Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
1919. október 6., szombat o EHCI lett a BÖRTEX-böl Hasznos kényszerházasság Egy kényszerházasságban ritkán boldogok a mézeshetek. A két összekényszerített partner érthető gyanakvással méregeti egymást, és nem kell sok ahhoz, hogy hibát találjanak a másikban. Előfordul persze az is, hogy egy idő után Kiderül: nem is jártak rosszul egymással. Bekövetkezik az a ritkán előforduló eset, hogy az idő meghozza a „szerelmet”. Ez a talán lírai kezdet, ne tévesszen meg senkit, az endrődi ENCI és a medgyes- egyházi BÓRTEX kényszer- házasságában a rideg gazdasági tények domináltak, és a mostani kellemes, jó viszony is ezeknek a tényeknek köszönhető. Veszteséges termelés Mire sor került az egyesülésre, már csaknem mindenki belátta annak szükségességét és elkerülhetetlenségét. A medgyesegyháziak már évek óta veszteséggel termeltek. Végrehajtottak egy nagyarányú műszáki fejlesztést, új üzemet építettek, gépeket vásároltak. Meg kellett kezdeni az erre felvett hitel törlesztését, a várt nyereség helyett azonban csak a ráfizetés nőtt. Mint a vizsgálatok megállapították, alapvetően szervezési és vezetési hibák okozták a bajt. Kiderült, hogy a belföldre termelt cipők eladási ára 30 —40 forinttal volt alacsonyabb az önköltségnél. Hasznot csak az export hozott volna, de nagy megrendelések hevertek úgy a fiók mélyén, hogy mindenki elfeledkezett róluk. Ráadásul komoly bajok voltak a munka- fegyelemmel is, szinte akkor jött-ment mindenki, amikor akart. Előfordult olyan eset is, hogy a szériához elfelejtettek anyagot rendelni, ami viszont nem kellett, abból hegyek álltak a raktáron. így persze érthető, hogy amikor híre jött a házasságnak, sokan jobbnak látták, ha odébbállnak. A 400 dolgozóból 200 kérte a munkakönyvét, köztük szinte a teljes vezetői garnitúra. Az ENCI tehát hozományul egy korszerű üzemet, 200 dolgozót és 13 millió forintnyi adósságot kapott. Egy ilyen csődtömeg vállalása természetesen nem tette könnyűvé az indulást. Segített persze a KISZÖV is a veszteségek pótlásában, a dolgok nagyja mégis az EN- Cl-re hárult. Először is el kellett dönteni: mit csináljanak a jövőben Medgyesegy- házán? Némi fontolgatás után úgy határoztak, hogy változtatnak ,a profilon. Mivel az endrődiek csak női cipőt csinálnak, ennek a gyártásában tettek szert nagy tapasztalatra, nem tartották célszerűnek, hogy férficipőt is készítsenek. Ugyanaz lett tehát a feladat, mint Endrő- dön. Agitáltak a kommunisták Az átállás természetesen nem volt könnyű. A med- gyesegyházi részleg, vagy ahogyan hivatalosan nevezik, az ENCI 2-es számú üzeme, sok gonddal küszködött az első időben. Grósz Pál, az üzemegység pártalapszerve- zetének titkára bőven tud mesélni azokról az időkről. — Az emberek többsége megértette, hogy szükséges az egyesülés, tudták, hogy már évek óta veszteséggel termelünk. Mégis, mindenki félt egy kicsit, hogy jön majd a nagy szigor, a nehezebb munka, és az alacsonyabb kereset. Ezért sokan el is mentek tőlünk, a kilépettek között volt a régebbi párttitkár is. Ezekben a „zűrös” időkben választottak meg engem, fiatal korom — 28 éves vagyok — ellenére, a párt- alapszervezet titkárának. A fiatal titkárnak és a többi kommunistának rögtön komoly feladatuk volt. Agitálni, magyarázni kellett az embereknek, hogy nincs mitől félniük, aki becsületesen dolgozik, az új körülmények között is megtalálja a számítását. Természetesen a gyors és sikeres átállásban nagy részük volt az endrődi szakembereknek is. Csaknem minden vezető eltöltött hosz- szabb-rövidebb időt Med- gyesegyházán és segítettek megszervezni a munkát. De nemcsak ez volt a feladat, hanem egy torz szemlélet megváltoztatása is. Köztudomású, hogy Med- gyesegyházán és környékén nagy hagyománya van a fóliázásnak. Nem titok az sem, hogy sokan vannak, akik a szövetkezetben keresett pénzt csak mellékesnek tekintik a háztáji bevételéhez képest, így persze, előfordult, hogy ha beborult az ég, többen egyszerűen otthagyták a munkát, és rohantak haza babusgatni a palántákat. Régen ezt valahogy természetesnek tartották, és szó nélkül tudomásul vették. Ilyen körülmények között nem lehetett ütemesen, tervszerűen termelni. Szigorították a munkafegyelmet, az ellenőrzéseket, és* ha valaki emiatt el akart' menni, azt nem tartóztatták. Így sikerült elérni, hogy most már * alapvető a javulás ezen a téren is. Pontosság, rugalmasság Jelentős többletkapacitást kapott Medgyesegyházával és a hozzá tartozó battonyai részleggel az ENCI. Erre a többletre pedig éppen most nagy szükségük van. A cipőipar érdekeltségi rendszere olyan, hogy jelentősebb nyereséget csak a tőkés export ad, és a jövőben