Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
Milyen a betegellátás és az üzemi higiénia a Gyulai Húskombinátban? Nyugodtan ki lehetne függeszteni a Gyulai Húskombinát falára egy ilyen feliratú táblát: „Tisza udvar, rendes gyár”. Nem szorul külön magyarázatra miért olyan szigorúak a közegészségügyi előírások azokban a termelőegységekben, amelyek élelmiszer előállításával, csomagolásával foglalkoznak. Az alkalmi látogatóknál azonban jobban ismerik a körülményeket azok, akiknek munkakörével is összefügg a tisztasági követelmények megtartásának ellenőrzése, az esetleges fertőzések megelőzése, továbbá az ott dolgozók gyógyítása és egészség- védelme. Bevezetőül néhány számadat: a húskombinátban foglalkoztatottak 65 százaléka férfi és 35 százaléka nő. Jelenleg 64 kismama van gyermekgondozási szabadságon. A fizikai dolgozók 45— 50 százaléka vidékről jár be. Noha az üzemnek nincs külön bölcsődéje és óvodája, de a tanácsi gyermekintézményekben bizonyos előfelvételi jogokkal rendelkezik a vállalat. Dr. Kiss Viktória sebészszakorvos fél éve látja el főállásban az üzemorvosi teendőket. A húskombinátnak egyébként két korszerűen felszerelt rendelője van a gyár területén, illetve a Béke sugárúton. összesen 3 asszisztensnő segíti az egészségügyi ellátást. Általános orvosi és fogászati szakrendelésre naponta és bőrgyógyászati szakrendelésre kéthetente kerül sor. Ez utóbbit főként lábgombásodással, ekcémával keresik fel a betegek. A tervek között szerepel, hogy a szakorvosok fel- világosító előadással egybekötve — évente egy alkalommal — rákszűrést is tartanak a gyárban dolgozó nőknek. A munkába állás előtt mindenkire nézve kötelező a szokásos alkalmassági vizsgálatokon való részvétel. Csakis .azokat a jelentkezőket veszik fel, akiket az adott munkakör betöltésére egészségügyi szempontból is alkalmasnak találnak. Az üzemorvosnő elmondása szerint ,a rendelőben 40— 50 ember fordul meg naponta. A betegellátáson kívül évente egyszer elvégzik a kötelező alkalmassági szűrővizsgálatokat is, amely a vállalat minden dolgozóját érinti. Széklet- és vérvizsgálaton két évenként egyszer kell megjelenni. Évi egy alkalommal tartanak tüdőszűrést, ott helyben a gyárban, ami egyúttal jelentős munkaidő-megtakarítást jelent. Fertőzés nem fordult elő, de akadnak olyanok, akik rendszeres ellenőrzés alatt állnak, noha a vizsgálati eredmény az ő esetükben is negatív. Az üzemorvosi teendők következő csoportjába tartozik a gondozás. Itt azoknak a krónikus betegségekben szenvedőknek (cukorbetegek, szívbetegek, idegbetegek stb.) a rendszeres kontrolijáról van szó, akiket — a szükségletektől függően — hetente vagy havonta visszarendelnek. Ami a munkahelyi ártalmakat illeti, elsősorban a szalagnál dolgozó munkások egyikénél másikánál jelentkeznek idegrendszeri panaszok. A kimerültséget, a fáradékonyságot főként a munkafolyamat monotonsága okozza. Előfordulnak kisebb sérülések is, s olyankor a balesetet szenvedett dolgozókat a rendelőben elsősegélynyújtásban részesítik. Az üzemorvos a munkavédelmi előadóval rendszeresen megbeszéli a problémákat. Vannak olyan munkahelyek, ahol kötelezően előírják a lánckesztyű, a lánckötény, a bukósisak vagy a hallásvédő vatt,a használatát. Ha az illető például saját hibájából nem teszi fel a zajvédő vattát, esetleges halláskárosodása miatt később már nem emelhet panaszt vállalatánál. A rendelőkben fájdalom- és lázcsillapítók, görcsoldók, életmentő gyógyszerek mindig rendelkezésre állanak, sőt szükség esetén az injekciókat is beadják a betegeknek. Rehabilitációs problémákkal havonta hárman-négyen, de van amikor még ennél is kevesebben keresik fel a bizottságot. A csökkent munkaképesség megállapítását kérők főként krónikus betegségekben szenvednek; gyakoriak a szívpanaszok, a reumatológiai, és a már fentebb említett idegrendszeri elváltozások. A leszázalékolt dolgozók rehabilitációjáról — a különböző szakorvosi vélemények figyelembevétele után — maga az üzemorvos dönt. A csökkent munkaképességnek számító munkakörben (varroda, a portai szolgálat egy része, üzemrendészet és a csomagolórészleg) jelenleg mintegy 30-an dolgoznak. Ezeken a helyeken kapnak munkát azok is, akik csak egy meghatározott időre (például operáció miatt) kerülnek oda. Az a kismama, aki könnyebb munkakörben szeretne dolgozni, indokolt esetben az ő kérését is teljesíti a gyár vezetősége. Az üzemorvosnak egyelőre nincs táppénzre vételi joga. Hogy ez korábban mégis szóba került, annak tulajdonítható: sok a vidékről bejáró dolgozó. Időközönként sor kerül a szükségszerű ellenőrzésekre -is. Áprilisban volt egy- rendkívüli táppénzes felülvizsgálat, s akkor szabálytalanságokat nem állapítottak meg. Természetesen, ha a vállalat komoly vétséget, rendellenességet tapasztalt a dolgozónál, akkor munkaviszonyának megszüntetéséről gyorsan intézkedik. Szúrópróbaszerűen ellenőrzik a konyha, az előkészítő, a mosogatók, az étkezde állapotát, tisztaságát, de eddig ez ellen nem merült fel kifogás. Csíki József vezérigazgató egy olyan, ma még új dolognak számító kezdeményezésről szólt, amely mind a vállalatnak, mind a kórháznak rendkívül előnyös. A kombinát az orvosi rendelők révén szocialista szerződést kötött az egészségügyi intézménnyel. Ennek lényege az, hogy a nagyobb értékű és a vállalat tulajdonában levő orvosi műszereket, felszereléseket a kórházzal közösen használják. Az üzemi rendelőkben ugyanis gondot okoz e berendezések elhelyezése és működtetése. így viszont a kórház a kombinát betegeinél jobb körülmények között és gyorsabban el tudja végezni a szükséges vizsgálatokat. Figyelemre méltó az az észrevétel is, hogy az üzemi rendelő az eddig kapott jogokon túlmenően több feladatot is el tudna látni. Ha a megfelelő helyiségeket sikerült kialakítani és berendezni, akkor ott helyben el lehetne végezni például a gépjárművezetők rendszeres egészségügyi ellenőrzését is. A jól felszerelt rendelőknek folyamatosan szerzik be a még hiányzó orvosi műszereket. „Nagy hangsúlyt fektetünk — hangsúlyozta befejezésül a vezérigazgató — az üzemi higiénia követelményeinek megtartására, a dolgozók egészségügyi felvilágosítására is. Ugyanakkor termékeink előállításához igyekszünk olyan közegészségügyi feltételeket teremteni, amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi megrendelők igényeinek, szigorú előírásainak is megfelelnek.” Bukovinszky István Forgalom, gazdálkodás Köröstarcsán A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ a közelmúltban kihelyezett ülésen vitatta meg a köröstarcsai intéző bizottság gazdasági, szövetkezet- politikai munkáját. Urban- csok Sándor, a helyi intéző bizottság elnöke adott számot az elmúlt évben, valamint az 1979-es esztendő első felében elért eredményekről, a további feladatokról. A köröstarcsai szövetkezet 1975 áprilisában csatlakozott a mezőberényihez. A csaknem 4 év alatt sokat erősödött a mozgalom, hiszen 1978-ban 13, ebben az évben, augusztus végéig 19 tagot vettek fel. A kereskedelmi, a vendéglátóipari és a felvásárlási tevékenység ugyancsak jól alakult. Jellemző, hogy 1979. első hat hónapjában élelmiszerekből 8,8, ruházatból 1,8, egyéb iparcikkekből 10,6 millió forint volt a forgalom, amely 25,7 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Javult a készletgazdálkodás is. Ennek ellenére tovább kell csökkenteni a ruházati termékek forgási sebességét. Tavaly a 4 vendéglátó üzletre nem panaszkodhattak. Az ételforgalom — ha mérsékelten is —, de nőtt, a szeszes italok eladása viszont 6,5 