Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
/ 1979. október 1., csütörtök o Téli felkészülés az Orosházi Üveggyárban Az Orosházi Üveggyárban most különösen két fontos feladat végrehajtása foglalkoztatja a munkavédelmi csoportot: a télre való felkészülés, valamint a gázszivárgás megelőzésére a vezetékek karbahelyezése. A téli felkészülés — mint arról Szederháti István, a munkavédelmi csoport vezetője tájékoztat — több tennivalóból áll. Először is biztosítani kell a munkahelyek kellő hőmérsékletét. A hőközpontban a hőcserélők teljesítményét a háromszorosára növelték, hogy a legnagyobb hideg se okozzon fennakadást a termelésben. A négy hőcserélőt, amely a hűtők úgynevezett hulladékhőjét használja fel, szakaszosan alkalmazzák majd. így gazdaságosabb a fűtés. Már nyáron elkezdték a törött ablaküvegek pótlását, az ajtók, ablakok réseinek a tömítését, hogy ne legyen huzat és ne pazarolódjon a hő. A gyár energiagazdálkodási osztálya a munkavédelmi csoporttal egyeztetve meghatározta, hogy az egyes munkahelyeken milyen hőmérsékletre van szükség. Ennek megfelelően szabályozzák majd a hőszolgáltatást. A szükséges mennyiségben raktárakban vannak már a munkavédelmi szabályzatban előírt téli munka- és védőruhák. A gázszivárgást a talajvíz hatására tönkrement vezetékek okozzák. Általános az elavulás. Mind több helyen tapasztalható gázszivárgás. Szederháti István véleménye szerint az lenne a legcélszerűbb, ha a DÉGÁZ által javasolt új módszerrel történnék a javítás. Ennek az eljárásnak a lényege: a régi vascsőbe műanyag csövet helyeznek. A végrehajtás Vágréti Lászlónak, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjének a tájékoztatása szerint sürgős, mert egyes helyeken robbanásveszély áll fenn. P. B. Szakemberek a tsz-ben Hogyan hajtották végre a tanács által alkotott rendeleteket, határozatokat? E napirendi pont meghallgatásé- j val kezdődött a városi tanács ülése október 3-án, szerdán délután Békésen. Ezután Puskás László osztály- 1 vezető előterjesztésében vi- j tatta meg a testület a kö- j zépfokú oktatás helyzetét, a j fejlesztés lehetőségeit, majd i a helyi Egyetértés Termelő- j szövetkezet munkájáról szá- ; molt be Balogh László elnök, országgyűlési képviselő. ! A több mint 7 ezer hektá- : ron gazdálkodó tsz-ben a tagok fele szakmunkás-bízó- j nyítvánnyal rendelkezik, akiknek nagy része gépeken, | a segédüzemágakban, az állattenyésztésben dolgozik. A felső fokú szakember-ellátottság is jónak mondható, j hiszen hét egyetemet végzett mérnök, 15 üzemmérnök, 18 technikus irányítja, segíti a gazdálkodást. Ebben az évben változtattak a vetés szerkezetén: megszüntették a rizs, csők- ! kentették a cukorrépa tér- ■ mesztését. Figyelmüket a búza, a kukorica, a napraforgó előállítására fordítják. Nem vallanak szégyent az állat- tenyésztéssel sem; ma már a hízómarha 95 százalékát exportálják. n zeolitok mezőgazdasági hasznosításáról Több mint száz éve fedezték fel a zeolit ásványokat. Ez a vulkáni eredetű anyag kristályos szerkezetű, a legutóbbi időkig azonban csak annyit tudtak róla, hogy külső megjelenésére csillogó ásvány. Néhány éve a japánok és az amerikaiak felfedezték a zeolitok legfontosabb tulajdonságát, azt, hogy különböző gázokat vesz fel, szív magába. Megkezdődött ipari, majd később mezőgazdasági hasznosítása is. Víztisztításra, talajjavításra, takarmányozásra használható fel. Megállapították, hogy a természetes zeolit nagy mennyiségben vesz fel széndioxidot, szénmonoxidot, nitrogént, dúsítja a levegőt. E tulajdonság alapján alkalmas a levegőszennyeződések megszüntetésére. A zeolit- ásványoknak igen kevés lelőhelye ismert a világon, eddig csak Magyarországon, Sátoraljaújhely környékén, a Szovjetunióban, a Kaukázus mentén és az Egyesült Államokban, Kaliforniában fedezték fel. A zeolitok mesterséges úton is előállíthatok, ez azonban költségesebb, mint kibányászása. Az elmúlt években jöttek rá arra, hogy az első osztályú szőlőtermő helyeken, a Tokaj-hegyalján nagy meny- nyiségben fordulnak elő ezek az ásványok. A legutóbbi felmérések szerint több tízmillió tonna készlettel rendelkezik hazánk. Egyre több nyugat-európai ország érdeklődik a vásárlás lehetőségeiről. Magyarországon először a világon az ipari hasznosítás mellett a mezőgazdaságban takarmányok dúsítására használják fel. Ilyen jellegű kísérleteket folytatnak a Békés megyei füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A zeolitok kristályos szerkezete az előbb említett tulajdonságok miatt javítja az emésztést. Erre azért van szükség, mert > az állatok a takarmány je- .; lentős részét emésztetlenül i ürítik ki. A katalizátor szerepét betöltő ásványok csők- j kentik az abrakfelhasználást. Minderről a Füzesgyar- | maton október 2-án meg- i tartott természetes zeolit- ásványok felhasználásáról szóló tanácskozáson volt szó, amelyen mezőgazdasági ! szakemberek vettek részt. _________________________ T elnek a raktárak a ZÖLDÉRT-nél A mezőgazdaságban javában tart az őszi érésű termékek betakarítása, ezzel együtt a kereskedelem, a felvásárlás is. A napi folyamatos ellátás mellett — a gyökérfélék kivételével — megkezdődött a burgonya, a zöldség és a gyümölcs téli tárolása. A ZÖLDÉRT vállalatoknál és a fogyasztási szövetkezeteknél — amelyek kellő időben felkészültek a termékek fogadására, meggyorsult a munka, telnek a raktárak, a hűtőházak. A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat is fokozza felvásárlási tevékenységét, hogy az idei téli, és az 1980. évi kora tavaszi időszakban a lakosság burgonya-, hagyma-, zöldség- és gyümölcsellátása kiegyensúlyozott legyen. A tárolásra előirányzott árumennyiség mintegy 18 j százalékkal több, mint ameny- nyit az elmúlt idényben vásárolt a lakosság. Az ehhez szükséges árufedezetet a j ZÖLDÉRT a nagyüzemekkel, í az ÁFÉSZ-ekkel és a kistér- j melőkkel kötött termékérté- j kesítési szerződésekkel bizto- I sította. Az eddigi jelzések alapján egyes cikkekből még ‘ a tervezettnél is több kerül- : hét a raktárakba. A jó ellátás egyik biztosi- j téka, hogy az állami költség- j vetés jelentős pénzügyi támogatást nyújt a téli tároláshoz, hogy a szervezetten tartalékolt termények fogyasztói ára a bőséges kínálat eredményeként kedvezően alakulhasson. A Rába Steiger 245-ös erőgépre szerelt VIBROLAS mélylazítóval 50 centi mélyen forgatják meg az altalajt Köröstarcsa határában, a Petőfi Tsz földjein. Az erősen víznyomásos talaj alapos erőpróbára teszi az acélszerkezetet Fotó; yeress Erzsi Mire jó ez a nagy felhajtás? Bábolnai napok ’79 Szabadtéri traktormúzeum a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát központjában Fotó: Kepenyes János — Lehet, hogy sokan felteszik majd a kérdést a bábolnai napok rendezvényeiről hallva: minek ez a felhajtás — mondotta dr. Bürgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója, majd így folytatta a gondolatot: — Nem felhajtásnak szántuk, nem is valamiféle Olyan alkalomnak, amelyen kiállunk eredményeinkkel dicsekedni. Évek során bizonyosodott be, hogy a bábolnai napok kiállításait, bemutatóit várja a szakma, nagyon sok szakember keresi föl. Mi ilyenkor vizsgázunk igazán a hozzáértő közvélemény előtt. Izgalommal, tanulásra készen fogadjuk azt a kritikát, ami ez alatt a három nap alatt elhangzik, mert hosz- szabb időre segít megfogalmazni feladatainkat. Nos, az október 4—5—6-án zajló üzemi bemutatókon, szakmai programokon — híven immár a hagyományokhoz — ez alkalommal is van miről véleményt alkotniuk a szakembereknek, látogatóknak. Különösebben kiemelkedő szenzációt a rendezvény- sorozat nem ígér, amúgy is túljutott mezőgazdaságunk a technológiaváltás látványos szakaszán, a figyelem a tovább nem elhanyagolható részletek, részkérdések felé fordult. Látvány nélkül azonban most sem múlnak el a jeles napok: a Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat Verne-regényt idéző hatalmas, színes hőlégballonja, és a lebegő léghajó alatt monumentalitásával is meghökkentő 450 lóerős Stei- ger-traktor, a Tiger önmagában feledteti már a Békés megyeieknek bizony nem kis időt igénybevevő utazás fáradalmait. Ez természetesen nem minden, hiszen a gépbemutatóra 111 kiállító hozta el újdonságait, és ebből a száztizenegyből 71 a külföldi. Kilenc- venkét gépet munka közben tekinthetnek meg az ország minden tájáról érdeklődők. Láthatjuk a Békéscsabai MEZŐGÉP Claas-kombájnra szerelhető adaptereit ugyanúgy, mint azokat a gépeket, amelyekkel Magyarországon itt és most találkozhatnak először; folyékony műtrágyaszórókkal, energiatakarékos munkagépekkel, a melléktermék-betakarítás új eszközeivel. A kombinát központjában érdekességként fölvonultatták a termelésből már „kikopott” valamennyi erőgépet a kormos traktortól egészen az ugyancsak múzeumi tárgy- gyá vált azon Steiger-trakto- rig, amely legelőször érkezett Bábolnára; Ugyanitt mutatják be a mezőgazdasági kombinát nevét fémjelező csirke- és sertéshibrideket, a közelben pedig azt az új típusú baromfiistállót, amelyből jó néhányat exportálnak a Szovjetunióba. Külön kell szólni arról a kukoricafajta-bemutatóról, amely a kombinát vezérigazgatója szerint minden bizonynyal a világ legnagyobb fajtagyűjteménye is egyben. Éves átlagban tudniillik az IKR (Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat) fajtavizsgálataiban mintegy 400 új hibrid tulajdonságait figyelik, elemzik, egyrészt üzemi körülmények között az IKR húsz taggazdaságában, másrészt kisparcel- lás agrotechnikai kísérletekben. Hogy néhány szót a há.- rom nap programjáról is szóljunk: a kukoricatermelési, kukoricaszárítási, tárolási és feldolgozási, valamint az állattenyésztési bemutató mellett a vendéglátók sort kerítenek a bábolnai tradíciók megismertetésére is. A ménesudvaron a világhírű arab törzsméneken kívül a bábolnai lovashagyományokat megjelenítő lovas- és ko- csibemutató-terem és a lovarda várja a látogatókat, a csikótelepen pedig Európa egyik legrégibb arab ménesében tenyészkancák és csikóik láthatók. A bábolnai napok érdekességének kínálkozik a holnap délutáni angol telivérló-árverés az ölbői lovaspályán, ahol az árverést megelőzően délelőtt lóversenyt is rendeznek. K. E. P. Fejlődik a szeghalmi harisnyagyár Még 1976-ban született döntés arról, hogy a Budapesti Harisnyagyár telepet létesít Szeghalmon. Már akkor úgy határoztak, hogy két ütemben valósítják meg a beruházást. Az első ütem befejezését 1978. december 31-re, a másodikat 1978—80- ra tervezték. Az ünnepélyes alapkőletételre 1977. október 12-én került sor, és bár a tervek elkészítése mintegy 3 hónapot késett, jó munka- szervezéssel ezt sikerült behozni. Az eredeti terveknek megfelelően tavaly októberben megkezdődött az átköltözés, melyet sikerült termeléskiesés nélkül végrehajtani. Decemberre már valamennyi termelőegység átköltözhetett az új épületbe. Ezzel az 54 millió forintba kerülő beruházás üzembe helyezésével megszűnt a hosszú ideig tartó áldatlan állapot. Ezelőtt ugyanis kisajátított épületekben, rossz körülmények között dolgoztak. Túlzsúfolt, egészségtelen volt a munkahely, hiányoztak a szociális létesítmények. Ráadásul — hogy kihasználhassák az új üzemcsarnokot — a létszámot is fejlesztették, ás csaknem 250-en dolgoztak szűkös körülmények között, így is 9 millió 600 ezer pár készárut termeltek egy év alatt. Az új üzemcsarnok alapjaiban megváltoztatta a munkahelyi szociális körülményeket, és lehetővé tette a termelés további bővítését. A kikészítőüzemben öt félautomata, illetve automata hőrögzítő gépet helyeztek üzembe, és így újabb 30 dolgozó három műszakos munkája vált lehetővé. Ez azzal az eredménnyel is járt, hogy csökkenteni tudták a gyárak közötti anyagszállítást. A gyulai és a budapesti kötö- dék folyamatos fonalellátásának biztosítására orsózócsévéző üzemrészt alakítottak ki, ennek a fejlesztése jelenleg is folyik. A fejlesztések szükséges munkaerőszükségletét jórészt üzemen belülről biztosították szervezési intézkedésekkel, csak néhány új dolgozót kellett felvenniük. A munka jellegéből adódóan a dolgozók többsége nő, és a mintegy 300 ember több mint fele a környező községekből utazik nap mint nap munkahelyére. Vésztőről, Füzesgyarmatról, Körösújfaluból, Körösladány- ból, Csökmőről jönnek a legtöbben, nem egy esetben túlzsúfolt autóbuszokkal. A szeghalmi telep ez év első felének végéig a harisnyagyár gyulai gyárának irányítása alatt állt, majd ettől kezdve a budapesti központhoz tartozik közvetlen. Ezzel együtt nagyobb hatáskört is kapott az üzem, ugyanis az elkövetkező időkben önálló gazdálkodási egységgé válnak majd. Ez teszi lehetővé, hogy a helyi viszonyokat, lehetőségeket jobban kihasználva, még hatékonyabbá tegyék majd a munkát. Az elkövetkezendő időszakban is komoly feladatok várnak a szeghalmi üzem kollektívájára. Folytatódik a fejlesztés, újabb két formázógépet telepítenek, csaknem 4 millió forintért. A varrodai gépparkot két orrhegylezáró géppel bővítik, és további 35 dolgozót vesznek fel. Folytatják az erőfeszítéseket a takarékosabb gazdálkodásra, az orsózó üzemrész dolgozói például vállalták, hogy a megengedett 2 százalék fonalhulladékot másfél százalékra csökkentik, A tmk-dolgo- zói az energiatakarékosságot tűzték ki célul a különféle villamos berendezések csak szükséges időben való üzemeltetése révén. Az adjusz- tálóüzem brigádjai a csomagolóanyagok takarékosabb, ésszerű felhasználását szorgalmazzák. Mindezekkel sok tízezer forintot takaríthatnak meg úgy, hogy többen továbbra is dinamikusan növelik a termelést. T r
