Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Hz ellenőrzések hatékonyságáról

»l35l»JVT‘Td

Beszélgetés Bukva Pállal, a szarvasi NEB elnökével

Az országgyűlés most először tárgyalta meg a 20 év óta működő Népi Ellenőrzési Bizottságok munkáját. Dr. Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke elmondta, hogy a népi ellenőrzés a dolgozók tízezreit vonja be a közügyek intézésébe. Fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának emelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételeinek megteremtésében és a jó tapasztalatok elterjesztésében. Szó esett arról is, hogy olykor a munka elaprózódik, mert sok a vizsgálat. Kevesebb vizsgálat nagyobb alaposságot tenne lehetővé. Vajon az országos megállapítások hogyan tükröződnek a szarvasi járásban? Erre kértünk választ Bukva Páltól, a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől.

— A szarvasi városi-járási bizottság különböző szervek javaslata alapján 287 népi ellenőrt tart nyilván. Az év első felében 132 népi ellenőrt vontunk be a vizsgálatokba. Ellenőrzéseink tervszerűek és céltudatosak. A népgazdaság fejlődését, szociálpolitikai célkitűzések fokozottabb megvalósulását,. a lakosság jobb áruellátását, a társadalmi tulajdon védelmét szolgálják. Ebben az évben eddig 5 országos, 3 megyei és

2 saját vizsgálati témában vettünk részt. A vizsgálatokat 43 szervnél végeztük el.

— Nem sok ez?

— Munkánk alapvető követelménye az alaposság. A vizsgálat megkezdése előtt ki kell dolgoznunk a részletes programot, ki kell választani a megfelelő szakembereket. Csak ezt követi az érdemi munka. A vizsgálat befejezésével sem ér véget, összegezzük a tapasztalatokat, és meghatározzuk a teendőket a rendellenességek megszüntetésére. Figyelemmel kísérjük a vizsgált szerveket, hogyan hasznosították az ellenőrzés tapasztalatait. Egy-egy vizsgálat szerteágazó munkát igényel a bizottságtól és a népi ellenőröktől. Az új témavizsgálatok számának csökkentésével növelni lehetne az utó- vizsgálatokat. Ez még következetesebbé tenné a munkánkat. A vizsgált szerveket pedig jobban ösztönözné a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

— Az országgyűlésen szó esett a két évvel ezelőtt alkotott bejelentésekről és panaszokról szóló törvényről. A végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatban az államtitkár megállapította, hogy csökkent a névtelen bejelentések száma. Hogyan intézik Szarvason a közérdekű bejelentések, panaszok vizsgálatát?

— A bizottságunkhoz érkezett közérdekű bejelentéseket megvizsgáljuk, s ennek alapján teszünk intézkedéseket a rendellenességek megszüntetésére. Ugyanakkor a bejelentőknek megköszönjük a figyelemfelhívásukat, és tájékoztatjuk őket a megállapításainkról és az intézkedéseinkről. Az első félévben 13 bejelentés érkezett. Ezek közül 9 közérdekű és 4 panasz volt. A bizottság saját hatáskörében 8-at vizsgált meg, s más szerv útján pedig 5-öt intézett el. A bejelentésekből 6 alaptalan volt. A névtelen bejelentések csökkentek. Az első félévben

3 érkezett a bizottsághoz.

— Hogyan készítik elő a vizsgálatokat?

— A vizsgálatokat nagy gondossággal készítjük elő. A programok többsége jogszabályokra épül. A vizsgálandó egységeket előzetes tájékozódással jelöljük ki. A kiválasztáshoz kikérjük a járási és városi párt- bizottságok és a tanács vezetőinek véleményét. Több vizsgálatot a pártbizottság javaslatára végeztünk el a különböző gazdasági egységeknél. Ilyen volt a belső ellenőrzés helyzete az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekben. Erre a témára

ebben az évben ismét visszatérünk. Meg kívánunk ugyanis győződni, hogy a vizsgált szervek vezetői hogyan hajtották végre, illetve haszno- sjtották-e felhívásainkat és javaslatainkat. Ugyancsak a városi pártbizottság felkérésére ez év áprilisában utó- ellenőrzést végeztünk a szarvasi Szirén Ruházati Háziipari Szövetkezet telepén a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről. Az alap- vizsgálatot figyelembe véve a szövetkezet vezetői hathatós intézkedéseket tettek figyelembe véve javaslatainkat, hogy megszűnjenek a korábbi szabálytalanságok.

