Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
GESEES SZÜLŐFÖLDÜNK 1979. Oktober 7., vasárnap Egy éve jártam utoljára Pakson, az épülő atomerőműben. Mi tagadás, most is izgatottan készültem hazánk legnagyobb építkezésére. Ütközben próbáltam felidézni legutóbbi emlékeimet, kíváncsian vártam: mi minden is változott itt? A település azóta város lett, a modern lakótelepét az ország bármely települése megirigyelhetné. Az „Öváros” is megfiatalodott, megszépült, miközben az ifjú város lakóinak száma ugyancsak megnőtt. Az építkezésen dolgozók jelentős hányada családjával itt telepedett le. A 6-os útról, ott, ahol a Duna enyhén balra fordul,1 már messziről feltűnnek az atomerőmű építkezésén dolgozó toronydaruk, majd közelebb érve; kirajzolódnak a gigantikus méretű, még épülőfélben levő üzemcsarnokok. A főbejárat előtti személygépkocsi-parkolóban a több száz magyar gépkocsi társaságában szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK és bolgár rendszámú autók is sorakoznak. Az itt dolgozó országok munkásai, szakemberei járnak velük. — Az elmúlt év júniusában a Minisztertanács, majd az MSZMP Politikai Bizottsága is tárgyalta a 60 milliárdos beruházásra készülő erőmű helyzetét — fogad Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási Vállalat helyszíni főmérnöke. Az ország vil- lamosenergia-fejlesztési helyzetét figyelembe véve úgy döntöttek, hogy minden erővel fokozni kell az építés ütemét. A döntés alapján tett intézkedések eredményeként napjainkban már az üzemeltető és szolgáltató vállalatokkal együtt több mint fél száz vállalat, 9000 munkása dolgozik az erőmű és a lakótelep építkezésén. — Egy évvel ezelőtt az eredeti ütemtől 6—8 hónapos volt a lemaradás ... — Az atomerőmű a már megnövelt biztonsági követelmények alapján épül és sok tekintetben prototípusnak számít. Ez szervezési gondokat is okozott, melyeket menet közben kellett megoldani, néha jelentős tervszállítási határidő-késedelmet okoztak. Mindez 30— 50 százalékkal megnövelte a beruházás — a beépítendő szerkezetek, anyagok, berendezések — nagyságát. — Hol tart ma az építkezés? — A négy blokk 1760 megawatt villamos energiát A főépület felett, 78 méter magasból impozáns látvány az atomerőmű építkezése. Háttérben az egészségügyi épület, megyénk építőmunkásainak keze munkáját is dicséri állít majd elő, 1985-ben az utolsó reaktor is megkezdi üzemelését. A létszám, az eszközök koncentrációjával a hátrányból jelentősen faragtak a kivitelezők. Az első blokk legfontosabb szerkezetei elkészültek, és így a helyére került a 250 tonna teherbírású reaktorépületi daru is, megkezdődött a reaktorépületben a technológiai szerelés, a gépházon belül is folyik az 1-es és a 2- es turbina technológiai szerelése, helyére került az első 400 kilovoltos óriás transzformátor is. Persze a szabadtéren is sok minden változott, készült el. A 120 kilovoltos nagyfeszültségű vezeték- rendszert üzembe helyezték, bekapcsolták az országos hálózatba. Igaz, a közeljövőben még az erőművet látja el a nagy gépek próbájához villamos energiával, de alig két év múlva már ezeken, és az épülő még nagyobb feszültségű, 400 kilovoltos vezetékeken az erőműben előállított villamos energia jut el a lakásokba, az üzemekbe. Az építkezésen mindenütt szervezett, serény munka folyik. A több futballpályányi főépület emeletein tájékoztató táblák segítségével jut céljához az ember. Kísérőm már több hónapja dolgozik az atomerőműnél, mégis eltévedünk. Nyomban mondja is: — A beruházáson folyamatos munkarend van érvényben, éjjel-nappal dolgoznak az építők. Egy-egy válaszfalat alig órák alatt elkészítenek, s ahol tegnap még szabad terület volt, ott ma „kisebb” leválasztott helyiségek vannak. A magyar szóval orosz, lengyel, szlovák és német beszéd is keveredik. Nemzetközi építkezés a paksi, a szocialista országok segítségével épül az erőmű. A kiviteli tervek a Szovjetunióban készültek, a berendezések többsége is a Szovjetunióból érkezik. Az építkezés idején a helyszínen tartózkodnak a szovjet tervezők, szakemberek, akik tapasztalataikat munka közben adják át magyar kollégáiknak. Ottjártunkkor éppen a turbinák szereléséhez készülődtek. Az ezekhez szükséges cseppleválasztó túlhevítőket Csehszlovákiából szállították. A belső darukat az NDK szállította, s a gyártó cég szakemberei szerelik. A csarnokszerkezetek nagyobb hányadát pedig lengyel szakemberek, ide a falakba épített nagy, her- metikus ajtókat pedig bolgárok szállították. — A nernzetközi kooperáció, együttműködés napjainkban elengedhetetlen ilyen hatalmas beruházásnál — kezdi Szabó Benjámin kormánybiztos, aki egyébként Békés megyéből származott el, Mezőberényben élt, annak idején ott tanulta ki a A „salaktárolót” is megyénk ható villanyszerelő szakmát. Aztán kemény tanulással 1958- ban a Szovjetunióban szerzett villamosmérnöki diplomát. E kis kitérő után így folytatja: — A szovjet szakembereknek már nagy tapasztalataik vannak az atomerőmű-építésben. A lengyelek nagyon sok nagy méretű acélszerkezetű csarnokot, ipari objektumot szereltek, ők ebben specialisták. Napjainkban csaknem 600 külföldi szakember dolgozik Pakson. Óriási területen folyik az építkezés, kiépített úthálózaton szállítják az építőanyagot, a munkásokat. Raktárak sorakoznak, kavicshegyek magasodnak. A felkészülés, az építés, a szerelés pontos üteme arra irányul, hogy a programozott üzembe helyezés megvalósuljon. — Az erőmű elkészültével a hazai energiaszükséglet egynegyedét szolgáltatja majd. Az első egység 1981- ben üzembiztos gépként belép az országos áramtermelésbe — folytatja a kormánybiztos. Az elmúlt évtől kijelölés alapján részt vesz a beruházás megvalósításában a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is. Az ÉVM döntése alapján, népgazdasági érdekből 7 megyei vállalat építőmunkásai gyorsítják a mielőbbi befejezést. Pakson tréfásan úgy is mondták: „A hét törpe” jött segíteni. — A hét vidéki vállalat mozgósítása nélkül nem haladtunk volna ilyen tempóban. A létszám növelése mellett a vezetésben, irányításban, a feladatmeghatározásban történt minőségi változás. Munkájuk elismeréseként generál kivitelezői megbízatást kaptak a vidéki vállalatok. A BÁÉV munkásai szépen, lelkiismeretesen dolgoznak — folytatja Szabó Benjámin kormány- biztos. A Dél-alföldi Építőipari Társulás egyszerű együttműködés keretében jött létre, melynek tagja á BÁÉV- en kívül a DÉLÉP és a BÁCSÉV. A társulás kivitelezésében befejező szakaszához közeledik az egészség- ügyi épület, s jó tempóban halad a segédépület kivitelezése is. Az atomerőmű teljesen zárt üzem lesz: az itt dolgozók egészségét fokozottabban ellenőrzik és védik. A főépületbe, ahol a reaktorok is lesznek, csak az egészség- ügyi épületen keresztül lehet majd bejutni. A segédépületben' a reaktorból kikerülő „salakot”, szennyezett anyagot tárolják majd három évig, mielőtt az véglegesen az izotóptemetőbe kerül. — A dél-alföldi társulás 430 építőmunkással vesz részt a beruházásban, ebből 145-en a BÁÉV dolgozói. Az idén 180 millió forint értékű munkát valósítunk meg. A kitűzött célokat időarányosan teljesítettük — mondja Hamvas János, a BÁÉV paksi üzemvezetője. kelünk, mire este hazaérünk, hetet mutat az óra. Fárasztó és hosszú itt egy nap. Egyébként kényelmes lakásokban lakunk, szállításunkról, étkezésünkről gondoskodnak. Esténként jut idő olvasásra, s egy-egy jó filmre is. — Otthon szokott munkájáról a családnak mesélni? — Gyakran! A közelmúltban a tv-ben egy riportfilmet vetítettek. Jó érzés töltött el, amikor otthon a családnak magyaráztam, hogy tulajdonképpen mit is látnak, s meg tudtam nekik mutatni, hogy hol dolgozom — válaszolja, s elnézést kér, mert máris jeleznek, hogy érkezik a beton. Természetesen fiatalok is dolgoznak az építkezésen. A pusztaottlakai Ecker Ferenc két éve végezte el a szakközépiskolát. ö így fogalmaz: — Az itteni munkában nagy pontosságra, figyelemre és akaraterőre van szükség. Embert formáló munka ez. Véleményem az, hogy aki itt két-három évet eltölt, abból jó szakember válik, s az életben bárhol megállja a helyét. A BÁÉV üzemi KISZ-tit- kára, Hajdú László kitűző. Az iskolapadból nyomban az atomerőmű építkezésére került. — Az atomerőmű KISZ- bizottságához tartozik a 25 tagú alapszervezetünk. Sok BÁÉV-es fiatal dolgozik itt, sajnos csak alig 30—40 százalékuk KISZ-tag. A legnagyobb gond az, hogy egy- egy félévre jönnek, nehéz őket beszervezni, s mire megnyernénk őket, máris letelik a hat hónap, mennek haza. A közelmúltban nálunk a tagság egyharma- da egyik napról a másikra építői készítik, mely a kép előterében, a két daru között látKözben kiérünk az építkezésre. Pallókon, karvastagságú betonacélokon lépdelünk. A szerelők a reaktorakna szerelésén dolgoznak, a magasban az acélszerkezeteken macskaügyességű emberek serénykednek. Szivaty- tyú továbbítja a betont, vibrátorok zümmögnek, daruk emelik helyükre az elemeket. Utunk méteres vastagságú betonfalak között vezet, melyet sok helyen rozsdamentes acéllemez borít. A zsaluzatok beállításánál találkoztam a békéscsabai Wallfisch László ácscsal. — Egy éve, az elsők között jöttem Paksra — kezdi a negyvenes férfi. — Mi tagadás, a szakmai kíváncsiság és a jobb kereseti lehetőség vonzott. Most már elmondhatom: rengeteget tanultam, ugyanis a hagyományos ácsszakmát itt egy korszerűbb, gyorsabb, pontosabb térrácsos technológia váltotta fel. A hatalmas vastáblákat hússzor is felhasználhatjuk. Fával nem győztük volna a zsaluzást, no és a pontosággal. valamint a fal simaságává., is gondunk lett volna. Pálfi Mihály Vésztőről érkezett. Most betonozóként dolgozik. — Naponta 12 órát dolgozunk, reggel negyed ötkor kicserélődött. Ez sajnos itt az építkezésen minden vállalatnál gond ... Késő délutánra jár az idő, amikor felkapaszkodom a 78 méter magas toronydaruba. Elém tárul a vidék panorámája, az építkezés. Alattunk a főépület acélszerkezetét szerelik, szemben a szellőzőkéményt alapozzák, balra újabb út készül, jobbra a hűtővízrendszer épül. Lenyűgöző a látvány. Ámulatomból a daru ingása riaszt fel, amikor is egy 20 tonna súlyú elemet emel a magasba. Pánczél József darus megszokta a hatalmas építmény kilengését. — Ennél a súlynál a torony kilengése 110 centiméter, s az 54 méteres gém 170 centimétert hajlik. Szürkületben indulok haza. Az építkezés területén kigyulladnak a reflektorok, a toronydaruk méltóságteljesen fordulnak terhükkel, néma óriásként vigyázzák a vidéket. Az építők dolgoznak, hogy a megszelídített atomot mi is mielőbb munkára fogjuk, saját életünk könnyítésére. Szekeres András i « cSU^s isi í !Iű A11 1M 1 *1 I i TV^B* il = j , H I«J 1 I ll
