Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
1979. október 5., péntek A Televízióból jelentjük Faust három változatban Fáklyafények világolnak, kormos füsttel a borpince lejáratánál, s a fekete drapériákkal borított falak között jó torkú férfiak ülnek hatalmas asztalok körül. Pipáznak és isznak. Valahonnan a magasból felhangzik Gounod Faustjának híres rondója — a bejárati ajtóban felbukkan a sötétség leple alól Mefisz- tó ördögi ábrázata. „Eladó az egész világ, / Az aranyborjú fennen trónol / Minden 6 előtte hódol / Mindenki hitvány pénzt imád ...” — énekli Mefisztó és a borozó ivósereg. Mefisztó bőrébe bújt operaénekes, Kováts Kolos arcán verejtékcseppek gyülekeznek a Tv IV-es stúdió hőt sugárzó lámpái alatt. A monitoron, ahol az első asszisztens figyeli a már színes képváltozatot, változik a fényerő. Mefisztó félelmetesen lenyűgöző arca hol fekete kontúrokban, hol pedig teljes pompájában, rőt színekben lángolva bukkan elő. S amikor az utolsó próbán elhangzik a befejező akkord, a „Járja koldus és király, a sátán örül...”, szünetet kapnak az „Operaváltozatok egy Goethe-témára” című tv-opera felvételein dolgozó stáb szereplői. A kocsma ivónépe kirajzik az előcsarnokba pihenni, s köztük ttüiészetesen Mefisztó is... — Nem, cseppet sem vagyok kifáradva, tiltakozik Kováts Kolos. Itt valójában könnyebb, mint az operaBékésc egy gimnázium és szakközépiskola, egy ipari szakmunkásképző, és egy mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet működik. Egy minisztertanácsi rendelet alapján éppen ez év január 1—tői a megyei tanács művelődésügyi osztálya fenntartásából a városi tanács gazdasági irányítása alá kerültek. Ez az új helyzet megkönnyíti a békési középiskolák bekapcsolódását a három város együttműködése mozgalomba. A Békés város Tanácsa által tárgyalt középiskolai helyzet több lényeges gondra is felhívta a figyelmet. Amellett ugyanis, hogy a három középiskolában jó a szaktanári ellátottság, a tantermek szárny csak szűkösen elég, az ipari szakmunkás- képzőnek nincs tanműhelye, az értékes oktatási eszközöknek kevés a szertár, a szak- középiskolában megoldatlan a 3—4. osztályosok üzemi gyakorlata, s a két szakmunkásképzőnek nincs torszínpadon, hiszen nem kell teljes erőből énekelnünk, csupán a száj mozgására kell figyelnünk... — Milyen részt énekel a Faustból? — Majdnem a teljes Mefisztó szerepet végig éneke- kelem Gounod Faustjából, az áriákat, a megjelenést, az ismerkedést és a finálét. — Énekelte már Mefisz- tót? — Színpadon még nem, csak lemezre. Azt hiszem, ezért is esett rám a választás az egyik Mefisztó figura alakításához. Ebben a feldolgozásban ugyanis három különböző Mefisztót láthatnak és hallhatnak majd, Sólyom Nagy Sándort, Begányi Ferencet és jómagámat. Fent a vezérlőhelyiségben, a monitorok előtt ülve veszi át a szót Apró Attila rendező: — Két operából, Gounod Faustjából, Boito Mephisto- feleséből és Berlioz Faust elkárhozása című oratóriumából dolgozunk fel részleteket. Azzal a céllal készítjük ezt a műsort, hogy az egész Faust-témát megismertessük a nézőkkel. A három főfigurát: Margitot, Faustot és Mefisztót igyekszünk teljesen körüljárni, még pedig három-három különböző szereplővel minden esetben. Vagyis valamennyi feldolgozást más énekel. Prózai rész csupán egyetlen kerül az ösznaterme. Az előbb említett gondok ellenére mindhárom oktatási intézmény jól oldja meg oktatási, nevelési feladatait. A jövőben pedig tervezi a város, hogy a következő tervidőszakban emeletráépítéssel négy új gimnáziumi osztállyal bővítik a jelenleg szűkös körülményeket, s a szakközépiskola pedig másik épületbe költözik. Ez utóbbinak a szakmai oktatáshoz rendelkezésre álló gépparkját azonban mindenképpen szükséges lesz, legalább részben felújítani. Az ez alkalomból készült statisztika még egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet. Nevezetesen, hogy a három intézmény közül a szakközépiskolában a legnagyobb a hiányzott órák száma, egy tanulóra 62 óra esik. Ez pedig, figyelembe véve, hogy ugyancsak itt a legmagasabb az igazolatlanul hiányzott órák száma, mindenképpen elgondolkodásra késztető. szeállításba, a dráma kertjelenet. Ezenkívül Baranyi Ferenc kötőszövegei szükségesek még az egyes operarészletek közé, ezt megkövetelik a különböző zenei stílusok. Az operafilm külön érdekessége, hogy Berlioz ‘oratóriuma, mint azt a rendező állítja, „ősbemutató lesz nálunk”. Véget ért a szünet, a stáb a helyére igyekszik. Az egyik képernyőn a technikai munkatársak „aranypénzeket” dobálnak a kamera előtt. Mefisztó aranyai lesznek ezek, amelyeket majd összekopí- roznak az éneklő pénzt szóró, kísértő alakjával. — Kezdhetjük a felvételt — hangzik lentről. Szémann Béla Műsorok ifjúsági kluboknak, művelődési házaknak A megyei művelődési központ segít a művelődési házak műsorgondjának megoldásában, mert színvonalas programokat kínál választásra október 5-ig. Október 29. és november 1-e között Muszty Bea és Dobay András előadóművészek tartózkodnak megyénkben. Kári- kittyom címmel gyermekeknek szóló összeállítást mutatnak be Weöres Sándor, Csoóri Sándor, Orbán Ottó, Tamkó Sirató Károly megzenésített verseiből. A gyerekeket is bevonják műsorukba, találós kérdésekkel és daltanítással. A középiskolás korosztályt irónikus hangvételű műsorral szórakoztatják. November 10—11-én, december 1-én és 2-án Mandel Róbert és Gótikus triója szerepel. Ifjúsági és nyugdíjas klubokban lépnek fel Villon és Boccaccio verseivel, valamint híres trubadúrok költészetének bemutatásával. November 21-től 27-ig a méltán népszerű 100 Folk Celsius Együttes játszik gyerekeknek és fiataloknak. Különböző népek zenéjéből adnak ízelítőt, de saját szerzeményű dalokat és countryzenét is bemutatnak. Szabó András és Rónaszegi Éva előadóművészek, Kiss Tamás kobzos a Népn vészét Ifjú Mestere november 23-1:1 2.1 ig ajánlják műsorukat ifjúsági és nyugdíjas kluboknak. Balassi Bálint költői portréját mutatják be versben, prózában és irodalmi dokumentumokban. December 3- tól 8-ig Boros Lajos polbeat- énekes műsorát hallhatják az ifjúsági klubosok. A középiskolák helyzete Békésen Élénkség, elevenség és vidámság uralkodik az óraközi szünetekben a szarvasi Szlovák Tani tási Nyelvű Általános Iskola sportudvarán Fotó: Bukovinszky Istvá Jó elképzelés, de fejleszthető Mit adtak a munkásfilmnapok? Minden szerdán. A két főszereplő Bán János főiskolai hallgató és Meszléry Judit Az elmúlt három hét alatt rendezte meg a megyei moziüzemi vállalat második alkalommal a munkásfilmna- pokat megyénk kilenc helységének tíz mozijában; az öt város mellett Eleken, Gyomán, Endrődön és Me- zőberényben is. Szeptember 15. és október 3. között 44 játszási napon az előzetes becslések szerint 15 ezer ember váltott jegyet azokra a filmekre, amelyeket a filmnapok célkitűzésének megvalósítása érdekében műsorra tűztek. A munkásfilmnapok elsődleges