napjaiban a Magyar—Szovjet Irodalmi Vegyes Bizottság moszkvai tanácskozásán nyílik lehetőségünk arra, hogy számba vegyük ez évi eredményeinket, megbeszéljük a kölcsönös kiadásra szánt műveket, az írószövetségek közös rendezvényeit, szakmai találkozóit. Landgraf Katalin, az orosházi ifjúsági házban október 9-én megnyílt első önálló kiállítását dr. Nagy Gyula nyitotta meg. Ez évtől kezdve a Gyomai Háziipari Szövetkezetben dolgozó textiltervezőnő 1977-ben kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. A kiállításon látható munkái között textilvázlatok, szövőminták, valamint a Gyomai Háziipari Szövetkezet alapanyagából készített parasztblúzok szerepelnek. Landgráf Katalin kiállítása október 21-ig tekinthető meg A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága tegnap az SZMT székházában tartotta ülését. A nők és fiatalok közéleti tevékenységét egy országos vizsgálat alapján megyénkben is napirendre tűzték. A szakmához tartozó alapszervezetek közül 22-nél tartottak vizsgálatot. A dolgozók csaknem 85 százalékát érintette a vizsgálat. Megállapították, hogy a szakszervezeti tisztségek mindössze 13 százalékát látják el 30 éven aluliak. Igen fontos tehát a fiatalok aktivizálása, amelynek egyik feltétele, hogy a fórumokon, értekezleteken felvetődő kérdésekre, javaslatokra kapjanak megfelelő választ. A nőpolitikái határozat végrehajtásának értékelése kapcsán azon túl, hogy javult a választott testületekben a nők aránya, azt is megállapította a vizsgálat, hogy a nők politikai, szakmai felkészültségéhez képest még mindig lassú a fejlődés. Hozzátartozik ehhez az is, hogy főleg a fiatal nők körében csak kevesek merik vállalni családi kötöttségeik miatt a vezető funkciót. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének központi vezetősége részéről dr. Szegvári Pétemé, a nőbizottság vezetője vett részt a nők és fiatalok problémáit megvitató értekezleten. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyei bizottságok nyújtsanak több segítséget a munkahelyi demokrácia fejlesztéséhez. Sz. J. Gyermek- és felnttttvédelem a cigánycsaládokban Békésen a cigánytelepen, a város harmadik körzeti orvosi területén csaknem 400 tizennégy éven aluli cigány- gyermek él. A fiatal anyák ma már élnek a tanácsadás lehetőségével. Rendszeresen járnak gyermekeikkel az orvosi tanácsadásokra. Igen intenzív az egészségügyi felvilágosítás, amely részben a Dankó-klubban történik. Elsősegélynyújtói tanfolyamot is szerveztek, amelyet sikeresen elvégeztek a hallgatók. önálló Vöröskeresztalapszervezet tevékenykedik, s a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom keretében jelenleg tisztasági felmérés folyik. A cigánylakosság 300 munkaképes korú tagjából a férfiaknak 70 százaléka dolgozik. A nők közül igen kevés azoknak a száma, akik munkát vállalnak. Ez a jellemző, hiszen átlagosan egy-egy családban négy gyerek van. A gyerekek jórészt rendszeresen járnak iskolába, és megfelelően tanulnak. Kereskedelmi ellátás Gerlán Gerlén két kereskedelmi, két vendéglátó egység és egy felvásárlóhely működik. Ezek az üzletek egyre kevésbé tudják kielégítem a gyarapodó kisközség igényeit. Az első félév számadatai alapján csökken ugyan a kereslet, de az összes értékesítési bevétel csaknem elérte a 4,5 millió forintot. Élelmiszerekből jó az ellátás, azonban a szűk boltban aligha lehet kielégítő az iparcikkek és ruházati áruk kínálata. Ez nem annyira