Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Hz ellenőrzések hatékonyságáról »l35l»JVT‘Td Beszélgetés Bukva Pállal, a szarvasi NEB elnökével Az országgyűlés most először tárgyalta meg a 20 év óta működő Népi Ellenőrzési Bizottságok munkáját. Dr. Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke elmondta, hogy a népi ellenőrzés a dolgozók tízezreit vonja be a közügyek intézésébe. Fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának emelésében, a végrehajtás minél kedve­zőbb feltételeinek megteremtésében és a jó tapasztalatok elterjesztésében. Szó esett arról is, hogy olykor a munka elaprózódik, mert sok a vizsgálat. Kevesebb vizsgálat nagyobb alaposságot tenne lehetővé. Vajon az országos megállapítások hogyan tükröződnek a szarvasi járásban? Erre kértünk választ Bukva Páltól, a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökétől. — A szarvasi városi-járási bizottság különböző szervek javaslata alapján 287 népi ellenőrt tart nyilván. Az év első felében 132 népi ellenőrt vontunk be a vizsgálatokba. Ellenőrzéseink tervszerűek és céltudatosak. A népgazda­ság fejlődését, szociálpoliti­kai célkitűzések fokozottabb megvalósulását,. a lakosság jobb áruellátását, a társadal­mi tulajdon védelmét szol­gálják. Ebben az évben ed­dig 5 országos, 3 megyei és 2 saját vizsgálati témában vettünk részt. A vizsgálato­kat 43 szervnél végeztük el. — Nem sok ez? — Munkánk alapvető kö­vetelménye az alaposság. A vizsgálat megkezdése előtt ki kell dolgoznunk a részletes programot, ki kell választa­ni a megfelelő szakembere­ket. Csak ezt követi az ér­demi munka. A vizsgálat be­fejezésével sem ér véget, összegezzük a tapasztalato­kat, és meghatározzuk a te­endőket a rendellenességek megszüntetésére. Figyelem­mel kísérjük a vizsgált szerveket, hogyan hasznosí­tották az ellenőrzés tapasz­talatait. Egy-egy vizsgálat szerteágazó munkát igényel a bizottságtól és a népi ellen­őröktől. Az új témavizsgála­tok számának csökkentésé­vel növelni lehetne az utó- vizsgálatokat. Ez még követ­kezetesebbé tenné a mun­kánkat. A vizsgált szerveket pedig jobban ösztönözné a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére. — Az országgyűlésen szó esett a két évvel ezelőtt al­kotott bejelentésekről és pa­naszokról szóló törvényről. A végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatban az államtitkár megállapította, hogy csök­kent a névtelen bejelentések száma. Hogyan intézik Szarvason a közérdekű be­jelentések, panaszok vizsgá­latát? — A bizottságunkhoz ér­kezett közérdekű bejelenté­seket megvizsgáljuk, s ennek alapján teszünk intézkedése­ket a rendellenességek meg­szüntetésére. Ugyanakkor a bejelentőknek megköszön­jük a figyelemfelhívásukat, és tájékoztatjuk őket a meg­állapításainkról és az intéz­kedéseinkről. Az első félév­ben 13 bejelentés érkezett. Ezek közül 9 közérdekű és 4 panasz volt. A bizottság sa­ját hatáskörében 8-at vizs­gált meg, s más szerv útján pedig 5-öt intézett el. A be­jelentésekből 6 alaptalan volt. A névtelen bejelentések csökkentek. Az első félévben 3 érkezett a bizottsághoz. — Hogyan készítik elő a vizsgálatokat? — A vizsgálatokat nagy gondossággal készítjük elő. A programok többsége jog­szabályokra épül. A vizs­gálandó egységeket elő­zetes tájékozódással jelöljük ki. A kiválasztáshoz kikér­jük a járási és városi párt- bizottságok és a tanács ve­zetőinek véleményét. Több vizsgálatot a pártbizottság javaslatára végeztünk el a különböző gazdasági egysé­geknél. Ilyen volt a belső ellenőrzés helyzete az ipari és a mezőgazdasági szövet­kezetekben. Erre a témára ebben az évben ismét vissza­térünk. Meg kívánunk ugyan­is