feladata volt a magyar filmművészet értékeinek, ezen belül a munka- és a munkástémájú alkotások népszerűsítése, új filmek ősbemutatójának megrendezése és munkahelyeken fórumok, ankétok, közönség-alkotó találkozók megszervezése. A békéscsabai Kner Nyomda ifjúsági klubjában megtartott ankét kapcsán már megírtuk, milyen haszonnal jár egy-egy ilyen találkozó; jószerével a napjaink gondjairól, problémáiról beszélő film ürügyén, a dolgozók és vezetőik között. Igenis lehet, kell beszélni ezekről a mai magyar filmekről. Ha nem is töretlenül, de emelkedik a nézőszám is. Néha már a buszon, a fodrásznál, a munkahelyen is téma a sport, a jó, rossz tévéműsor mellett egy-egy magyar film is. Lassan bár, de kezdjük elfelejteni a közhelynek számító mondást: a magyar film csak rossz, érdektelen és gyenge színvonalú lehet. S hogy ez a (köz)felfogás valóban megszűnjön, eltűnjön, ahhoz a „másik oldal”, azaz a filmalkotók és -forgalmazók készsége is szükséges. A moziüzemi vállalat a kínálatból lehetőségei szerint úgy válogatott, hogy a legsikeresebbnek vélt, a korábbi forgalmazás időszakában a közönség által elfogadott filmeket vetítsen. De érvényes ez a két Békés megyei ősbemutatós filmre is. Kézdi-Kovács Zsolt A kedves szomszéd című alkotását nemcsak a szakma és a kritika, de a közönség is elismeréssel fogadta. A fórumok és ankétok tanulsága szerint ez az alkotás azok körébe tartozik, amelyet a néző — ebben az esetben a munkásnéző! — egyértelműen magáénak érez. A kedves szomszéd fölötti eszmecserék és viták a rendezői felfogást és a szereplők karakterének megrajzolását igaznak, reálisnak, valóságosnak ismerték el. Nem lehet ugyanezt elmondani Gyarmathy Lívia Minden szerdán című filmjéről. Bár a társadalmi és személyes kapcsolatok törvényei szerint a film alaphelyzete itt is igaz; a jellemábrázolást és a történetszövést nem ismerték el ál- talánosíthatónak és eképpen felszínre bukkanónak, tehát: a valóság tükröződésének. A munkásfilmnapok rendezvényei még egy tanulságot hoztak felszínre. Ez esetben is igaz az „újszülöttnek minden új” nevezetű elv érvényessége. A közönség reakciói, a fogadtatás alapján értékesnek tartott magyar filmeket időről időre elő kell venni a raktárakból, s megfelelő alkalmakkor, leginkább klub jellegű formában ismét vetíteni kell. Természetesen nem az új alkotások forgalmazásának rovására! A moziüzemi vállalat is sokat tehet ennek érdekében: a munkahelyek közösségeinek (alapszervezetek, szocialista brigádok, klubok) igényeinek kielégítésén túl a munkabeosztásokhoz igazodó filmelosztással, az ismétlések jó ütemezésével. (Nemesi) A kedves szomszéd. Szabó László és Dajka Margit jelenete „Hiúságok hiúsága” A hiúságok között az asz- szonyi hiúság amolyan ... bocsánatos bűn. Akarunk tetszeni, azzal az íratlan törvénnyel, hogy egy asszony legyen mindig ápolt, kedves, derűs és: szép. Hogy minden férfi bennünk a n ndenkori asszonyideált lássa t — le- billenve az életem síelőjén is. vallom. Azt is, hogy nincs olyan leány, asszony, aki ne akarjon tetszeni, aki ezt tagadja, az nem is nő, vagy pedig enyhén és egymás között mondva: nem mond igazat. Mert például én éppen a napokban gondolkoztam arról, hogyan is tudnám megtartani a kontyo- mat? Még hosszú és dús a hajam, de tudom, nem kell tíz év, dehogy kell! és megritkul, és akkor mit tegyek? Vágassam le rövidre, s daueroltassam be? Ettől idegenkedem. Mert magamat konttyal szoktam meg. Nincs más, most