Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

1979. október 6., szombat Vasutas Klubkönyvtár Gyermekprogramok, baráti találkozók, ajándékműsor Békéscsaba; Művelődési tapasztalatok a téglagyári kultúrházból Nyáron sem szünetelt, ősz­szel pedig még élénkebb lett az élet a békéscsabai vas­utas klubkönyvtárban. A jól bevált és megszokott kulturális tevékenység mel­lett újdonság volt augusztus, szeptember hónapban a szovjet turisták fogadása egy-egy baráti beszélgetésre. Ezt a vasutas MSZBT he­lyi szervezete, s az üzemfő­nökség KISZ-bizottsága kez­deményezésére rendezték meg öt alkalommal, leg­utóbb szeptember végén. Ekkor egy volgográdi cso­portot láttak vendégül, trak­torgyári fiatalokat és -idő­sebbeket, a város egyik ke­rületéből. Vezetőjük a gyár és a kerület közös párttit­kára, Vlagyimir Alexandro- vics Kabanov volt. A szov­jet vendégeket tájékoztat­ták a termelési és kulturális eredményekről, ismertették a klubkönyvtár munkáját, kis csoportos bemutató fog­lalkozást tartottak, majd Bé­kés megyéről készült színes filmet vetítettek. Az est olyan baráti hangulatban ért véget, hogy másnap csa­ládi körben folytatták az is­merkedést. Szeptember elején kezd­ték meg a kisebb gyerme­kek kéthetenkénti program­ját, s már az első olyan jól sikerült, hogy a hónap má­sodik felében minden vasár­nap délelőtt megtartották, és októberre így vették tervbe. Az 1-es és a 10-es iskola tanulói, vasutas gyermekek és a közeli lakótelepről — alkalmanként száz-százhú- szan — jöttek és jönnek, há­romtól tízéves korig. A prog­ram két-három mesefilm ve­títésével kezdődik, különféle játékkal folytatódik cso­portokra oszolva. Lemez- és mesehallgatás, modellezés, ének, zene, könyvtári kalan­Október 5. és 31. között'ti­zennyolcadik alkalommal rendezik meg a műszaki iro­dalom hagyományos országos ünnepsorozatát, a műszaki könyvnapokat. Az állami és szövetkezeti könyvesboltok, könyvet árusító üzletek ki­rakataiban már mindenki ki­választhatta magának a leg­érdekesebb, munkájához, esetleg kedvteléséhez legin­kább szükséges műszaki-tu­dományos, vagy éppen isme­retterjesztő könyvet. Erre az alkalomra több mint félszáz új kiadású könyv jelent meg. Megyénkben is ebben az időszakban még nagyobb fi­gyelemmel fordulnak a ter­melésben, a gazdaságirányí­tásban dolgozók a műszaki tudományok megjelentetett értékei, a könyvek felé. Ezekben a hetekben például a Békéscsabai Állami Gazda­ság telekgerendási központ­jában, az orosházi költségve­dozás színesíti a műsort, amelyben minden korosztály megtalálja a maga szórako­zását. Október egyik vasár­napján fővárosi előadómű­vészek lépnek föl majd gyer­mekműsorral, egy másik fog­lalkozáson meg bűvészmu­tatványokba felejtkezhet be­le a kis közönség. .A későb­bi tervekben a nagyobbakat érdeklő fizikai-kémiai kísér­letek is szerepelnek, az öve­ges professzoréhoz hasonló népszerű és érdekes módon. Az irodalmi színpad tag­jai tovább folytatják fellép­tüket a két testvériskola — az 1-es és a 10-es — egyes irodalom óráin. Tíz-tizenöt- perces műsoruk mindig az aktuális tananyaghoz — Radnóti, József Attila stb. — kapcsolódik, kiegészíti, és színesíti azt. Az országos Könyv és ifjúság című ve­télkedőre is készülődnek a klubkönyvtárban. A felhí­vást ' a városi KlSZ-bizott- ság adta ki; és részt vesznek benne Békéscsaba, és a vá­roskörnyéki községek csa­patai. A megyei versenybe jutásért rajtuk kívül még nyolc helyen — építők, kon­zervgyár, Gyopár Klub, is­kolák stb. — folyik majd két szakaszban a verseny a hónap második felében; a városi döntő pedig október 28-án lesz. Október 22-én nagy műsoros estet tartanak — a Szegedi Nemzeti Szín­ház és .a Békés megyei Jókai Színház 'művészeinek fel­léptével — a MÁV békéscsa­bai körzeti üzemfőnökségé­nek élenjáró szocialista bri­gádjai részére. A rendez­vényre eljön a vasutas szak- szervezet főtitkára is, vala­mint az ország minden ré­széből, a