győződni, hogy a vizsgált szervek vezetői hogyan haj­tották végre, illetve haszno- sjtották-e felhívásainkat és javaslatainkat. Ugyancsak a városi pártbizottság felkéré­sére ez év áprilisában utó- ellenőrzést végeztünk a szarvasi Szirén Ruházati Há­ziipari Szövetkezet telepén a társadalmi tulajdon védel­mének helyzetéről. Az alap- vizsgálatot figyelembe véve a szövetkezet vezetői hathatós intézkedéseket tettek figye­lembe véve javaslatainkat, hogy megszűnjenek a ko­rábbi szabálytalanságok. — Gondol-e a Népi Ellen­őrzési Bizottság az utánpót­lásra? — Az utóbbi években si­került aktív kapcsolatot ki­alakítani a KISZ-szel. A já­rási-városi KlSZ-bizottság alapszervezeti titkárainak ér­tekezletén ez év elején tájé­koztatást adtunk a népi el­lenőrök tevékenységéről. Rendszeresen bevonjuk a fi­atalokat az ellenőrzésbe. A munkahelyen tartott vizsgá­latok értékelésére, ankétok­ra meghívjuk a KlSZ-veze- tőket. Népi ellenőreink közül 50 a KlSZ-tag. Többségük rendszeresen részt vesz a vizsgálatokban. Egyes vizs­gálatok közvetlenül is érin­tették a fiatalokat. A köz- művelődési törvény végre­hajtásának vizsgálatát, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetének ellenőrzését zömmel fiatalok végezték. A lakosság keres­kedelmi ellátásának vizsgá­latában jelenleg is közremű­ködnek. Voltak olyanok is ezekben a vizsgálatokban, akik most először vettek részt a 'bizottság munkájá­ban. Nagy aktivitással és fe­lelősséggel állták meg a he­lyüket. — Milyen a kapcsolata a bizottságnak a járás társa­dalmi és gazdasági szervei­vel? A városi és a községi Ha­zafias Népfront-bizottságok­kal is igyekszünk munka- kapcsolatot kialakítani. Fel­adataink ellátásához a váro­si népfrontbizottság is segít­séget nyújt. Elsősorban a vizsgálatok lakossági tájé­koztatásában. Az áruellátás helyzetének vizsgálatába a szarvasi és a gyomai Haza­fias Népfront-bizottságok is bekapcsolódtak. A gazdasági szervekkel évekre visszame­nőleg jó kapcsolatot alakí­tottunk ki. Hiszen népi el­lenőreink nagy többsége szövetkezetekben és vállala­toknál dolgozik. Más szer­vekkel is aktív a kapcsola­tunk. Az éves vizsgálati té­mák tervezéséhez a járás 12 szervétől kaptunk javaslatot. — Az országgyűlésen több észrevétel és megjegyzés hangzott el az ellenőrzések nyomán tett javaslatok vég­rehajtásával kapcsolatban. Nagyobb gondot kell fordí­tani ezeknek a megvalósítá­sára. Szarvason ezen a téren mi a gyakorlat és mi a ta­pasztalat? — Nagy súlyt fektetünk a vizsgálatok tapasztalatainak elterjesztésére. A szocialista munkaverseny című vizsgá­lat alkalmával kikértük a brigádok véleményét. A vizs­gálat befejezése után részt vettünk azon a tanácskozá­son, ahol a gazdasági veze­tők javaslataink és felhívá­saink alapján teendő intéz­kedésekről tájékoztatták az üzemek kollektíváját. Az an­kéten 150 dolgozó vett részt. Vizsgálataink tapasztalatairól 4 alkalommal tájékoztattuk az ellenőrzött egységek dol­gozóit. Ez ösztönzően hatott a feltárt hiányosságok meg­szüntetésére. — Minden esetben eleget tesznek a vizsgált szervek a javaslatoknak és a felhívá­soknak? — Általában igen. Előfor­dul azonban, hogy nem meg­felelően intézkednek. Külö­nösen ha fegyelmi, vagy kár­térítési ügyről van szó. Ilyenkor a felhívást megis­mételjük. — Mire szolgálnak az utó- vizsgálatok? — Pontos választ kapunk, hogy a korábbi vizsgálatain­kat hogyan hasznosították, s a felhívásainkat és javasla­tainkat végrehajtották-e. Eb­ben az évben két utóvizsgá­latot tartottunk. A jövő év­ben saját vizsgálatainknál növelni akarjuk az utóellen­őrzéseket, hogy tovább fo­kozzunk munkánk hatékony­ságát. Serédi János