— Gondol-e a Népi Ellenőrzési Bizottság az utánpótlásra?

— Az utóbbi években sikerült aktív kapcsolatot kialakítani a KISZ-szel. A járási-városi KlSZ-bizottság alapszervezeti titkárainak értekezletén ez év elején tájékoztatást adtunk a népi ellenőrök tevékenységéről. Rendszeresen bevonjuk a fiatalokat az ellenőrzésbe. A munkahelyen tartott vizsgálatok értékelésére, ankétokra meghívjuk a KlSZ-veze- tőket. Népi ellenőreink közül 50 a KlSZ-tag. Többségük rendszeresen részt vesz a vizsgálatokban. Egyes vizsgálatok közvetlenül is érintették a fiatalokat. A köz- művelődési törvény végrehajtásának vizsgálatát, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetének ellenőrzését zömmel fiatalok végezték. A lakosság kereskedelmi ellátásának vizsgálatában jelenleg is közreműködnek. Voltak olyanok is ezekben a vizsgálatokban, akik most először vettek részt a 'bizottság munkájában. Nagy aktivitással és felelősséggel állták meg a helyüket.

— Milyen a kapcsolata a bizottságnak a járás társadalmi és gazdasági szerveivel?

A városi és a községi Hazafias Népfront-bizottságokkal is igyekszünk munka- kapcsolatot kialakítani. Feladataink ellátásához a városi népfrontbizottság is segítséget nyújt. Elsősorban a vizsgálatok lakossági tájékoztatásában. Az áruellátás helyzetének vizsgálatába a szarvasi és a gyomai Hazafias Népfront-bizottságok is bekapcsolódtak. A gazdasági szervekkel évekre visszamenőleg jó kapcsolatot alakítottunk ki. Hiszen népi ellenőreink nagy többsége szövetkezetekben és vállalatoknál dolgozik. Más szervekkel is aktív a kapcsolatunk. Az éves vizsgálati témák tervezéséhez a járás 12 szervétől kaptunk javaslatot.

— Az országgyűlésen több észrevétel és megjegyzés hangzott el az ellenőrzések nyomán tett javaslatok végrehajtásával kapcsolatban. Nagyobb gondot kell fordítani ezeknek a megvalósítására. Szarvason ezen a téren mi a gyakorlat és mi a tapasztalat?

— Nagy súlyt fektetünk a vizsgálatok tapasztalatainak elterjesztésére. A szocialista munkaverseny című vizsgálat alkalmával kikértük a brigádok véleményét. A vizsgálat befejezése után részt vettünk azon a tanácskozáson, ahol a gazdasági vezetők javaslataink és felhívásaink alapján teendő intézkedésekről tájékoztatták az üzemek kollektíváját. Az ankéten 150 dolgozó vett részt. Vizsgálataink tapasztalatairól 4 alkalommal tájékoztattuk az ellenőrzött egységek dolgozóit. Ez ösztönzően hatott a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

— Minden esetben eleget tesznek a vizsgált szervek a javaslatoknak és a felhívásoknak?

— Általában igen. Előfordul azonban, hogy nem megfelelően intézkednek. Különösen ha fegyelmi, vagy kártérítési ügyről van szó. Ilyenkor a felhívást megismételjük.

— Mire szolgálnak az utó- vizsgálatok?

— Pontos választ kapunk, hogy a korábbi vizsgálatainkat hogyan hasznosították, s a felhívásainkat és javaslatainkat végrehajtották-e. Ebben az évben két utóvizsgálatot tartottunk. A jövő évben saját vizsgálatainknál növelni akarjuk az utóellenőrzéseket, hogy tovább fokozzunk munkánk hatékonyságát.