művészetekkel fog­lalkozó szakszervezeti akti­visták. tési üzemben, a MEZŐGÉP Vállalat ugyancsak orosházi, 3-as számú gyáregységében, valamint a Békéscsabai Ba­romfiipari Vállalatnál árusí­tással egybekötött könyvkiál­lítást rendeznek. Az állami és szövetkezeti könyvesboltok, valamint az üzemi, iskolai könyvbizomá- nyosovj ugyancsak bemutatók sorát rendezik, könyvvásárt tartanak. Az SZMT Központi Könyv­tárának szervezésében, az adott terület országos és nemzetközi hírű szakembe­reinek meghívásával tíznél is több előadást rendeznek a megye kiemelt gazdasági egységeiben, a munkahelye­ken. Ezeken a rendezvénye­ken természetesen mód lesz arr,a is, hogy a közönség az adott témában kérdéseire, problémáira is választ kap­jon az»előadótól. A tégla- és cserépipari vállalatnál talán nincs is olyan dolgozó, aki Vári Já- nosné kultúrház-igazgatót ne ismerné. Törékeny alakja igencsak ellentétben áll ha­tározott egyéniségével, de személyes adottságait oly szerencsésen kamatoztatja mindennapi munkájának le­hetőségeivel, hogy a könnyű közművelődési területnek egyáltalán nem mondható téglagyári kultúrházban szá­mos eredménnyel dicseked­het. Hosszú évek kitartó munkája, a gyár vezetőinek támogatása kellett ahhoz, hogy elismerjék, tiszteljék és hallgassanak a szavára. Az eltöltött esztendők közül most a legutóbbi háromról beszél, hogy tapasztalatai­kat más gyárak, üzemek közművelődési dolgozói is hasznosíthassák: ♦ — Középtávú közműve­lődési tervet 1975-ben készí­tettünk a vállalatnál, ezt éves bontásban próbáljuk megvalósítani a szakszerve­zeti bizottság és a társadal­mi vezetőség segítségével — mondja. — Évek óta nagy gondot fordítunk a világné­zeti nevelő munkára, ezért széles körű politikai képzést szervezünk rendszeresen. A párt-, KISZ- és szak- szervezeti oktatások alkal­mával az előadások mellett szemléltetést, filmvetítést al­kalmazunk. Pártbizottsá­gunk évente kétszer szabad pártnapot rendez a kultúr­házban. Politikai, társadal­mi ünnepeinket művészeti együttesek szerepeltetésével tesszük még emlékezeteseb­bé. Vetélkedőket mi is ren­dezünk, bár nem ezt tart­juk a közművelődés legfon­tosabb formájának. Az em­berek szeretnek játszani, ak­kor is, ha komoly dolgokról van szó. 1977-ben az őszi ve­télkedősorozatban 67 szocia­lista brigádunk 1000 tagja versenyzett politikai kérdé­sekből. A szakszervezeti bi­zalmiak vetélkedőjét 1978- ban rendeztük. Az idén csatlakoztunk az Együtt a közös úton című megyei ve­télkedőhöz, itt 21 csapatunk vett részt. A politikai témá­jú ismeretterjesztő előadá­sok sem hiányoznak a prog­ramunkból. Az a tapasztala­tunk, hogy dolgozóink álta­Csütörtökön este Békés­csabán, a Kossuth téren a kabátjukat fázósan összehú­zó, siető emberek megnézték ugyan a különös, ágyú for­májú szerkezetet a mellette álldogáló fiatalemberrel, de megállásra mégsem sokakat késztetett a látvány. Pedig érdemes lett volna egy pil­lantást vetni a távcsőbe (mert az volt a különös szer­kezet), hiszen a Holdat nem mindennap láthatjuk száz­szoros nagyításban. A TIT csillagászati heté­nek egyik programja volt a kétnapos távcsöves bemuta­tó a Kossuth téren. Első es­te dr. Dövényi Zoltán, a TIT csillagászati osztályának alelnöke, második este, pén­teken pedig Kákái László, szakosztályi titkár vezette a bemutatót. — Ma tiszta a Hold — mondja Dövényi Zoltán. — Érdekes, hogy mi mindig csak a Hold egyik felét lát­juk, de pontos térképet ké­szítettek az űrszondák fény­képei alapján a tudósok g másik oldalról is. Egészen más képet mutat, mintamit mi látunk! — Sok előadást tartottunk a csillagászati héten a me­gye számos helységében, is­kolájában — folytatja Dövé­lában nagy érdeklődést ta­núsítanak a bel- és külpoli­tikai események, összefüggé­sek iránt, igénylik az aktuá­lis kérdések megvitatását. ♦ ♦ Tudjuk, hogy a közműve­lődés eredményessége ösz- szefügg az iskolázottsággal. Súlyos felelősséget ró ránk az a