vágatom le, s csináltatok egy szép, nagy „műkontyot”, s végeredményben a saját, hajamat hordom majd. És, mint minden asszonyi dologról, beszélek erről az elhatározásomról is az ismerős asszonyoknak. Aprókat nevetgélnek, egyike kereken kijelenti: nem is gondolta, hogy hiú vagyok! Eme kijelentésére a hiúságra terelődik a szó. Vitatkozunk, érvelünk, eléggé hevesen, mégis, úgy látszik, nekem van igazam azzal a női hiúsággal kapcsolatban. Állunk nem is annyira karéjban, mint inkább laza csoportban a kapunk előtt, éppen hatan. Szeretem ezeket a „röpgyűléseket”, ahol mindig őszinte a szó, nyílt a vidámság, vagy éppen a harag. De most az a lényeg, hogy... Az egyik szőke, fiatal asszony — irodán dolgozik az állami gazdaságban —, nagy-göndören felnevet, elszakítva a véleményözönt, s azt mondja: — Ne tessék vele vacakolni! Ügy jár, mint én. önkéntelenül is a gondozott, rövid hajára kapom a tekintetemet. — Soha nem nő meg & hajam. Gondoltam, veszek egy műkontyot. Vettem is. Amiért irodista vagyok, otthon jószág, gyerekek, sok a munka, gondoltam, ezt csak feltűzöm, és rendben van a fejem. Valamelyik nap sokáig voltam bent, már alkonyodon. Sietek, nyomom a pedált — mindig biciklivel járok —, a gondolataim már otthon járnak, öntöttek-e vizet a gyerekek a kacsáknak? A kandúrmacskám nem jött elő reggel, elkóborolt ... És hasonlókon. Egy- szercsak ... olyan érzésem van, hogy... mintha fent szállnék a levegőben, olyan könnyű vagyok. Nem szálltam, persze, csak ... elhagytam a kontyomat. Kétségbeesve gyalogolok vissza az úton, jön Irma ángyom, kérdi: — Mit keresel? — A hajamat! — vágtam oda, azt hitte, megbolondultam, vagy részeg vagyok. — Még ez semmi. Reggel sorba járom az irodahelyiségeket: Nem láttátok a hajamat? Nem láttátok a hajamat? — kérdezem. — A fejeden van, nem érzed? — ékelődtek, nevetve. No, találkozom az igazgató elvtárssal. Kérdi: mit keresek? Hebegek-habogok egy sort, aztán mégis mondom, hogy a hajamat! Szóval, a magáé? Gyönyörű egy konyt! Azt hittem, mindig, a sajátja! Míg mondja, tessékel be az irodájába, hát ott kucorog a kontyom az íróasztala közepén. ö találta meg, a rózsabokorra akadt fel. Így jártam az ékességemmel, meg a... hiúságommal. De legalább megtudtam, hogy az igazgató elvtárs is meg szokta nézni az asszonyok— haját legalábbis. Elfárad a beszélgetés, mint az emlékezés nyomán harsant nevetés. És hiába biztatom magamat, hogy én a sajátomat hordom majd, ha hordom, s az ember nemigen hagyja el a saját haját — talán mégsem vágatom le, csak bedaueroltatom majd, hogy többnek lássék. Bertalan Agnes SZÍNHÁZ, MOZI 1979. október 5-ép, pénteken, Békéscsabán, 19.00 órakor: AZ ARANY EMBER Jókai-bérlet. Békési Bástya: Magyar rapszódia. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: 5 órakor: Pokoli torony. L, n. rész. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Hüvelyk Matyi,' 4 órakor: Vigyázat, rozmárok! 6 és negyed 9 órakor: Kínai negyed. Békéscsabai Terv: Félénk vagyok, de hódítani akarok. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Mese habbal, fél 8 órakor: Zsaru — 21.30 órakor: Nézd a bohócot 1 Gyulai Petőfi: 3 órakor: A dzsungel könyve, 5 és 7 órakor: A vágy titokzatos tárgya. Orosházi Béke: Iskolai valcer. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Mentsd meg Zapatát! fél 6 és fél 8 órakor: Csúfak és gonoszak. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Csillagok háborúja. I.. n. rész.
