Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

1979. október 30., kedd ■UHiUJkfiM „Könyv és ifjúság” Nyolc csapat versenye Gyulán ELŐZMÉNYEK. A KISZ Központi Bizottságának kul­turális osztálya, a Kulturá­lis Minisztérium és a Ma­gyar Rádió ifjúsági főosztá­lya Könyv és ifjúság címmel országos műveltségi vetélke­dő-sorozatot' hirdetett. Az el­múlt hetekben a részt vevő KISZ-alapszervezetekben, majd a községekben, terüle­teken megtartották az elő­döntőket. Ezekben a napok­ban a járási-városi döntők küzdelmeit tartják, amelyet a november 18-i, Békéscsa­bán az ifjúsági és úttörőház­ban, valamint a megyei könyvtárban sorra kerülő megyei döntő követ. Az or­szágos versenyt jövőre ren­dezik. A döntőt a rádió is közvetíti. GYULA, OKTOBER 27. A járási verseny helyszíne és napja. A járási-városi Mo- gyoróssy Könyvtár polcai között. Nyolc csapat foglal helyet az asztaloknál. Szem­ben a háromtagú zsűri: el­nöke Ambrus Zoltán, a me­gyei tanács népművelési cso­portvezetője, tagja B. Nagy Gyula, a járási pártbizottság osztályvezetője és Balogh László, a megyei KISZ-bi- zottság munkatársa. A játé­kot — hiszen a verseny csak a játék izgalmával és köny- nyedségével lehet igazi — Ternyák Ferenc tanár vezeti. „AKKOR KEZDÜNK!” — sóhajt fel az egyik barna ha­jú lány egy rakás kézikönyv mögött. Nyolc forduló, ami­ből az egyik végeredmény­ben már megvolt: ismeret- terjesztő, propagáló recenziót kellett benyújtani az aján­lott könyvek listáján szerep­lő egyik műről. Egyedül a gesztiek nem hozták el a két- három oldalas értékelőt. A gyulai román gimnázi­um iroo Imi színpada lép elő a most kulisszának hasz­nált polcsor mögül. Nyolc irodalmi részletet adnak elő, a versenyzőknek pedig az alkotót és az idézett mű cí­mét kell felírniuk az ív pa­pírra. Háát... Nem éppen a legismertebb, „kötelező ol­vasmány”-szintűek ezek a részletek! Nagyon sok ver­set, drámát, regényt el kel­lett olvasnia annak, aki sze­retne eredményt is elérni ezen a vetélkedésen!... De nem csak irodalomról van itt szó. A következő for­dulóban már képzőművésze­ti alkotásokat párosítottak össze a versenyzők írói port­rékkal és bejátszott zenei részletekkel ... Aztán mun­kásmozgalmi társasjáték kö­vetkezett, anagrammával ne­hezítve. De az a csapat sem kapott pontot, aki a könyv­tár felépítését nem ismeri, hiszen ilyen feladat is várt a fiatalokra. DRÁGA ZSŰRI! Ezzel a címmel még kétszer négyso­ros verset . is költöttek a szerzőhármasok, -ötösök. Íme a zsűri által legjobbnak ítélt, az eleki Nacsa Judit tollából: „Velünk szemben ülnek hárman, / Végignéznek raj­tunk lágyan. / Szakál-makál, édes pofi, / Tudod te, hogy nem mindenki profi.” És így tovább. Nemcsak a megje­lentek, de a vers címzettje, a zsűri, is nagyon jól szórako­zott. VÉGE! A csapattagok kó- láznak* a zsűri összedugja a fejét. A legjobb csapat jo­gosult arra, hogy a járást a megyei döntőn képviselje. A zsűri elnöke feláll, kihirde­tik a mai napon született, de hetek és hónapok, sőt: évek munkáját is értékelő ered­ményt. Mert erre utal be­szédében Ambrus Zoltán. Ebben a játékban valóban csak az nyerhet, aki nem­csak nagyszerűen felkészül alkalomról alkalomra, ha­nem megfelelő műveltséggel is rendelkezik. Általános műveltséggel. AZ EREDMÉNY. A lökös- háziak nyertek. Az elérhető 69 pontból 67-et szereztek meg. A második a sarkadi, a harmadik pedig a dobozi fia­talok csapata lett. Szép, ér­tékes, szórakoztatóan új is­mereteket adó verseny volt. (N. L.) Közművelődési támogatás kistelepüléseknek A közművelődési alap cél- támogatási keretéből további 14 millió 163 ezer forint ki­utalását engedélyezte az Or­szágos Közművelődési Ta­nács elnöksége. A kérelme­zők közül azoknak a megyei tanácsoknak, intézmények­nek, társadalmi szervezetek­nek nyújtanak anyagi támo­gatást, amelyek a kistelepü­lések, a lakótelepek műsor­ellátását, a korszerű művelő­dési formák kialakítását, a könyvtárhálózat bővítését tervezik, és saját pénzforrá­saikból is jelentős összegeket fordítanak ezek megvalósítá­sára. Lakótelepi klubok beren­dezésére például 800 ezer fo­rintot utalnak ki a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának. A kecskeméti, a győri, a miskolci, a gyöngyösi szövet­kezeti lakótelepen — ahol nincsenek művelődési intéz­mények, és zömmel fiatal családok laknak — a maguk költségén, s a közös helyisé­gek bérbe adásából szárma­zó bevételekből klubhelyisé­geket alakítottak ki. Ezek berendezéséhez, fölszerelésé­hez járult hozzá az Országos Közművelődési Tanács el­nöksége. A győri Petőfi Sán­dor Ifjúsági Művelődési Köz­pont előtérprogramjainak fejlesztését 300 ezer forinttal segíti elő. A tavasszal meg­nyílott szegedi ifjúsági ház — ahol többek között nyelvi la­boratóriumot, zenei műhelyt, információszolgálatot létesí­tettek, s kiállítássorozatokat renueznek — 350 ezer forint támogatásban részesült. A közművelődési alapból kisebb-nagyobb összeget jut­tatnak a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház ama­tőr képző-, ipar- és népmű­vészeti műhelyeinek, s a ka­posvári mezőgazdasági főis­kola ismeretterjesztő, szocio­lógiai és falukutató munká­jának segítésére. A SZOT ké­résére anyagi támogatást ka­pott a Magyar Eszperantó Szövetség is. 99 Itt minden találkozott 99 Munkában a szülök Nemrég még náddal borí­tott, vizes, elhanyagolt te­rület volt. A környék lakói szeméttelepnek használták. Nemcsak egészségtelen volt, de egyben esztétikailag is lehangoló látványt nyújtott. Szégyenfoltként terpeszke­dett a Békéscsabán 1976- ban épült, korszerű Tompa utcai óvoda tőszomszédságá­ban. Jó, hogy csak múlt idő­ben emlegetjük mindezt. Ugyanis az óvoda vezető óvónője, Zselenyánszki Má- tyásné megunta az áldatlan állapotokat, s kéréssel for­dult a békéscsabai Városi Tanács városfejlesztési le­bonyolító irodája „Váro­sunkért” szocialista brigád­jához. Kérése nemcsak meg­értésre, de lelkes fogadta­tásra is talált. A szocialista brigád — bár ez az új vál­lalásuk terven felüli volt — készséggel hozzálátott a KRESZ-játszópark tervezé­sével, lebonyolításával, a tervezői művezetéssel járó tennivalókhoz. S hogy hon­nan kapták a megvalósítás­hoz szükséges segítséget? Azt éppen a nagy eső, ko­rai sötétedés ellenére is ösz- szegyűlt társadalmi munká­soktól, szülőktől, szocialista brigádoktól tudtuk meg. A kezdetekre Dénes György, ,a „Városunkért” szocialista brigád fiatal tag­ja emlékezik: — Mikor az óvoua ' et. , je felkeresett bennünket, 14- tagú brigádunk vezetője, Rágyanszki Jánosné megbe­szélte velünk (a dolgot, s őszintén szólva, a terven felüli feladat ötlete fellelke­sített bennünket, örültünk, Fotó: Gál Edit hogy valóban értelmes munkával járulhatunk hoz­zá a nemzetközi gyermek­évhez. S vállalásunkban azt hiszem, az a valóban szép, hogy mindent munkaidő után végeztünk. Elkészítet­tük a komplex kivitelezési és engedélyezési tervdoku­mentációt, megkértük* az építési engedélyt is, de ez­után is bőven akadt mun­kánk. A Tóth házaspárnak két gyermeke is járt ebbe az óvodába. Most már csak a kisebbik. Mindketten még az új óvoda takarításában is részt vettek, hasonlókép­pen a KRESZ-játszópark építésében is, Az anyuka, mivel az ÉPFU-nái dolgozik, elintézte a Lenin Tsz ho­mokbányájából származó 30 köbméter homok szállí­tását. De a lapáttól sem ijedt meg... — Valamikor, még az én gyerekkoromban remek grund volt itt — mondta Tóth József, a férj. — Nagy munka volt az alapozás, a terület feltöltése. Lapátol­tunk, csákányoztunk. De megérte. Az biztos, hogy a jominai szülők szívesen se­gítenek, volt, amikor 30-an is dolgoztunk ezen a mun­kán. — Az első összejövetel május 11-éré esik. Akkor mindenkit meghívtunk, aki­re úgy éreztük, számítha­tunk. Május 25-én már a konkrét elképzeléseket is­mertettük. — Az óvoda „mindenese”, Fábián János, aki egyben kisfia révén a s: k közé is sorolható, pontosan vezet erről a munkáról egy nap­lót. Miközben beszél, folya­matosan lapoz benne. — Nyolcvan éve született Gulyás Pál Gulyás Pált többször elfe­lejtették — és újból és új­ból felfedezték; többnyire születésének és halálának év­fordulóin. Nem tartozik a magyar irodalom fősodrába, költészetéből hiányzik Petőfi, Ady, József Attila egyértel­mű társadalmi-politikai el­kötelezettsége és hatásossága. Artisztikus líráját a Nyugat — elsősorban Babits ellen­érzése nyomán — sem fo­gadta be. Kívülálló volt, magányossága és debreceni- sége adja költészetének ka­rakterét. Debreceniség? Valóban vállalt programja volt a debreceni szellemi hagyomá­nyok továbbépítése, idegen­kedett az „álnok világú nagyvilágtól”, szűkebb pát­riájában akart világot te­remteni magának. Gyökerei azonban messzi, _ _ térben és időben, világszem­léletére a klasszikus huma­nista és a polgári idealista filozófia, az antik líra, sőt az ősi mítoszok, a Kalevala, a Niebelung-ének, az izlandi saga: az Edda-dalok és a Biblia voltak nagy hatással. Az európai műveltség alap­köveit faggatta, a mítoszok­ban a lét titkainak legősibb megfogalmazását sejtette meg. Eligazító üzenetet kere­sett, vigaszt és reményt szorongató élményeire. Köl­tői programjaként fogalmaz­za ezt meg „Az utolsó ige” című versében: „Nem ezt„ akartam, ó nem ezt a szót! / A szónak az apját, ükapját! / Hátra akartam futni, mesz- sze hátra... j De a szavak­nak őse el van. ásva”. Magányosság? Igen, a ter­mészetben talált leginkább önmagára, szívesen elme­rült a világmindenség pan- teisztikus szemlélésében. A létezés titkait a legkisebb lé­tezőkben is, fűben, fában, virágban megtalálta. A tör­ténelem szorításából azonban nem menekülhetett. Élete — rövid negyvenöt év — utol­só éveiben egyre inkább fel­emelte költői szavát a tér­hódító új barbárság, a fa­sizmus ellen. Kiváló tanár volt, és tevékeny irodalom- szervező munkát végzett, például az Ady-bizottság- ban, Németh László mellett pedig részt vett a Válasz cí­mű folyóirat szerkesztésében. Jó lenne, ha Gulyás Pál köl­tészetének maradandó érté­keit nem csak az alkalmak, évfordulók tudatosítanák iro­dalmi közvéleményünkben. Mert szellemi térképünk nem csak a legkiemelkedőbb hegycsúcsokból áll, hegyvo­nulatok nélkül a csúcsok sem létezhetnének. — Angyal — Ezen a májusi ülésen történ­tek a felajánlások és feladat- vállalások. Greksza János és Bota János ajánlotta fel a föltöltéshez szükséges föld megszerzését. Végig ke­ményen kellett dolgozni. Volt úgy, hogy az idő alánk vágta a talajt, de mi nem ijedtünk meg. Higgye el, sokszor a szülők noszogat­tak bennünket, hogy csinál­juk már. Felsorolni is ne­héz, hányán vettek részt eb­ben a nehéz munkában. A szülők hozzáállása elképesz­tően jó volt. De én most is azt mondom, hogy a kör­nyék lakói jobban ki vehet­ték volna a munkából a ré­szüket. Mert ez nemcsak az ovodáé lesz, hanem a kör­nyék minden gyermeke hasz­nálhatja. — Hogy idáig jutottunk, sok brigádnak, szülőnek tar­tozunk köszönettel — mond" ta az óvónő. — Patronálóink, akik egyben felépítették az óvodát, szinte mindig itt voltak. Most is itt ül képvi­selőjük, a városi tanács költségvetési üzeme Lenin Szocialista Brigád vezetője, Szarvas Mihály. — Először a vizet kellett kiszívatni, aztán 35—50 centiméter földet fölhordani. Bizony — vetette közbe —, ideje volt már megszüntetni ezt a szeméttelepet. Szé- gyellte ezt már mindenki. Volt úgy, hogy 5—6 óra le­forgása alatt 300 köbméter betont dolgoztunk be. Nem rossz eredmény! Persze, hat szakember és 24 társadalmi munkás segítségünk volt. Láthatja, a cél megvalósulás felé halad: sikerült megsem­misíteni a szemétdombot, s a gyerekeknek tartalmas já­tékhoz, szórakozáshoz segít­séget nyújtani. — Tudja — mondta Fá­bián János —, a gyereke­kért a felnőttek sokkal több­re képesek, mint gondol­nánk. Mindenki nagyon meg van terhelve, de a gyere­kekért szinte ,a lehetetlenre is képesek. — Az embereket olyanért kell lelkesíteni — vette át a szót az óvónő —, amiben nagyon hisznek, s aminek közvetlenül látják az értel­mét. Ennek a sikernek azt hiszem, ez a titka. Mert se­gített rajtunk a Szabadság Tsz, a patronálóink, a ,,Vá­rosunkért” szocialista brigád mellett sok-sok szülő. Í gy kapcsolták be a kenyérgyá­rat, az ÉPFU-t, az 1-es szá­mú téglagyárat, a DÉLTEX- et, Strbik Gáspár és Mihály szülők még a Nagy Sándor laktanyából is magukkal hoztak 10 kiskatonát segíte­ni! Vagy itt van, Sarkadi Lajos! Szakmája eredetileg kőműves, igaz most zenész­ként dolgozik. A közelben lakik, s nem tudtunk úgy bekopogni hozzá, hogy azonnal ne jöjjön. Hra­bovszki Gyurka bácsi, aki nyugdíjas és Viarga János, aki az óvoda tőszomszédsá­gában lakik, a betonlocso­lástól kezdve minden mun­kafázisban részt vettek. Én még ilyen lelkes emberek­kel nem dolgoztam együtt. És persze János, a minde­nesünk, fáradhatatlanul buz­dított, szervezett, lelkesített. Csák hálával tartozunk Cservenák apukának is, aki­nek betegen fekszik a fele­sége, de ha tehette, mindig itt volt. S a jövőnk is bizto­sítva van. Télapókor, decem­ber 6-án adjuk át az új KRESZ-játszóparkot, amely­nek közlekedésbiztonság­technikai és forgalomszabá­lyozási rendszerét Kálmán János százados segítségével oldottuk meg. Az átadáskor a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnökség „Zrínyi Ilo­na” Szocialista Brigádja, már tudjuk, egy kisautót vesz a gyerekeknek, a Sza­badság Tsz négy szocialista brigádja pedig felajánlotta, hogy Télapó ajándékul ke­rékpárokat és kisautót hoz. A munka nehezén már túl vagyunk. Reméljük, az idő továbbra Is kedvez nekünk. Hiszen ,a gyerekek is alig várják, hogy átvegyék Er- zsébethely első, értük és ne­kik készült KRESZ-játszó­parkját. B. Sajti Emese KÉP- „ ERNYŐ Amatőrfilmesek Ha annak idején egy ama­tőrfilmes nem kapja lencse­végre a dallasi tankönyvrak­tár előtt elkocsizó Kennedyt, akkor most eggyel kevesebb dokumentum lenne az ame­rikai elnökgyilkosságról. Tá­vol áll tőlem, hogy ilyen szélsőséges példával bizonyít­sam az amtorfilmezés hasz­nosságát, hiszen a mi körül­ményeink között sokkal bé­késebb, s ha nem is világ- szenzációt jelentő, ám szá­munkra annál becsesebb té­mákat kínál a hétköznapok valósága. Szemünk előtt vál­tozik, alakul az élet, és a filmkamerákkal ügyeskedő amatőrök konzerválni tudják a mai képeket a holnap szá­mára. És megmenteni vala­micskét a tovatűnő múltból, a régi életforma már csak nyomokban fellelhető emlé­keiből. Hasznos időtöltésnek hódol az is, aki csak a saját családtagjait filmezi, csepe­redő gyerekeiről készít em­lékeztető filmkockákat. Mert akit egyszer magával ragad az amatőrfilmesek szenvedé­lye, az előbb-utóbb olyan alkotásokba is belekap, amely szűkebb, tágabb kör­nyezetének is örömöt jelent. Gyomán élő édesanyám pa­naszkodott a minap, mennyi­re sajnálja, hogy nem tudott elmenni a nőklub legutóbbi találkozójára, ahol az ama­tőrfilmes Szabó Gerzson ve­títette a gyomai táncosok spanyolországi útjáról ké­szített filmjét. Korábban nagy élvezettel figyelte ugyanis a táncoslábú lányok és legények hollandiai és szovjetunióbeli sikereiről ké­szített színes képsorokat. A nemzetközi gyermekév alkalmából hirdetett pályá­zatot a televízió, amelyre a műsorvezető Szilágyi János szavai szerint: Orosházától Kistelekig nagyon sok alko­tás érkezett. Bizonyára nem véle: n, hogy a díjazott Szabó Gerzsonon kívül — aki Békésen él — Orosháza is említésre került szombat délután. Megyénkben ugyan­is jó hagyományai vannak az amatőrfilmezésnek. Min­den évben nálunk rendezik az Alföldön élő amatőrfil­mesek találkozóját, koráb­ban pedig két országos szem­lének is otthont adott Békés megye. Szabó Gerzsonon kí­vül az orosházi Somogyi Márton és a Gyulán élő Kiss Örs János neve nem isme­retlen messzibb tájakon élő amatőrfilmesek előtt se. Ám e három alkotón kívül az amatőrfilmes „mozgalom” mintha visszaesőben lenne a Körösök vidékén. Még a ko­rábban nagyon aktív Kiss Örs János is inkább az autó- versenyzéssel foglalkozik, ami persze mint filmesnek is bőven kínálja a témát. Mű­velődési házainkban sokkal több lehetőség kínálkozik, mint amennyit az érdeklődők kihasználnak. Egy-egy neki­buzdulás után általában lanyhul a lelkesedés. Pedig ahol rendszeresen „foglal­koztatják” az amatőröket — mint ahogy igényli például a gyomai művelődési központ Szabó Gerzson munkáját —, ott nagy jövője van az ama­tőrfilmezésnek. (Andódy) SZÍNHÁZ, mozi 1979. október 30-án, kedden, Békéscsabán, 15.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA Micimackó-bérlet. 1979. október 30-án, kedden, Békéscsabán, 19.00 órakor: AZ ARANY EMBER Bajor G.-bérlet. * * * Békési Bástya: Ulzana. Bé­késcsabai Szabadság: Magyar rapszódia. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Kalózok Jamaicá­ban, — fél 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Gyulai Erkel: Dráma a tengerparton. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Gábor diák — 5 és negyed 8 órakor: Kinai negyed. Orosházi Partizán: Vendégek vadnyugaton. Szarva­si Táncsics: 6 órakor: Júlia — 8 órakor: Filmklub — 22 óra­kor: A friss széna bódító illata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents