Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
1979. október 30., kedd 0 Segítség a kisárutermelőknek Nem hisszük, hogy szükséges hangsúlyozni, mennyire fontos népgazdasági érdek fűződik a háztáji és kisegítő gazdaságok eredményes működéséhez. Az országgyűlés által törvényerőre emelkedett V. ötéves népgazdasági terv az élelmiszer-termelés jelentős növelését írja elő, s a feladat megvalósításához a mezőgazdasági nagyüzemeken túl a háztáji gazdaságokra is jelentős feladat hárul. Azonban ennek két oldala van. Az imént említett élelmiszer-termelés növelését csak az esetben teljesíthetik a kisgazdaságok, ha azokat termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteink is segítik. A határozat végrehajtásáért a mezőgazdasági üzemek szoros együttműködést hoztak létre — a tenyészállatok, vetőmagvak, takarmányok biztosítására — a háztáji gazdaságokkal Dévavá- nyán. így a nagyközség egyik termelőszövetkezete, az Aranykalász felvásárolja a sertéseket, a süldőket, szarvasmarhákat. Míg az elmúlt évben 11 és fél ezer sertést vettek át a gazdáktól, addig az idén az eltelt háromnegyed évben már tíz és fél ezeret. A tavaly felvásárolt 75 szarvasmarhával szemben 110-nél többet vettek át. Mindezeken túl 800 bárányt értékesítettek exportra, amelyeket ugyancsak a házaktól vásároltak meg. A hízott, sertés mintegy 90 százalékát az Áilatforgalmi Vállalat vásárolta meg, a további 1900-at a helyi ÁFÉSZ értékesítette a kereskedelmi hálózatán keresztül. Az év eltelt 9 hónapjában mintegy 40 millió forintot fizetett ki a termelők részére a mezőgazdasági üzem a felvásárlás után. 1979 végéig további 10 millió forintnyi állat felvásárlásával számolnak. A Lenin Termelőszövetkezet is lehetőséget biztosít tagjainak a háztáji föld használatára, terményvásárlásra, valamint szállítóeszközökkel és műhelyszolgálattal segíti a kisárutermelést. Az Aranykalász a legelő- és az apaállat-gazdálkodással is támogatja a község lakosságát. A dévaványai ÁFÉSZ szakcsoport-tevényesége több évre visszamenőleg is a kis- árutermelés alappillérét jelentette, vagyis 350 tagjuk a kisárutermelés 60 százalékát adta és adja. A takarmány- és tápellátásra a községben három üzletet üzemeltet, s hasonlóan a Gabonaforgalmi Vállalat egy boltot állított fel. Á szakcsoportoktól felvásárolt áruk mennyisége is állandóan emelkedik. Míg 1977-ben 3 millió, tavaly már 3,2 millió forint volt a felvásárolt áruk értéke. A kisárutermelőktől olyan termékek kerülnek ki, amelyek a hazai és külföldi piacokon gazdaságosan és biztonságosan értékesíthetők. Ilyen például a házinyúl, a méh, a galamb, a hízott liba, s a toll. A községben a kukorica, a burgonya és egyéb zöldségfélék termelése is elterjedt. Ma már mind többen foglalkoznak a fóliás termeléssel, a primőr áruk előállításával. A szántóföldi művelés döntően a nagyüzemi gazdaságok által juttatott háztáji földeken folyik, amelynek alapvető munkáit — szántás, vetés, ekekapálás — a szocialista nagyüzemek gépei végzik. U festőmester Ez az a hely, amelyre sokan azt mondanák: „Semmi pénzért nem dolgoznék itt”. Ütött-kopott épületszárny, nehéz levegővel telítve. Időnként gőzfürdőére hasonlít a páratartalom. A békésszent- andrási szőnyegszövő festőműhelyének hatalmas ablakáról talán még sohasem száradt le a gőz. Három hatalmas kád az egyik felében, odébb egy kisebb hasonló fém borításban. A betonpadló megkopott, egy golyót már nem lehetne elgurítani rajta. Ennek ellenére írásunk elején tett állítás ellenkezője is igaz lehet, hiszen Sárkány Lajos 1936 óta itt dolgozik. — Egyhangúságról nem beszélhetek. Itt csak a négy fal azonos. A munka az mindig más. Nézze, most ezt a citromos sárga színt kell kikevernem. Űj fonalra, új festékből. S mit jelent ez, ennyi év után is kísérletezhetem. Egyelőre nem tudom mi lesz a végeredmény, de adok hozzá 60 gramm sárga festéket, két-három grammokat pedig a kékből, pirosból, barnából. Miközben szinte magának dörmögi a receptet, kis mérlegen kitárázza a festékport. Nyeles edénybe borítja, majd visszaindulunk a kádas terembe. — Apámtól tanultam a szakmát, ő is itt volt festőmester. Tizenkét éves voltam, amikor én is ideszegődtem inasnak. Sámlit hordtam a fakád mellé, hogy belelássak. A tanulóévek után egy ideig Csabán dolgoztam, a Bagi-féle festődében. Azt mondta első nap a mesterem: „Csinálj ilyen rózsaszínűt”, s otthagyott. A polcon meg ott volt 400-féle színű por. Azt sem tudtam, hova nyúljak. Hiába kiabáltam utána: „Mester, én még kezdő vagyok”, nem foglalkozott velem. Azért másnapra összehoztam. Megfogta a fülemet: „Na, ugye hogy megy”. De várjon egy pillanatra, megnézem a kádat, el ne menjen a színem. — Adunk még neki, aztán megfőzzük — térül-fordul a mérőbögrével, újra old a sárgából, s zuhintja a kádba az „erősítést”. Visszaül egy hordóra, s folytatja: — Aztán belerázódtam. A legtöbb árnyalatot ma már fejből keverem, s színvilla nélkül megmondom, jó-e. Megvan ugyan a „szakács- könyvem", de ritkán használom. Volt, hogy hívtak Hajdúnánásra rafiát festeni, mert sehogy sem sikerült nekik. Ha megfonták a színes szatyrot vagy akármit, lepergett róla a festék. Elmentem hozzájuk, de még aznap visszajöttem. Semmi felszerelésük nem volt. Elhoztam a fiút, ő itt volt egy hétig. Mindent megfigyelt, leírt, aztán visszament. Azóta nem pereg a rafiája. De festettem a tápéiaknak, pestieknek, kunszentmiklósiak- nak, szarvasiaknak, amíg a rafiadivat volt, úgy két-há- rom évig. Újra fölpattant, s a kádszobából hoz egy arasznyi mintát. Csóválja a fejét: — Hát igen, egy kicsit pirosabbnak kék lenni. Kap még két grammot. — Néhány perc múlva visszajön, s már mondja is: — Vállaltunk más bérmunkát is. A szarvasiak készítettek egy majd 20 méteres gobelint. Ide hozták a szálat festeni. Huszonnégy kilót 80 színre. Volt benne olyan, hogy 2 dekát egy színárnyalatra, másik kettőt halványabbra. Mondták, azért kell, hogy még jobban satírozód- jon a kép. Az ilyet szoktam a kiskádban festeni. A 20— 30 kilogrammos partit pedig a nagy kádban. Na, az a szarvasi nagy meló volt. Hát gondoljon csak bele, csupán a feketének 60 színárnyalata van. Igaz, ennél a legneKevesebb takarmánnyal jobb tejhozam Eredményes a medgyesegyházi Vas-Fa Francia szakemberek segítségével — szerződés alapján — három hazai állami gazdaságban tökéletesítik az állattenyésztés, -tartás szervezését. Korszerűsítik a munkarendet és alapos előkészületek után fokozatosan növelik majd a tehenészetek hozamait. Az európai hírű francia Bovec Szarvasmarhatenyésztő és Termelésszervező Vállalat a devecseri, a pélpusztai és a Sárvári Állami Gazdasággal kötött szerződést. A szerződés alapján négy év alatt a hazai gazdaságok 3 ezer tehenénél a jelenlegi — az országos átlaghoz képest máris magas — 5800 literes évi átlagot 7 ezer literre növelik, úgy, hogy a meglevő berendezéseket használják és a helyben megtermett takarmányokat etetik. Fontos pontja a szerződésnek a gazdaságosság: erre utal, hogy a jelenlegi 43 dekáról 30-ra csökkentik az egy liter tejre jutó abrakfelhasználást. Az állami gazdaságok 5800 literes teljesítménye máris figyelemreméltó és fontos az is, hogy a további előrelépéshez rendelkezésre állnak a nagy termelő képességű állományok. Az állami nagyüzemek istállóiba az elmúlt években 13 ezer Holstein- fríz tehenet, üszőt „kötöttek be”. Ezek a genetikailag igen nagy értékű állatok az Egyesült Államokból, illetve Kanadából származnak, és a szakemberek szerint képesek arra, hogy elérjék akár a 7 ezer literes hozamot is. A szerződést a TERIMPEX közreműködésével kötötték meg. A francia szakemberek első csoportja már megérkezett a kijelölt három állami gazdaságba és hozzáláttak a munkához. Az idén 10 ezer mellfúrót gyártanak Medgyesegyházán, de a jövő évre már 20 ezer darabot rendelt tőlük a kereskedelem. Nem is olyan régen még krónikus pénzhiánnyal küszködött a Medgyesegyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet, közismert rövidítésével a Vas-Fa. A pénznek persze, most sincsenek bőviben, de azért már elmúlt a régi szűkösség. Ennek az a titka, hogy olyan kooperációt és gyártmányprofilt alakítottak ki, mely jó nyereséget hoz a szövetkezetnek. Egyik legnagyobb partnerük az Orosházi Vas-Műanyag Szövetkezet. Mint ismeretes az orosháziak gyártják KGST-szakosodásban a vákuumformázó gépeket, és az ezekhez szükséges vasszerkezeteket a medgyes- egyháziak állítják össze. A munka nagyságát jól jelzi, hogy egyedül ez évi 10 millió forintos bevételt ered„Hát igen, egy kicsit pirosabbnak kék lenni. Adunk még neki, aztán megfőzzük ...” hezebb a színmegkülönböztetés. S az sem mindegy, honnan jön a fonal. Még egy-egy gyárból kikerülő tételekben is van különbség. S a festéket mind-mind másképp kell kikeverni ahhoz, hogy ugyanazt a színt kapjam. Ismételten felpattan, s újabb pár centis mintát hoz: — 53-as mustár, 53-as mustár — lapozgat a minták között. — Ez az, nézze, most már jó. Fel is írom a receptet: 60 gramm sárga helyeit 110, két gramm piros helyett 5, a többi jó. Ez a citromos sárga. Jól van fiúk, forgassátok még néhány percig! — Általában egy óra múlva fő bele a gyapjúfonálba a festék. Naponta három partit festünk le. A világos színnel kezdünk, s a sötétebbel folytatjuk. Esténként meg vízcsere. Tudja, amit bekeverünk festéket, azt mind felszívja a fonál annyira, hogy szinte ivóvíz marad a kádban. Volt már rá példa, hogy valamelyik szín nem jött be. Igaz, ezt le lehetne huzatni, de nem tesz jót a fonálnak. Ebből lesz a fekete. Két órakor befejezzük a festést, a fiúk úgy szokták mondani: „a munkának vége.” Persze ezután jön a teregetés, a szárítás. A fiúknak odamutatja fölfelé álló hüvelykujját: — Ez azt jelenti, hogy kész, ki lehet venni. En már nem nagyon emelgetek, eljárt felettem az idő. Elég nagy itt a szakmai ártalom. A gőz, de maga a festék is kikészíti a szervezetet. A festékpor mérgező. A KÖJÁL minden évben anilinvizsgálatot tart. Hat egység az engedélyezett. Eddig bennem 3,3'van. Ezért is járok mindennap friss levegőre, s pecázok délutánonként. Tavaly a kishalfogó versenyen első voltam. Hétvégeken meg mindig kint vagyok a szentandrási és a szarvasi hazai meccseken. S | van még egy hobbim, a totó. Négyen játszunk egy kollektív szelvényen. Péntek esténként hét órától a fal felé fordítjuk a televíziót, amíg ki nem töltjük a szelvényt. Jávor Péter ményez. Nemrég egy új termék gyártásához is hozzáfogtak Orosházán, úgynevezett fóliazsugorító szekrényeket gyártanak. Ehhez a korszerű zsugorfóliás csomagolási eljárásokhoz van szükség, és ennek az új berendezésnek a vasszerkezeti egységeit is Medgyesegyházán készítik. Nagy partner a kooperációban a Mechanikai Mérőműszerek Gyára. Az ő részükre milliószámra szükséges tömegcikket, kábelsarut készít a szövetkezet. Présgépeken vörösrézből mintegy 10-féle méretben, zömmel nők gyártják a nélkülözhetetlen apró alkatrészeket. Hagyományos terméke a szövetkezetnek a fémdoboz. Ezeket különféle méretben gyártják, s van amelyikbe fúróhegy kerül, van amelyikbe értékes precíziós szerszám. Nagy vásárlója ezeknek a dobozoknak a már említett MMG, az olajégőket burkolják be vele. De Med- gyesegyházáról rendeli a dobozokat az acéláru szövetkezet, a kéziszerszámgyár és még néhány más vállalat. A késztermékgyártás is jelentős területe a szövetkezetnek. A most szervezés alatt álló cipőjavító szalonokhoz például ők készítik a cipőtágító berendezéseket. Ez a szellemes gépezet különböző orsók, csavarok és áttételek segítségével pontosan ott feszíti a cipőt, ahol az szorít, és ezzel* pillanatok alatt a kívánt formára igazítható a lábbeli. Ebből több ezer darab az ország igénye, de máris érdeklődnek utána külföldről is. Hagyományos gyártmánya a medgyesegyházi szövetkezetnek a kézi hajtású mellfúró. Érdekes, hogy ennek a terméknek a népszerűségét az elektromos hajtású bar- kácsgépek egyre fokozódó elterjedése sdn csökkenti. Ezt úgy magyarázzák a szövetkezetben, hogy sok hétvégi telken nincs villany, ott tehát csak ezt lehet használni, de a lakásokban sem érdemes drága gépét vásárolni annak, aki csak ritkán használja. A nagy érdeklődés miatt egy új típust fejlesztettek ki a szövetkezetben. A hajtóműnek már alumíniumváza van, ezáltal könnyebb a szerkezet, festés helyett pedig úgynevezett rilzározással műanyaggal vonják be. Ezáltal a felület nemcsak szebb, hanem tartósabb, kopásállóbb is lesz. A mezőgazdasági nagyüzemek veszik hasznát a hidraulikus szarvasmarha- körmöző kalodának. A furcsa nevű alkotmány egyszerűen és szellemesen köny- nyíti meg az állatgondozók nehéz és gyakran veszélyes munkáját, a szarvasmarhák időnként elengedhetetlen körömvágását. De gyárt a szövetkezet egyedi berendezéseket tőkés exportra is. Tanzániába például négy faipari üzem elszívó berendezéseit készítik és tárgyalások folynak további megrendelésekről is. Exportlehetősége van többféle terméküknek, de konkrét döntést a termelői árváltozások előtt nem tudnak hozni. Ezért a jövő évi tervet is csak feltételesen dolgozták ki eddig. Abból indultak ki, hogy az idén mintegy 40 millió forintos termelés mellett 6 millió forint volt a nyereség, akkor változatlan áron' számolva, 1980-ban mintegy 43 millió forintos termelés mellett körülbelül 6—7 milliós nyereséget realizálhatnak. Ez persze lehet több is, kevesebb is, az árarányoktól függően. Ezek az árváltozások azonban nem befolyásolják azokat az elképzeléseket alapvetően, amelyek gépi rekonstrukciót akarnak végrehajtani a szövetkezetben. Főleg a forgácsológéppark szorul felújításra, selejtezésre. Néhány új gépet máris munkába állítottak, és remélhető, hogy pár éven belül a többi elavult esztergát is kicserélik. Ha erre lehetőségük lesz, akkor tudnak majd korszerű gépeken igazán hatékonyan dolgozni a medgyesegyházi szövetkezetben. Lónyai László II sertések egészségéért Szeghalom nagyközségben közel 7 ezer sertés van, nem kis feladat ennyi állat megóvása a fertőző betegségektől. Az utóbbi két évben szórványosan fordult elő sertés- orbánc, azonban ezek gyógykezelésre csaknem minden esetben gyógyultak. Még 1977 második felében szigorú egészségügyi rendszabályok bevezetése vált szükségessé a fenyegető afrikai sertéspestis megakadályozására. Az intézkedések sikeresnek bizonyultak, egyelőre nem jelentkezett a betegség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nincs szükség az óvórendszabályok szigorú betartására, hiszen az európai latin államokban jelenleg is lappangósan megtalálható a rendkívül veszélyes kór. Minden erővel meg kell akadályozni a kórokozó bejutását. Gyakori volt a múlt évben Szeghalmon a sertések colifertőzés okozta bélgyulladása és vizenyője. Az idén eddig 250 ilyen megbetegedés fordult elő, az azonnali gyógykezelések ellenére 81 állat elhullott. Sikeres volt a bélgyulladások kezelése, minden beteg sertés meggyógyult. Hasonlóképp az MMA-beteg- ség néven ismert méh- és tőgygyulladás, tejvisszatartás — szinte minden esetben gyógyultak a benne szenvedő kocák.