a belföldi forgalom nyereségtartalma is az exportéhoz igazodik majd. És persze az sem közömbös, hogy az endrődi cipőexport jó hatékonysággal hozza a dollárt. Ráadásul ,az endrődi cipők mostanában igencsak keresettek mindenütt. Az idei évre tervezett tőkés exportot már eddig mintegy 35 százalékra emelték, és most az össztermelék 40 százalékát adják el dollárért. Rendelésük lenne több is, de sok vevőt kapacitáshiány miatt kénytelenek visszautasítani. Ezt az érdeklődést természetesen a népgazdaság és a saját hasznukra is ki akarják aknázni. A következő évben a hangsúlyt még inkább az exportra helyezik. Várhatóan az össztermelés 60—70 százaléka dollárelszámolású piacokon talál gazdára. Ahhoz, hogy ez így legyen, másoknak is ,az endrődiekhez hasonló precizitással kell majd dolgozni. Napjainkban sokszor csak hajszálon múlik a termelés folyamatossága. Amikor ott jártam, Krezin- ger György műszaki vezető éppen azon idegeskedett, hogy vajon lesz-e ragasztója a másnapi műszaknak? A jó fél évvel hamarabb megrendelt mennyiség ugyanis sehogyan sem akart megérkezni. Ilyen körülmények között nehéz kielégíteni a pontosságra sokat adó külföldi üzletfelek igényeit. A jövőben — többek között a fentiek miatt is — a szövetkezet nem kívánja növelni a termelést, hanem inkább ,a pontosságot és a megbízhatóságot kívánják fokozni. Endrődön és Medgyesegy- házán egyaránt hagynak egy bizonyos kapacitástartalékot, hogy azt szükség szerint bármikor mozgósíthassák. A terv ezért alig több, mint egymillió pár női cipő a következő évben, de azok magas színvonalú, extra minőségű termékek lesznek. Erre a feltételek adottak, a műszaki fejlesztés befejeződött, és az Endrődi Cipész Szövetkezet műszaki színvonalában most csaknem mindenkit megelőz. Ez olyan előny, amit bűn lenne kihasználatlanul "rvagyni. Lónyai László Megállapították a mezőgazdasági termékek új termelői árát A Minisztertanács felhatalmazása alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az érdekelt főhatóságokkal és képviseleti szervekkel egyetértésben, miniszteri rendeletben állapította meg a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek 1980. január 1-től érvényes termelői árát, valamint a szemes és ipari takarmányok új kereskedelmi árait. A rendeleteket a Magyar Közlöny 1979. szeptember 29-i száma, a részletesebb szabályokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Hivatalos Értesítőjének 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül nagyobb mértékű — 14 százalékos — az állat- és állati termékárak emelkedése, kisebb mértékben — átlagosan 7 százalékkal — növekednek a termények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emelkedik, ezen belül a javító minőségű búza ára 30 forinttal, a szokvány búza ára 10 forinttal nő. A kukorica felvásárlási ára 28 forinttal, a nagy olajtartalmú napraforgóé 50 forinttal emelkedik. A zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási ára átlagosan 10 százalékkal lesz magasabb. Az állatok és állati termékek közül a hízósertések és a vágómarhák kilogrammonkénti felvásárlás! alapára egyaránt 2,50 forinttal, a tej felvásárlási alapára pedig literenként 0,40 forinttal nő. A nagyüzemi prémiumok rendszere e cikkek körében továbbra is fennmarad, ezek ösz- szege is növekszik. Emelkedik a vágójuh, a vágóbaromfi és a hal felvásárlási ára is. A hízott sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban közölték — 1979. október 15- től csökkennek, s a jelenlegi fel- vásárlási árak december végéig változatlanok maradnak. Az 1980. január 1-töl életbe lépő új fel- vásárlási árak ezekre a leszállított súlj’határokra érvényesek. A vágómarhák közül a hímivarú hízómarháknál — a gazdaságos takarmányozás és a piaci igények jobb kielégítése érdekében — 1980. január 1-től deg- resszív árrendszer lép életbe: az 570 kg bruttó súly feletti hízómarhákért 3 Ft/kg-mai alacsonyabb felvásárlási árat fizetnek, mint az 570 kg súly alatti állatokért. Az állatokra és az állati termékekre, valamint a szemes takarmányokra és az új termésű zöldség- és gyümölcsfélékre megállapított új felvásárlási árak 1980. január 1-én, az egyéb növénytermesztési termékekre pedig 1980. július 1-én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok árnövekedése mintegy 25—30 százalékos, a szemes takarmányok nagykereskedelmi ára pedig olyan mértékben emelkedik, mint ahogy a felvásárlási és az importárak nőttek. A kukorica ára 10 százalékkal, az ipari abrak- keverékek (tápok) ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A szemes takarmányok, fehérjetakarmányok és . keveréktakarmányok új nagy- és kiskereskedelmi ára 1980. január 1-én lép életbe. Az intézkedések