Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. október 25., csütörtök o A lakókörzeti demokrácia éltetői Egymásra talált az ember és a gép, Püski Imre és az ERI 250 Szám vezérli az esztergát Békéscsaba tizenkét ezer­nyi lakosú II. kerületében, a tavasszal megválasztott lakó­bizottságok elnökei a napok­ban tanácskozást tartottak. Bevezetőt Fodré Ferenc, a körzeti népfrontbizottság vá­rospolitikai csoportjának el­nöke mondott. Elmondta, hogy a kerület harminchét lakóbizottságának 229 tagja van. Megemelítette, hogy ed­dig tizennégy lakóbizottság­tól érkezett be összesítés az első félévi társadalmi mun­káról. Ennek a részered­ménynek az értéke 300 ezer forint. A lakóbizottságok elnökei­nek foglalkozása érzékelteti a kerület lakóinak a rétege- ződését is. Van köztük házi­asszony, jogász, tanárnő, ta­nácsi tisztviselő, üzemi mun­kásnő, párttisztségviselő, nyugdíjas, újságíró. A felso­rolás hevenyészett, hiszen a városközpont kerületében na­gyon sokféle foglalkozású ember lakik. S ezeknek az érdekeit képviselték a lakó­bizottságok elnökei a tanács­kozáson, és képviselik min­dennap. Ennek megfelelően a tanácskozáson részt vett a városi tanács műszaki osztá­lyának helyettes vezetője, a köztisztasági vállalat főmér­nöke, a lakásszövetkezet ve­zetője, s az ingatlankezelő vállalat három tisztviselője. A lakóbizottságok műkö­dését az 1/1974. sz. városi ta­nács rendelete szabályozza, amely a tanácstagokkal való együttműködést is kimondja. A II. kerületben néhány ta­nácstag igen jól együttmű­ködik az elnökökkel, akik ott vannak, ahol érdemben szükséges intézkedni. Ugyan­akkor a tanácstagok egy ré­szével meg alig tudnak ta­lálkozni az elnökök. Pedig a lakosság érdekeinek a kép­viselete mindenkinek fel­adata, aki közéleti tisztséget tölt be. S a tanácstagok megbízást kaptak választóik­tól, hogy képviseljék érde­keiket. A képviseleti rend­szer pedig jellegzetes irányí­tó formája a szocializmus­nak. A tömegekkel való kap­csolat az a biztosító szelep, melynek révén helyes irányú intézkedések születhetnek. És a lakóbizottságokhoz —hely­zetüknél fogva — ezernyi hang érkezik, ők a lakók re­zonátorai! Másként kifejez­ve: a lakókörzeti demokrácia éltetői. Ezen a tanácskozáson a vá­rosi tanács műszaki osztálya, az ingatlankezelő és a köz- tisztasági vállalat, a lakás- szövetkezet „megtalálta” a saját közvetlen tennivalóját, és olyan inspirációt kapott, ami napi feladatokat meg­haladó intézkedéseket is kö­vetel. Arról is szó esett ne­vezetesen, hogy a vállalatok! üzemek, intézmények vegyék figyelembe dolgozóiknak a lakókörzetben végzett társa­dalmi munkáját. Ez azt je­lenti, hogy a lakóbizottságok felmérése alapján a tanács megfelelő szerve igazolja a teljesített társadalmi munka mértékét. A lakóbizottságok szerepé­nek érzékeltetésére a városi tanács műszaki osztály he­lyettes vezetője felszólalásá­ban azt mondta: nem azért van tisztségében, hogy író­asztala legyen, hanem a vá­ros, a lakók ügyeinek az in­tézésével van megbízva. Ha­sonló szellemben beszélt a lakásszövetkezet vezetője, a kertészeti vállalat főmérnö­ke, s az ingatlankezelő vál­lalat két képviselője. S amikor befejezték a ta­nácskozást, nem a mondani­való fogyott el, hanem az idő. (Cserei) Pályázat katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szol­gálata iránt érdeklődő, és azt hivatásuknak választó fiata­lokat, akik a magyar nép­hadsereg, vagy a Belügymi­nisztérium határőrség tiszt­jei kívánnak lenni. A főis­kolára azok jelentkezhetnek, akik középiskolai tanulmá­nyaikat a mostani tanévben befejezik, érettségi vizsgát tesznek, illetőleg korábban érettségiztek. A jelentkezés további feltételei: magyar ál­lampolgárság, büntetlen és feddhetetlen előélet, erköl­csi-politikai megbízhatóság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmas­ság, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A katonai főiskolára pályá­zó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) pa­rancsnokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezők pályázhat­nak a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola gépesített lö­vész, páncélos, csapatfelderí­tő, rakétatüzér, műszaki, mű­szaki-magasépítő, vagy ha­tárőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, rádiófelderítő, páncélos és gépjármű, fegy­verzeti, hadtáp, vagy pénz­ügyi; a Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskola repülő­műszaki, vadászirányító­megfigyelő, vagy repülőgép-, illetve helikoptervezetői sza­kára. A pályázók a katonai főis­kola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkezhetnek. A jelentke­zők márciusban a Zalka Má­té Katonai Főiskolán felvé­teli vizsgát tesznek: egész­ségügyi és szakmai alkal­masságuk megállapításán kí­vül matematikai (repülőgép­vezetőjelölteknek helyette orosz nyelvi), fizikai, illetve az azt helyettesítő géptani, elektrotechnikai, mechanikai stb.) ismereteiket mérik fel. A katonai főiskolára fel­vett hallgatók teljes ellátás­ban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredmé­nyeiktől függően — tanulmá­nyi pótlékban részesülnek. A tanuláshoz szükséges eszkö­zöket a főiskolák térítésmen­tesen biztosítják, továbbá ma­gas színvonalon gondoskod­nak a hallgatók elhelyezésé­ről, kulturális és sportigé­nyeinek kielégítéséről. A ta­nulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatókat zászlósi rendfo­kozatra nevezik ki. A sike­res államvizsga után felava­tott hallgatók a magyar nép­hadsereg, illetve a Belügy­minisztérium határőrség hi­vatásos tisztjeként kezdik meg csapatszolgálatukat. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi, vagy általános iskolai tanári képesítést nyújt. A repülő­gép-vezetői szakra november 30- ig, a többi szakra január 31- ig lehet jelentkezni. Ritka vadászszerencse Ritka vadászszerencsével ha­talmas vadkant ejtett Póka János tsz-tag, a Mátra-hegy- aljai Vadásztársaság tagja. A Mátrai Egyesült Termelőszö­vetkezet kukoricásának dézs­málása közben kapott puska­végre egy vaddisznót, amely­nek súlya 278 kilogramm, az agyarának hossza pedig 25 centiméter. — Várjon egy kicsit a fényképezéssel, előbb leve­szem a rongyot a tetejéről! Tudja — teszi hozzá magya­rázóig Püski Imre —, ha elhúzom a fedelet, a festék­re csöpögne a hűtőemulzió. Nem ártana ugyan neki, de azt sem akarom, hogy csú­nya legyen. Még egy gyors körülpil- lantás, hogy minden a he­lyén van-e, egy kis igazítás a tartozékokon, és máris kész a fotómodell, az ERI 250 típusú számjegyvezérlé­sű esztergagép. Ez az egy van belőle a megyében, a FORCON Békéscsabai For­gácsolószerszám-gyárában. A kattintás után visszake­rül a rongy a gép tetejére, Püski Imre újabb munkada­rabot fog be, és a gépet ve­zérlő lyukszalag is folytatja fáradhatatlan útját a kódki- olvasóban. A műszerfalon se­besen futnak a számok, ez- redmilliméteres pontossággal jelzik a szerszám helyzetét, a munkadarab méretét. A gép végzett a nagyolással, hátrajár a szerszám, fordul a tár és most már a fúró kö­zeledik a munkadarabhoz. Nézem az órát, alig több mint egy perc telik el a be­fogástól számítva, és a ma­rótárcsa nyers darabjának egyik oldala máris elkészült — ezredmilliméteres pontos­sággal. Tízszeres termelékenység — Az a nagyszerű ebben a gépben, hogy ezt a tempót és pontosságot nemcsak munkakezdéskor tudja, ha­nem a műszak végén is. Nincsenek rossz napjai, nem fárad el, nem lankad a fi­gyelme. Az elektronikus ér­zékelők mindig megbízható­an jelzik a méreteket, és so­hasem tévednek — mondja Michelsz László főmérnök. — Mibe kerül egy ilyen fáradhatatlan masina? — Ügy ötmillió forintba, mintegy 10 hagyományos eszterga árába. — Megéri? — Feltétlenül. Először is azért, mert amit régen, ha­gyományos esztergagépeken három felfogatással végez­tünk el, azt most egy műve­letben tudja az ERI 250. Ez­által a hasznos gépidő és a nehézidők aránya alapvető­en megváltozott. A hagyo­mányos gépeken a szerszám­csere és a munkadarab be­fogása tovább tartott, mint a megmunkálás. Ráadásul ez a szériamunka komoly fizikai erőkifejtést is igényelt. Ál­landóan kapcsolni, tekerni kellett valamit, közben fi­gyelni az előtolást, lesni a méreteket. Amíg valaki fia­tal, bírja, de nemigen isme­rek olyat, aki eszterga mel­lől ment volna nyugdíjba. — Azután megéri azért is, mert a termelékenysége, ha mindent egybevetünk, több mint tízszerese a hagyomá­nyos esztergákénak. És vé­gül azért is meg kellett ven­nünk, mert évek óta gyárt­juk az ilyen NC-gépekhez szükséges szerszámokat. El­jött az ideje, hogy meg is ismerkedjünk ezzel a tech­nikával. — Hogyan fogadták a gyár­ban az NC-technikát? — Vegyes érzelmekkel. A gép érkezése nem volt vá­ratlan, már egy év óta ké­szültünk a fogadására, a programozók tanfolyamokat végeztek, jó előre kiválasz­tottuk — rengeteg jelentke­ző közül — a gépkezelőket, és ők is elsajátították a tud­nivalókat. Nincs megszokás Az egyik kiválasztott, aki erre a gépre került, Püski Imre. Érettségizett fiatal­ember, esztergályos a szak­mája, és amikor megtudta, hogy rábízzák az ERI 250-et, érthetően elégedett volt. — Nem volt nehéz meg­szokni ? — Megszokásról még szó sincs, a feladat olyan érde­kes és újszerű, hogy min­dennap tartogat valami meg­lepetést. Ha úgy vesszük, sokkal könnyebb lett a dol­gom, nem kell mást tennem, mint a nyers darabot a tok­mányba tenni, megnyomni az indítógombot és aztán várni, míg a gép mindent megcsinál. Legalábbis így látszik ez messziről. — És közelről? — Innen nézve azért más a helyzet. Először is ügyelni kell a szerszámkopásra. Bár­milyen kitűnő anyagból is készülnek a keményfémlap- kák, azért egy idő után megváltoztatják a méretüket. Ekkor utána kell állítani, persze nem úgy, mint a régi gépeken, hogy tekerek egyet a szánon, hanem egy vagy két századdal odébb váltom a megfelelő kapcsolót. De ez még a könnyebbik feladat, a neheze akkor jön, amikor átállunk egy másik munka­darabra. Ilyenkor a vonatko­zási pontok precíz beállítása a legfontosabb, ezen múlik minden. Ha ezt elrontom, minden darab selejt lesz. Augusztus óta van itt a gép, ilyen még nem fordult elő, igyekeztem — a társaimmal együtt — jól megtanulni mindent budapesti gyárunk­ban, ahol már működik ugyanilyen gép. Többszörös előnyök Nemcsak a gép kezelői, hanem a programozói is fia­talok. Ez persze érthető, ők már az egyetemen is tanul­ták ezeket a tudnivalókat. Kónya Antal is hamar bele­jött. — Amikor megkapok egy rajzot, hogy készítsek róla programszalagot az NC-gép- re, akkor azt először is fel­bontom részműveletekre. Megállapítom az egymás utá­ni sorrendet, a szükséges szerszámokat. Ez eddig nem különbözik különösebben a hagyományos eljárásoktól. A többlet abban áll, hogy ez­után a szükséges méreteket átszámítom kettes számrend­szerre. Kiszámolom, hogy milyen megközelítési sebes­séggel, előtolással, fordulat­számmal dolgozzon a gép, mikor fejezze be a megmun­kálást, mikor váltson szer­számot. Ha mindez megvan, nem marad más hátra, mint az ellenőrzés és a kódolás. Ezt most még Pesten csi­náljuk, mert nincs lyukasz­tógépünk, de jövőre kapunk egyet. — El lehet rontani a gé­pet hibás programmal? — Igen, el. Az előtolást ugyanis megadhatom nega­tív értékűre, ez azt jelenti, hogy a szerszám túlmegy az elméleti nulla ponton, ami most a tokmány síkja. Ez fúráskor így is van, ezért lyukas a tokmány közepe. De ha én a fúrás helyét nem oda programozom, akkor bi­zony a szerszám nekimegy a tokmánynak és törés le­het belőle. — Mennyi ideig tart egy program elkészítése? — Möst még két-három nap, de ismerek olyan ruti­nos programozókat, akik ezt egy-két óra alatt megcsinál­ják. Ha több gépünk lesz, mi is belejövünk majd. — És lesz több gép? — a kérdés a főmérnöknek, Mi­chelsz Lászlónak szól. — Természetesen az első fecskét követik a többiek. Jövőre újabb két NC-gépet kapunk, egy esztergát és egy marógépet. A VI. ötéves tervben is tartani akarjuk a tempót, igyekszünk minden évben egyet-kettőt munkába állítani belőlük. Az a ter­vünk, hogy a precíziós NC- szerszámok NC-gépeken is készüljenek. — Amit eddig 30 ember csinált, azt most megcsinál­ja három. Ha további NC- gépek érkeznek, mi lesz a dolgozókkal? Nem lesz szük­ség rájuk? — Erről szó sincs. Annyit érünk csak el, hogy meg­szűnik a szinte nyomasztó létszámhiány. Az ország szer­számszükséglete olyan óriá­si, hogy ha csak belföldre termelnénk, akkor is kevés lenne a jelenlegi mennyiség többszöröse. De nekünk — szerencsére — jelentős ex­portunk is van, senkinek sem kell attól félnie, hogy mun­ka nélkül marad nálunk. Egyszerűen csak az törté­nik, hogy ha előbbre tartunk majd az NC-programban, az igények nagyobb részét tud­juk kielégíteni, és kevesebb importra lesz szükség szer­számból. — És lesz még más hatása is az NC-technikának? — Feltétlenül. Már ennél az egy gépnél is érezzük, hogy ez másféle szervezett­séget követel, mint a hagyo­mányos géppark. Ennek az ütemszáma pontosan kiszá­mítható, és ennek ismereté­ben pontosan ellátható anyaggal. És mert nagyon drága gép, el is kell látnunk, hiszen csak akkor térül meg időben, ha a három műszak minden percét kihasználjuk. Ha több számjegyvezérlésű gép dolgozik majd nálunk, akkor az egész üzemszerve­zés, munkaszervezés anyag- mozgatás is hozzájuk igazo­dik majd, egyszóval elérjük azt a szintet, amelyik meg­felel a mai kor követelmé­nyének. És az a legszebb, hogy ezekért az előnyökért cserébe nem kell több pénzt adnunk a gépekért. Lónyai László Nz építési engedélyezési eljárás jogszabályai egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe fog­lalták és az Építésügyi Ér­tesítőben most közreadták az építési engedélyezési eljárást szabályozó 1977. évi EVM- rendeletet, illetve az azt ki­egészítő, egyszerűsítő szep­temberi módosításokat. Az egységes szerkezetű szöveg részletesen foglalkozik az építési engedélyhez kötött, a csupán bejelentés alapján el­végezhető, valamint azokkal az építési munkákkal, ame­lyekhez építési engedély és bejelentés sem szükséges. Az állampolgárok lakó- és üdülőtelkein a többi között bejelentés alapján, de építé­si engedély nélkül elvégez­hető az országos építésügyi szabályzat szerint elhelyez­hető olyan melléképület és melléképítmény építése, bő­vítése, felújítása, helyreállí­tása és átalakítása, amelynek következtében nem hoznak létre lakást, üdülőegységet, vagy tulajdonszerzési korlá­tozás alá eső más helyiséget, mint például kiskereskedel­mi, kisipari és szolgáltató­helyiséget, garázst, műter­met, orvosi rendelőt. Az alaprendeletet kiegészítő mó­dosítás szerint ezeknek az építési engedély nélkül, csu­pán bejelentés alapján fel­építhető melléképületeknek a lebontásához sincs szükség építési engedélyre, s még be­jelentést sem kell tenni, ha a bontás a szomszédos in­gatlanok állékonyságát nem veszélyezteti. A módosító intézkedés ér­telmezésében történt félre­értések elkerülése' végett szükséges hangsúlyozni, hogy nem a felépítés, hanem a lebontás végezhető el építé­si engedély és bejelentés nélkül a 200 légköbméternél kisebb térfogatú — nem la­kás célját szolgáló — épüle­tek, továbbá bármilyen fel­vonulási és egyéb ideiglenes jellegű épület esetében is, feltéve, hogy azzal nem ve­szélyeztetik a szomszédos ingatlanokat. Egyebek között nincs szükség engedélyre és bejelentésre az épület hom­lokzatának, tetőzetének fel­újításához, a háztartási szük­séglet kielégítését szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építéséhez, továbbá a helyi­ségek válaszfalának, osztó­falának létesítéséhez, elbon­tásához, ha ezzel nem válto­zik meg az épület rendelte­tése, használatának módja, illetve az épület lakásainak, üdülőegységeinek, vagy — állampolgár építtető eseté­ben — a tulajdonszerzési korlátozás alá eső más he­lyiségek száma és nagysága (alapterülete, szobaszáma). Egyébként az állampolgár az eredeti rendeltetési vagy használati mód fenntartása mellett a tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épü­let, építmény vagy helyiség szerkezeti változtatással járó felújítását, helyreállítását, átalakítását is elvégezheti engedély és bejelentés nél­kül. Az építési eljárásnak ez a könnyítése, egyszerűsítése sem ad azonban felmentést a város- és községrendezési tervek, az általános érvényű kötelező építésügyi és egyéb tűzvédelmi közegészségügyi, védőterületi, biztonsági ha­tósági előírások betartása alól. Hasonlóképpen csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával és az előírt módon szabad elvégezni min­den munkát — a bejelentés­re és engedélyre nem köte­lezett munkálatokat is — a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épü­leten vagy a műemléki kör­nyezetben, ha az a munka a művészeti, műemléki jel­leget érinti. Ugyancsak összedolgozott, egységes szerkezetű szöveg­gel jelent meg az épületek és egyes építmények haszná­latba vételének engedélyezé­si eljárásáról szóló alapren­delet és a módosító jogsza­bály. Ennek az a lényege, hogy a felvonók kivételével általában csak azokra az építményekre kell használat­bavételi engedélyt kérni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján vé­gezték. Az új intézkedések hatályba léptek.

Next

/
Thumbnails
Contents