Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

a 1979. október 16., kedd Gyulán, a Béke sugárúti óvodában a közlekedési udvaron tanulhatják a gyerekek a forgal­mi ismereteket A közlekedés az élet része Összefogás a gyermekbalesetek számának csökkentésére Hatósági munka Mezökovácsházán Országos szakmunkás­tanuló-fesztivál Varga Lászlónak, a KISZ KB titkárának zárónyilatkozata Az országos, szakmunkás­tanuló-napokon részt vevő mintegy 200 vidéki küldött vasárnap reggel Budapesten, a BVSC Szőnyi úti ^uszodá­jában találkozott, ahol a második nap programja já­tékos vízivetélkedővel kezdő­dött. A fiatalok ezután négy autóbusszal indultak város­nézésre: s a főváros neveze­tességeivel ismerkedtek az alkalmi idegenvezetőként közreműködő Kölcsey gim­nazisták kalauzolása mellett. Déltől a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Nagy­várad téri székháza volt a „házigazda”. Valóságos fesz­tiválpalotává alakult át a toronyépület. Az aulában, a folyosókon, az egyetem előtti parkolóban a szak­munkástanuló-intézetek, iparvállalatok hatvan pavi­lont állítottak fel, ahol szak­mai és termékbemutatókat rendeztek. — A rendkívül nagy ér­deklődés, ötezer lelkes fesz­tiválrésztvevő, számos szak­mai bemutató, a több óráig is elhúzódó vitafórumok iga­zolták a szervezőket: jó kez­deményezés volt az első or­szágos szakmunkástanuló­napok megrendezése — mondotta az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban Varga László, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. * Ezután utalt arra, hogy az utóbbi időben számos magas szintű határozat született a szakmunkástanulók helyzeté­nek javítására, a szakmun­kásképzés fejlesztésére. A KISZ-nek is jobb mozgalmi módszereket kell kidolgoz­nia. A mostani rendezvény kiváló példa arra, hogyan lehet a szakmai tudásra, fel- készültségre alapozva kibon­takoztatni a szakmunkásta­nulók érdeklődését. Mintegy 200 szakmunkásképző isko­la 150 ezernél 'is több tanu­lójának képviselői bizonyít­hatták szakmaszeretetüket, munkájukhoz való kötődéi süket, helytállásukat, bemu­tatták szakmájuk szépségeit egymásnak és a szakközép- iskolás, gimnazista és tizen­éves úttörővendégeknek egy­aránt. A KISZ azt tervezi, hogy a jövőben, ha nem is évente, de rendszeresen meg­szervezi ezt a fajta rendez­vénysorozatot. Presszóból vendéglő Méhkeréken Régi gond Méhkeréken az ételellátás. A termelőszövet­kezetben és a háztájiban dol­gozó háziasszonyok munká­ján kezdetben a Sarkadról kiszállított ebéddel próbált ségíteni az ÁFÉSZ. Ez vi­szont jelentős többletköltség­gel járt, és a tálalókonyhá­ról sem lehetett — egész­ségügyi előírások miatt — az ételt elvinni. Bagdi Sándor, a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ főosztályve-, zetője elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezet úgy döntött: a meglevő presszót átalakítja vendéglővé. Az építési részleg derekas mun­kájának köszönhető, hogy július 16-án a Rózsa presz- szó helyén megnyílt az 1,5 millió forintért létrehozott étterem. Természetesen a MÉSZÖV is helyeselte a kezdeményezést, hiszen fél­millióval járult hozzá a ki­alakításhoz. Az érdeklődésre jellemző: naponta 150—160 előfizetéses menü kel el, amely a nyá­ron előreláthatólag másfél- szeresére nő, ugyanakkor az étlapról választott adagok is népszerűek. Ezután a csalá­di rendezvényeket, lakodal­makat, ünnepségeket is itt rendezik. Minden adat azt támaszt­ja alá, hogy a motorizáció fejlődése, a gépjárművek szá­mának növekedése egyre fo­kozódó baleseti veszélyt je­lent. Különösen így van ez a gyermekeknél, akik még nincsenek hozzászokva a ve­szélyek érzékeléséhez, nem ismerik a közlekedési szabá­lyokat, lassúbb a reagálásuk. Éppen ezért fokozott a fel­nőttek felelőssége. A gyer­mektragédiák nagy része el­kerülhető lett volna nagyobb odafigyeléssel, gondossággal. Egyre több és súlyosabb A Békés megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője, az MKBT ügyvezető elnöke, Balta János rendőr százados megdöbbentő szá­mokat sorol a megyében tör-, tént gyermekbalesetek szá­mának rohamos emelkedésé­ről. — Békés megyében a sé­rüléssel járó közlekedési bal­esetek viszonylag nagy há­nyadának okozója gyermek. Az utóbbi három év növek­vő számú közlekedési bal­eseteinek áldozatai között a gyermekkornak részaránya 7 százalék. Súlyos figyelmezte- 'tés mindannyiunk számára, hogy a gyermekbalesetek szá­ma egyenletesen emelkedik. 1976-ban 42, 1977-ben 7, 1978-ban pedig 18 százalék­kal haladta meg számuk az előző évit. Nőtt a halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetek száma és aránya is. 1976-ban három gyermek halt meg és 27 sérült meg sú­lyosan, tavaly pedig öt halá­los és 30 súlyos sérüléssel já­ró baleset volt a megyében. A balesetek számának re­gisztrálásán túl természete­sen az okokat is vizsgálja minden esetben a rendőrség és a MKBT statisztikai és ér­tékelő szakbizottsága. Az ezekből készült statisztika nem az akták számát szapo­rítja, hanem nagyon fontos tanulságul szolgál, és meg­határozza megelőzési fel­adatainkat is. Megtud­juk belőle, melyek a leggya­koribb baleseti okok, hol kell a legtöbbet tenni a gyermekbalesetek megelőzé­sére. Kiderült, hogy a közleke­dési balesetet szenvedett gyermekek többsége mint gyalogos, vagy mint utas vett részt a forgalomban. Az is látszik, hogy a legtöbb bal­esetet a 7—10 évesek, az al­só tagozatos általános iskolá­sok okozzák. Gyakran hagy­ják figyelmen kívül a közle­kedési szabályokat, és sok baleset adódott abból, hogy a 6 éven aluli gyerekek meg­gondolatlanul kiszaladtak az úttestre. — A fentiek nyilván meg­győzően bizonyítják, hogy komolyan kell venni a gyer­mekbalesetek számának nö­vekedését. Mi a magunk ré­széről igyekszünk kiszűrni azokat az agresszív vezető­ket, akik balesetveszélyesen közlekednek. A másik olda­lon viszont meg kell tanítani a gyermekeket a szabályos közlekedésre, mégpedig nem­csak az iskolában, már az óvodában is — ez a vélemé­nye Balta Jánosnak. Játék közben, komolyan Már a bejáratnál látszik, hogy nem közönséges óvoda Gyulán a Béke sugárúti. A bevezető betoncsíkot szabá­lyos szaggatott vonal osztja ketté, ha kisebb méretben is, de szabályosan felfestették a burkolati jeleket, kint van a főútvonal jelzése, a körfor­galomé, és a többi közleke­dési jelzőtábla. Vas Béláné vezető óvónő érdeklődésemre hatalmas al­bumot tesz az asztalra. — Ebben gyűjtöttük össze a közlekedési neveléssel kap­csolatos anyagainkat. Min­den lényeges esemény emlé­kei, dokumentumai megtalál­hatók benne — mondja. A napló tanúsága szerint 1974 augusztusában kezdő­dött az óvodai KRESZ-park története. A gyulai üzemek, szövetkezetek támogatásával, és jelentős társadalmi mun­kával nagyon hamar elké­szült a KRESZ-park első üte­me. Október 5-én egy kis közlekedési háziversennyel már az avatót is megtartot­ták. A következő évben pe­dig véglegesen kialakult a közlekedési udvar, az üze­mek, szövetkezetek járműve­ket adtak, sőt a Gyulai .Sza­bó Szövetkezet kicsi rendőr­ruhákat is varrt a gyerekek­nek. Az alapfeltételek ekkor már adottak voltak, de hiá­nyoztak a szakemberek. A közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat még nem ta­nulhatták meg az óvónőkép­ző intézetben az akkor dol­gozó pedagógusok, ezért a KBT segítségével maguk szerveztek továbbképző tan­folyamokat. Mint a vissza­emlékezésekből kiderült, so­kan féltek attól, hogy ez az újabb tárgy túlterheli a gyermekeket, óvónőket egy­aránt. Hamar kiderült azon­ban, hogy a helyes közleke­désre nevelés az élet szinte minden mozzanatához hozzá­kapcsolható. így tehát amikor rajzolnak a gyerekek, gyakran kapnak közlekedési témát. Környe­zetismeret keretében figyelik a forgalmat, de a szobában is különféle közlekedési hely­zeteket alakítanak ki koc­kákból, kisautókból. Az ud­varon pedig játék közben, de komolyan gyakorolhatják a szabályos közlekedést. Nem véletlen, hogy a gyulai óvo­dák közlekedési versenyét a Kistárcsa Kupát, már évék óta a Béke sugárúti óvoda gyerekei nyerik meg. Tanfolyam és televízió Hogy a napjainkban vég­zett óvónők már a közleke­dési ismeretekben is kellően képzettek legyenek, arról a Szarvasi Óvónőképző Inté­zet gondoskodik. Hamar fel­ismerték, hogy a kora gyer­mekkorban kapott nevelés a közlekedésben is kihat az egész életre. Szocialista szer­ződést kötöttek a megyei közlekedésbiztonsági tanács­csal, és az intézmény igaz­gatója, dr. Bencsik Endre tagja a KBT elnökségének. A leendő óvónők mostani tan­anyagában tekintélyes részt kap már a közlekedés. — Annál is inkább így1 van ez, mert a közlekedés oktatását a személyiségfej­lesztés és az erkölcsi nevelés fontos részének tekintjük — mondja az igazgató. — A közlekedésben találj még fokozottabban kapnak szere­pet az ember jó és rossz tu­lajdonságai. Az a felada­tunk, hogy a jókat erősítsük, és a rosszakat lehetőség sze­rint elnyomjuk. Erre pedig a helyes közlekedés megtanu­lása kiválóan alkalmas. Ahhoz, hogy az óvónők megfelelően foglalkozhassa­nak majd a gyermekekkel, ők is több formában tanul­ják a közlekedési ismerete­ket. Mindenki elvégez egy alapfokú KRESZ-tanfolya- mot, a legjobbak pedig szakreferensi képzést kap­nak. Ennek keretében mint­egy 100 órában nagyon ma­gas szinten sajátítják el a közlekedési ismereteket. Az óvónőképzőben meg­tanulják a hallgatók mi­ként kell foglalkozni a gye­rekekkel ahhoz, hogy fiatal koruk ellenére a lehető leg­többet sajátítsák el. Ehhez felhasználják a különféle di­rekt és indirekt módszereket, a pszichológiai és pedagógiai ismereteket. Igyekeznek ki­alakítani a becslésképessé­get, felkelteni az érdeklődést a közlekedési helyzetek iránt, megtanítani a gyerme­keket a figyelem megosztá­sára, a veszélyhelyzetek fel­ismerésére. A tanulásban az óvónőket az intézet zártlán­cú televízióhálózata segíti. Képmagnóról különféle ok­tatófilmeket játszanak le ne­kik, és többször is tanulmá­nyozhatják a néha bonyo­lult közlekedési helyzeteket. Nem feledkezik meg az in­tézet a régebben végzettek­ről sem, részükre rendszeres továbbképző tanfolyamokat szerveznek. Bekerült a köz­lekedési ismeretanyag a le­velező hallgatók oktatásába is. Mindez azonban még együt­tesen is kevés. Hiába tanít­ják már az óvodákban helyes közlekedésre a gyerekeket, ha a felnőttek, a szülők rossz példát mutatnak. Mert le­het, hogy az a felnőtt, aki piros lámpánál áthalad az úttesten, helyesen méri fel a közeledő jármű sebességét, de nem biztos, hogy jól lát­ja az őt követő gyermek is. Ezért jogos az a vélemény, hogy a gyermekbalesetek csökkentésére a felnőtteket is oktatni kell a szabályos köz­lekedésre. Lónyai László Milyen a tanács hatósági tevékenysége, hogyan bir­kóznak meg a szakigazgatá­si szervek a sokrétű mun­kával? Erre kerestük a vá­laszt a közelmúltban Mező- kovácsházán. Bertók Ferenc, a végrehajtó bizottság titká­ra őszintén feltárta a meg­oldásra váró gondokat, és szólt az eredményekről is. Az igazgatási csoport az év első felében 792 ügyet in­tézett el, átlagosan 30 nap alatt. Javult a szociálpoliti­kai, a lakásügyi, a gyámügyi munka. Ugyanakkor összes­ségében a szervezettséggel, az összehangoltsággal egyál­talán nem elégedettek. Ezen mindenképpen változtatni szükséges, hiszen 1980 első felében a népszámlálás ko­moly feladatokat ró a cso­portra, s addig sikeresen le kell bonyolítani a személyi számok kiadását. Az adócsoport az év első hat hónapjában 130 határo­zatot hozott, amelynek egy- harmada a gépjárműadóval, bírság kiszabásával volt kap­csolatos. örvendetes, hogy egyetlen fellebbezésre sem került sor. Az elkövetkezen­dő két és fél hónapban nagy feladat vár a csoport tag­jaira. Üj számlalapokat ké­szítenek, és felkészülnek az elektronikus adatfeldolgo­zásra, amelyet jövőre vezet­nek be. A legnagyobb teher a mű­szaki csoportra hárul. Jel­lemző, hogy a 213 határo­zatból 18-cal nem értettek egyet az ügyfelek. Megfel­A Békés megyei Vendéglá­tóipari Vállalat békéscsabai 120-as büféjében az idén ed­dig havonta átlag 2 millió 200 ezer forint v°lt a forga­lom. Ennek az összegnek csaknem fele saját készítésű ételek eladásából származik. Mintegy 300 ezer forint érté­kű húsárut, kenyeret, tejet és más élelmiszert vásárolt itt a lakosság, a szeszesital-forga­lom pedig elérte a 700 ezer forintot. A büfében 45-en dolgoz­nak, javarészt nők. Ilyen nagy létszámra azért van szükség, hogy a napi 15 órai folyamatos, szombaton, ün­nepnapokon sem szünetelő nyitva tartáshoz a váltás meglegyen. A műszakoknak megfelelően szerveződött az Egyetértés és a Béke brigád. Mindkettő kilencszer érde­melte ki a szocialista címet, és háromszor kapta meg az ezüst-, négyszer az aranyjel­vényt. Kétszer — 1978-ban és 1979-ben — a Vállalat Kivá­ló Brigádja lett. A Kiváló Bolt címet igazoló oklevelet az idén hatodszor vették át a büfé dolgozói. Erről és még sok másról is tájékoztatta Patkás János üzletvezető a munkatársait azon a termelési tanácskozá­son, amelyet október 9-én tartottak. Ismertette az ered­ményeket, és beszélt a hibák­ról is. A legtöbb a gond az ital­boltban, ahová olyan vendé­gek is járnak, akik a fo­gyasztásban nem tartanak mértéket. Nagy a cukrász- és az ételrészleg forgalma. So­kan vásárolnak a csemege­részlegnél és kedvelt a presz- szó is. A konyhán sok főtt étel készül. Az 1800-ban alapított Szegedi Nyomda a belváros jelenlegi te­lephelyén nem fejlődhet tovább, ezért másik nyomdaüzemet épí­tenek az új északi városnegyed kulturális központnak tervezett területén. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat megkezdte az épülő nyomda ala­pozását. A másfél hektárnyi te­rületen hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot, valamint közös­ségi létesítményeket építenek. A csarnok elkészülte' után a régi lebbezték a csatornamű-, az út- és közmű-hozzájárulást. A beruházások előkészítése, lebonyolítása szintén erőfe­szítéseket követel. Sikeresen oldották meg a cigánytelep felszámolását: a Zrínyi ut­cából minden ilyen családot másutt helyeztek el. A Fáy utca megnyitása az építési engedélyek számának az emelkedésével járt, amely nem volt zökkenőmentes. Jobban figyelemmel kell kí­sérni a jövőben a nagyköz­ségben folyó építkezéseket, beruházásokat, ellenőrizni azok megvalósulását. A jogpolitikai irányelve­ket különösen a szociálpoli­tikai, az adóügyekben nem könnyű megvalósítani. De a felesleges igazolások, enge­délyek kiadása is hátráltatja az ügyintézők érdemi mun­káját. Csak néhány kirívó példa. A MÁV saját dolgo­zóinak csak úgy engedélyezi a vasút tulajdonában levő épület lebontását, ha a ta­nács papírt ad. Sőt! Az el­múlt évben az ÁFÉSZ-nél fólia alatti zöldség termelé­sére szerződöttek az időjá­rás változásáról a szakigaz­gatási szervtől kértek igazo­lást. Ugyancsak nincs egy­séges szemlélet és gyakorlat a tanácsi információs rend­szerben sem. Az egyes ága­zatok saját érdeküket elő­térbe helyezve, olyan ada­tokra kíváncsiak, amelyek feleslegesek, a társosztályok­nál hozzáférhetőek lennének. —s. A dolgozók, akik javarészt törzsgárdatagok, elismerést érdemelnek a munkájukért. Megértik, hogy, a büfé fon­tos szerepet tölt be a lakos­ság étkeztetésében és élelmi­szerrel való ellátásában. Sze­mélyes érdekük is, hogy mi­nél nagyobb legyen a forga­lom. Patkás János beszámolóját hozzászólások követték. Egri Antalné pénztárosnő egyebek közt kifgásolta, hogy az ital­bolt levegője állandóan fojtó a cigarettafüsttől, ami rend­kívül ártalmas az egészségre. A szellőzés megoldatlan. Kérte, hogy tiltsák meg a do­hányzást. Petrovszki György- né pénztárosnő szóvá tette, hogy néh,a a vendégek a bü­fébe is cigarettával mennek be, bár ott jól látható a fel­írás: Tilos a dohányzás! Szé­kely Lajosné differenciáltabb bérezést javasolt. László Sán- dorné üzletvezető-helyettes egyesek fegyelmezetlenségét kifogásolta. Futaki László, a vállalat osztályvezetője elis­meréssel beszélt a büfé dol­gozóinak munkájáról. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy az italboltban ne szolgálják ki az ittas személyeket. Tilos szeszes italt fogyasztani kis­korúaknak is. Sándor Béla osztályvezető ugyancsak elis­merően nyilatkozott az itt folyó munkáról, aminek ered­ménye a büfé jó hírneve, nö­vekvő forgalma. A további sikerek elérését segíti elő, hogy többen szak­mailag továbbképzik magu­kat, középiskolába járnak, és vannak, akik idegen nyel­vet tanulnak. nyomda gépeinek egy részét is áttelepítik, és új berendezéseket is felszerelnek. Így lehetővé vá­lik, hogy az együttesen százezres példányszámban megjelenő helyi napilapokat, a Dél-Magyarorszá- got és a Csongrád megyei Hír­lapot színes, ofszet technikával állítsák elő. Ugyancsak lehetőség nyílik a szellemi exportot is szol­gáló műszaki-matematikai könyvkészítés bővítésére, korsze­rűsítésére. Ezeket a könyveket francia, holland, svájci és NSZK megrendelésre készítik Szegeden. Jú a híre, növekszik a forgalma Hatszoros kiváló bolt a 120-as büfé p. B. Nyomdaüzemei építenek Szegeden

Next

/
Thumbnails
Contents