Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
IgKilUKTire 1979. október 17., szerda A csepeli Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola öntő tagozatán az idén harminckét elsőéves kezdte meg a tanulást. A gyakorlat megszerzésére lehetőséget biztosít az iskola saját öntödéje, ahol a tanulók termelő munkát is végeznek szakemberek irányítása mellett. Közben a szakma legapróbb műhelytitkait is elsajátítják (MTl-fotó: Fehér József felvétele — KS) Egy szövetkezet talpra áll Ma már meglehetősen köztudott, hogy a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fémipari Szövetkezet fennállása óta a legválságosabb időszakot élte át -az elmúlt esztendőben. Léte teljesen bizonytalanná vált, sokáig úgy volt, beolvad a Mezőhegyesi Állami Gazdaságba. De miért jutott ilyen sorsra ez a régebben virágzó, nyereséggel dolgozó szövetkezet? Az okok meglehetősen összetettek. A szinte meghatározatlan termékszerkezet önmagában is elég lett volna ahhoz, hogy komoly gazdálkodási nehézségeket okozzon. Rengeteg féle terméket gyártottak, és kooperációik döntően budapesti partnerekhez kapcsolták őket. Ez még nem okozott volna feltétlenül bajt, de mert a kooperáció alacsony műszaki színvonalú termékek előállítására korlátozódott, lehetetlenné váltak a fejlesztési elképzelések. Súlyosbította a helyzetet, hogy a már említett budapesti kapcsolatok miatt a szövetkezet a megyén belüli munkamegosztásból alig vette ki a részét. Emiatt a KISZÖV-től is csak „csur- rant-cseppent” a támogatás, sőt, gyakran még ez a kevés is el-elmaradt. A sok gondot végül szabálytalan pénzügyi tranzakciók tetézték, ezek azután ' gazdasági bírságot vontak maguk után. A hullámok összecsaptak felettük. A munkafegyelem a mélyponton volt, alig-alig termeltek valamit, drámai módon vetődött fel a kérdés: hogyan tovább? Mikor eldőlt, hogy a szövetkezet megmarad, új vezetés került az élre. Helyzetüket sokan reménytelennek ítélték, de ők bele mertek vágni. Először is gyors ütemben a hibákat tárták fel. Rangsorolták a tennivalókat, és először csak a legsürgősebb feladatokkal foglalkoztak. Meghatározták azon termék- csoportokat, amelyek legalább középtávon perspektívát jelentenek. Azoknak a termékeknek a termelését pedig, melyek a jelenlegi körülmények között nem gyárthatók gazdaságosan, abbahagyták. Gyors ütemben megerősítették a szakmai vezetést, egyértelművé és határozottá tették az irányítást. Az OKISZ irányelveinek és a szövetkezet sajátosságainak figyelembevételével döntés született a vasipari és híradástechnikai tevékenység fejlesztésére, az öntöde átprofilirozásáról, a könnyűfémöntés arányának növelésével. A célkitűzésekhez szorosan kapcsolódott az egyértelmű anyag- és bérnorma kidolgozása, mely takarékos gazdálkodásra int anyaggal, energiával, idővel, tehát mindennel, ami értékes. Azzal pedig, hogy megbízást adtak az OKISZ Számítástechnikai Vállalatának üzem- és munkaszervezési javaslat készítésére, és annak helyszíni bevezetésére, a továbblépés útját is kijelölték. A szinte radikális változá-. sok óta még kevés idő telt el, de az eredmények máris biztatóak. A szövetkezet mintegy fél év alatt becsületes munkával kigazdálkod- ta a gazdasági bírságot, és árbevétele is jelentékenyen nőtt. Tevékenységi köre szőkébb, de gazdaságosabb lett. Javult a munkafegyelem, és az eredmények hatására most már többen bíznak a jövőben, és hajlandók tenni is valamit érte. A szövetkezet elnöke, Kovács József, a vezetőség tagjaival együtt már a jövő tennivalóit körvonalazza. Üj termelési kapcsolatok vannak alakulóban, ilyen például a BHG-val kooperációban a Rotary-rendszerű telefon- központok gyártása. Ebből évi száz darabra lenne szűk- ség, ez pedig már komoly szériának számít, és megoldja a női munkaerők foglalkoztatásának gondját. Hasonlóképpen nagy jelentőségűnek ígérkezik a Mezőhegyesi Állami Gazdasággal közösen gyártandó speciális klímaberendezések kifejlesztése is. Az angol Woors céggel tervezett kooperációban pedig konvertibilis valuta- bevételhez is juthatna a szövetkezet. Tőkés exportlehetőségeket kínál a hajlékony tengelyek és a különféle zártszelvények gyártásának felfuttatása is. Sok még a tennivaló Mezőhegyesen, hogy igazán eredményes legyen a szövetkezet, de a jövő biztató. Rövid idő alatt sikerült talpra állniuk, és a jelen helyzetben ez volt a legtöbb, amit várni lehetett tőlük. Hogy mi lesz a következő években, az már csak rajtuk múlik. Bessenyei Ferenc / /./ Takarékoskodnak I Nem Oesopus-mese - füzesgyarmati valóság o az importtal A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz 13 munkahelyi közösségének 714 tagja, ezen belül a 27 szocialista brigád 396 tagja a kongresszusi munkaversenyben jelentős importanyag-megtakarításra vállalkozott. Ezzel egy időben a versenykollektívák 1980. végéig igyekeznek a fajlagos költségeket csökkenteni, ennek révén már az idén több mint 5 millió forinttal növelni a gazdaság elmúlt évi eredményét, jövőre pedig — ha valameny- nyi vállalásukat teljesítik — ez a szám a 6 milliót is elérheti. A növénytermesztési főágazatban dolgozók a növényi kultúrák termelési biztonságának fokozásával törekszenek a ráfordítások szintjének csökkentésére. Vállalkoztak arra, hogy valamennyi megtermelt szerves trágyát kiszórnak, s ezzel 2400 mázsa vegyes műtrágya-hatóanyag mennyiség felhasználását teszik feleslegessé. A növénytermesztés export árualapját a megelőző évek átlagához képest ebben az esztendőben öt, a következőben 6 százalékkal növelik. A búzatermesztésben a hektáronkénti 60 mázsás, a kukoricatermesztésben a 90 mázsás átlagtermés elérését tűzték ki célul maguk elé. Nem vállalkoztak kevesebbre, legalábbis a felajánlások jelentőségét tekintve az állattenyésztők sem, holott az állattenyésztés üzemi termelési értéke csupán az össztermelési érték 22 százalékát képviseli a növénytermesztés 60 százalékával szemben. A verseny mostani, első évében a tehenészek egy tehénre számítva éves átlagban 4100 liter tejet ígérnek a tavalyi 3950-nel szemben, jövőre pedig 4300-at. Ügy számítják, hogy ezzel egy időben a sertéstartásban egy tenyészkoca után a korábbi 1800 kilogramm helyett 1900, illetve 2000 kilogramm hízóanyagot értékesítenek. A tejtermelésben ez idő alatt 42,3 dekáról 40 dekára akarják csökkenteni az egy liter tej előállításához felhasznált takarmány mennyiségét, a marhahizlalásban egy kiló hús termeléséhez eddig feletetett 3,96 kilóval szemben 3 kiló 80 dekát irányoztak elő a felszabadulási munkaverseny zárásáig, s azt, hogy mindkét évben öt-öt százalékkal növelik 1978- hoz viszonyítva az állattartásból eredő exportárualapot. A műszaki főágazatra a felajánlások szerint egy mel- 1 éktermék.-be takarító gépsor kialakítása vár, amelynek alkalmazásával 50 hektár termőterület szabadul fel árutermelésre, a takarmányfeldolgozó és- forgalmazó ágazat pedig az így betakarított melléktermékek fel- használásával először öt, majd tíz százalékkal csökkentheti az import növényi fehérjék felhasználását. fl sertés, a szarvasmarha, a csirke meg a juh A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Ezt nemcsak a 13 ezer hektár jelzi, amelyen a szövetkezet kollektívája gazdálkodik, hanem a félmil- liárd forintot meghaladó éves árbevétel is. A szövetkezet fejlettségéről első lépésben már az is nagyon sokat elárul, hogy a félmilliárdos termelési értéknek csaknem felét az állattenyésztés adja. Külön is említést érdemel, hogy ez a főágazat a közös gazdaság nyereségéhez is jelentős mértékben járul hozzá, aminek már csak azért is döntő a jelentősége, mert az említett 13 ezer hektáron — amelynek átlagos aranykorona-értéke nem éri el a