A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet 1979-ben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A kutatóintézet feladata többek között különböző foglalkozási megbetegedé­sek megelőzésére irányuló kutatás. Képünkön: a kutató- intézet munkatársai légzésvédő-készüléket vizsgálnak (MTI-fotó: felv. — KS) Bács-Kiskun megyében elsőként az Izsáki Állami Gazdaság II. számú kerületében kezdő­dött meg a gépi szüret (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele - KS) Számon tartják elődeik sorsát Tervpályázat az endrődi üdülőterületre Endrőd nagyközség vezetői már évekkel korábban hoz­zákezdtek a községi rende­zési terv kialakításához. En­nek szerves részeként foglal­koztak a Holt-Körös környé­kének üdülőterületté való alakításával. A Körösök völ­gyének természeti szépségei már jó ideje foglalkoztatják az idegenforgalmi szakembe­reket, de csak mostanában irányult jobban a figyelem Endrőd környékére, ahol a Hármas-Körös jobb partjá­tól északra és nyugatra eső területek a Holt-Körösök sze­líd kanyaraival szabdalva ideális üdülési, pihenési és sportolási lehetőséget bizto­sítanak. A megyében is egy­re inkább kezdik felfedezni ezt a területet, mind több te­lek cserél gazdát, s tiszta vi­zű Holt-Körös partján már megjelentek az „első fecs­kék” kis hétvégi házakat építve. Az elképzelésekről beszélgettünk Szilágyi Imré­vel, a nagyközségi tanács el­nökével: — Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium, a Bé­kés megyei Tanács V. B. építési-közlekedési és vízügyi osztálya, valamint nagyköz­ségi tanácsunk végrehajtó bi­zottsága már évekkel ezelőtt felmérést végzett a környék üdülőterületté való alakítá­sáról. Az említett szervekkel közösen tervpályázatot ír­tunk ki, amelyet ez év július 16-tól hirdettünk meg. Apá- .lyaművek díjazására és meg­vételére 380 ezer forintunk van. A legmagasabb díj, amit kiadunk a legjobb pá­lyamunkáért 90, a legkisebb pedig 10 ezer forint. A be­érkezések határideje október 15. Ezt követően a bíráló- bizottság veszi kézbe az ügye­ket, és október 15—novem­ber 15-e között dönti el, me­lyek azok a pályaművek, amelyek minden szempontból alkalmasak a megvalósítás­ra. Lényegében 280 hektáros terület áll rendelkezésünkre, ahova 10 ezer ember elhe­lyezését lehet bizfósítani. Ide Jelentős eredmény Déva- ványa egészségügyi ellátásá­ban, hogy a negyedik körze­ti orvosi állást is sikerült be­tölteni. Nem így van ez az ápolói tervékenység terüle­tén, hiszen a hármas körzet ápolónője gyesen van, s így helyettesítésekkel tudják csak megoldani a feladatokat. A betegellátásban legtöbb gon­dot az okozza, hogy Dévavá- nya kiesik a városok vonzás- körzetéből, s így megnő a betegek kórházba jutásának tartozik a Templomzug, So- czó-, Harcsás-, Boné-, Kecs­kés-, Papp-, valamint a pe- resi holtág mellett levő Bal- tászug. Ezeken a területe­ken jelentős mennyiségű a vízterület. Többféle elképze­lésünk van a beépítésre. Mintegy 70 hektár az, ahova egyéni üdülők épülhetnek, de ezenkívül biztosítunk terüle­tet társas üdülőszövetkezet, és vállalati üdülőépületek lét­rehozásához. A tervek sze­rint egy centrum is kialakul itt étteremmel, kereskedelmi egységekkel, szállodával, kempingteleppel. Ezenkívül bérelhető üdülők, ifjúsági tá­bor, egyesületi horgásztanya, strand létesül, természetesen a tervezőknek meg kell ol­dani a terület közműellátá­sát és közlekedését. A Holt-Körös melletti ré­szeken hagyományosan zárt­kertek alakultak ki 3—500 négyszögöles portákkal. Le­hetőleg az állapotot kívánjuk fenntartani a jövőben is, nem szeretnénk abba a hibába es­ni, hogy kisebb egységekre tagozódjanak, elkerülve a zsúfoltságot. A