összhangban vannak a népgazdaság egyéb területén is tervezett 1980. évi termelői árintézkedésekkel. Az ipari árak változása és a támogatások csökkentése miatt január 1-töl növekszik a mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök ára. így például a mezőgazdasági gépek ára 23—25 százalékkal, a műtrágyák ára 15 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 25 százalékkal emelkedik átlagosan. Nő az építőanyagok, energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. Újból szabályozzák a mezőgazdasági nagyüzemek beruházási és üzemviteli támogatását és adóztatási rendszerét. A mező- gazdasági termékek termelői árának emelése és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, termelőeszközök árváltozása kiegyenlítik egymást, tehát az ár- intézkedések a mezőgazdasági jövedelmeket a korábbiakhoz képest csak akkor növelik, ha a költséggazdálkodást, a hatékonyságot az üzemek javítják. Az árváltozások a fogyasztói árakat — a szabadpiaci cikkeket nem számítva — nem érintik. Minden eddiginél nagyobb számban vettek részt külföldi vállalatok és kiállítók az október 6-án záruló bábolnai napokon. Ez a nagyfokú érdeklődés nem utolsósorban annak köszönhető, hogy Magyarországon az elmúlt két évtizedben rohamosan fejlődött a mézőgaz- daság. Nem egy olyan eredménnyel dicsekedhetnek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek világ- viszonylatban is elismerést érdemelnek. A mezőgazdasági termelés gyors fejlődésében jelentős szerepet töltöttek és töltenek be ma is az iparszerű termelési rendszerek. E rendszerek Magyarország nagyüzemi szántóterületeinek csaknem felén gazdálkodnak. Közismert, hogy az első iparszerű mezőgazdasági rendszert éppen a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát alapította. Nevéhez fűződik a Kukorica Iparszerű Termelési Rendszer létrehozása is. A bábolnai napokon, a fejlődést reprezentáló bemutatókon és tanácskozásokon mezőgazdasági üzemeink több száz szakembere vett részt. Nemcsak technológiai bemutatót tartottak, de az érdeklődők megismerkedhettek az iparszerű termelés legújabb gépeivel, berendezéseivel, kukoricafajtákkal, műtrágyákkal és növényvédő szerekkel. A gyakorlati gépbemutató évek óta az egyik leglátogatottabb eseménye e rendezvénynek. Számos olyan új terét és az Orkán—79-es szárzúzót. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat ezenkívül legújabb termékei között bemutatta a szárrendre- rakót, és az E—516-os kombájnra szerelt EMG—szem- veszteségmérőt. A különböző talaj művelési technológiák között pedig több olyan eljárást láthattak a szakemberek, amelyek lehetővé teszik a műveletek számának csökkentését, az altalajlazítással egybekötött talajművelést. Az amerikai IH talajművelő eszközök mellett először szerepel magyarországi bemutatón az NDK gyártmányú B—555-ös eke, valamint a szántásel- munkáló. A szakemberek nagy figyelemmel kísérték a Howard-cég lassú fordulat- számú lazítókésekkel felszerelt talajmaróját is. A Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat színes hőlégballonját felszállásra készítik elő Kiadó csőtörő adapter a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat terméke A Rába-gyár legújabb terméke a 450 lóerős Rába Steiger traktor A Bábolnán látott legújabb gépekből, berendezésekből ma még alig van egy- kettő az országban. Elterjedésükre azonban ugyanúgy számolni lehet, mint a bemutatott új fajták, technológiák térhódításával. Minden bizonnyal ebben, vagyis a gyorsabb megismerésben találhatjuk meg ennek és más hasonló eseményeknek a gyakorlati hasznát, jelentőségét. A bábolnai napok a sok látnivaló mellett alkalmat adtak gazdag eszmecserék lebonyolítására is. A szakmai közvélemény együttgondolkodása, sok, ma még vitatott kérdés megoldására adhat választ a kukoricatermesztésben, talajművelésben, a növényvédő szerek és a műtrágya felhasználásában és az állattenyésztésben. gépet láthattak itt az érdeklődők, amelyekkel jó minőségben és nagy termelékenységgel végezhetők el a különböző munkafolyamatok. Több- mint 100 különböző típusú munkagép munkájának minőségét vizsgálták a szakemberek.. A magyar ipar termékei mellett számos szocialista országbeli és nyugat-európai gép között megtalálhatók voltak a kukoricabetakarítás, a kuko- ricaszár-bedolgozás és -betakarítás, a tápanyag-visszapótlás, valamint a különböző talajművelési technológiák végzéséhez alkalmazott berendezések. A szárbetakarítás gépei közül Hesston-alapgépre szerelve láthatták az érdeklődők a Békéscsabai MEZŐGÉP SMA—74 típusú adapA Steiger-cég 450 lóerős Tiger erőgépét nagy érdeklődéssel tanulmányozták a szakemberek Kép, szöveg: Kepenyes János Bábolnai napok ’79
