Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
1919. október 6., szombat — Szomszéd! Nem látta azt az istenverte vizeslaj- tot? — Én is azt várom napszámra, de a fene tudja, mikor érkezik. Az asszony kiver a házból, ha üres kannával állítok haza. Na, gyújtsunk rá sógor! Ilyen és ehhez hasonló párbeszédek hangzottak el nem is olyan régen Békésen. Csúfolták az ittenieket a lóvontatta, vasból készült vizeslajtért a megye egy-egy településén, holptt másutt sem dicsekedhettek sokkal több artézi kúttal. Persze, ebben is volt valami jó: nem kellett szigorú szabályokat hozni, mint Dzsingisz kán birodalmában, ahol halállal lakoltak a vizet pocsékolók. Kedvezőtlen adottságok Vitathatatlan tény: a vízzel való tervszerű gazdálkodásnak fontos társadalmi, gazdasági szerepe van. Kívánatos, hogy sok tekintetben meghaladja a népgazdaság más ágazatainak fejlesztési ütemét. Éppen ezért hozott határozatot a párt megyei végrehajtó bizottsága 1977. januárjában a víz- gazdálkodás összetett távlatainak kidolgozására. Erre az elképzelésre épül a békési Városi Tanács 15 éves, hosszú távú terve is, amely figyelembe veszi a lakásépítést, a belterületi vízellátást, a mezőgazdasági területek meliorációját, az élővizek védelmét. Mi jellemző ma Békés városára? Többek között az, hogy a közüzemű vízszolgáltatás csaknem teljes. A vízművesítés társulati úton a 60-as években kezdődött, s ma már a kitermelt víz 75 százalékát a lakosság fogyasztja, illetve használja fel. Örömre azonban nincs ok, hiszen a városban gyakran maradnak szárazon a csapok, s ilyenkor bizony jöhetne a lajtos kocsi. Vajon miért? Ehhez tudni kell: a helyi vízkészletek rendkívül szegények, elsősorban a kedvezőtlen hidrológiai adottságok miatt. De a szegény embert még az ág is húzza: a víznek nagy a vas-, a szervesanyag- és a szénhidrogéntartalma, amely közegészségügyi és biztonsági szempontból sem közömbös. A vas- és gáztalanítás viszont olyan költséges, hogy teljes megvalósítására jelenleg nincs lehetőség. Ugyanakkor egyre több vízre van szükség, különösen a családi házaknál, ahol jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés. Csak egyetlen jellemző adat: nyári csúcsidényben az átlagos vízfogyasztás 2-3-szorosára nő. Felesleges ecsetelni: mit jelent a városnak, hogy végeredményben más településekről szállítják a jó ivóvíz nagy részét. Az elmúlt években épült meg a Békéscsaba—Vandhát, a Békés—Csatárkert nyomóvezeték, amelyet az újkígyósi kutak táplálnak. Nem titok: ezt a hatalmas vízmennyiséget csak a regionális vízmű megvalósításával lehet biztosítani. A rajt biztató: ebben az évben megkezdik a Békéscsaba— Békés távvezeték kiépítését. Gödör a kert alatt A szennyvíztisztító létrehozása — a vízvezeték-hálózathoz képest — legalább 10 évet késett. Ez azt jelenti: a csatornázás a városközpontra korlátozódik, ahol több szintes lakóházak állnak. Lényegében az V. ötéves tervben nem bővült a hálózat: maradt az 1975-ben megépítétt 5,1 kilométeres gravitációs, a 2 ezer méter hosszú nyomócsatorna. A tisztítótelep naponta 900 köbméter szennyvizet képes megtisztítani. Nos, sok ez vagy kevés? Mindenesetre ellentmondás: a tisztító jelenleg nincs kihasználva, de korszerűtlensége miatt gyenge hatásfokú. Ugyanakkor a város lakásainak a zömét kitevő családi házak tulajdonosai a télken belül kénytelenek gyűjteni a szennyvizet. Az elmúlt esztendőkben a település egyes körzetei teljesen újjáépültek. Modern házak, fürdőszobával, viszonylag mély fekvésű, kis területen. A talaj elszennyeződése nemcsak az épületeket, hanem az ivóvizet is veszélyezteti. Nyugtalanító: a kertek alatt vagy a lakás közelében elhelyezett szennyvizes gödrök ürítése nincs kellően megszervezve, s megoldatlan a kiszippantott iszap kezelése, elhelyezése. Az idő tehát sürget. A város szennyvízcsatorna-hálózatának hosszát 1985-ig 9,3, 1990-ig 13,5 kilométerre szükséges bővíteni, a tisztítótelep teljesítményének pedig 15 év múlva el kell érni a napi 5 ezer köbméteres tisztítást. Ekkorra ugyanis a csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 35—40 százalékra nő. Mivel a jövő a biológiai tisztításé, keresni kell a lehetőségeket a 3 szomszédos város — Békéscsaba, Gyula, Békés — közös szennyvíztisztítójának létrehozására. A város szennyese Az elején a vízhiányról beszéltünk. De legalább ilyen nagy gondja a városnak a pusztító belvíz. A mély fekvés, a rossz vízrajzi adottságok, a szennyvízzel telített talaj, a helytelenül végrehajtott telekosztás mind hozzájárul a bajokhoz. Az így keletkezett károk helyreállítása, az újjáépítés megdöbbentően sokba kerül: mintegy 500 millió forintba. Különösen súlyos a helyzet a körtöltésen kívüli területeken. Ugyancsak sok pénzt elvisz az új lakóterületek — Epreskert, Décserikert — belvízelvezetésének megoldása, az emeletes házak területének az előkészítése. Fontos szerep jut itt az Élővíz-csatornának, a Fekete-Körös holtágának. Azonkívül, hogy a belvizet befogadják, környezetük, tisztaságuk nem közömbös a város arculatát illetően sem, hiszen közelükben sok ezer ember él. Már volt róla szó: az Élővíz-csatorna olyannyira szennyezett, hogy öntisztulásra képtelen. Nem is egy, hanem három város szeny- nyese gyűlik itt össze, ami környezetvédelmi szempontból szinte elviselhetetlen. Mindenki számára világos: ennek a csatornának a tisztítását, a víz védelmét nemhogy Békés, de még a másik két település együttesen sem képes megoldani. A társadalmi-gazdasági fejlődés, az urbanizáció káros velejárója a rossz levegő, a szeny- nyezett folyók, a zajártalom. Nem szabad azonban ebbe belenyugodni. Komplex, széles körű elvi és anyagi háttér biztosításával, társadalmi és hatósági intézkedésekkel kell elejét venni. Ennek figyelembevételével dolgozta ki a megye az Élővízcsatorna szennyezésének megszüntetését, a víz minőségének a visszaállítását, valamint a 3 várost érintő üdülőkörzet fejlesztését. Ebben a munkában oroszlánrész hárul a békésiekre. Az elkövetkezendő 15 év alatt meg kell oldaniuk a csapadék- és szennyvízelvezetést, -tisztítást. Tovább bővíteni a dánfoki üdülőterületet és ifjúsági tábort, megteremteni a szabad strandolás és a vízi sport lehetőségeit. Ezenkívül gondot kell fordítani a tisztaság és a strandfürdő fejlesztésére, a gyógyvíz hasznosítására. Seres Sándor Kedves esemény színhelye volt csütörtökön délelőtt a gyulai Lenin úti óvoda. Az AFIT gyulai szervizének Bánki Donát Szocialista Brigádja felújított játékautókat, kerékpárokat, rollereket adott át a gyerekeknek. Ezzel nagy örömet szereztek az intézmény több mint hetven apróságának. A kétszeres zöldkoszorús szocialista brigád két év óta patronálja az óvodát. Korábban a 23-tagú kollektíva tagjai KRESZ-táblákat készítettek. A gyermekév alkalmából a Lenin utcai óvoda más intézményektől, vállalatoktól is kapott játékokat. Az óvodások bábszínházát, hintát és még sok egyéb játékot vehettek birtokukba Fotó: Veress Erzsi A közelmúltban Zalaegerszeget Hild-díjjai tüntették ki, s hogy nem érdemtelenül, íme egy bizonyság: az új városközpont képe (MTI-fotó: Balaton József felvétele - KS) aTnmu»rnrnntmmmmirrnanmmm¥tminimriffv»rr»riíiim^rrmmwinitmYvi Népfrontmunka és kapcsolattartás Gádoroson Csak az írásos beszámolók alapján nehéz lenne megbízható képet kapni bármely testület tevékenységéről. Az egyoldalúság elkerülése végett feltétlenül szükség van személyes találkozókra, véleménycserékre is. Ezúttal valóban felszínre kerülhetnek olyan egyéni meglátásról tanúskodó vélemények, javaslatok, amelyek nemcsak a formalitást, az egyhangúságot segítenek feloldani, hanem a munka jobb összehangolását, a legrátermettebb tisztség- viselők kiválasztását, és a közösség ügyének felelősségteljesebb intézését is feltételezik. Gádoroson járva, először Fábri István fiatal tanácselnökkel beszélgettünk. Megemlítette, hogy a tanács és a népfrontbizottság erre az évre is együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében a község szépítésén, tisztán tartásán kívül a helyi erőket mostanában az új általános iskola felépítésére kívánják összpontosítani. A lakosság jelentős mennyiségű társadalmi munkát vállalt a téglahordáskor, és a földmunkák elvégzésekor. A HNF-elnökség a művelődési házzal közösen jelenleg azon munkálkodik, hogy a más településeken dolgozó gádoro- siakat is minél nagyobb számban bevonja a közművelődési tevékenységbe. Ennek „hogyanjára” azonban már Matyej Pálné, a gádo- rosi népfrontbizottság titkára adta meg a választ. Vele Orosházán, a járási hivatalban találkoztunk, ahol mint személyezeti csoportvezető tevékenykedik. Az ingázókkal többek között oly módon is kívánnak foglalkozni, hogy beválasztják őket a népfronttestületekbe. Az ő esetükben elsődleges szempontnak számít, hogy képviselőik olyan munkahelyekről kerüljenek ki, amelyeken sok gádorosi dolgozik együtt. Nemrég — a megyei népfrontbizottság által javasolt szempontokat figyelembe véve — a helyi HNF-elnökség elbeszélgetett az 50 tanácstaggal. Noha a többség a tanács testületi munkáját jónak és tervszerűnek ítélte meg, ám a megyei tanácstagokkal, valamint az ország- gyűlési képviselőkkel csak néhányuknak van személyes kapcsolata. Az elnökség határozata szerint valamennyi tanácstag mellé 3 népfroritaktívát osztanak be azért, hogy a tanácstagi beszámolók szervezését, s a megfelelő szintű tájékoztatást elősegítsék. Egyébként az a tapasztalat, hogy a tanácstagok alaposan ismerik a saját körzetükben jelentkező problémákat, de az üléseken — amikor „nagyobb lélekzetű” napirendet tárgyalnak — csak elvétve mutatkozik számottevő aktivitás. Ezt a momentumot szem előtt tartva a helyi népfronttestület az időközi választások alkalmával két agilis, a közéleti szereplésre alkalmas fiatalt javasolt tanácstagnak. * * * Badár Bálint munkásmozgalmi tevékenységéről, közéleti munkájáról elismerően nyilatkoztak a község vezetői. Öt otthonában kerestük fel, mert kíváncsiak voltunk arra, hogyan látja egy 71. életévében járó ember a HNF célját, feladatait, s nem utolsósorban a fiatalok szerepét a község politikai, társadalmi életében. Badár Bálint 1949-től 1966-ig volt Gádoros község párttitkára, s így szinte valamennyi falubelijét ismeri. Egészségi okok miatt kellett nyugdíjba mennie, de a párt-, az állami és a tömegszervezetekkel fenntartott kapcsolata felépülése után sem szakadt meg. Elmondása szerint, amikor a helyi népfront vezetői — időpontok egybeesése, vagy egyéb fontos elfoglaltság miatt nem érnek rá, rendszerint őt bízzák meg azzal, hogy vegyen részt a tanácsüléseken, a tanfolyamokon, és képviselje a népfrontot más rendezvényeken is. Ritkán tapasztalható elragadtatással nyilatkozott a fiatalokról, akik a magasabb képzettségük birtokában igyekeznek többet és jobbat nyújtani a községnek. Ha a felnőtt társadalom — mint mondotta — nem előítéletekkel, nem elfogultsággal közeledik hozzájuk, nincs az a feladat, amelynek végrehajtásába ne lehene bevonni őket. Az ifjúságnak jólesik, ha az idősek körében is megértésre találnak véleményeik, javaslataik. Badár Bálintot gyakran meghívják az úttörők, a KISZ-esék egy-egy foglalkozásra, s kötetlen beszélgetésekre. Amint tapasztalta, nagyon gyakran fel- nőtthöz méltó kérdéseket tesznek fel neki. Megnyilatkozásaik azt sugallják, hogy bátran lehet számítani közéleti szereplésükre, még akkor is, ha életük örömteli, s egyúttal küzdelmes is lesz a jövőben. * * * A tanácselnökkel, a népfronttitkárral, valamint a nyugdíjas párttitkárral folytatott beszélgetésünkben még sok egyéb témáról szó esett. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Gádoroson — mint szerte a megyében — vannak olyan emberek, akik erejükön felül vállalnak többet lakóhelyükért. Ez a közös cél jó összetartó erő. Ha néha- néha nem úgy megy a munka, mint ahogy szeretnék, az többnyire nem is az ő hibájukra, hanem részben objektív, részben szubjektív tényezőkre vezethető vissza. Ez utóbbiak jelentős része azonban kiküszöbölhető, ha például az eddig is becsületesen, lelkesen dolgozó közéleti emberek mögé új, agilis tisztségviselők is felzárkózhatnak. S ennek egyik feltétele az, hogy községen belül valamennyi réteg továbbra is tartsa a kapcsolatot, s igyekezzen minél jobb, minél tartalmasabb viszonyt kialakítani egymással. Bukovinszky István Békéscsaba szépítéséért A városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága felhívással fordul Békéscsaba város lakosságához; a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények és az iskolák közösségeihez, hogy az MSZMP XII. kongresz- szusa, valamint hazánk és városunk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére — csatlakozva más megyék és városok kollektíváihoz — tegyenek felajánlást városunk településfejlesztési munkaakcióinak sikeres megvalósítására. Felajánlásaikkal és a vállalt társadalmi munka elvégzésével nagyban hozzájárulnak a város V. ötéves tervi célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. Tevékenységükkel főleg a parkok, játszóterek építésében, a csapadékvíz-elvezető árkok és csatornák kialakításában és karbantartásában, valamint a közterületek tisztántartásában érhetnének el jelentős eredményeket. Hosszú évek tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a város lakossága, az itt tevékenykedő vállalatok,, szövetkezetek, intézmények és iskolák kollektívái sokat tettek a város szépítéséért, bizonyítván lokálpatriotizmusukat, Békéscsaba iránti szeretetüket és tenniakará- sukat. Ez ad alapot arra, hogy joggal reméljük, felhívásunk nem marad eredménytelen és a XII. párt- kongresszus, valamint hazánk és városunk felszabadulásának 35. évfordulója méltó megünnepléséhez tettekkel is hozzá fognak járulni. Az építésekkel és az egyéb munkákkal kapcsolatos felvilágosításért a városi tanács vb terv- és ' munkaerőgazdálkodási, valamint műszaki osztályához lehet fordulni. E két szerv biztosítja a szükséges anyagokat, és a műszaki irányítást is. Mennyit visz a víz Békésen?
