Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. október 25., csütörtök <gNdllt.-fi.Tcl Szerkesztői vélre megkaptuk a választ. „A szóban forgó napokon, tehát szeptember 10-én és 17-én bekövetkezett forgalmi zavarok műszaki meghibá­sodások miatt történtek, amelyekért ezúton is szíves elnézést kérünk. Ami a Bé­késcsaba—Újkígyós közötti autóbuszforgalmat illeti, va­lóban történtek kihasználat­lan leállítások. Ennek ma­gyarázata, hogy a mai ener­giaproblémák mellett csak olyan járatokat közlekedtet­hetünk, amelyek legalább annyira gazdaságosak, hogy az üzemeltetési költség meg­térül, nincs azonban a vál­lalatnak lehetősége nem kel­lően kihasznált járatok köz­lekedtetésére. Az azóta eltelt időszakban több alkalommal is felmértük, vizsgáltuk a Békéscsaba—Újkígyós közöt­ti forgalmat, különös tekin­tettel a reggeli és délutáni csúcsidőszakokra. Megállapí­tottuk, hogy a panaszos ál­tal kifogásolt időpontokban egyes napokon jelentkeztek olyan problémák, hogy a já­rat túl zsúfoltan közleke­dett, melynek megszünteté­sére intézkedéseket tettünk, így 1979. október 15-től az Újkígyósról reggel 6.00 óra­kor és 6.35 órakor induló já­ratokra Szabadkígyóstól Bé­késcsaba vasútállomásig — hétfőtől péntekig — mente­sítő autóbuszjáratokat közle­kedtetünk. Ugyancsak októ­ber 15-től új járatként köz­lekedik a Békéscsaba autó­busz-állomásról Újkígyósra a 16.30-kor induló autóbusz, amely munkanapokon —hét­főtől péntekig — áll az uta­zóközönség rendelkezésére. Ezekkel az intézkedésekkel, úgy véljük, rendeződnek a reggeli és délutáni csúcsfor­galmi időben jelentkezett problémák.” Meddig kell még várni? „Két hónappal ezelőtt megtelt a szolgálati lakásom és a gyermekorvosi rendelő közös szennyvíztároló gödre. Ezt onnan vettem észre, hogy a szennyvíz tusoláskor fel­jött a középösszefolyón. Be­mentem a költségvetési üzembe, és kértem a szenny­víz kiszippantását. Egy hét múlva újra kértem, gyors in­tézkedést remélve, azonban ez is késik. Állítólag a szip­pantó rossz volt, és nem volt kapacitás a javítására. Ta­valy is volt ezzel probléma, akkor kölcsön kérték a Hala­dás Tsz szippantóját. Felesé­gem most jött haza a kór­házból, így a mosás, moso­gatás, hároméves fiunk für­detése nagyon problémás, mert a vizet ki kell horda­ni. Jön a tél, s a gödör ha­marabb megtelik, gyakrab­ban kellene majd tisztítani. Rágondolni is rossz, hogy mi lesz, ha újra két hónap telik el, mire kiszippantják a szennyvizet.” Róta Ferenc Tótkomlós, Diófa u. 1. Levelekből — sorokban Mi az oka — kérdezi Kovács Lajos, gyomai olvasónk —, hogy egy hónapja nem lehet étolajat kapni, pedig sokkal egészsége­sebb, mint a sertészsír? — * — A meleg októberi vasárnapon vidáman buzdítottuk csapatun­kat, a Gyulai SE-t, ám az öröm­be üröm is vegyült, amint a le­látóról leielé igyekeztünk. A lépcsőfeljáróról ugyanis mind­két oldalon hiányzik valamiféle védőkorlát, vagy kapaszkodó, ráadásul a feljáró csúszós is — panaszolja Brinda Péter, gyulai szurköló. — * — Egy női pénz­tárcát talált, benne 400 forinttal Balogh Sándor, békési lakos, és nyomban bevitte a holmit a rendőrségre — írja Bajza János békéscsabai olvasónk. — A rend­őrség a pénztárcában levő nyug­ta alapján továbbította azt a tu­lajdonosnak, és a becsületes megtaláló, Balogh Sándor juta­lomban részesült. — * — Bal­esetveszélyes, korhadt az a kis fahíd Békéscsabán, amely az Ár­pád-fürdőhöz vezet. Az átjáró már tavaly télen is rossz volt, félő, hogy előbb-utóbb baleset történik — hívta fel a figyel­met Boldizsár Gyula, békéscsa­bai levélírónk. Faragó Györgyné, Békés: A tévé a Jogi