Serédi János

A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet 1979-ben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A kutatóintézet feladata többek között különböző foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló kutatás. Képünkön: a kutató- intézet munkatársai légzésvédő-készüléket vizsgálnak

(MTI-fotó: felv. — KS)

Bács-Kiskun megyében elsőként az Izsáki Állami Gazdaság II. számú kerületében kezdődött meg a gépi szüret (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele - KS)

Számon tartják elődeik sorsát

Tervpályázat az endrődi üdülőterületre

Endrőd nagyközség vezetői már évekkel korábban hozzákezdtek a községi rendezési terv kialakításához. Ennek szerves részeként foglalkoztak a Holt-Körös környékének üdülőterületté való alakításával. A Körösök völgyének természeti szépségei már jó ideje foglalkoztatják az idegenforgalmi szakembereket, de csak mostanában irányult jobban a figyelem Endrőd környékére, ahol a Hármas-Körös jobb partjától északra és nyugatra eső területek a Holt-Körösök szelíd kanyaraival szabdalva ideális üdülési, pihenési és sportolási lehetőséget biztosítanak. A megyében is egyre inkább kezdik felfedezni ezt a területet, mind több telek cserél gazdát, s tiszta vizű Holt-Körös partján már megjelentek az „első fecskék” kis hétvégi házakat építve. Az elképzelésekről beszélgettünk Szilágyi Imrével, a nagyközségi tanács elnökével:

— Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a Békés megyei Tanács V. B. építési-közlekedési és vízügyi osztálya, valamint nagyközségi tanácsunk végrehajtó bizottsága már évekkel ezelőtt felmérést végzett a környék üdülőterületté való alakításáról. Az említett szervekkel közösen tervpályázatot írtunk ki, amelyet ez év július 16-tól hirdettünk meg. Apá- .lyaművek díjazására és megvételére 380 ezer forintunk van. A legmagasabb díj, amit kiadunk a legjobb pályamunkáért 90, a legkisebb pedig 10 ezer forint. A beérkezések határideje október 15. Ezt követően a bíráló- bizottság veszi kézbe az ügyeket, és október 15—november 15-e között dönti el, melyek azok a pályaművek, amelyek minden szempontból alkalmasak a megvalósításra. Lényegében 280 hektáros terület áll rendelkezésünkre, ahova 10 ezer ember elhelyezését lehet bizfósítani. Ide

Jelentős eredmény Déva- ványa egészségügyi ellátásában, hogy a negyedik körzeti orvosi állást is sikerült betölteni. Nem így van ez az ápolói tervékenység területén, hiszen a hármas körzet ápolónője gyesen van, s így helyettesítésekkel tudják csak megoldani a feladatokat. A betegellátásban legtöbb gondot az okozza, hogy Dévavá- nya kiesik a városok vonzás- körzetéből, s így megnő a betegek kórházba jutásának

tartozik a Templomzug, So- czó-, Harcsás-, Boné-, Kecskés-, Papp-, valamint a pe- resi holtág mellett levő Bal- tászug. Ezeken a területeken jelentős mennyiségű a vízterület. Többféle elképzelésünk van a beépítésre. Mintegy 70 hektár az, ahova egyéni üdülők épülhetnek, de ezenkívül biztosítunk területet társas üdülőszövetkezet, és vállalati üdülőépületek létrehozásához. A tervek szerint egy centrum is kialakul itt étteremmel, kereskedelmi egységekkel, szállodával, kempingteleppel. Ezenkívül bérelhető üdülők, ifjúsági tábor, egyesületi horgásztanya, strand létesül, természetesen a tervezőknek meg kell oldani a terület közműellátását és közlekedését.

