Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

/ 1979. október 16., kedd Aczél György fogadta Olof Sundby érseket Hetvenöt éves a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hét­tőn a Parlamentben fogadta dr. Olof Sundby svéd evan­gélikus érseket, aki a ma­gyarországi evangélikus egy­ház meghívására tartózko­dik hazánkban. A fogadáson jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke. Részt vett a fogadáson Torsten Hylander, a Svéd Királyság nagykövete is. v Kötö-hurkolé szakemberek kongresszusa Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter nyitotta meg az MTESZ székházában a kötő­hurkoló szakemberek nem­zetközi szövetségének XXIV. kongresszusát. Hangsúlyozta: a kötöttáruk jelenleg már szerte a világon az öltözkö­dés könnyen kezelhető, nél­külözhetetlen kellékei. Egy­re inkább alkalmazást nyer­nek műszaki textíliaként is. Termelésük külföldön és ide­haza is a szövött cikkekénél jóval erőteljesebben fejlődik. A 3 napos tanácskozáson csaknem 20 országból mint­egy másfél száz, a szakma hazai berkeiből pedig körül­belül 250 szakember vesz részt, 16 előadás hangzik el, elsődlegesen az új nyers­anyagok és fonalfajták kötő­hurkolóipari alkalmazásá­ról, új tehcnológiákról és a legkorszerűbb termékekről. A nemzetközi tapasztalat- cserére is alkalmas fórum résztvevői ellátogatnak fő­városi, illetve Budapest kör­nyéki kötöttárugyárakba, a Textilipari Kutató Intézetbe, a Könnyűipari Műszaki Fő­iskolára, és megtekintik a Magyar Divat Intézet által a hazai kötöttárugyárak leg­frissebb kollekcióiból össze­állított bemutatót is. Megalapításának 75. évfor­dulójára emlékezik a fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár. Hétfőn a Pataky István Mű­velődési Központban rende­zett emlékülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Molnár Ferenc kultu­rális államtitkár, Király Andrásné, az MSZMP buda­pesti bizottságának titkára, Simon László, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának titkára, valamint a párt*- és állami szervek, társadalmi szervezetek számos képvise­lője. Megjelentek az ünnep­ségen az európai szocialista országok fővárosai könyvtá­rainak főigazgatói. Révész Ferenc főigazgató a könyvtár csaknem 900 dolgozója nevé­ben köszöntötte a részvevő­ket, majd Farkasinszky La­jos, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettese méltatta a fő­városi Szabó Ervin Könyv­tár szerepét Budapest mű­velődési életében. A hazai testvérkönyvtárak és a kül­földi vendégek meleg sza­vakkal köszöntötték a 75 éves fővárosi könyvtárat. Az ülés további részében Remete László kandidátus Szabó Ervin könyvtárpoliti­kusi munkásságáról tartott előadást. Szőke Tiborné fő­igazgatóhelyettes beszámolt a könyvtár sokrétű munkájá- , ról, eredményeiről, terveiről. Ősz a vésztői ifjúsági házban Vésztőn az ifjúsági és út­törőházban hét gyermekcso­port kezdte meg munkáját. A játékkészítők, a fotósok, a modellezők és az alkotó kör tagjai hetente találkoznak. Minden második szombaton délelőtt 10 órától van mese­szoba, a kisdobos-foglalko­zások és az úttörő őrsi fog­lalkozások is kéthetenként' kerülnek megrendezésre. A fiatalok eddig kétszer találkoztak, e hónapban elő­ször „Szex, szerelem, barát­ság” címmel hallhattak elő­adást, majd „Most mutasd meg”? játékkal töltöttek egy estét. Legközelebb október 17-én, 19 órától rendezik meg a KISZ-alapszervezetek mű­soros estjét, majd 19-én és 24-én ismét vidám szórako­zásra gyűlnek össze. A hét többi napján olvasással, té­vénézéssel és játékkal tölt­hetik itt az időt. Teréz-napi vásár Budán Fazekasok, népi és ipar­művészek, bőrdíszműárusok, szűcsök és virágkereskedők gyűltek össze az ország kü­lönböző vidékeiről vasárnap a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Házban. Minden va­sárnap vásárnap Budán cím­mel szilveszterig tartó, nagy­szabású rendezvénysorozat kezdődött. A nyitó, Teréz-napi vásárt — kihasználva a tavaszias napsütést, a kellemes enyhe időt — már kora reggeltől sok ezren keresték fel. Szin­te órák alatt megüresedtek a pultok, alkalmi sátras eladó­helyek. A legkelendőbb por­tékák közé tartoztak a kerá­mia vázák, edények, bőrből készített bizsuékszerek, há­zilag gyártott népi hangsze­rek. A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat lemezújdonságait kínálta, a Hírlapkiadó Vál­lalat pedig népszerű folyó­iratokat, nemzetiségi lapokat árusított. Volt lácikonyha és gyü­mölcsízű vattacukor is. A kicsinyek részére még kör­hintát is felállítottak, a fia­talokat pedig diszkó szóra­koztatta. Az első, sikeres vásárt a tájegységi és más névnapi vásárok követik a MOM-kul- túrház udvarán, karácsony előtt pedig országos népmű­vészeti kirakodóvásár lesz. Ünnepélyes eredményhirdetés őszi nagytakarítás Fotó: Veress Erzsi Megötszörözték az exportot A Sarkadi Építőipari Szö­vetkezetnek ma még elsőd­leges tevékenysége, mint ne­vében is szerepel: az építés. A nagyközség jó néhány la­kóépületét ez a kollektíva húzta fel, de építkeztek más településeken is. Napjainkra tevékenységük mintegy 40 százalékát teszi ki az építés. Célkitűzésükben 19 millió fo­rintos árbevétel áll. Másik feladatuk: a külön­böző ülőbútorok gyártása. Nyolc esztendővel ezelőtt még nyílászárókat készítet­tek, azonban 1972-ben úgy határozott a közösség, hogy hathatós termékszerkezet­váltást hajtanak végre. Kez­detben kárpitozott székeket gyártottak a szocialista és a hazai piacra. Néhány évvel később más országok is ér­deklődtek termékeik iránt. Így az első tőkés piacra szánt ülőbútoraikat 1974-ben mutatták be, s szállítottak is azokból a skandináv orszá­gokba. A fenyőbútor divat- í jának elindulása után rááll- : tak a kárpitozás nélküli szé- :: kék gyártására, amelyeket •: ma már több északi ország mellett, Hollandia is vásárol. í Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy az eltelt öt esztendő alatt megötszöröz­ték tőkés exportjukat. Ünnepélyes eredményhir­detéssel ért véget vasárnap Győrött a díjnyertes ama­tőr filmek negyedik nemzet­közi fesztiválja. A legjobb játékfilm díját az Egy ártat­lan gyermek megpróbáltatá­sai című finn, filmnek, a legjobb forgatókönyv díját a Reminiszcenciák című NSZK filmnek, a legjobb ifjúsági és gyermekfilm díját a Két­szer kettő című szovjet film­nek ítélték oda. Az Ábc című magyar film kapta a leghumorosabb film díját, a legjobb nemzeti programért járó oklevéllel pedig a finn nemzeti kollek­ciót jutalmazták. A négynapos fesztiválon 15 ország alkotóinak 60 filmjét forgatták le. Harmincöt hektáron termeli az amerikai eredetű Cooker-fajta dohányt a Somogy megyei görgetegi ter­melőszövetkezet. A gazdaság saját mesterséges szárítójában helyezi el a zöld leveleket, s a legjobb minőségűeket exportra szállítják (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) Termelés és politika A pártszervezetek fórumán O gazdálkodás szigo­rúbb közgazdasági 1 feltételei a mezőgaz­dasági üzemek pártszerveze­teit is arra késztetik, hogy többet foglalkozzanak a gaz­dasági kérdésekkel. Hogy ez így van, azt leginkább a tag­gyűlések és a testületi ülések napirendjein szereplő ilyen témák növekvő száma is mu­tatja. De fejlődött munkájuk terjedelme is, elsősorban üzemük gondjainak, bajai­nak megoldásában segítik a gazdasági vezetést. Sok tapasztalatot szereztek az elmúlt években a párt- szervezetek a gazdasági élet pártirányításában, ellenőrzé­sében, segítésében. Napjaink­ban a legtöbb pártszervezet­ben már tisztában vannak a vezetők azzal: politikai fele­lősségük azt jelenti, hogy a taggyűlésüknek és a felsőbb pártszerveiknek felelősek a párt politikájának, ezen be­lül — napjainkban fókozot- tabhan — gazdaságpolitiká­jának végrehajtásáért. Ennek érdekében sokat is tesznek: bátrabban kezdeményeznek, erre ösztönzik a gazdasági vezetőket, türelmetlenebbek a hibákkal és kevésbé elnéző­ek elkövetőivel szemben. Nagy szerepük van ab­ban, hogy mind nagyobb a becsülete — és el­ismerése — a tisztessé­ges, áldozatkész munkának, hogy változás tapasztalható a vezetők és a dolgozók szemléletében: üzemük gond­jait az országéval együtte­sen szemlélik és igyekeznek megoldani. Előnyösen tapasztalható a minőségi különbség a párt- szervezetek gazdaságirányító munkájában is. Ugyanakkor ezzel együtt és égy időben felerősödtek azok a mód­szerbeli és tartalmi jegyek is — szervezetenként diffe­renciáltan ugyan —, ame­lyekkel korábban már szakí­tottak, vagy amelyekről be­bizonyosodott, hogy a politi­kai munkáhan nemigen ve­zetnek célhoz. Minden jó szándékuk és igyekezetük ellenére is rosz- szul teszik azok a pártszer­vezetek, amelyek maguk igyekeznek megoldani olyan feladatokat, amelyek a gaz­dasági vezetésre, a tanácsra, vagy az érdekvédelmi szer­vekre tartoznak. Több szem­pontból is káros ez: ilyen módon csökkentik a gazda­sági, tanácsi és érdekvédel­mi szervek vezetőinek fele­lősségét és felelősségérzetét, de érdemi módon ezeket a feladatokat elvégezni sem tudják. Nincsenek meg eh­hez a szükséges feltételeik — apparátus, döntési, utasí­tási, felelősségre vonási jo­guk. Sajnos, nem csupán az alapszervezetekre jellemzők ezeknek a hibáknak elköve­tése. Elég gyakori ez a járá­si-városi pártszerveknél is. A közelmúltban az egyik járási párt-végrehajtóbizott­ság napirendjére tűzte az erőgépek kihasználásának helyzetét a mezőgazdasági üzemekben. A testület elé kerülő jelentést egy brigád készítette, amely mindegyik gazdaságban felmérte, hány erőgéppel rendelkeznek az üzemek, azok milyen gyárt­mányúak, teljesítmény szem­pontjából melyik kategóriába tartoznak, mennyi normál hektárt teljesítettek, milyen a szervizellátottságuk stb. Oha+at’anul felvetődik a kér­dés : miért volt ehhez szükség brigádvizsgálatra? Más for­rásból nem tudta ezeket az adatokat a végrehajtó bizott­ság beszerezni? A vizsgálat­ra ugyanis sok gondot fordí­tottak á brigád tagjai, ehhez igénybe vették a vizsgált üzemek vezetőit és szakem­bereit is. Az eset kapcsán feltehető az a kérdés is, a járási párt- bizottságoknak ezek szerint feladatuk, vagy nem, az erő­gépek jobb kihasználásával foglalkozni? A válasz egyér­telmű: igen! De helyesebb megoldást kell választaniuk ennek a fontos gazdaságpoli­tikai feladatnak a megoldá­sára, segítésére. Ez a munka- módszer ugyanis az alap­szervezeteket sem orientálja helyesen a gazdasági kérdé­sekkel való foglalkozásra. A példában említett vagy hozzá hasonló gyakorlat nem ritka a pártszervezetek és szerve­zetek munkájában, ezért nem érdektelen foglalkozni azzal, melyek a célszerű módsze­rek, amelyekkel elkerülhető az átfedés, a párhuzamosság a gazdasági és politikai munkában. Politikailag igen hasznos lehet a brigádvizsgálat egy- egy témában, de önmaga a módszer nem feltétlenül jár politikai haszonnal. Ez min­denekelőtt azon múlik, mi­lyen feladatot kap a brigád. Amennyiben pártalapszerve- zetek vagy pártszervek hoz­nak létre és működtetnek brigádokat, semmiképpen nem elégedhetnek meg. a példaként említett pártszerv­ben a kérdésekre kapott vá­laszokkal. Az összehasonlítás, a tendenciák érzékelése érde­kében szükségük lehet ugyan a pártszervezeteknek ,a ter­melés, a teljesítés adataira, mutatóira, de nem önmagu­kért, hanem segítségként a politikai következtetések le­vonásához. Éppen ezért a .pártszervezetek a kérdések feltevésében nem állhatnak meg a tárgyaknál és eszkö­zöknél, feltétlenül tovább kell menniük, egészen az ezeket működtető embere­kig. (Egyébként a gazdasági vezetők sem veszhetnek el a számok sokaságában, úgy, hogy ne lássák az embert.) A példánál maradva: ele­gendő, jól felkészült munka­vezető áll-e a gazdaságok rendelkezésére, milyen a munka szervezettsége, az emberek munkafegyelme, milyenek munkakörülménye­ik, biztosított-e anyagi érde­keltségük? De sorolható to­vább is: milyen az embere­ket, az emberi viszonyokat érintő és érdeklő kérdésekre kapnak választ a pártszerve­zetek, mert csakis a dolgo­zók észrevételeiből, válaszai­ból juthatnak helyes, a problémákat megoldó követ­keztetésekre. □ politikai munka szín­tere az emberi kö­zösség, a politikai munka célja az emberek tu­datának fejlesztése. Éppen ezért a pártszervezetek nem bonyolódhatnak bele a nap mint nap jelentkező gazdasá­gi-technikai problémákba. Ez a gazdasági vezetők és a szakemberek feladata. A pártszervezetek a dolgozók és a «vezetők közötti politikai munkával segíthetik legered­ményesebben a gazdasági munkát. Mihók Sándor Szerzői jogi tanfolyam Hétfőn a Magyar Kereske­delmi Kamara épületében a fejlődő országok szakembe­rei részére szerzői jogi tan­folyam kezdődött. Ä Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal és a Szellemi Tulaj­don Világszervezete közös rendezésű tanfolyama az ed­digi legnagyobb szabású ilyen természetű rendezvé­nyek sorába tartozik. A no­vember 2-ig tartó tanfolya­mon 22 fejlődő ország szak­emberei vesznek részt. Az előadások a szerzői jogvéde­lem mellett felölelik az elő­adóművészi teljesítmények, a hangfelvételek, valamint a rádió- és a tévéelőadások védelmét is.

Next

/
Thumbnails
Contents