esetekben is foglalkozott a fiatalok adás­vételével — kezdi levelét, majd így folytatja: — Ab­ból tudtam meg, hogy 18 éven aluli fiatalokkal nem lehet üzletet kötni. Mégis megtörtént. Kishúgom Ele­ken a szakmunkásképzőben tanul. A napokban a Kép­csarnok Vállalat üzletkötője kereste fel őket, és különbö­ző műalkotásokat kínált el­adásra a gyerekeknek, po­tom 1500—3000 forintos ár­ban. A húgom egy 2000 fo­rintos szobrocskát vásárolt részletekre. Azt kérdem a szerkesztőségtől, hogy lehet egy önálló keresettel nem rendelkező 15 éves gyerek­nek a szülők tudta nélkül ilyen értékű műalkotást el­adni? Én ezt egyáltalán nem tartom korrektnek. Hiszen ezt a pénzt a szülők fogják fizetni. Holott fontosabb dologra kellene elkölteni. A gyerek eltartására is gon­dolni kell. Engem nagyon felháborított ez a dolog. Ha ez így megy, legközelebb már egy 10 ezer forint érté­kű festményei tér haza a 15 éves húgom. Hát helyénvaló ez? Az emberek a mindennapi élet során különböző sze­mélyekkel és szervekkel sok­oldalú kapcsolatba lépnek. Ezeknek nagy része vagyoni jellegű kapcsolat, amelyben vagyoni értékek cserélnek gazdát. Jogi nyelven szólva ezeket a kapcsolatokat általá­ban szerződés formájában valósítjuk meg. Jóllehet sok esetben nem is tudunk róla, hogy ez jogi kapcsolat. Leg­többször a jogi jelleg csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a kapcsolatból baj, ösz- szetűzés, vagy bonyodalom származik. Szó, ami szó ^ hétköznapok is kialakították a maguk szokásait. Azon senki sem ütközik meg, ha egy gyerek bemegy az üz­letbe, és cukrot vsáról magá­nak, vagy ha egy 15 éves kislány cipőt vesz. Mind­ezek egyrészt kisebb jelen­tőségű adás-vételek, más­részt a szükségletek fedezé­sét szolgálják. A köznapi szokás is úgy hozza, ha egy iskolás korú részletfizetésre nagyobb értéket vásárol, az üzletkötőnek elsősorban a szülőkkel kell megbeszélnie a vásárlást. A mindennapok korrektsége, a tisztessége is ezt követeli meg. Hiszen fi­zetni nem a gyermek, hanem végeredményben a szülő fog. Ha a szülő beleegyezése el­marad, hogyan lehet köte­lezni a fizetésre? Mindezt a jogszabályaink is előírják, amikor a cse­lekvőképességről rendelkez­nek. Az életkornak ebből a szempontból különböző jog­hatása van. Levélírónk húga 15 éves, s eszerint korláto­zottan cselekvőképes. A kor­látozottan cselekvőképes személy nyilatkozatának ér­vényességéhez a törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozot­tan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatai­nak érvényessége felől. A korlátozottan cselekvőképes személy azonban törvényes képviselőjének közreműkö­dése nélkül megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése kö­rébe tartozó kisebb jelentő­ségű szerződéseket, rendel­kezik munkával szerzett ke­resményével, megköthet olyan szerződéseket, ame­lyekkel kizárólag előnyt szerezhet. Igen ám, csakhogy ese­tünkben a 15 éves kislány tanuló, s a szülei gondoskod­nak róla. Tény az is, hogy már megvette részletre a szobrot. Ehhez az adásvétel­hez a szülők utólag is hoz­zájárulhatnak, mégpedig úgy, hogy a részletek fizetését megkezdik. Ellenkező eset­ben, mint a gyermek törvé­nyes képviselői egy éven belül írásban közölhetik, hogy a szerződéstől elállnak. A közlés eredménytelensége esetén a bírósághoz kell for­dulni. Dr. Serédi János Gyémántlakodalom Eleken Tóth Mihály és fele­sége október 20-án ünnepelte családi körben — 60. há­zassági évfordulóját. Mihály bácsi az idén júliusban töl­tötte be a 81. évét, Anna né­ni pedig novemberben lesz 81 esztendős. A bácsi nyug­díjas, de mert kevés a nyug­díj, egy kis majorságot tar­tanak, disznót hizlalnak, persze csak saját részükre. A gyerekek is támogatják, őket egy kis pénzzel. Gye­rekeket mondanak, pedig már azok is nagyszülők. Há­rom fiút és egy lányt nevelt fel a házaspár, aki már öt dédunokával dicsekedhet. Anna néni szerint a hosz- szú élet titka, hogy az em­ber ne hagyja el magát, és mindenben ismerje a határt. „Sokan voltunk testvérek, és merőben másként éltünk, mint a mai gyerekek. Né­gyen még ma is élünk, arra is futja az erőnkből, hogy néha meglátogassuk egy­mást, pedig az országhatár választ el bennünket — me­séli Anna néni. Mihály bácsi szerint: „A hoszú élet titka a minden­napi munka, a kenyér, no és egy kis pálinka — toldja meg huncut mosollyal. — Én is sokat dolgoztam, béres voltam. Nyolcán voltunk testvérek. Iskolába csak té­len jártunk, akkor is fel­váltva, hármunknak volt egy cipője. De azért írni, olvasni megtanultam, ma is sokat olvasok.” Arra a kér­désre, hogy mi a jó házas­ság titka, csak annyit mond: „Minden az asszonyon mú­lik”. Annus néni szerint pedig: „Sok türelem, meg­értés kell. Mi sem éltünk volna le ennyi. évet együtt, ha minden összeszólalko- zásra széttépjük a babaru­hát. S hogy mi lenne Anna néni három kívánsága? „Elő­ször, is hogy még gyakran- lássam így együtt a családot, egészségesek legyünk velük együtt, és hogy béke legyen!” Kurunczi Mária üzenetek A víz- és csatornamű vállalat dolgozói átalakították a szennyvízátemelő berendezést, kicserélték gépegységét és a csöveket is. A munkálatok csaknem 300 ezer forintba kerül­tek Havonta 200—210 ezer forintot forgalmaz az I. sz. sütőipari vállalat 7-es számú boltja. Sokan keresnek itt sót, borsot, paprikát és hasonló fűszereket is, ezek árusítására azonban ilyen árudában nincs lehetőség Lapunk október 11-i szá­mában jelent meg rovatunk­ban A kapu zárva — a csen­gő, a kaputelefon rossz cím­mel Viczián Mihály békés­csabai olvasónk írása. A cikk a házba való bejutás nehézségeit tartalmazza. „ ... érthetetlen számomra, hogy miért kell egy tízeme­letes házat állandóan zárva tartani, ahol ennyi ember lakik, és állandó a jövés­menés” — írja befejezésül. A cikkre a Békéscsabai In­gatlankezelő Vállalat fő­könyvelője a következőket válaszolta:. „A Tanácsköztársaság u. 57. sz. épület az IKV keze­lésében van, ezért a garan­ciális hiánypótláson kívül a bérbeadói feladatokat a vál­lalatnak kell elvégeztetni. A kérdéses kaputelefon és fel­csengető berendezés felül­vizsgálatáról és javításáról a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnak kell gon­doskodni, mivel az 1979. augusztus 10-én tartott egy­éves szavatossági felülvizs­gálat alkalmával a beruhá­zási vállalat ezen munkála­tokat rendelte el. A hiány- pótlási határidő 1979. októ­ber 30. A javítási munkála­tok határidőn belüli elvég­zése érdekében a vállalat igazgatójának figyelmét le­vélben hívtam fel. Az épü­let átvétele után az IKV a Jókai Színházzal, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyával, a megyei tanács egészségügyi gyermekottho­nával, a pártbizottsággal és a városi kórházzal kötött bérleti szerződést. Ezen in­tézmények kérték azt, hogy a bejárati kapu napközben is zárva legyen. Nem értem, hogy a cikk írója áz IKV-t marasztalja el a zárt rend­szer alkalmazásáért, annál is inkább, mert a gondnoki lakás csengője jó, és jelzés esetén bárki bejuthat az épü­letbe. Ezen szolgáltatás biz­tosításától függetlenül a cikk alapján kezdeményezem a kapuzárással kapcsolatos en­gedményünk visszavonását.” * * * Játék a Mokri utcai óvoda udvarán Fotó: Bukovinszky István A Volán 8. sz. Vállalat Újkígyós — Békéscsaba kö­zött közlekedő járatainak zsúfoltságáról, az oda- és visszautazás bonyodalmairól írt rovatunkban Pintér Jó­zsef, melyet szeptember 20-i lapunkban közöltünk. Hason­ló témájú levél érkezett né­hány nap múlva Buzi Erika szabadkígyósi olvasónktól is. Ez utóbbit kivizsgálás céljá­ból elküldtük a Volánhoz. Mind a cikkre, mind a le­Nagy Sándor, Bélmegyer. Az idén januárban betegál­lományba került, amit a munkahelye jelentett is az illetményhivatalnak — írja levelében. Ennek ellenére számfejtették a januári teljes fizetését azután pedig kö­zölték, hogy levonják a túl­fizetést. Az eset augusztus­ban megismétlődött. Nos, panaszos levelét kivizsgálás­ra továbbítjuk az illetékesek­nek, s a válaszról értesítjük. Móga János, Elek. Pana­szát, amely szerint a Hár­mas szőlőbeni területén ösz- szegyűjtött papír- és vashul­ladékot egy földgéppel szét­szórták — elküldtük a köz­ségi tanácshoz. Hrabovszki Györgyné, Bé­késcsaba. Levelét továbbítot­tuk a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsához, ahol pa­naszát kivizsgálták. A vá­laszlevelet bizonyára már meg is kapta. „Születésnapom” jeligére üzenjük annak az olvasónk­nak, akinek saját kérésére nem hozzuk nyilvánosságra nevét és címét, hogy szemé­lyesen keressen fel bennün­ket. Öregek ünnepe Cipőstül az ágyban? A legtöbb munkahelyen ma már hagyományos a nyugdíjastalálkozó, az öregek napja, amelyet maguk az ünnepeltek, az idős emberek is várnak, számon tartanak, és jóleső érzéssel nyugtáz­nak. Ezúttal a Sarkad és Vi­déke ÁFÉSZ-től érkezett a következő kis beszámoló: „Ünneplőbe öltözve érkez­tek a szép októberi délutá­non a szövetkezet nyugdíja­sai a találkozóra. KISZ-fia- taljaink köszöntötték a meg­hívottakat, majd Perczel Miklós magyarnóta-énekes szórakoztatta az ünnepeite­ket.” Képiró Lajosné előadó Kaposvárról küldte leve­lét Farkas Béla, aki nemré­giben Békéscsabán járt, majd néhány nappal ezelőtt Orosházára útazott. Békés­csabán szeretett volna a vá­rosról készült képeslapokat vásárolni, de sikertelenül. Az utasellátó pavilon kezelője arról informálta, hogy elfo­gyott az ilyen képeslap. Va­jon miért nem tudják idő­ben megrendelni ezeket, il­letve folyamatosan ellátni a képeslap-árusítással is fog­lalkozó üzleteket? — kér­dezi. Következő észrevétele a kulturált, illetve éppen hogy a kultúrálatlan utazással kapcsolatos: „Orosházára utazva egy nem dohányzó kocsiban foglaltam helyet — írja Farkas Béla. — Ugyan­itt utazott egy fiatal házas­pár gyerekkel, akik nem a megfelelő módon viselked­tek. A vonaton lármáztak, összepiszkolták az üléseket. Az embernek zavarják a nyugodt utazását, és kiveszik a türelemből. Vajon az ilye­nek a saját házukban is így viselkednek, és cipőstől fek­szenek az ágyban? Kérem, az illetékeseket, nagyobb gondot fordítsanak a kultu­rált, nyugodt utazásra és a kocsik tisztán tartására. A rendbontókkal szemben pe­dig nagyobb szigorral járja­nak el.” Lakótelepi pillanatképek Egy csendes, hétköznap délelőtt Békéscsabán, az Áchim L. András-lakótelepen nézelődtünk. Itt örökítettük meg a következőket Levélírónkkal egyetértünk, néhányan valóban nincsenek tekintettel utastársaikra, hangoskodnak, szemetelnek a buszon, vonaton. Sőt sú­lyosabb rongálásra is nem egy példa akad, „kibelezett” üléshuzatok, letört kapcso­lók erre a szomorú bizonyí­tékok. A nagy többség érde­kében valóban szigorúbb fe­lelősségre vonásra van szük­ség. SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszoltak az illetékesek MIT MOND flJOGSZOBÓLY?

Next

/
Thumbnails
Contents