A Holt-Körös melletti részeken hagyományosan zártkertek alakultak ki 3—500 négyszögöles portákkal. Lehetőleg az állapotot kívánjuk fenntartani a jövőben is, nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy kisebb egységekre tagozódjanak, elkerülve a zsúfoltságot. A terület 90 százaléka magánkézben van, nem akarjuk kisajátítani sem, mert ez óriási anyagi terhet jelentene. Azonban a használatbavételi és építési engedélyekkel szeretnénk hatással lenni az üdülőterület esztétikus kialakítására. Persze, ez nem készül el rövid idő alatt, számításunk szerint ehhez 10—15 év szükséges. Mindenesetre anyagi lehetőségeinkhez mérten mi is segítjük a nem kis munkát. Első lépésként a villamos- energia-hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a munka már megkezdődött, a Templomzugba már ott a villamos energia. Jövőre folytatjuk a Soczózuggal, majd folyamatosan a többivel. Néhány telket már a tanács is megvásárolt, azt tervezzük, hogy ezeket hosszabb időre — akár 50 évre is — bérbe adjuk.

várakozási ideje. A meglevő távolságok nehézkessé teszik a szükséges kivizsgálásokat. Ezért a község egészségügyi ellátását jobb megelőző munkával kell végezni.

Ezek a törekvések megtörténtek, hiszen nemrég a fogászati rendelő kapott egy modern turbinás gépet. Az épületet minden évben korszerűsítik, a berendezési tárgyakat, bútorokat is felújították.

A békéscsabai Lenin Tsz úgy becsüli a nyugállományba ment tagjait, mint akik a gazdaság mai anyagi helyzetét megalapozták, politikai arculatát pedig a szocialista építés követelményeihez alakították ki. És azok, akik most dolgoznak mindennap a szövetkezetben, azzal tesznek eleget elődeik akartának, hogy évről évre növelik a szövetkezet anyagi erejét, a gazdaság politikai arculatát pedig úgy alakítják, fejlesztik, hogy az a kor követelményeinek mindig megfeleljen. Természetes, eközben számon tartják elődeik sorsát, érezzék azok, hogy ehhez a közösséghez tartoznak most is. Ennek egyik eszköze a szociális bizottság, melynek tagjai évenként kétszer otthonukban keresik fel a tsz nyugállományú tagjait, s ha valamelyiknél anyagi természetű dolog merül fel, azt a bizottság a szövetkezet vezetősége elé terjeszti. Az anyagi alapot azzal biztosította ehhez a szövetkezet, hogy szociális támogatásra a gazdaság közgyűlése erre az évre 147 980 forintot hagyott jóvá, melyből eddig 122 880 forintot fizettek ki a kis jövedelműeknek. Vagy ha valamilyen más jellegű támogatásra szorul valaki, annak a szocialista brigádok tagjai segítenek. Akár, mondjuk, ha a tűzifáját kell annak felaprítani.

De hát a közösséghez való tartozás szálainak a megtartásához nem elégséges csak a szociális gondoskodás. Szerfölött szükséges, úgymond, a közösséggel való e'gyüttléleg- zés. Ezért havonta klubnapot tartanak a tsz-ben, amikor a gazdaság időszerű munkáiról számolnak be a szövetkezet nyugállományú tagjainak, s ezenkívül pedig olyan politikai, kulturális, vagy nemzetközi kérdésekről tájékoztatják azokat, amikről előzetes jelzések szerint hallani szeretnének. Ez igen jól bevált módja annak, hogy a szövetkezet nyugállományú tagjai ismerjék a gazdaság folyamatos munkáját, s az egész közélet mozgását. S a nyugállományú tsz-tagok érdeklődését pedig az mutatja a klubnapok iránt, hogy azokon 70—80-an vesznek részt.

A gazdaság a 450 nyugállományú tagja iránti megbecsülését azzal is kifejezte, hogy a napokban tartott ösz- szejövetelükön Hankó Mihály, a tsz elnöke tájékoztatást adott a szövetkezet évi munkájáról, s éz alkalommal meg is vendégelték őket.

Az emberi kapcsolatok folytonos ápolása a forrása annak, hogy a tsz nyugállományú tagjai a munkában is segítenek, amikor szükség van rá. Társadalmi munkában szedik a sok kézi erőt igénylő ribizlit, almát, vagy éppen ami sorra kerül.

—ei

Egészségügyi és szociális ellátás Dévaványán