Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

o 1979. október 7., vasárnap Katolikus egyházi vezetők a Szovjetunióban Pimen, az orosz ortodox egyház pátriárkája meghí­vására dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke vezetésével szom­baton magyar katolikus egy­házi delegáció utazott a Szovjetunióba. A bíboros kí­séretében van többek között dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tit­kára jés dr. Pataky Kornél győri megyéspüspök. A delegáció elutazásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségét V. L. Muszatov kö­vet-tanácsos képviselte. A bíborost és kíséretét Moszkvában a pravoszláv egyház magas rangú képvi­selői fogadták. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Hogyan valósultak meg az oktatási és közművelődési határozatok? Utoljára 1972-ben folyta­tott az Oktatási Minisztéri­um, a Kulturális Minisztéri­um és a Munkaügyi Minisz­térium a mostanihoz hason­ló általános felügyeleti vizs­gálatot megyénk oktatási, közművelődési helyzetéről. A másfél hónapon át tartó vizsgálat október 5-én az Oktatási Minisztériumban megrendezett bemutatkozás­sal kezdődött. Ezen a megyei Alkalmazott művészeti tárlat Békésen A kezünkbe vett csomago­lópapír, üvegcímke, a közin­tézmények, hírlapbolt és mű­velődési központ belső tere is kettejük nevét, művésze­tét hirdeti. Szombattól azotf-' ban ezeknek a tárgyaknak, környezeteknek szépen meg­rendezett gyűjteményében is gyönyörködhet a látogató. Október 6-án délelőtt Be- reczky Loránd művészettör­ténész nyitotta meg a béké­si Jantyik Mátyás Múzeum­ban Szabadosné, Szászfalvi Hona belsőépítész és Zahorán Mária grafikus önálló kiállí­tását. Az alkalmazott művé­szetek e két Békés megyei alkotójának bemutatóját a nagyközönség október 28-ig tekintheti meg, Békésen. De­cemberben a kiállítás anya­gát a békéscsabai érdeklődők is láthatják a Munkácsy Mi­hály Múzeumban. Pályaválasztási kiállítás Szarvason Pályaválasztási kiállítás nyí­lik október 9-én, 10 órakor Szarvason, a Jírecsmarik Endre Üttörőházban. A Pá­lyaválasztási Intézet a kö­zépfokú iskolák és az üze­mek képviselői a helyszínen tájékoztatják az érdeklődő tanulókat, szülőket a pálya- választási és a megyei to­vábbtanulási lehetőségekről. Filmvetítéssel, üzemlátogatá­sok szervezésével gyarapít­ják a fiatalok pályaismere­tét, tanácsadással segítik a megfelelő iskolatípus és szak­mák kiválasztását. A kiállítás október 14-ig naponta 9—16 óráig tekint­hető meg. Befejeződött a gyermekpszichiáterek nemzetközi tanácskozása A Kecskeméti Konzervgyár­ban az idén előreláthatóan minden eddiginél több, mint­egy tízezer tonna csemege- kukoricát dolgoznak fel. A termék jelentős része ex­portra kerül (MTI-fotó: Karáth Imre fel­vétele — KS) Szombaton Budapesten be­fejeződött a szocialista or­szágok gyermékneurológiai és — pszichiátriai munkaközös­ségeinek négynapos nemzet­közi tanácskozása. A rendező orvostudományi testület részéről dr. Máttyus Adorján egyetemi docens, a Heim Pál Gyermekkórház neurológiai osztályának főor­vosa a záróülés után nyilat­kozott az eseményről, a mun­kaértekezleten megtárgyalt témákról az MTI tudósítójá­nak. Elmondta: egyebek között a gyermek-ideggyógyászati diagnosztikában alkalmazott modern vizsgáló eljárásokról, az értelmileg-érzelmileg sé­rült gyermekek pszichiátriai gyógykezeléséről volt szó a tanácskozáson. Arról is tájékoztatott Máttyus doktor, hogy az örökléskutatás a gyorsan fej­lődő biokémia segítségével újabban tisztázta számos be­tegség kémiai hátterét: így kialakíthattak olyan vizsgá­lati módszereket, amelyekhez a korábbiakhoz képest mi­nimális mennyiségű szövet­folyadékokra (például vérre, agyvízre) van szükség. Az utóbbi években egész sor olyan műszert és mód­szert fejlesztettek ki, amely nagymértékben megkönnyí­ti a betegségeknek a koráb­binál gyorsabb és pontosabb megismerését. tanács művelődésügyi osz­tályvezetője, dr. Becsei Jó­zsef adott tájékoztatást me­gyénk kulturális életéről a vizsgálatban részt vevő szak­embereknek, majd megnyi­totta a megyénk oktatási, közművelődési, tudományos életét reprezentáló kiállí­tást. Ezt követően pedig le­vetítették a megyénket be­mutató 20 perces filmet. A november 15-tel záruló felügyeleti vizsgálat célja: megbízható képet kapni ar­ról, hogyan valósultak meg megyénkben az 1972. évi ok­tatáspolitikai határozatban foglaltaknak megfelelően a közoktatáspolitikai célkitűzé­sek. A több mint 150 részve­vővel kezdődő vizsgálat több évre visszamenően elemzi az iskolai nevelőmunka helyze­tét, a közoktatás irányítását, s a közművelődés tartalmi, tárgyi, személyi feltételeit. A felügyeleti vizsgálat tapasz­talatait februárban a me­gyei tanács vb-ülésén tár­gyalják meg. Békéscsabán a színházi kamaratárlat-sorozat idei első kiál­lítója Zsáky István Szarvason élő képzőművész. Pénteken este Koszta Rozália nyitotta meg a kiállítást, amely egész hónapban látható a színház előcsarnokában Fotó: Császár Lajos nmatörfilmes pályázat Békésben, néprajzi szemle Tolnában Amatőrfilmes forgatókönyv­írásra írt ki pályázatot a Megyei Művelődési Köz­pont. A megyében élő ama­tőr filmesek amatőr eszkö­zökkel megvalósítható for­gatókönyvet írhatnak, ame­lyek lehetőleg 15 percnél nem hosszabb filmek készí- • tését segítik. Előnyben ré- 5 szesülnek az aktuális társa- j dalmi és politikai gondola­tokat közlő, közérdekű mun­kák, műfaji korlátokat sem szabnak a meghirdetők. De­cember 1-ig lehet a Megyei Művelődési Központba kül­deni a pályázatokat, de csak olyan forgatókönyveket, amelyeket eddig még nem valósítottak meg. Tolna megyében november 23—24—25-én rendezik meg a IX. országos néprajzi ama- tőrfilm-szemlét. Itt nyilvá­nos bemutatási lehetőséget kapnak az amatőr filmek a dombóvári művelődési köz­pontban és a könyvtárban. Az alkotók műhelyjellegű beszélgetéseken vesznek részt, ismerkednek egymás munkájával, módszereivel. A szemlére az ország minden amatőr filmese és klubja pá­lyázhat még díjat nem nyert filmekkel. A filmorsónak és magnó­orsónak vetítésre kész álla­potban, megfelelő technikai színvonalon kell lennie. A beküldési határidő novem­ber 10., a dombóvári műve­lődési központ címére. Koloniálexport Mezöberényből A Mezőberényi Faipari Szövetkezet az elmúlt évek­ben jelentős tőkés exportot teljesített. Bútorai közül nap­jainkig kizárólag a rusztikus kisbútorokat vásárolták a nyugat-európai országok. ' Az idén azonban változás történt, az addig csak bel­földön értékesített koloniál- bútoraik iránt a Skandináv- országok és az Egyesült Ál­lamok is érdeklődni kezdett. Így először szállítottak ezek­be az országokba a tetszetős koloniálbútoraikból. Elsősorban dohányzóaszta­laikat, karszékeiket, könyv- szekrényeiket és íróasztalai­kat vásárolják külföldön. Eb­ben az évben mintegy 800 ezer forint értékű kolóniáit bocsátottak külföldi útjára. Igaz, e bútorcsalád export­ja ma mindössze 3-4 száza­léknyi, de ami ennél fonto­sabb : úgy a határainkon túl­ra küldött, mint a belföldön forgalmazott koloniálokra mind ez eddig minőségi rek­lamációt nem jeleztek. Pszichológiáról népművelőknek Békés, Szolnok, Heves és Nógrád megye főhivatású népművelőinek emelt szintű továbbképzést rendeznek ok­tóber 8-tól 12-ig Szolnokon. A rendezvényen Békés me­gyét tizennégy főhivatású népművelő képviseli. Az elő­adásokból és csoportfoglalko­zásokból álló továbbképzésen neves tudományos kutatók­tól, dr. Durkó Mátyástól, Sz. Várnagy Marianntól és dr. Király Józseftől hallhatnak a felnőttnevelés és szociál­pszichológia kérdéseiről a részvevők. Egészségügyi előadások a DflTE-n Szarvason a tanács, a ta­nács egészségügyi osztálya és a művelődésügyi osztály, va­lamint a TIT városi szerve­zete elkészítette a szarvasi Vajda Péter Szabadegyetem egészségnevelési tagozatának programját, amelynek fő té­mája „Életünk és a szex”. A tagozat tematikája dr. Sze­mere György, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem taná­rának előadásával kezdődik november 12-én. Minden hó­napban egy alkalommal ta­lálkoznak speciális kollégium formájában az előadások hallgatói, ahol a születéstől a felnőttkorig végigkísérik az előadások a szexualitás sok­rétű kérdését. Nemzedékek egy fedél alatt zichológusok vitat­koznak. Többen arra voksolnak, jobb, ha együtt a nagy család, a gye­rekek, a papa, mama és a nagyszülők. Nyugodtabbak a hétköznapok, megosztódik a munka, a gond az egyetértő nagy közösségben. Mások szerint ideálisabb, ha az if­jú pár külön lakik a szülők­től, önálló háztartásban. Ke­vesebb a vita. Jobb távolról szeretni, mint közelről gyű­lölni. Amennyi ellenzője van a generációk együttélésének, ugyanannyi a pártfogója. A véleményeket, a felfogást meghatározza a vérmérsék­let, az intelligencia, a fog­lalkozás, de legjobban a la­káshelyzet. Az otthonok zö­me ugyanis másfél, illetve kétszobás. Hiába szeretné valaki magához költöztetni szüleit, 50 négyzetméter alapterületű lakásban ezt nem teheti meg. Növekvő számban épülnek több szobás otthonok. Ám a növekvő igények miatt mindez nem elegendő. Ez a szükséglet felismert és el­ismert, olyannyira, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1978. október 12-én, ami­kor az építőipari helyzetét tárgyalta, foglalkozott a kérdéssel. „ ... a második 15 éves lakásépítési terv 1976— 1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányoz­za elő. A népgazdaság te­herbíróképességével össz­hangban kell növelni a la­kások átlagos alapterületét, és javítani kell felszereltsé­güket, minőségüket. A sok­rétű és változó igények ki­elégítése végett növelni szükséges mind a nagy csalá­dok elhelyezésére, a több generációs együttélésre al­kalmas több szobás lakások arányait”. Nyilvánvalóan senki sem gondol arra, hogy ez a téma a közeljövő kérdése. Hosz- szabb folyamat, de a három nemzedék együttélése most napirendre kerül. Aki figye­lemmel kíséri az állami in­tézkedések sorát, tudhatja, hogy az utóbbi évtizedben számos intézkedés született a család érdekében, kezdve a hároméves gyes bevezeté­sétől az októberi párthatáro­zatig. Generációk együtt — elv­ben nagyon szép dolog. Fel­tétlenül vannak előnyei. Csak néhányat említve: Ha egy-két napig beteg a kis­gyerek, ápolhatja otthon a nagymama, nem kell sza­badságot kivennie a fiatal- asszonynak. Ha ott a nagy­szülő, kimozdulhatnak a fia­talok, moziba, színházba, barátokhoz mehetnek. A lakótelepen élő ifjú házasok leginkább azért panaszkod­nak, mert a szép otthonuk falai közé vannak zárva, szó­rakozásuk a tévénézés, nincs kire hagyni a gyereket. S a nagyszülőnek is előnyös, ha nem él egyedül, magára hagyva. Az öregkori ma­gányérzetet, az ebből szár­mazó lelki bajokat meg­szünteti, feloldja az unokák vidám lármája, és az az életritmus is, ami a fiatalok hétköznapjait jellemzi. Számtalan öregember él egyedül. Elegendő a nyugdí­ja, jó az egészsége, még ba­ráti társasága is van, de tá­vol él gyerekeitől, unokáitól. Ritkán látja őket, s életé­nek legboldogabb pillanata, amikor velük találkozhat. Nem szólva árról, hogy az évek múlásával az idős em­ber egyre szeretetigényesebb lesz, egyre jobban rászorul gyermekei támogatására. A legjobban felszerelt szociális otthon sem pótolhatja azt a meleget, amit egy család nyújtani tud. A társadalom közérzete nagyrészt attól is függ, hogy milyen a családé, mint a legkisebb közösségé. Ha nyugodt, és kiegyensúlyozott az otthonok légköre, az ki­hat az egész társadalomra. Kérdés, hogy milyen lesz, vagy legyen a jövő több he­lyiséges nagy lakása, ahol három generáció kényelme­sen elfér. Az építészek kép­zeletvilágában már kirajzoló­dik a „nemzedéki lakás” terve. Nemcsak a pénzen múlik. Igaz, a négyzetméte­rek szaporodásával a költsé­gek is növekednek. De mai példa is bizonyítja, hogy a házgyári 60 négyzetméteres lakásokban kényelmesebben lehet élni, mint a régi bér­házak 90—100 négyzetméte­res, nagy belmagasságú la­kásaiban. Gondoljunk csak a közkedvelt egy plusz ket­tes lakótelepi otthonokra, ahol minden szoba külön be­járatú, és hasonlítsuk össze a belvárosi 80 négyzetméte­res kétszobással, ami egybe­nyílik. ogy életünket meny­nyire rendezzük be hasznosan, az ötle­tünktől, és nem kizárólag a pénztárcánktól függ. Évek­kel ezelőtt már felvetették az építészek, hogy a két- és háromszobás lakások köz­vetlen szomszédságába egy folyosóra garzon is tervez­hető. Oda költözhet a nagy­mama, a nagypapa. Hallot­tam már olyan elképzelés­ről is, miszerint a tízemele­tes házakban kétszintes la­kásokat is lehet építeni. Ami azért praktikus, mert a „lak­részek elkülöníthetők”, így az öregek és a fiatalok élet- . kori és beidegzett szokásaik­kal nem zavarják egymást. A kényelmes együttlakás te­hát nemcsak pénz kérdése, sok múlik a tervezők lelemé­nyességén is. Halász Miklós Indiából jött a meghívó Ismét meghirdették az in­diai Shankar nemzetközi gyermekrájzpályázatot, és a meghívás — a csaknem há­rom évtizedes hagyományhoz híven — megérkezett a ma­gyar gyermekek számára is. Az idei versenyen azok a diá­kok. vehetnek részt — leg­feljebb hat rajzzal, illetve festménnyel —, akik 1964. január 1. után születtek. A 30x40 centiméteres, illetve ennél nagyobb méretű pálya­munkákat az Országos Pe­dagógiai Intézethez novem­ber 15-ig lehet beküldeni. Magyarország minden év­ben részt vett a versenyen, s a meghívás a magyar gyer­mekek tehetségét és a hazai rajz-, illetve művészeti ok­tatás színvonalát, eredmé­nyeit ismeri el. Az utóbbi időben szinte nem volt olyan év, amikor ne hoztak volna haza néhány díjat általános iskolásaink. A legmagasabb díjból, a köztársasági elnök aranyérméből évente csak egyet adományoznak, s ezt az elmúlt években háromszor nyerte el magyar versenyző. Restaurálják a Balaton környéki műemlékeket A Balatoni Intéző Bizottság tá­jékoztatása szerint restaurálják a keszthelyi gótikus templom fres­kóit és „megfiatalítják” a vö- rösberényi római katolikus temp­lomot. A Balatontól távolabb folytatják a somogy vári volt bencés apátság romterületének konzerválását, restaurálják a za­laszántói római katolikus temp­lom értékes műalkotásként szá­mon tartott Szentháromság szob­rát. Keszthelyen, a Georgikon Múzeumban megkezdték az egy­kori kasznárház helyreállítását. Zamárdi-Szántódpusztán egy csaknem 30 egységből álló épü­letegyüttest mentettek nieg fo­lyamatosan.

Next

/
Thumbnails
Contents