tény, hogy a vállalatnál dolgozók 39 százaléka nem rendelkezik az alapművelt­séget jelentő általános isko­lai végzettséggel. A személy­zeti osztály segítségével rendszeresen tájékoztatjuk az embereket a művelődési lehetőségekről, ösztönözzük őket a tanulásra. Sajnos az eredmények nem látványo­sak. 1977-ben 15-en, 78-ban 17-en, 79-ben pedig csupán 29-en fejezték be nálunk az általános iskolát. Tavaly konzultációkat szerveztünk a Mindenki Iskolája rádió-, tévésorozat megértéséhez, a törvényes kedvezmények mellett ingyen tankönyvet is adtunk a tanulóknak. A ta­nulatlanok száma nem csök­kent, újratermelődik az ál­talános iskolából kimaradó túlkorosok munkába lépésé­vel. Fontos szerepet szántunk az 1972-ben megalakult szó-' cialista brigádklubnak. Le­hetővé tesszük, hogy az ide­járok megtalálják az érdek­lődésüknek megfelelő prog­ramokat. A komplex termé­szet- és társadalomtudomá­nyi ismeretterjesztő előadás- sorozatok népszerűségére jellemző, hogy 1978 októbe­rében TIT-aranykoszorús emlékplakettet kapott a kul- túrházunk. Szakmai tanfolyamok zaj­lottak nálunk, a műszaki könyvnapok idején rendsze­resen kiállításokat, repre­zentatív műszaki előadáso­kat, könyvvásárt rendezünk. Az ízlésfejlesztésre és művé­szeti nevelésre jó lehetősé­get biztosítanak a színészi előadói estek, s egyre több bérletet vásárolunk a Jókai Színház előadásaira is. Míg például az 1975—76-os évad­ban 157 bérletet vettek a szocialista brigádok, tavaly ez a szám 775-re növeke­dett. Rendszeresen járunk a szegedi szabadtéri játékok­ra, bár a jegyek biztosítása rengeteg kellemetlenséggel jár együtt. A gyulai Vár­nyi Zoltán. — Ezen a mai hideg estén tapasztaltak egyáltalán nem jellemzőek az érdeklődésre. Az emberek nagyon szeretnek ismerked­ni a csillagok világával! A csillagászati hét utolsó előadásait még meghallgat­hatják az érdeklődők októ­ber 8-án, hétfőn este 8 órá­tól a SZOT—MEDOSZ gyógyüdülőben Gyulán, ahol csillagászati bemutató is színház műsorai iránt na­gyon kevesen érdeklődnek, de a komoly zenei hangver­senyek sem tartoznak a nép­szerű programok közé. A megyében élő képzőművé­szeknek, a kézimunka-szak­körünknek, a fotókörünknek számos kiállítást rendeztünk. ♦ ♦♦ A kiscsoportjaink közül nagyon sajnáljuk a színját­szó együttes feloszlását, de nem találtunk megfelelő ve­zetőt a társaságnak. A ke­rámiakörnek Takács Győző képzőművész személyében, megfelelő irányítót talál­tunk, de a tárgyi feltétele­ket nem tudtuk biztosítani. Elevenen dolgozó, jó közös­ségeink: a szocialista brigád, a Tégla ifjúsági és a Mag­nós Klub, a fotó-, a kézi­munka-, a kémiaszakkör, a sütő-főző tanfolyam, a kert­barátok köre, valamint a lö­vészklub. A színvonalas, szó­rakoztató, népzenei, köny- nyűzenei és vidám műsorok sikeresek, viszont a hétvégi táncos, diszkós rendezvé­nyek érdeklődés hiányában megszűntek. A vállalaton, házon belüli együttműködés mellett fon­tos láncszeme a közművelő­désünknek a külső intézmé­nyekkel tartott jó kapcsolat. A Padrah Lajos Általános Iskolával 1973-ban szerző­désben rögzítettük a kölcsö­nös együttműködést. Az ér­dekképviseleti és a szak- igazgatási szervek, a Haza­fias Népfront, a Megyei Mű­velődési Központ, az ifjúsági és úttörőház, a város többi művelődési intézménye, a TIT, a múzeum, a színház, a moziüzemi vállalat, és a Fil­harmónia nélkülözhetetlen segítséget ad nekünk. Hogy mit tartunk fontos javítanivalónak? A kultúr- ház társadalmi vezetőségé­nek, a szocialista brigádok­nak még aktívabb bekapcso­lódását a közművelődésbe. Jobb propagandát és a kis­csoportjaink tartós közössé­gekké fejlődését. Hiszem, hogy az elmondottak nem­csak nálunk jelentenek gon­dot, s a megoldást a köz- művelődésben részt vevők, a gazdasági és társadalmi ve­zetők kölcsönös tapasztalat- cseréje, szorosabb együtt­működése jelenti majd. Bede Zsóka lesz, majd 9-én, kedden este fél 6-tól a gyulai természet- tudományi előadóteremben