Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
1979. október 25., csütörtök o A lakókörzeti demokrácia éltetői Egymásra talált az ember és a gép, Püski Imre és az ERI 250 Szám vezérli az esztergát Békéscsaba tizenkét ezernyi lakosú II. kerületében, a tavasszal megválasztott lakóbizottságok elnökei a napokban tanácskozást tartottak. Bevezetőt Fodré Ferenc, a körzeti népfrontbizottság várospolitikai csoportjának elnöke mondott. Elmondta, hogy a kerület harminchét lakóbizottságának 229 tagja van. Megemelítette, hogy eddig tizennégy lakóbizottságtól érkezett be összesítés az első félévi társadalmi munkáról. Ennek a részeredménynek az értéke 300 ezer forint. A lakóbizottságok elnökeinek foglalkozása érzékelteti a kerület lakóinak a rétege- ződését is. Van köztük háziasszony, jogász, tanárnő, tanácsi tisztviselő, üzemi munkásnő, párttisztségviselő, nyugdíjas, újságíró. A felsorolás hevenyészett, hiszen a városközpont kerületében nagyon sokféle foglalkozású ember lakik. S ezeknek az érdekeit képviselték a lakóbizottságok elnökei a tanácskozáson, és képviselik mindennap. Ennek megfelelően a tanácskozáson részt vett a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetője, a köztisztasági vállalat főmérnöke, a lakásszövetkezet vezetője, s az ingatlankezelő vállalat három tisztviselője. A lakóbizottságok működését az 1/1974. sz. városi tanács rendelete szabályozza, amely a tanácstagokkal való együttműködést is kimondja. A II. kerületben néhány tanácstag igen jól együttműködik az elnökökkel, akik ott vannak, ahol érdemben szükséges intézkedni. Ugyanakkor a tanácstagok egy részével meg alig tudnak találkozni az elnökök. Pedig a lakosság érdekeinek a képviselete mindenkinek feladata, aki közéleti tisztséget tölt be. S a tanácstagok megbízást kaptak választóiktól, hogy képviseljék érdekeiket. A képviseleti rendszer pedig jellegzetes irányító formája a szocializmusnak. A tömegekkel való kapcsolat az a biztosító szelep, melynek révén helyes irányú intézkedések születhetnek. És a lakóbizottságokhoz —helyzetüknél fogva — ezernyi hang érkezik, ők a lakók rezonátorai! Másként kifejezve: a lakókörzeti demokrácia éltetői. Ezen a tanácskozáson a városi tanács műszaki osztálya, az ingatlankezelő és a köz- tisztasági vállalat, a lakás- szövetkezet „megtalálta” a saját közvetlen tennivalóját, és olyan inspirációt kapott, ami napi feladatokat meghaladó intézkedéseket is követel. Arról is szó esett nevezetesen, hogy a vállalatok! üzemek, intézmények vegyék figyelembe dolgozóiknak a lakókörzetben végzett társadalmi munkáját. Ez azt jelenti, hogy a lakóbizottságok felmérése alapján a tanács megfelelő szerve igazolja a teljesített társadalmi munka mértékét. A lakóbizottságok szerepének érzékeltetésére a városi tanács műszaki osztály helyettes vezetője felszólalásában azt mondta: nem azért van tisztségében, hogy íróasztala legyen, hanem a város, a lakók ügyeinek az intézésével van megbízva. Hasonló szellemben beszélt a lakásszövetkezet vezetője, a kertészeti vállalat főmérnöke, s az ingatlankezelő vállalat két képviselője. S amikor befejezték a tanácskozást, nem a mondanivaló fogyott el, hanem az idő. (Cserei) Pályázat katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálata iránt érdeklődő, és azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a magyar néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium határőrség tisztjei kívánnak lenni. A főiskolára azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmányaikat a mostani tanévben befejezik, érettségi vizsgát tesznek, illetőleg korábban érettségiztek. A jelentkezés további feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, rakétatüzér, műszaki, műszaki-magasépítő, vagy határőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, rádiófelderítő, páncélos és gépjármű, fegyverzeti, hadtáp, vagy pénzügyi; a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülőműszaki, vadászirányítómegfigyelő, vagy repülőgép-, illetve helikoptervezetői szakára. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. A jelentkezők márciusban a Zalka Máté Katonai Főiskolán felvételi vizsgát tesznek: egészségügyi és szakmai alkalmasságuk megállapításán kívül matematikai (repülőgépvezetőjelölteknek helyette orosz nyelvi), fizikai, illetve az azt helyettesítő géptani, elektrotechnikai, mechanikai stb.) ismereteiket mérik fel. A katonai főiskolára felvett hallgatók teljes ellátásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanuláshoz szükséges eszközöket a főiskolák térítésmentesen biztosítják, továbbá magas színvonalon gondoskodnak a hallgatók elhelyezéséről, kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatókat zászlósi rendfokozatra nevezik ki. A sikeres államvizsga után felavatott hallgatók a magyar néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium határőrség hivatásos tisztjeként kezdik meg csapatszolgálatukat. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi, vagy általános iskolai tanári képesítést nyújt. A repülőgép-vezetői szakra november 30- ig, a többi szakra január 31- ig lehet jelentkezni. Ritka vadászszerencse Ritka vadászszerencsével hatalmas vadkant ejtett Póka János tsz-tag, a Mátra-hegy- aljai Vadásztársaság tagja. A Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet kukoricásának dézsmálása közben kapott puskavégre egy vaddisznót, amelynek súlya 278 kilogramm, az agyarának hossza pedig 25 centiméter. — Várjon egy kicsit a fényképezéssel, előbb leveszem a rongyot a tetejéről! Tudja — teszi hozzá magyarázóig Püski Imre —, ha elhúzom a fedelet, a festékre csöpögne a hűtőemulzió. Nem ártana ugyan neki, de azt sem akarom, hogy csúnya legyen. Még egy gyors körülpil- lantás, hogy minden a helyén van-e, egy kis igazítás a tartozékokon, és máris kész a fotómodell, az ERI 250 típusú számjegyvezérlésű esztergagép. Ez az egy van belőle a megyében, a FORCON Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárában. A kattintás után visszakerül a rongy a gép tetejére, Püski Imre újabb munkadarabot fog be, és a gépet vezérlő lyukszalag is folytatja fáradhatatlan útját a kódki- olvasóban. A műszerfalon sebesen futnak a számok, ez- redmilliméteres pontossággal jelzik a szerszám helyzetét, a munkadarab méretét. A gép végzett a nagyolással, hátrajár a szerszám, fordul a tár és most már a fúró közeledik a munkadarabhoz. Nézem az órát, alig több mint egy perc telik el a befogástól számítva, és a marótárcsa nyers darabjának egyik oldala máris elkészült — ezredmilliméteres pontossággal. Tízszeres termelékenység — Az a nagyszerű ebben a gépben, hogy ezt a tempót és pontosságot nemcsak munkakezdéskor tudja, hanem a műszak végén is. Nincsenek rossz napjai, nem fárad el, nem lankad a figyelme. Az elektronikus érzékelők mindig megbízhatóan jelzik a méreteket, és sohasem tévednek — mondja Michelsz László főmérnök. — Mibe kerül egy ilyen fáradhatatlan masina? — Ügy ötmillió forintba, mintegy 10 hagyományos eszterga árába. — Megéri? — Feltétlenül. Először is azért, mert amit régen, hagyományos esztergagépeken három felfogatással végeztünk el, azt most egy műveletben tudja az ERI 250. Ezáltal a hasznos gépidő és a nehézidők aránya alapvetően megváltozott. A hagyományos gépeken a szerszámcsere és a munkadarab befogása tovább tartott, mint a megmunkálás. Ráadásul ez a szériamunka komoly fizikai erőkifejtést is igényelt. Állandóan kapcsolni, tekerni kellett valamit, közben figyelni az előtolást, lesni a méreteket. Amíg valaki fiatal, bírja, de nemigen ismerek olyat, aki eszterga mellől ment volna nyugdíjba. — Azután megéri azért is, mert a termelékenysége, ha mindent egybevetünk, több mint tízszerese a hagyományos esztergákénak. És végül azért is meg kellett vennünk, mert évek óta gyártjuk az ilyen NC-gépekhez szükséges szerszámokat. Eljött az ideje, hogy meg is ismerkedjünk ezzel a technikával. — Hogyan fogadták a gyárban az NC-technikát? — Vegyes érzelmekkel. A gép érkezése nem volt váratlan, már egy év óta készültünk a fogadására, a programozók tanfolyamokat végeztek, jó előre kiválasztottuk — rengeteg jelentkező közül — a gépkezelőket, és ők is elsajátították a tudnivalókat. Nincs megszokás Az egyik kiválasztott, aki erre a gépre került, Püski Imre. Érettségizett fiatalember, esztergályos a szakmája, és amikor megtudta, hogy rábízzák az ERI 250-et, érthetően elégedett volt. — Nem volt nehéz megszokni ? — Megszokásról még szó sincs, a feladat olyan érdekes és újszerű, hogy mindennap tartogat valami meglepetést. Ha úgy vesszük, sokkal könnyebb lett a dolgom, nem kell mást tennem, mint a nyers darabot a tokmányba tenni, megnyomni az indítógombot és aztán várni, míg a gép mindent megcsinál. Legalábbis így látszik ez messziről. — És közelről? — Innen nézve azért más a helyzet. Először is ügyelni kell a szerszámkopásra. Bármilyen kitűnő anyagból is készülnek a keményfémlap- kák, azért egy idő után megváltoztatják a méretüket. Ekkor utána kell állítani, persze nem úgy, mint a régi gépeken, hogy tekerek egyet a szánon, hanem egy vagy két századdal odébb váltom a megfelelő kapcsolót. De ez még a könnyebbik feladat, a neheze akkor jön, amikor átállunk egy másik munkadarabra. Ilyenkor a vonatkozási pontok precíz beállítása a legfontosabb, ezen múlik minden. Ha ezt elrontom, minden darab selejt lesz. Augusztus óta van itt a gép, ilyen még nem fordult elő, igyekeztem — a társaimmal együtt — jól megtanulni mindent budapesti gyárunkban, ahol már működik ugyanilyen gép. Többszörös előnyök Nemcsak a gép kezelői, hanem a programozói is fiatalok. Ez persze érthető, ők már az egyetemen is tanulták ezeket a tudnivalókat. Kónya Antal is hamar belejött. — Amikor megkapok egy rajzot, hogy készítsek róla programszalagot az NC-gép- re, akkor azt először is felbontom részműveletekre. Megállapítom az egymás utáni sorrendet, a szükséges szerszámokat. Ez eddig nem különbözik különösebben a hagyományos eljárásoktól. A többlet abban áll, hogy ezután a szükséges méreteket átszámítom kettes számrendszerre. Kiszámolom, hogy milyen megközelítési sebességgel, előtolással, fordulatszámmal dolgozzon a gép, mikor fejezze be a megmunkálást, mikor váltson szerszámot. Ha mindez megvan, nem marad más hátra, mint az ellenőrzés és a kódolás. Ezt most még Pesten csináljuk, mert nincs lyukasztógépünk, de jövőre kapunk egyet. — El lehet rontani a gépet hibás programmal? — Igen, el. Az előtolást ugyanis megadhatom negatív értékűre, ez azt jelenti, hogy a szerszám túlmegy az elméleti nulla ponton, ami most a tokmány síkja. Ez fúráskor így is van, ezért lyukas a tokmány közepe. De ha én a fúrás helyét nem oda programozom, akkor bizony a szerszám nekimegy a tokmánynak és törés lehet belőle. — Mennyi ideig tart egy program elkészítése? — Möst még két-három nap, de ismerek olyan rutinos programozókat, akik ezt egy-két óra alatt megcsinálják. Ha több gépünk lesz, mi is belejövünk majd. — És lesz több gép? — a kérdés a főmérnöknek, Michelsz Lászlónak szól. — Természetesen az első fecskét követik a többiek. Jövőre újabb két NC-gépet kapunk, egy esztergát és egy marógépet. A VI. ötéves tervben is tartani akarjuk a tempót, igyekszünk minden évben egyet-kettőt munkába állítani belőlük. Az a tervünk, hogy a precíziós NC- szerszámok NC-gépeken is készüljenek. — Amit eddig 30 ember csinált, azt most megcsinálja három. Ha további NC- gépek érkeznek, mi lesz a dolgozókkal? Nem lesz szükség rájuk? — Erről szó sincs. Annyit érünk csak el, hogy megszűnik a szinte nyomasztó létszámhiány. Az ország szerszámszükséglete olyan óriási, hogy ha csak belföldre termelnénk, akkor is kevés lenne a jelenlegi mennyiség többszöröse. De nekünk — szerencsére — jelentős exportunk is van, senkinek sem kell attól félnie, hogy munka nélkül marad nálunk. Egyszerűen csak az történik, hogy ha előbbre tartunk majd az NC-programban, az igények nagyobb részét tudjuk kielégíteni, és kevesebb importra lesz szükség szerszámból. — És lesz még más hatása is az NC-technikának? — Feltétlenül. Már ennél az egy gépnél is érezzük, hogy ez másféle szervezettséget követel, mint a hagyományos géppark. Ennek az ütemszáma pontosan kiszámítható, és ennek ismeretében pontosan ellátható anyaggal. És mert nagyon drága gép, el is kell látnunk, hiszen csak akkor térül meg időben, ha a három műszak minden percét kihasználjuk. Ha több számjegyvezérlésű gép dolgozik majd nálunk, akkor az egész üzemszervezés, munkaszervezés anyag- mozgatás is hozzájuk igazodik majd, egyszóval elérjük azt a szintet, amelyik megfelel a mai kor követelményének. És az a legszebb, hogy ezekért az előnyökért cserébe nem kell több pénzt adnunk a gépekért. Lónyai László Nz építési engedélyezési eljárás jogszabályai egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalták és az Építésügyi Értesítőben most közreadták az építési engedélyezési eljárást szabályozó 1977. évi EVM- rendeletet, illetve az azt kiegészítő, egyszerűsítő szeptemberi módosításokat. Az egységes szerkezetű szöveg részletesen foglalkozik az építési engedélyhez kötött, a csupán bejelentés alapján elvégezhető, valamint azokkal az építési munkákkal, amelyekhez építési engedély és bejelentés sem szükséges. Az állampolgárok lakó- és üdülőtelkein a többi között bejelentés alapján, de építési engedély nélkül elvégezhető az országos építésügyi szabályzat szerint elhelyezhető olyan melléképület és melléképítmény építése, bővítése, felújítása, helyreállítása és átalakítása, amelynek következtében nem hoznak létre lakást, üdülőegységet, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiséget, mint például kiskereskedelmi, kisipari és szolgáltatóhelyiséget, garázst, műtermet, orvosi rendelőt. Az alaprendeletet kiegészítő módosítás szerint ezeknek az építési engedély nélkül, csupán bejelentés alapján felépíthető melléképületeknek a lebontásához sincs szükség építési engedélyre, s még bejelentést sem kell tenni, ha a bontás a szomszédos ingatlanok állékonyságát nem veszélyezteti. A módosító intézkedés értelmezésében történt félreértések elkerülése' végett szükséges hangsúlyozni, hogy nem a felépítés, hanem a lebontás végezhető el építési engedély és bejelentés nélkül a 200 légköbméternél kisebb térfogatú — nem lakás célját szolgáló — épületek, továbbá bármilyen felvonulási és egyéb ideiglenes jellegű épület esetében is, feltéve, hogy azzal nem veszélyeztetik a szomszédos ingatlanokat. Egyebek között nincs szükség engedélyre és bejelentésre az épület homlokzatának, tetőzetének felújításához, a háztartási szükséglet kielégítését szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építéséhez, továbbá a helyiségek válaszfalának, osztófalának létesítéséhez, elbontásához, ha ezzel nem változik meg az épület rendeltetése, használatának módja, illetve az épület lakásainak, üdülőegységeinek, vagy — állampolgár építtető esetében — a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiségek száma és nagysága (alapterülete, szobaszáma). Egyébként az állampolgár az eredeti rendeltetési vagy használati mód fenntartása mellett a tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület, építmény vagy helyiség szerkezeti változtatással járó felújítását, helyreállítását, átalakítását is elvégezheti engedély és bejelentés nélkül. Az építési eljárásnak ez a könnyítése, egyszerűsítése sem ad azonban felmentést a város- és községrendezési tervek, az általános érvényű kötelező építésügyi és egyéb tűzvédelmi közegészségügyi, védőterületi, biztonsági hatósági előírások betartása alól. Hasonlóképpen csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával és az előírt módon szabad elvégezni minden munkát — a bejelentésre és engedélyre nem kötelezett munkálatokat is — a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületen vagy a műemléki környezetben, ha az a munka a művészeti, műemléki jelleget érinti. Ugyancsak összedolgozott, egységes szerkezetű szöveggel jelent meg az épületek és egyes építmények használatba vételének engedélyezési eljárásáról szóló alaprendelet és a módosító jogszabály. Ennek az a lényege, hogy a felvonók kivételével általában csak azokra az építményekre kell használatbavételi engedélyt kérni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján végezték. Az új intézkedések hatályba léptek.