százalékkal csökkent. Az idén fordult a kocka: az ital kelendőbb lett az első félévben. Ennek köszönhető, hogy az összes forgalom 10,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Sajnos, a felvásárlást nagyban befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. Jelentős kárt okozott, hogy a szerződött méz nagy részét nem tudták átadni a kistermelők. így a felvásárlás bevétele 1977-hez képest 2,8-ről 2,2 millió forintra csökkent. Az ipari tevékenység azonban biztató. A sertéshús értékesítéséből egy év alatt 48,5 millió forint bevétele származott a szövetkezetnek, amely 5,3 százalékos növekedésnek felel meg. Tatarozásra, karbantartásra, eszközök vásárlására is tellett az erejükből. A húsboltot automata mérleggel, a 62-es számú élelmiszer—háztartási üzletet mélyhűtővel látták el. A füzesgyaAnati Vörös Csillag Tsz-től átvették a zöldségboltot, a volt malom épületében pedig terményt, tápot árusítanak. Miért kevés a hírlapkézbesítő Sarkadon ? A Békés megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési szakelőadójával, Leszkó Györggyel érkezem a sarkadi postahivatalba. — Remélem, hoztak magukkal egy kis meleget is — szólal meg Szűcs József- né felvételes. — Miért, fáznak talán? — kérdezem. — Igen. Nem fűtenek, nincs fűtő. — Nem is lesz? — Tavaly sem volt. Házon belül oldották meg: egy kézbesítő, a főnök és a helyettese fűtött. Varga József, a hivatalvezető helyettese nem tartja helyesnek. — Az idén lesz változás? — fordulok hozzá. — Lesz. Az egyik kézbesítő fog begyújtani, és mivel a pénztárosnőt férfi váltotta fel, ő rakja majd a szenet. — A kazánfűtéshez nem kell szakképzettség? — De igen. Georg Lajos kézbesítő képzett kazánfűtő. Egyébként ezt a munkát 900 forintért senki sem vállalja. — Nem lehetne másodállású fűtőt alkalmazni? — Ezt most próbáljuk elintézni. Sikerül-e vagy sem, az az elkövetkező napok vagy hetek titka. De nincs elegendő hírlapkézbesítő sem. A hatból három is hiányzik: két körzeti és egy, aki szabadnapokon helyettesíti a többieket. Emiatt 200—300 Békés megyei Népújság és más napilap porosodik az egyik ablakban. — Régebben két, október 4-től (megbetegedés miatt) három körzetben nincs hírlapkézbesítés — tájékoztat Kovács László, a postahivatal vezetője. — Mi lesz az újságokkal? — Eddig az előfizetők mintegy 70 százaléka eljött az újságjáért, 30 százaléka nem törődött vele. — A posta kizárólagos joga a hírlapkézbesítés. Természetesen kötelessége is a díj ellenében. Mi a véleménye erről a szegedi igazgatóságnak? — írtunk, válaszoltak, újra írtunk ... Végül is jelentenünk kell, ha megoldódik a dolog. — Van rá remény? — Kevés. A hírlapkézbesítőknek nincsenek vasár- és ünnepnapjai, a munkakörülményeik pedig igen mostohák. A keresetük viszonylag szerény. Csak kevés többletet (havonta 50—100 forintot) jelent az előfizetésgyűjtés. — Nem lenne érdemes ösztönözni őket? — De bizonyára érdemes lenne. Gitye Sándomé hírlapfelelős egy olyan asszony szavait idézi, aki a postától máshová ment dolgozni: „Inkább három műszak fedél alatt 4 ezerért, mint egy műszak sárban 3 ezerért.” Persze, nem mindenkinek hasonló a véleménye. Hegedűs Istvánné, aki 1966 óta hírlapkézbesítő, és naponta 322 lapot juttat el 270 helyre, szereti ezt a foglalkozást. — Érdekes, változatos munka. Nemcsak abból áll, hogy az ember' bedobja a ládába az újságot. A legtöbb helyen szívesen fogadnak, érdeklődnek az események iránt. Sietnem kell ugyan, de egy-két perc azért jut a beszélgetésre. Hegedűs Istvánné kiváló dolgozó, mint ahogy Papp Imre is, aki szintén több mint 10 éve hírlapkézbesítő. És — Kovács László véleménye szerint — elismerést érdemel a rövidebb postai szolgálattal rendelkező Buz- gán Lajosné is. A posta vezetői figyelemmel kísérik a hírlapkézbesítők munkáját. Természetesen az előfizetők is, akik azt különösen észreveszik, ha a kézbesítés elmarad. Nincs más hátra, a postának kell megtalálnia a módját, hogy legyen elegendő hírlapkézbesítő Sarkadon. Pásztor Béla Nők a vezető poszton Az Endrődi Szabók Szövetkezete nemcsak 30 millió forintos termelési értékével hasonlít a Mezőberényi Textilipari Szövetkezethez, hanem abban is, hogy mind a két szövetkezet bérmunkában is dolgozik. Néhány hét óta hasonlóak abban is, hogy a tagság nőelnököket választott. Az endrődi szabók elnöke, Faggyas Mátyásné, a Mezőberényi Textilipari Szövetkezet élére pedig Németh Gyuláné került. Békés megye- ipari szövetkezeteiben több mint 10 éve nem volt nőelnök. Mindenki izgatottan várta a vezetőségválasztó taggyűlés napját, ahol csaknem 100 százalékos sikert aratott Faggyas Mátyásné, akit 20 év munka után elnökké választottak. — Hogyan fogadta a tagság szavazatát? — Nagyon örülök a bizalomnak, s remélem, hogy vezetőtársaim segítségemre lesznek az elkövetkezendő időben a munkámban. — Rögtön a mély vízbe dobták? — A választás után már a harmadik napon Budapestre utaztunk a külkereskedelmi vállalathoz, ahol a jövő évi termelési tervekről, vállalásokról tárgyaltunk. Első alkalommal vettem részt ilyen megbeszélésen. — Milyen tervek várnak megvalósításra ? — Nagyon komoly anyagtárolási gondunk van. Legfontosabb ennek a megoldása. De a minőségen is szeretnénk tovább javítani. — Azt mondják, ön szakember? — Magamnak és a családomnak rendszeresen varrók ma is. Ezelőtt 20 évvel tanulólányként kezdtem a szövetkezetben, s a varrást, az új létrehozásának szere- tetét ma is fontosnak tartom. — Családja hogyan fogadta a hírt, hogy elnök lett? — Nem vagyunk dicsekvő család, ezért a szűkebb családban megbeszéltük, hogy ezután még több elfoglaltságom lesz. Arról is szó esett, hogy ezután hogyan tudjuk megszervezni az otthoni munkát. Németh Gyuláné, a Mezőberényi Textilipari Szövetkezet elnöke hasonlóan 20 éve dolgozik a szövetkezetben. Könyvelőként kezdte. Az elnökválasztás előtt főkönyvelő volt. — A bizalom mellé önbizalmat is kaptam. Tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom, hiszen többrétű feladatokkal kell megbirkóznom. A családom támogat, a férjem, aki a MEZÖGÉP-nél dolgozik, sokat segít nekem — mondta a választás után. — Mit gyárt a szövetkezet? — Termelésünk kétharmad részét bérmunkában végezzük a nyugatnémet ünivers Textil cégnek. Innsbrucki sídzsekiket gyártunk, amelyből az ez évi mennyiséget hamarosan elkészítjük. Lakástextíliák és háztartási kelmék teszik ki a termelés többi részét. — Kiktől kap segítséget? — A szövetkezet korábbi elnöke a jövő év elejéig segít eligazodni a termelési problémák között. Eddig az üzletkötés okozta a legtöbb gondot, bizonyos, hogy erre a területre jobban oda kell majd figyelni. A szövetkezet termelési munkáját figyelemmel kísérve az a feladatunk, hogy a szociális létesítmények alkalmassá váljanak az igények kielégítésére. * * * Mindkét szövetkezet elnöke két évtizedes pályafutása alatt több elismerésben, kitüntetésben részesült. A vezetés próbája csak ezután következik. Szerencsés módon, mindegyik kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy a két közepes nagyságú ipari szövetkezetei sikerrel irányítsák. Számadó Julianna uocaoowx* \tmxmnmnnan\\\vYxxnaou lucacaoaoaccaco. A Néprajzi Múzeumban gyermekklub alakult azzal a céllal, hogy a szokottól eltérő módon, játék közben ismerkedhessenek meg a kiállítások anyagával az ifjú látogatók. A tanév végéig tart nyitva a Gyermekélet a régi magyar faluban című kiállítás. Csütörtökönként délután régi játékokat, énekeket tanulhatnak a gyerekek, szakmailag felkészült vezetők és a Boróka együttes segítségével (MTI-fotó: felv. — KS)