terület 90 szá­zaléka magánkézben van, nem akarjuk kisajátítani sem, mert ez óriási anyagi terhet jelentene. Azonban a hasz­nálatbavételi és építési en­gedélyekkel szeretnénk ha­tással lenni az üdülőterület esztétikus kialakítására. Per­sze, ez nem készül el rövid idő alatt, számításunk sze­rint ehhez 10—15 év szüksé­ges. Mindenesetre anyagi le­hetőségeinkhez mérten mi is segítjük a nem kis munkát. Első lépésként a villamos- energia-hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a munka már megkezdődött, a Templom­zugba már ott a villamos energia. Jövőre folytatjuk a Soczózuggal, majd folyama­tosan a többivel. Néhány tel­ket már a tanács is megvá­sárolt, azt tervezzük, hogy ezeket hosszabb időre — akár 50 évre is — bérbe ad­juk. várakozási ideje. A meglevő távolságok nehézkessé teszik a szükséges kivizsgálásokat. Ezért a község egészségügyi ellátását jobb megelőző mun­kával kell végezni. Ezek a törekvések meg­történtek, hiszen nemrég a fogászati rendelő kapott egy modern turbinás gépet. Az épületet minden évben kor­szerűsítik, a berendezési tár­gyakat, bútorokat is felújí­tották. A békéscsabai Lenin Tsz úgy becsüli a nyugállomány­ba ment tagjait, mint akik a gazdaság mai anyagi helyze­tét megalapozták, politikai arculatát pedig a szocialista építés követelményeihez ala­kították ki. És azok, akik most dolgoznak mindennap a szövetkezetben, azzal tesz­nek eleget elődeik akartá­nak, hogy évről évre növelik a szövetkezet anyagi erejét, a gazdaság politikai arcula­tát pedig úgy alakítják, fej­lesztik, hogy az a kor köve­telményeinek mindig meg­feleljen. Természetes, eköz­ben számon tartják elődeik sorsát, érezzék azok, hogy ehhez a közösséghez tartoz­nak most is. Ennek egyik eszköze a szociális bizottság, melynek tagjai évenként két­szer otthonukban keresik fel a tsz nyugállományú tagja­it, s ha valamelyiknél anya­gi természetű dolog merül fel, azt a bizottság a szövet­kezet vezetősége elé terjesz­ti. Az anyagi alapot azzal biztosította ehhez a szövet­kezet, hogy szociális támo­gatásra a gazdaság közgyű­lése erre az évre 147 980 fo­rintot hagyott jóvá, melyből eddig 122 880 forintot fizet­tek ki a kis jövedelműek­nek. Vagy ha valamilyen más jellegű támogatásra szorul valaki, annak a szocialista brigádok tagjai segítenek. Akár, mondjuk, ha a tűzi­fáját kell annak felaprítani. De hát a közösséghez való tartozás szálainak a megtar­tásához nem elégséges csak a szociális gondoskodás. Szer­fölött szükséges, úgymond, a közösséggel való e'gyüttléleg- zés. Ezért havonta klubna­pot tartanak a tsz-ben, ami­kor a gazdaság időszerű mun­káiról számolnak be a szö­vetkezet nyugállományú tag­jainak, s ezenkívül pedig olyan politikai, kulturális, vagy nemzetközi kérdésekről tájékoztatják azokat, amik­ről előzetes jelzések szerint hallani szeretnének. Ez igen jól bevált módja annak, hogy a szövetkezet nyugállományú tagjai ismerjék a gazdaság folyamatos munkáját, s az egész közélet mozgását. S a nyugállományú tsz-tagok ér­deklődését pedig az mutatja a klubnapok iránt, hogy azo­kon 70—80-an vesznek részt. A gazdaság a 450 nyugál­lományú tagja iránti megbe­csülését azzal is kifejezte, hogy a napokban tartott ösz- szejövetelükön Hankó Mi­hály, a tsz elnöke tájékozta­tást adott a szövetkezet évi munkájáról, s éz alkalommal meg is vendégelték őket. Az emberi kapcsolatok foly­tonos ápolása a forrása an­nak, hogy a tsz nyugállomá­nyú tagjai a munkában is segítenek, amikor szükség van rá. Társadalmi munká­ban szedik a sok kézi erőt igénylő ribizlit, almát, vagy éppen ami sorra kerül. —ei Egészségügyi és szociális ellátás Dévaványán

Next

/
Thumbnails
Contents