húszat — nagyon nehéz stabilizálni a növény- termesztés eredményeit. Az érdeklődőknek, a vizsgálódóknak az említett számokon túl sok érdekességet ígér a Vörös Csillag Tsz állattenyésztése azzal is, hogy itt mind a négy fő állatfaj megtalálható. A sertéstartás Füzesgyarmaton és környékén hagyományosnak mondható. Az itt gazdálkodó kisebb szövetkezetek 1975-ös egyesülése folytán egymás mellett található meg a szakosított telepen meghonosított korszerű sertéstartás és a régi épületeket hasznosító hizlalás. A kettő a tsz-ben kialakított rendszerben jól kiegészíti egymást. A csaknem 1400 kocát a bábolnai szakosított telepen helyezték el, és ez a telep a kocatartástól az el- letésen át a süldőnevelésig szolgálja a termelést. Innen kerülnek aztán a süldők 30 —35 kilósán a hagyományos telepekre, amelyek évente mintegy 26 ezer mázsa sertéshússal járulnak hozzá a feladatok teljesítéséhez. Maga az ágazat az állat- tenyésztés ossz termelési értékének közelesen egyhar- madát adja, nyereségéhez pedig 50 százalékot túllépő arányban járul hozzá. A sertéstartás eredményeiben Füzesgyarmaton annak ellenére is van még javítani való, hogy az egy kocára jutó szaporulat meghaladja a 21-et. Tudniillik, pillanatnyilag még mindig 4 kiló 14 deka abrakot használnak föl egy kiló sertéshús előállításához. Az állattenyésztők most gondolkodnak a takarmányozási receptúrák megváltoztatásán, keresik a módját annak, miképp tudnák a jelenlegi drága import fehérjeanyag fel- használását csökkenteni. A jövőt tekintve a termelőszövetkezet nem szándékszik továbbgyarapítani az állományt, mivel annak Szeretik a juhok a Sárrét legelőit. A hatezer anyajuhot számláló szeghalmi Sárréti Tsz hatalmas öntözött és ősgyepei kora tavasztól késő őszig megfelelő táplálékot nyújtanak a faikáknak _ ,, „ „ , Fotó: Veress Erzsi nagysága így is eléri a vetés- szerkezethez igazodó optimális szintet. Hosszú időre tekint vissza az a küszködés, amelynek eredményeként a sok kudarcot megért szarvasmarhatenyésztést az utóbbi 5-8 évben sikerült a vezető ágazatok közé emelni Füzesgyarmaton. Éves átlagban a gyarmati szarvasmarha-tenyésztők több mint 3200 szarvasmarhát látnak el, s ennek az állománynak a felét a fejőstehenek teszik ki. A 400 NSZK fekete lapályra, valamint 660 magyar tarka tehénre alapozott állóéiért nyereség sertéstenyésztémány által vetekszik a sével. fegyelmet kell szigorítaniuk, illetve megvalósítani azt az ötezres anyajuhtartó-telepet, amelyre a MÉM 1980. január egytől engedélyt adott. A Vörös Csillag Tsz juhá- szata annál is inkább áll reflektorfényben, mert köztudott, hogy a füzesgyarmati közös gazdaság vezérli azt a juhtenyésztési egyszerű együttműködést, amelyben a környező gazdaságokkal ösz- szefogva mintegy 40 ezer anyajuh tartását igyekeznek gazdaságosabbá, eredményesebbé tenni. o Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy magyar tarka tehenészetével a Vörös Csillag Termelőszövetkezet figyelemre méltó küldetésre is vállalkozott: megkapták tudniillik az illetékes főhatóságok hozzájárulását ahhoz, hogy géntelepet tartsanak fenn, vagyis tegyenek meg mindent a magyartarka-faj- ta tisztavérűségének megőrzésére. A tenyésztői munka elismert fejlettsége után már nem meglepő, hogy ilyen nagy állomány mellett is sikerült elérniük a 4000 literes, egy tehénre jutó, átlagos évi tej hozamot. Saját megállapításuk szerint ezzel azonban még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. Ugyancsak az avatott tenyésztői munkáról tanúskodik, hogy az évi 800—850 hízómarha mellett 2—300 vemhes üszőt is tudnak értékesíteni, minek utána szarvasmarha-állományuk másfél évtized óta gümőkór- tól és brucellózistól mentes, és a borjúelhullás is alatta marad a 3 százaléknak. A szarvasmarhatartás sürgető feladatai közül első helyen azt kell megemlíteni, hogy a szövetkezetben nagyon időszerű a szálastakarmány-ter- mesztés további fejlesztése, a magyartarka-állomány egy telepre telepítése, a szabad- tartásos központi fejőházas rendszer kialakítása, a telep- és brigádvezetők szakmai hozzáértésének fokozása, A Sárrét szívében a juh- tartás létjogosultságát nem kell különösebben bizonygatni. Az adottságok kihasználását tükrözi, a füzesgyarmati közös 6000 anyát számláló juhászata is, amely hasonlóan az előző két ágazathoz szintén nyereséges. A szövetkezet gazdái azon fáradoznak, hogy a takarmánytermelő területek hozamának fokozásával növeljék a földek állateltartó képességét. Több év óta tart a gyepfelújítás, aminek eredményeképpen a legutóbbi két esztendőben már — szénaértékben számítva — 50 mázsával többet takarítottak be hektáranként a takarmánynak valóból, mint a megelőző időkben. Nem kis erőfeszítéseket tesz a tsz azért, hogy olyan melléktermékekből, mint amilyen a kukoricaszár, a maglucerna szalmája, vagy a cukorrépafej, magas beltar- talmi értékű silót állítson elő. Ebből már korábban is csaknem ezer vagonnyit készítettek évente. Most az a feladat, hogy erre a takarmánybázisra alapozva, a tartási viszonyok korszerűsítésével tovább növeljék az állományt. Számításaik szerint, rövid idő alatt 10 ezer anyajuhot gondozhatnak ezen a vidéken. Ehhez azonban mindenekelőtt a munkaTalán még a juhágazat fejlesztésénél is nagyobb odafigyelést követelő programba vágott a tsz a baromfitartás korszerűsítésében. 1977-től ezt az ágazatot úgy bővítik, gyarapítják, hogy az immár magában foglalja a törzstartást, a keltetést, és a broylercsirke előállítását is. A 100 millió forintot meghaladó költséggel folyó beruházás befejeztével 1980 végétől 55—60 ezres törzs- állományt takarmányoznak itt, s az ágazathoz kapcsolódó keltetőben évente 6-7 millió csibe láthatja meg a napvilágot. A 20 istállóból álló komplexumból ezzel egy időben 3 millió húscsirke kerül ki, ami legkevesebb 4000 tonna csirkehúsnak felel meg. Amikor ezt a nagyarányú fejlesztést a szövetkezetben megkezdték, a külföldi piaci helyzet nem sok reménnyel kecsegtetett. Ennek ellenére a Vörös Csillag T$z megkapta a fejlesztési hitelt az MNB-től, és az ágazat ma már ott tart, hogy egy kilogramm csirkehúshoz 2 kiló 40 deka abrakot használ fel, így minden kiló csirkehúson 2 forint tiszta nyeresége van, amihez hozzájárult az is, hogy a termék iránt tőkés piacokon is növekszik a kereslet, de az is, hogy a hústermelés a füzesgyarmati termelőszövetkezetben, nagyüzemi szinten a teljes tenyésztési . kör átfogásával, komplexen valósul meg. Ekkora értéket produkáló főágazatban nagy-nagy köny- nyelműség lenne bármit is a véletlenre bízni. Füzesgyarmaton ezt nagyon jól tudják, éppen ezért főágazati szervezetben tesznek eleget az állategészségügyi feladatoknak is. Utóbbiak közül a betegségek megelőzését tartják a legdöntőbbnek. Munkájában az állategészségügyi főágazat alapvetően az állategészségügyi állományra és az intézetre, valamint a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségre támaszkodik. Emellett egyre inkább arra törekednek, hogy a főágazathoz beosztott állatorvosok az ágazatonként megoszló állategészségügyi követelmények figyelembe vételével, szakosodva lássák el munkájukat. A közölt számok és adatok mindenképpen arról tanúskodnak, hogy a szövetkezetiek felismerték: jó árat csak termékeik jó minőségével érhetnek el a különböző piacokon, a kívánt minőséget pedig csak akkor tudják garantálni, ha a megfelelően felépített üzemi állategészségügyi szervezet nemcsak a megelőző és a gyógyító munkát vállalja magára, hanem figyelemmel követi a termelés mindennapjait is. Miként azt a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága is megállapította október eleji ülésén, az itt ismertetett témát tárgyalva. Kőváry E. Péter