probléma, hiszen két város vonzásában fejlődik Gerla. Az élelmiszer és iparcikk árusításán túl a TÜZÉP ellátása nem a legmegfelelőbb. Az első negyedév után nem tudták a helyiek beszerezni az építkezéshez szükséges anyagokat. Szükség , lenne a jobb ellátásra, hiszen ebben az évben is csaknem 10 belvizes házat építettek a községben. Fotó: Gál Edit Felmondtak a vállalatnak Ö em lehet eleven, valóságos a verseny, ha nincsenek igazi nyertesek és vesztesek. A közepes fejlettségű népgazdaságunkat alkotó vállalatok versenyében különösen nélkülözhetetlenek az éles kontrasztok, a határozott pólusok. Mivel az élenjárók látványos anyagi ösztönzések lehetőségei korlátozottak, előtérbe kerül a lemaradókkal, az életképtelenekkel szembeni következetesség. A szelektálás nemzeti önvédelem. Hiszen a korszerűtlen, ráfizetéses üzemek nem termelik, hanem fogyasztják értékeinket. A rosta mégsem dolgozik. A kormányzati szervek 31 rossz hatásfokú vállalatot utasítottak termelési szerkezetük felülvizsgálatára, belső tartalékaik feltárására, a szükséges cselekvési programok, intézkedések kidolgozására. Tizenkét jelentős exportáló vállalatnál felmondták az állami támogatást. A pénzügyminisztérium 17 termelőszövetkezetnél és öt állami gazdaságnál kezdeményezett átfogó vizsgálatot — a döntően belső hibákból és nem a természeti viszonyokból adódó és ismétlődő veszteségek okainak feltárására, felszámolására. Valami tehát elkezdődött, és ez nem is kevés. Intézkedéseikkel a vezetők felszámolták a veszteséget, a gazdálkodás hiányosságait, az Észak-Magyarországi Kőbánya Vállalatnál. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat intézkedési terve rövid távon szintén megoldást ígér. Megszüntettek két régi veszteséges gyárat (Drávaszabolcson és Kaposváron), csökkentik a lenszövetek termelését. A kevesebb lent a kedvezőbb adottságú területeken termelik meg, s így a felvásárlási ártámogatás is mérsékelhető. Jobban kihasználják a megmaradó termelési kapacitásokat, csökkentik a gyártási költségeket, s így a kevesebb termelés gazdaságossá válik. Más gépipari, nehézipari és könnyűipari vállalatok olyan intézkedési tervet készítettek, amelynek végrehajtásával középtávon — az 1980-ban életbe lépő termelői árrendezések hatását is figyelembe véve — felszámolják a meglevő veszteségforrásokat. Több vállalat jövője azonban eddig még nem rendeződött. A gondok és a megoldásra váró tennivalók sokfélék. A vállalatok egy csoportjánál a hatékony munka megalapozásához egy-egy termékcsoport ügyeinek rendezése, esetenként minisztériumi segítség szükséges. Számottevő anyagi-pénzügyi támogatásra persze sehol nem számíthatnak, de arra igen, hogy például jobban bevonják a vállalatokat az államközi szerződések előkészítésébe, s így a VI. ötéves tervben nem kell majd bizonyos termékeket ráfizetéssel exportálni. A vállalatok következő csoportjánál a problémák nem oldhatók meg egy-egy termékhez kapcsolva, a tevékenységük egészére ható döntésekre van szükség. Végül vannak olyan területek, ahol, a gazdaságtalan tevékenység túllép a vállalati kereteken, s az egész gyártási ágra kiterjed. Az eddigi intézkedések és javaslatok nem elégségesek — nem eléggé átfogóak, koncepcionálisak és következetesek — vállalati és szakágazati sorskérdések eldöntésére. A tevékenységük gazdaságtalan voltát ugyan sehol nem vitatják az érintett vállalatoknál, ám a termelés fenntartását, a hazai ellátásra és exportérdekekre hivatkozva nélkülözhetetlen-, nek tartják. Az önkritikát gyakorló akciót több vállalat késve kezdte meg, nem hitte el, hogy a jövőben nem számíthat központi támogatásra, kellő garanciák, eredményes munka- nélkül. így vizsgálódásaikat nem kezdeményező önmegújításra, hanem például a kusza pénzügyek rendezésére, a fejlesztési források központi kiegészítésére igyekeztek felhasználni. E vállalati körben a pénzügyi, fejlesztési nehézségek már csak az alacsony hatékonyság miatt is, nyilvánvalóak. A pénzügyi helyzet megoldása azonban nem lehet egyszerű bankművelet, alapja csak a vállalat öntevékenysége, gazdasági fe|s emelkedése, hosszú távú stabilizációs programja lehet. A munkások, a beosztott dolgozók, a gazdaságtalan tevékenység kialakulásában jórészt vétlenek, megszüntetésében sem vállalhatnak aktív szerepet. Mégis indokolt, hogy személyes jövedelmük alakulásában érzékeljék végzett munkájuk rossz hatásfokát. A megoldás, bár érdekeket sért, igazságos. Egy egész ország lehet vétlen a cserearány romlás okozta külpiaci veszteségekben, állampolgárai azonban mégis kénytelenek, bármennyire is kellemetlen, hatásaival számolni, munkájukkal az új helyzethez alkalmazkodni. A vezetők személyes felelőssége a vállalat eredményes gazdálkodásáért vitathatatlan. Akik nem érzékelik az idők változását, és nem képesek a merőben új követelményekhez felzárkózni, azoktól búcsút vesznek. A prémiummegvonásokon kívül már több helyütt sor került vezetőcserékre is. A vezetők anyagi érdekeltségének erőteljes fokozását szintén tervezik. Megszüntetik a prémiumok felső határát, a kifizetések alapjává pedig a bérköltségek helyett az adózás utáni nyereség mértéke, vagyis a jövedelmező gazdálkodás válik. Az eddigi tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a kibontakozáshoz szükség van a központi irányítás, a kormányzati szervek kezdeményező lépéseire. Ahol halogatják a vállalati döntéseket — a nem gazdaságos tevékenységek, a termelő- részlegek megszüntetésében, a telephelyek önállósításában — ott nélkülözhetetlen az irányító hatóság egyértelmű állásfoglalása, intézkedése. Most az átfogó munka második szakaszában a minisztériumi kezdeményezések kerülnek előtérbe, az elfogadható. és megnyugtató intézkedési tervek kialakításában. A mindenkori „sereghajtó” sávban a gazdaságos tevékenység feltételeinek megteremtését egyébként folyamatosan a kormányzati szervek vezérlik, szervezik ég ellenőrzik. Nemcsak a felemelkedés lehetősége, a veszteséges vállalatok köre is nyitott. Kilépnek belőle azok, amelyek vezetői jól végiggondolták és következetesen végrehajtják feladataikat. De nyomban új vállalatok léphetnek helyükbe. Nem azért, mert rosz- szabbul dolgoznak, hanem azért, mert a piaci, gazdasági feltételek megváltoztak. Egyebek közt az 1980-as árrendezés, bár nem teremt merőben új helyzetet, azért módosítja, pontosabbá teszi az eddigi értékítéleteket. Ügy is mondhatnánk, hogy a versenyben elért pozíciók megtartása, szüntelen fejlesztést, kezdeményezést, megújulást kíván. I verseny kiugró, netán világra szóló 1 I eredményei vonzó példák, előrelendítő szerepük vitathatatlan. De ugyanígy közelebb kerülünk céljainkhoz, az ország gazdasági fel- emelkedéséhez azzal is, hogy időben felismerjük és elismerjük az esetleges kudarcokat, megtanulunk bátran szembe nézni és következetesen szakítani a nem gazdaságos tevékenységekkel. Kovács József