űrkutatási filmestet rendez­nek. Október 8-án előadás lesz Kétegyházán a művelő­dési házban, távcsöves be­mutató a szeghalmi műve­lődési központban, míg 9-én a körösladányiak és a lö- kösháziak hallhatnak a csil­lagokról. MOZI Minden szerdán Gyarmathy Lívia rendező minden eddigi filmjének gon­dolatköre a magány külön­böző változatainak boncolá­sára, sekélyebb vagy éppen mélyebb kutatásaira épül. Mi, nézők ebből a már-már vonulattá erősödött szándék­ból hogy mit tudunk érté­kesíteni és befogadni, nehéz eldönteni. Mégis kíváncsiság­gal nézzük legújabb filmjét, a színes Minden szerdánt. A forgatókönyv Marosi Gyu­la: Mélyütés című művéből íródott. A történet két fő­szereplője a javító intézetből szabadult Csűrös István, s bűntettének szemtanúja, az agg és nyomorék Papa. Az öreg EMBER-t akar faragni a fiúból; jószerével saját éle­tének, családja jelenének nai­vitásából eredő tönkre jutta­tását utólagosan jóvátenni. S István — ha a bűntől itta­san először még rablásra is gondol — minden szerdán meglátogatja a Papát, aki a valóságtól mentes ideáit mondja és mondja a fiúnak. Pityu hisz neki. Átformálni is képes a gondolatokat, amelyből a film végére va­lami ÜJ ÉLET lesz. Megfor­dul a shakespeare-i, a nyo­morult Gloster szájába adott gondolat: úgy döntöttem, hogy — jó ember leszek. A filmnek csodálatosan szép, már-már tökéletes dra­maturgiáid, mindenben élet- szagú jelenetei, képsorai, mondatfűzérei is vannak. De a sok jó mégsem áll össze olyan folyamattá, egésszé, amit fenntartás nélkül, saját tapasztalatainkkal összevetve igaznak tudhatnánk. A két főszereplő desztillált jelleme műtermi és kitalált. Leg­alábbis ebben a megközelí­tésben az. Gyarmaty Lívia érdeme mégis, hogy ezt az „így sikeredett”-ségét ellen­pontozni tudja: parádés ala­kításokkal. Az epizódfigurák környezetünk, mindennapja­ink típusait adják. Minden rendező kialakít egy, csak az ő művészetére jellemző jelzés- és eszköz- rendszert, amelynek segítsé­gével még tökéletesebben fe­jezheti ki mondanivalóját, véleményét. Ez az „ujjlenyo­mat” még nem elég közért­hető. De az is lehet, hogy nekünk, nézőknek nincs ilyen, ehhez illeszkedő élmény­anyagunk. Mert néha feles­legesnek, öntetszelgőnek érez­zük a valamit (de nem tud­ni: mit) kifejezni akaró jel­zést, eszközt. Ezek nem lé­nyegi momentumok, de a film élvezését mégis zavaró­an befolyásolják. Csűrös Istvánt Bán János főiskolai hallgató alakítja. Nincs összehasonlítási ala­punk önmagával szemben. Ebben a szerepben azért megpróbálta, és sikeresen véghez vitte azt, amit a fi­gura korlátái, a jó alakítás kibontásához engedtek. A szereplők közül a Papa tönk­retett életű lányának, Ibolyá­nak megformáiója, Meszléry Judit tetszett a legjobban. Sokszor volt jobb, mint sze­repe. Néhány villanásban bár, de emlékezeteset nyújtott Pásztor Erzsi is. <N. L.) SZÍNHÁZ, mozi 1979. október 6-án, szombaton, Békéscsabán, 19.00 órakor: AZ ARANY EMBER Somlai-bérlet. Békési Bástya: Magyar rap­szódia. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Pokoli torony. I., n. rész. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Hü­velyk Matyi, 4 órakor: Vigyázat, rozmárok! 6 és negyed 9 óra­kor: Kínai negyed. Békéscsabai Terv: Félénk vagyok, de hódí­tani ‘akarok. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Mese habbal, fél 8 órakor: Zsaru. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A dzsungel könyve, 5 és 7 órakor: A vágy titokzatos tárgya. Orosházi Béke: Apa­csok. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Mentsd meg Za patát! fél 6 és fél 8 órakor: Csúfak és gonoszak. V. M. Jó ez a vasárnap délelőtt Október 5-től október 31-ig Rendezvények, kiállítások a műszaki könyvnapokon „Ma tiszta a Hold” Csillagászati bemutató a csabai Kossuth téren ür. Dövényi Zoltán a csillagászati bemutatón magyaráz az érdeklődőknek _ ,, Foto: Gal Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents