Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

1919. szeptember 12., szerda o A csipogó bizonyított Lépjünk vissza időben, s ismerkedjünk meg a Plas- tolus játékgyártó múltjá­val. A szövetkezet vezetősé­ge 1974 eleji rendkívüli ülé­sén az addigi igen vegyes termékösszetételre tekintet­tel, proíiltisztítást határozott el: a játék és a műanyag hulladék-feldolgozás fejlesz­tése mellett döntöttek. E ha­tározat végrehajtásának el­ső lépéseként még ez évben átvették a csipogójáték-gyár­tást a Taurus Gumiipari Vállalattól. A teljes beüze­Iszapmintavétel a „Kisköre” fedélzetéről Talajszigetelőt gyártanak Plastolos Új üzemrész — új játékok kagépek is dolgozhatnak. A műanyag filc újabb fontos felhasználási területe az Ml-es autópálya Bicske—Ta­tabánya közötti szakasza. A hegyet átszelő bevágásban a kedvezőtlen talaj, illetve víz- elvezetési viszonyok miatt a munka feltétele az út fel­építményének elválasztása az altalajtól, talajszigetelő anyaggal. A vállalatnál nagy teljesít­ményű, szovjet gyártmányú, úgynevezett tűzöttnemez­g”ártó berendezéssel szövés nélküli technológiával ké­szülnek ,a talajszigetelő tex­tilanyagok. Manapság kevés vállala­tunk és szövetkezetünk büsz­kélkedhet azzal, hogy épít­kezik, gépeket vásárol, egy­szóval beruházást folytat. Is­mert jelenség hazánkban, hogy jóval többet fordítot­tunk fejlesztésre ötéves ter­vünk első felében, mint amennyit népgazdaságunk elbír. Ezért a fő hangsúlyt a korábbi esztendőben meg­kezdett építkezések mihama­rabbi befejezésére, s munká­ba állítására helyezzük. Mel­lettük csak kivételes eset­ben kaphatnak gyáraink en­gedélyt, s ami lényegesebb, pénzt, álmaik valóra váltá­sára. Azok közül is főleg exporttevékenységet folytató vállalatok, szövetkezeti kol­lektívák kapnak startenge­délyt beruházásaikhoz. Tavasszal látott napvilágot az a határozat, miszerint ha­zánk több játékgyártó intéz­ménye zöld utat kapott a fejlesztéshez. Ilyen a buda­pesti ~JÁTEX, a tatabányai Mikrolin, egy debreceni szövetkezet, s nem utolsó­sorban a szarvasi Plasto- lus Műanyag-feldolgozó és Játékkészítő Szövetkezet. Miért építhetnek? Megkérdőjelezhetnénk, hogy e kollektívák miért kapnak támogatást és lehetőséget bő­vítésre, új üzemépületek épí­tésére, hiszen gondolhat­nánk: a játékok gyártása mai világunkban nem lehet elsőrendű feladat. Ez a tézis azonban rögtön megtámad­ható, ha arra gondolunk, hogy a hazánkban forgalom­ba kerülő játékok közül min­den második import útján érkezik az országba. Egyszó­val, apróságaink, játékaink 50 százaléka szocialista és nyugati országok gyártmá­nya. Ezután rögtön érthető, hogy a szarvasi szövetkezet is kivétel az építkezési stop alól. Ezt alátámasztja, hogy eddig is bizonyították játék- gyártásra való alkalmassá­gukat. Jelenleg hazánkban nincs is igazi profilgazdája a já­tékgyártásnak. Kisebb-na- gyobb vállalataink, szövetke­zeteink másod-, harmadren­dű feladata gyermekeinket kiszolgálni. Például ki gon­dolna arra, hogy a zárairól ismert Elzett Gyár is készít játékokat. Összesen mintegy 70 üzem gyárt kisebb-na- gyobb tételekben fém-, mű­anyag, papír- vagy rongyjá­tékokat. Így érhető, hogy a Köny- nyűipari Minisztérium bú­tor-, vegyesipari főosztálya 1976-ban . játékgyártási-fej- lesztési pályázatot írt ki. Jól­lehet, a szarvasiak csak egy esztendővel később értesül­tek erről, mégsem késtek el. Két esztendővel ezelőtt be­adták pályázatukat, amelyre ugyan tavaly januárban bi­zonytalan választ kaptak, de nem elutasítót. A pályázati tervet — némileg átdolgozva — ez év április 12-én elfo­gadták, majd május derekán az állami támogatási szerző­dés, nem sokkal később pe­dig a hitelszerződés aláírásá­ra került sor. Dr. Szító András és dr. Hamar József iszap­minta élővilágát tanulmányozza Elek Emil képriportja Korábban tőkés importból beszerzett, textil alapanyagú talajszigetelő anyagok gyár­tására tért rá a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Űj cikküket első­ként vasúti pálya építkezé­seknél alkalmazták — siker­rel. Ezt követően több tíz­ezer négyzetméteren a Hun- garocamion egyik telep­helyén, az altalaj teherbírá­sának javítására használták fel. A vizenyős, mocsaras te­rület gépjárművekkel egyéb­ként járhatatlan lenne, a ta­lajszigetelő filc fölé terített kavicsos homokrétegen vi­szont huszonhat tonnás mun­melés után 1977-ben már el­ső számú terméküknek szá­mított. Sok tapasztalatcsere és az eladott játékok meny- nyisége igazolta a döntés he­lyességét, s annak eredmé­nyeként több, újfajta játék gyártása is megvalósult. Gon­doljunk csak a közelmúlt­ban bemutatott, majd for­galomba került Misa mac­kóra és társaira, amelyek sok díjat nyertek, s igen ke­resettek. A fellendülés időszakában, 1977-ben 13 millió forint ér­tékű játékot adtak a keres­kedelemnek, az idén csupán augusztus végéig e tevékeny­ségükkel 30 millió forintot inkasszálhattak. Nem egészen egy év óta újabb játékkal gazdagodott a profil, amikor rátértek a pöttyös pvc-lab- dák gyártására. Emellett több új játékkal jelentek még meg a piacon, s jelen­nek is meg folyamatosan. Ezután mindjárt érthető, hogy ez év nyarán megkap­ták a kért támogatást, mi több, szoros határidőn belül elkészültek a tervek, meg­találták az építőket, megren­delték a gépeket. S ha beru­házás után nem is lépnek az exportálók soraiba, jelentős importpótló tevékenységet folytathatnak, illetve fontos népgazdasági igényt elégíte­nek ki. Már alapoznak De miből is áll ez a 26 millió forintos beruházás? E nagy mennyiségű pénz mint­egy ötödrészét az építési költségek teszik ki. Itt érde­mes azt is megjegyezni, hogy ez utóbbit a szövetkezet sa­ját forrásból teremtette elő. Egy új, kétszintes 2 x 400 négyzetméteres műhelycsar­nokot hoz tető alá a szom­szédvár, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet építő­részlege. A tervek szerint — amelyet a Békés megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat készít — több szociális részegység is — zuhanyozó, mosdó — épül. Ezt követően telepítik a gépeket, amelyek együtt csaknem 11 millió forintba kerülnek. Olyan nagy tudá­sú gépeket vásárolnak, mint amilyen a rotációs öntőgép vagy a szárító, a vákuum­formázó. Ebben az új üzemrészben kap otthont a papírfeldolgo­zás, a társasjátékgyártás és a szitanyomás. Ezzel nemcsak a termelőterületek zsúfoltsá­ga szűnik meg, hanem jélen- tősen csökken az élőmunka­felhasználás, s természetesen növekedik a termelékenység is. Ami ennél is fontosabb, további minőségi javulást várnak az 1981 elején induló­üzemrésztől. Az elmúlt hónapban két hét alatt megcsinálták a te­rületelőkészítést a régi vá­lyogépületek lebontásával, s jelenleg az alapozás folyik. Az üzem elkészülte után a Könnyűipari Minisztérium szakemberei évente 40 mil­lió forint értékű játékot vár­nak a kollektívától, de a szö­vetkezet vezetőinek vélemé­nye az, hogy ez további 10 millióval megtetézhető. Jávor Péter A laboratórium Balsa határában Vásárosnamény térségéből, i a 689-es folyamkilómétertől i indult a „Kisköre” laborha- g jó. Az Országos Vízügyi Hi- r vatal megbízásából a Közép- 2 Tisza-vidéki Vízügyi Igazga- r tóság kiskörei laboratóriuma i a Tisza 517 kilométeres sza- r kaszán kémiai, biológiai vizs- c gálatot végez. A kutatócso- 1 port feladata a vízből vett üledékminták kémiai vizs­gálata, az élővilág tanulmá­nyozása, elsősorban a duz­zasztás és a Tiszába ömlő mellékfolyók hatására. A hajó négytagú állandó sze­mélyzete mellett még négy­öt kutató váltja egymást az út során. Ezenkívül a nyír­Az idei gazdálkodás főbb feladatait két és fél gépelt oldalon fogalmazták meg a Szeghalmi Állami Gazda­ságban. Ebben 16 millió forintos nyereséget és csaknem 208 millió forintos termelési értéket irányoztak elő. A növénytermesztésben a technológiai fegyelem szigorítá­sára, a termények beltartalmi értékének növelésére, az állattenyésztésben az abrakfelhasználás csökkentésére, a gazdaságos takarmányozásra, a gépesítésben pedig az eszközök jobb kihasználására, az üzembiztonság fokozá­sára, az energiatakarékosságra hívták fel a gazdaság dolgozóinak figyelmét. Hogy miképp sikerül a terveket teljesíteni, azt egy mezőgazdasági üzemben — természeténél fogva — alig­ha lehetne akár csak egy nappal is az év vége előtt megjövendölni. Arany Lász­lót, a szeghalmi gazdaság igazgatóját most — túl az aratáson, közvetlenül az ősziek betakarítása előtt — mégis erre kértem. — A végső eredmény még akármi lehet, mindenesetre ez az év nem sok mindennel kényeztetett bennünket — kezdte az igazgató, majd így folytatta: — Búzánk volt háromezer hektáron, hogy az mit szen­vedett, el sem sorolom, gon­dolom már mindenkinek a könyökén jön ki. Lényeg, hogy a belvíz után 600 hek­tárt tudtunk csak tavaszi árpával felülvetni, a teljesen kipusztult 400 hektárra meg egyházi, debreceni, miskolci, szegedi vízügyi igazgatóság laboratóriuma, a Magyar Tudományos Akadémia sze­gedi biológiai központja, a Haltenyésztési Kutató Intézet szarvasi központja és Kö- JÁL-ok szakemberei is részt vesznek' a szeptember 15-ig tartó munkában. ekéket engedtünk, aztán tisztán tavaszi árpát vetet­tünk. Ki kellett szántanunk egyébként a 400 hektár repcénket is, aminek a he­lyére napraforgó került. így most 1200 hektár napraforgó vágását kezdhették meg a múlt héten kombájnjaink. S ha már a napraforgónál tar­tunk, hadd dicsekedjem leg­alább ezzel az eggyel, tud­niillik a tervezett 17 má­zsával szemben az eddigi mérések szerint legalább 19 mázsát ad hektáranként. — És ez elég is a gazda­ság üdvösségéhez? — Erről sajnos szó sincs, de ez is egy jelentős ténye­ző a növénytermelésben ke­letkezett kiesések ellensú­lyozásában. Ez utóbbira egyébként részletes „hadi­tervet” dolgoztunk ki, hogy úgy mondjam. Arany László egy június 18-án aláírt intézkedési ter­vet tesz elém. Ebből kiderül, hogya károsodott búzatáb­lák másodlagos és pótlóla­gos hasznosítása mellett az asztálytól sokat szenvedett lucernásokat, a gyepeket ön­tözésre jelölték ki. A terve­zettnél még így is kisebb szálastakarmány-termés ki­egészítésénél a tavaszi árpa, és a kétszeres szalmáját hasz­nosították. Túl ezeken, nö­velték a lucernamagtermő területeket is, figyelemmel arra, hogy a Lucemamag- termesztési Rendszer kereté­ben mindig is jelentős árbe­vételekhez juttatta a gazda­ságot ez a növény. — Tízezer hektárnyi szán­tót művelő gazdaságban nem kis szerepe van a növényter­mesztésnek, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ál­lattenyésztés nem tehet sem­mit a veszélybe került terv­teljesítésért — váltott hir­telen gondolatot a Szeghalmi Állami Gazdaság igazgatója, és rögtön hozzá is tette: — Az abrakfelhasználás csökkentésével kezdtük. Er­re még az év elején, április első felében hoztunk hatá­rozatot. Eredményként fél év alatt, a tavalyihoz hasonló időszakot vizsgálva 57 de­káról 44,8 dekagrammra csökkentettük az egy liter tej előállításához szükséges ab­rak mennyiségét. — Ilyen marhákat akár le is lehetne szoktatni az evés­ről, nem? Az igazgató nevetve mond­ja: — Ha ilyen egyszerű len­ne, de nekünk az abrak csökkentésével egy időben gondoskodnunk kellett a fel­etetett takarmány minőségé­nek megtartásáról is. Ezért egész évben törekszünk le­hető legjobb kukoricaszilázs adagolására, kiegészítőként pedig jó minőségű szénáról gondoskodunk. Emellett az sem kis dolog, hogy nemcsak abrakot takarítunk meg, ha­nem többletköltséget is. Ügy értve, hogy elsősorban a vá­sárolt fehérjetakarmányok mennyiségét csökkentjük, il­letve helyettesítjük tömeg­takarmányokkal. Az abrakos hizlalási technológiára épült hízómarha-telepünkön folya­matosan a tömegtakarmány etetésére alapozott techno­lógiára állunk át. S végül még egy: a korábbiaknál jó­val nagyobb súllyal vesszük számba a legelőket, a legel­tetést. A gazdaság intézkedési tervéből azt is megtudhat­juk, hogy a megfelelő válto­zásokat, változtatásokat a bérezés és premizálás rend­jének indokolt módosításai is jó irányba segítik. A munka- és üzemszervezés új megoldásai szintén ezt ser­kentik. — Mindez, értem itt főleg a határozatainkat, vajmi ke­veset jelentene, ha a gazda­ság dolgozói, elsősorban a 19 szocialista brigád tagjai nem tudnák, hogy többről van szó, mint a veszett fej­sze nyelének megmentéséről — állítja meggyőződéssel az igazgató. Szavainak bizony­sága a brigádértekezleten tett felajánlások és pótválla­lások összessége. A munkaversenyben részt vevők egyfelől a tervek tel­jesítését garantálják, illetve azok túlteljesítésére vállal­koztak, de vállalásaik jól öt­vöződnek a gazdaság, a gaz­dálkodás egészét átfogó ta­karékossági tervvel. Az ugyanis elsősorban rajtuk múlik: célhoz vezet-e a má­sodik félévre bevezetett szi­gorú költséggazdálkodás, a bértömeg felhasználását szi­gorító, és a beszerzések kor­látozását elrendelő intézke­dések. Mert ezek mellett és ezekkel együtt is csak a munka intenzitásának nö­velése, a folyamatban levő és induló betakarítási mun­kák gyors, veszteségmentes befejezése, a következő gaz­dasági évet megalapozó teen­dők előírásszerű végrehajtá­sa, a munkaidőalap és a gép­park ésszerű kiaknázása hozhat csak igazi ered­ményt, megoldást. Ez pedig nem a tervektől, határoza­toktól és intézkedésektől függ alapvetően és elsősor­ban, hanem azoktól, akiken mindezek valóra váltása mú­lik. — Mert nincs olyan hely­zet, legyen az veszettnek lát­szó is, amelyen ne lehetne együttes energiával felül­emelkedni — összegezte op­timizmussal beszélgetésünket Arany László igazgató. Kőváry E. Péter Szeghalmi Állami Gazdaság Nincs vesztett helyzet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents