Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
NÉPÚJSÁG 1979. október 5.. péntek Megér egy misét A differenciált bérezés ösztönző szerepe Munkaerőt csak pénzzel lehet szerezni és megtartani. Ha jól utána gondolunk, ez a megállapítás és az ennek megfelelő gyakorlat nem állta ki az idő próbáját. Hogy miért nem? Nos, Vállalataink gyakran megfeledkeznek arról, hogy a bér nem elsősorban a munkaerő megtartásának eszköze. Pénz nem a létrejött munkaviszonyért, hanem a jól végzett munkáért, a teljesítmény arányában jár. Ismert és gyakran hangoztatott elvek, de ennek ellenére jó néhány helyen még ma sem több ennél. Látszólag ördögi körről van szó, hiszen ott, ahol a bért ,a vállalatok egy része munka-" erőcsábítás, toborzás céljára használja fel, ott a megtartás miatt nem is fordítanak különösebb gondot a differenciálásra, mert az egyébként is sértődéshez vezethet. Így a bérezés egyik legalapvetőbb célját nem tölti be, azt tudniillik, hogy a termelékenység növelésének eszköze legyen. Jelentős előrelépésre — az esetleges szabályzó módosítást követően is — csak ott nyílik majd alkalom, ahol szakítanak, ahol mernek szakítani a rossz hagyományokkal. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárában túl vannak az optimális bérezéshez vezető út első lépésén. Ez persze csak úgy és akkor igaz, ha kijelentjük, az optimális korántsem egyenlő a tökéletessel. Az utóbbi egy évben úgynevezett rugalmas munkaidőt, minőségi és az esetek túlnyomó többségében egyéni teljesítményekhez igazodó bérezést, a munkaverseny negyedévenkénti értékelését vezették be. — Egy olyan vállalatnál, amely termékeinek 70—80 százalékát exportálja, az ilyen és ehhez hasonló lépések elkerülhetetlenek. A szállítási határidőket napra pontosan kell betartani, minőségi kifogás csak elvétve fordulhat elő. Ezt kívánja tőlünk a vásárló, s ha erre képtelenek vagyunk, elvesztjük fontos piacainkat. De ez még korántsem elég, hiszen hiába tartanánk be ,a szállítási határidőket, hiába lennének termékeink kifogástalanok, ha a termelés nem gazdaságos. Márpedig a gazdaságosság egyik alapkövetelménye a nagy termelékenységű munka, amelyre ösztönözni kell dolgozóinkat. — magyarázta Nagy Lajos, a gyár igazgatója. Ám ha a hozott intézkedések kényszerhatásra is születtek, akkor is megérnek legalább egy misét. Vegyük sorra, mit jelent a rugalmas munkaidő a gyárnak, és mit a munkásoknak? A FÉKON-nál a szállításokat megelőzően több a munka mint egyébként. Ezért elsősorban az egy műszakosok egyszer négy-, másszor 12 órát dolgoznak. A rugalmas munkaidőnek persze nem mindenki örült, ám alighanem kénytelenek voltak tudomásul venni, a gyár elsődleges érdekeit. E szervezési intézkedés lehetővé tette a munkaerő jobb, ésszerűbb kihasználását. Ez önmagában azonban aligha oldhatja meg a gyár gondjait. Az egyéni teljesítményeket tükröző bérezéssel együtt, azonban már hatékonyabban funkcionálhat. — Korábban csoportbérezés volt vállalatunknál, amely egyenlősdihez vezetett, nem ösztönzött ,az egyéni képességek kibontakoztatására. Az utóbbi időben fokozatosan, minden területen, ahol csak indokoltnak láttuk, áttértünk erre a bérezési formára. Dolgozóink 72 százaléka — többségében nők — darabbérben részesül. A több munkát végzők ,a hónap végén több fizetést is vihetnek haza. — hallottuk Vigh Jánosnétól, az üzemgazdasági osztály vezetőjétől. A gyár az első félévben 705 ezer forintot fizetett ki minőségi bér címén. Ez esetenként a teljesítménybér 5—10 százalékát is elérheti. A minőségi bérezést még tavaly vezették be, így annak tapasztalatai már ismertek. Ezekről Gombkötő László meo-osztályvezető adott felvilágosítást. — Az úgynevezett belső „visszavetés”, (a hibás darabok visszaadása javításra) 23-ról 19 százalékra csökkent. A termékek gyártását az egyes műveletek elvégzése után szúrópróbaszerűen ellenőrizzük. Ennek is köszönhető, hogy a javításra fordított idő jelentősen csökken. A tőkés vásárlók az idén mindössze egy reklamációt juttattak el hozzánk. A minőségi bérezésnek termelésnövelő hatása is van. Ez alighanem egyenes következménye az osztályvezető által elmondottaknak. Magyarázatra szorul azonban, miért csökkent, ha nem is sokkal — 0,5 százalékkal — az első osztályú áruk részaránya? Oszlács Imréné művezető: — Ügy érzem, ,a minőségi bérezés nem hozta azt, amire számítottunk. Igaz, nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen a férfi fehérneműk gyártása után kellett átáll- nunk a női ruhák készítésére, varrására. Ezek a termékek munkaigényesebbek. Sok az új művelet. Ezért azután megtörténik, hogy az egyik műveletért többet, a másikért kevesebbet fizetünk, mint amennyit valójában ér. A változásokon a fiatalok könnyebben teszik túl magukat. Sajnos rajtunk kívüli tényezők is nehezítik munkánkat, az anyagok minősége sok kívánnivalót hagy maga után. A gyárban negyedévenként értékelik a munkaver- seny-eredményeket. Erre a célra az első félévben 160 ezer forintot fizettek ki. Ezt a bért azonban mindkét negyedév végén a négy legjobban dolgozó' egység kapta meg. A differenciálás tehát itt is érvényesül és a verseny végül valóban a jobb, a több termelést szolgálja. A vállalatnál a fizetések, a minőségi bérezés és a mun- kaverseny címén kifizetett pénz aszerint változik, hogy ki mennyit és hogyan dolgozik. De vajon a munkások hogyan vélekednek az ösztönzés ezen formáiról? A varrodában a közelmúltban vezették be a nyugatnémet Becker-cég módszere alapján a darabbérezést. — Bizony kezdetben féltünk attól, hogy nem találjuk meg számításainkat. Az első hónap után azonban megnyugodtunk. Az új szervezés óta folyamatosabb az anyagellátás. Pontos munkát kell végeznünk, ha nem akarunk lemaradni arról a néhány 'száz forintról, amelyet csak a jól végzett munkáért fizetnek — hallottuk Farkas Pálné varrónőtől. Kádi Judit, aki a fiatalabbak közé tartozik, így vélekedik : — A keresetekben ezer forintos különbség is előfordul, ha valaki kevesebbet kap, az csak önmagát okolhatja. Naponta nyilvántartjuk, ki mennyit dolgozott, tudja tehát azt is, a hónap végén, mire számíthat. Ancsin Pálné, a szabászaton dolgozik, terítő. — Nagyon fontos, kinek milyen gyakorlata van. Olyan módszereket és fogásokat. igyekszünk alkalmazni, amelyek segítenek a gyors és pontos munkavégzésben. Eddig mindhárman, akik véleményt mondtak, egyenes darabbérben dolgoznak. A ragasztóknál azonban megmaradt még a csoportbérezés. Ennek hátrányait Le- hoczki Jánosné összegezte. — Keresetünk attól függ, hogy ,a csoportban dolgozók mennyit teljesítenek együttesen. Az a célszerű tehát, ha azonos képességű, begyakor- lottságú tagjai vannak a csoportnak. Szerencsére nálunk ez az összhang még eddig megvolt. A FÉKON-vállaLat békéscsabai gyárában szerzett tapasztalatainkat úgy összegezhetjük, mint az egyenlősdi- vel szakítani akaró gyakorlat első lépéseit. Természetesen egyelőre ellentmondásokkal. Aligha vonható kétségbe azonban az, hogy ha egy gyárban a termelékenység növelésében előrébb akarnak lépni, ott előbb meg kell teremteni a teljesítményekhez igazodó ösztönző bérezés feltételeit. Kepenyes János Hétköznap a hántolóban Van, aki már befejezte a rizsaratást, mások a végéhez közelednek. A dévaványai rizshántolóban még teljes az üzem. A telepre belépve ragyogó rend, tisztaság fogad. Teherautók forognak, a fogadógaratba eresztik rakományukat. Az irodában Kerekes Lajos vezető raktárost kévenötös termés minőségét. Persze azt nehéz is, gyönyörű rizs volt akkoriban. Reméljük, sikerül jövőre megközelíteni. * Petrovszki Pál főmolnárt arra kérem, vezessen körbe formáját. Minden automatikusan működik, csak felügyeletre van szükség és rendszeres karbantartásra. — Mennyivel dolgoznak most többet, mint rizsaratás előtt? — Két műszakban, de nálunk egy műszak 12 órából áll. Egy-másfél hét múlva rém, hogy tájékoztasson az átvételről. — Mondhatom, hogy jól haladunk. Már átvettük a termés felét, tavaly pedig ilyenkor kezdték az üzemek a szállítást. Most 11 tsz és állami gazdaság szállít ide, 9 a megyéből, kettő a szomszédos Szolnokból. — Volt-e már valamilyen gondjuk? — Egy kétórás áramszünet, de az nem számít nagy kiesésnek. Másik az, hogy csökkentenünk kellett az egy üzem által naponta beszállítható mennyiséget. Ugyanis annyi felgyűlt, hogy az a veszély fenyeget, a nedvesen betárolt mennyiség megromlik. Ezért csak any- nyit fogadunk, amit fel tudunk dolgozni a romlás veszélye nélkül. A szárítókapacitásunk szabja meg az ütemet. — És a minőség? — Eléggé szennyezett gyommal a rizs, de a szemek szebbek mint tavaly. De azért nem éri el a hétGyomai üzemek mérlege Gyomán a nagyközségi tanács közelmúltban tartott ülésén értékelte az V. ötéves terv három évének eredményeit. Az ipari, mezőgazda- sági üzemek a tervek ösz- szeállításánál alapvető feladatnak tekintették, hogy hozzájáruljanak a népgazdasági egyensúly javítását célzó ágazati és üzemi lehetőségek feltáráshoz, hasznosításához. Fő feladatként tűzték célul a termelés hatékonyságának, az előállított termékek minőségének javítását. Ami az eredményeket illeti, az ipari termelés országosan előírt 33-35 %-os növekedésével szemben az üzemek 51,5 százalékos fejlődést irányoztak elő, amit időarányosan sikerült teljesíteni. Míg 1975-ben az ipari üzemek termelési értéke 408,7 millió forint volt, tavaly már megközelítette az 520 milliót. Az üzemek árbevétele az V. ötéves terv végére várhatóan 46 százalékkal emelkedik. Az idei esztendő első felében az ipari üzemek termelése átlagosan 5,3 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az exportot három üzem — a vegyesipari vállalati a Mezőtúri Állami Gazdaság fatelepe, valamint a fa- és építőipari szövetkezet — kívánja jelentős mértékben növelni. Tavaly már több mint 123 millió forint értékű árut szállítottak külföldre, az V. ötéves terv végére a 150 milliót szeretnék elérni. A mezőgazdasági termelés növekedése megfelel a nép- gazdasági tervben előírt követelményeknek. A nagyközség területén tevékenykedő mezőgazdasági üzemek több mint 31 százalékos fejlődést tűztek célul, ami 110 millió forintos növekedésnek felel meg. A tervet már a múlt évben sikerült teljesíteni, s túlhaladták az 510 millió forintos termelési értéket. A legdinamikusabban működő ágazat a növénytermesztés, amely jelentősen fejlődött az elmúlt években. Az állattenyésztés területén — szemben a növénytermesztés 30 százalékos növekedésével — 16 százalékos a fejlődés. Arányosan nőtt a melléküzemágak eredményessége, s az egyéb bevételi források eredménye is kedvezőbb. Mindezek révén a gazdálkodási eredmény 18,2 millió forintról 33,5 millió forintra emelkedett a múlt évben. A nagyobb vásárlóerő révén növekedett a kereskedelmi forgalom is. Az ÁFÉSZ az V. ötéves terv végére 500 millió forintos forgalmat tervezett, s tavaly már több mint 412 milliós volt a forgalom. Gondot okoz azonban a tőkehús- és töltelékáruellátás, hiányos volt a választék a nyári ruházati cikkekből, gyermekcipőből. Továbbra is sok a hiánycikk a vas-műszaki árukból, kevés a villanybojler, az olcsó, kerékpár, a fürdőszoba-felszerelés. Javult viszont a zöldség- és gyümölcsellátás, ezek forgalma mintegy 30 százalékkal emelkedett. Ösz- szességében tehát megállapítható, hogy a nagyközség üzemei sikerrel teljesítik feladataikat. a malomban és mondjon néhány szót a rizshántolásról. — Először a külső héját hántjuk le — kezdi. — Ennek az eredménye a cargo. Ezt k-val kell mondani, szakmai berkekben így hívják az első hántás utáni rizst. A külseje sárgászöldes, úgy mondják ezüsthártya fedi. * Ez csúnya, ezért még megcsiszoljuk, hogy fényes és fehér legyen, ahogy a fogyasztó szereti. A négyemeletes hántolómalom első emeletén sűrű csőrendszert látunk, ide-oda rángatóznak, mintha idegesek lennének. Kérdem, hogy miért? — Ebben szállítjuk a szemeket, így nem törnek ösz- sze — válaszolja a főmolnár. Megyünk felfelé a szinteken, a legfelső a legérdekesebb. Itt lesz a sárgás-barnás burokba zárt rizsszemekből fehér, asztali eledel. A hatalmas gépzúgásban alig érteni a szót, emberrel nem találkozunk. — Látja, ott a sarokban azokat a köveket? — kezdi vezetőm az ismertetést. — Azok forgása között veszti el a héját a mag. Azután megy az első fényezőbe, ahol fehéredik, majd a másodikban nyeri el végleges A csomagolóban már az idei rizst csomagolják, s korszerű, zsugorfóliás egységekben kerül a raktárba Fotó: Veress Erzsi * A csomagolóban asszonyok állnak, egyelőre munka nélkül. Petrovszki Pálnét kérdezem, mi ennek az oka? — Ma volt a heti karbantartás, ez okozott egy kis kiesést. — Világos, tiszta helyen, láthatóan modern gépen dolgoznak. Nyilván, könnyebb is a munka, mint régebben .., — Egyszer könnyű, egyszer nem — feleli Petrovsz- kiné. — Maga a gép jó, csak a papírzacskó nem. Gyakran szétszakad, vagy rossz a ragasztása és kifolyik belőle a rizs. Akkor aztán kapkodhatjuk a szalagról a hibásat. Ráadásul ez anyagilag is kiesést jelent. Űjra a főmolnárhoz fordulok. — Mit gondol, van már olyan hely, ahol az itt hántolt, csomagolt rizst eszik? — Hát azt nem tudom, de napi 4 tonnát csomagolunk be és dobunk a piacra. Elképzelhető, hogy a megyében már több helyen az új rizst teszik az asztalra. M. Szabó Zsuzsa H sertéstenyésztésről tanácskoztak Fiizesgyarmaton A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ágazati koordinációs főosztálya sertéstenyésztési szakbizottságának rendezésében sertéstenyésztési tapasztalat- csere volt tegnap, csütörtökön, Füzesgyarmaton. A neves szakemberekből álló előadók ismertették a hozamfokozó tápkiegészítők szerepét, jelentőségét az állattenyésztésben. Jelentős helyet foglalt el a beszámolók között a karbadox nevű koncentrátum alkalmazásáról, takarmányozási és állattenyésztési jelentőségéről szóló ismertetés. S hogy hogyan hasznosul a karbadox, mennyi fehérje épül be belőle az állat szervezetébe, arról is részletes beszámoló során tájékozódhattak a résztvevők. Az előadásokat tapasztalat- csere követte, majd üzemlátogatás a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet sertéstelepén. átvesszük az egész betervezett mennyiséget, akkor csökkenthetjük az iramot.
