Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

----------------------------------IgHiWfcfcM H unya hétköznapjai Pillantás egy kisközség életébe _J£29^szeptember_I2;j_szerda_ Közösen a közművelődésért Kulturális élet a Gyulai Harisnyagyárban Nagy a sürgés-forgás a Gyulai Harisnyagyár portás­fülkéjénél. Kocsik járnak ki­be, a hangosbemondón egy asszonyt keresnek. Végre el­mondhatom mit akarok: Kardos Istvánnal, a KISZ- bizottság titkárával, Pet- roczki Mihály klubtitkárral és Volent Zoltánnal, a Jókai Művelődési Ház vezetőjével szeretnék találkozni. Zajos udvar, zeg-zugos folyosó, végre a pártirodán vagyok. A KISZ-bizottság titkára — Hogy milyen a fiatalok művelődése itt az üzemben? Hát nem is tudom, hol kezd­jem — mondja csak úgy magának Kardos István, az­tán kis hallgatás után hoz­zámfordul : — Talán a nehezénél. A gondjaink bizonyára másutt is hasonló problémákat okoz­nak: három műszakban dol­gozunk, ráadásul ,a KISZ- tagok — mert én elsősorban velük foglalkozom — 28 szá­zaléka vidéki... Szóval, ne­héz az embereket megmoz­gatni. Azért nem olyan siralmas a helyzet, mint ahogy e be­vezető után hinné ,az ember. Az eredmények legalábbis nem ezt mutatják. Rendezvényeink közül ti. . a legsikerültebb július 1-én volt, amikor tíz megye legjobb diszkósa lépett fel művelődési házunk udvarán. A bevételt — 8000 forintot — a szolidaritási alapr,a fi­zettük be. Öröm volt nézni a fiatalok lelkesedését. Na és a sportnapok! Volt, hogy 60-an, 80-an is összejöttek. Július végén a művelődési házzal közösen egy jól sike­rült majálist rendeztünk. Négyszáz ember jött össze. Mindenki jól érezte magát, azóta már sokan mondták, jövőre is legyen hasonló rendezvény. Ifjúsági klubunk is van, az „Ötök” klubja, de erről inkább Misi tud be­szélni. A klubtitkár Petroczki Mihály eddig csendben figyelt, de mikor átadják neki a szót, mint a vízfolyás, úgy beszél. — Négyszeresen kiváló, kétszeresen aranykoszorús klub vagyunk, s ez sok min­denre kötelez. Régebben na­gyon jól ment minden, aztán volt egy komolyabb vissza­esésünk, amiből talán most sikerül kievickélnünk. Szep­tember közepén nyitunk, és heti két alkalommal jövünk majd össze. Keddenként rö- videbb, kötetlenebb, csütör­tökön pedig komolyabb programmal várjuk a fiata­lokat. A „lányszoba”, mert így hívjuk a klubhelyisé­günket, a lehető legjobban felszerelt. Színes tv, magnó, meg amit akarunk. Kardos István figyel, fész- kelődik, mintha még vala­mire várna, aztán úgy dönt, elmondja maga: — Van most egy tervünk. Meghívjuk a gyulai Körös táncegyüttest és zenekarát egy folklór estre, de úgy, hogy a számokat előbb is­mertessék a lent ülőkkel, így mégis fogalmuk lesz mit látnak, milyen tájegy­ségről valók a lépésmotívu­mok, és így tovább. Azt hi­szem, nem lesz rossz... Emellett persze szeretnénk sok neves embert meghívni magunk közé ... A művelődési ház vezetője Volent Zoltán szívesen ve­szi a fiatalok ötleteit, s mint Kardos István meséli, akár másnapra is kérhetnek programot, „meglesz fiúk!” a válasz. — Legtöbbet az ifjúságért kaptam — kapcsolódik a be­szélgetésbe a művelődési ház vezetője. — Dicséretet is meg letolást is. Szerencsére ez utóbbi ritkán fordult elő. Igaz, elsősorban velük — de nemcsak velük — foglalko­zom. A közművelődési bizottság fél éve működik az üzem­ben. Erről kérdezem. — Kevés művelődési ház mondhatja el magáról, hogy van házvezetősége. Nálunk már régen működik ilyen, s a megalakult közművelődési bizottság delegált tagjai mellett ők is részt vállalnak a közös munkában. Jó ez így. Ősztől együtt, döntjük el majd feladatainkat. A kiscsoportokra a jövőben- is nagyobb hangsúlyt fekte­tünk, hiszen ők a mag, amelyet elvethetünk mások, a többiek között. Klubok és egyebek».. Az üzem művelődési há­zában már nyolc éve mű­ködik, s nem is rosszul, a szocialista brigádklub. A nyugdíjasok közösségébe úgy negyvenen járnak. Most tervezik, hogy komolyabb feladatokkal is megbízzák az idős klubtagokat, amit bi­zonyára szívesen vesznek majd. Frissíteni kell a fiatal műszakiak, közgazdászok klubjának programját is. Na, és emellett ott az „Ötök” klubja. A kismama klub va­lahogy nem megy. Kardos István a kapuig kí­sér, közben még valami eszébe jut. — Nem is beszéltünk róla, pedig a művelődési ház fő­iskolai előkészítőt is szervez a dolgozóknak, a műszaki főiskola könnyűipari szaká­ra. Tavaly hárman felvéte­liztek, eredményesen. S ez nemcsak az ő sikerük, a művelődési házé is... Nagy Ágnes Tovább folytatja a tv a hagyományos nemzeti estek sorozatát: csütörtökön az NDK televíziója mutatko­zik be műsorával a magyar tévénézőknek. A több mint ötórás program átfogó ké­pet kíván nyújtani a baráti ország életéről, tájairól, szo­kásairól, műemlékeiről. Fél hatkor dokumentum­filmmel kezdődik az est: egy thüringiai város színházába kalauzol az „Ismeri Meinin- gent?” című összeállítás. A szász barokk című kisfilm kastélyokba invitálja az ér­deklődőket — régi metszete­ket, festményeket, porcelá­nokat bemutatva, majd ellá­togathatnak az érdeklődők az \ „Hunyát szeretné megis­merni a közművelődés olda­láról? Nem szívesen haszná­lom az ilyen összefoglaló ne­veket, hogy közművelődés. Sokat lehet magyarázni, ta­karózni is ezzel a divatos szóval! Egyébként a haladás a legnehezebben itt mérhető. Szerintem, ha egy ember, akit évekkel ezelőtt nem ér­dekelt, hogyan bajlódik a szomszédja, vagy hová jár­nak a gyerekek iskolába, s most szocialista brigádtag­ként társadalmi munkáért keresi az elnökasszonyt, sze­rintem, ha ilyet tapasztal az ember, az már valami. En­nek az eredőit tessék felku­tatni !” Megfontolásra méltók Haj' du Mátyás, hunyai vb-titkár szavai. Tanácsházi beszélgetések Fiatal község Hunya. 1946- ban lett önálló, s vajon mit lát az 1979-ben erre utazó? Kilométerekkel a községbe érkezés előtt látszik a vízto­rony, magasan a házak felé nyúlva, vízvezeték tehát van. Az utcákon mindenfelé be­tonszalagok kígyóznak, s ez megint csak nem jellemző minden községünkre. AGyo- ma-Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszerboltja, vasműszaki üzlete, kisvendéglője és presszója a leglényegesebb dolgokkal ellátja az embere­ket. A községhez méltón, a tanácselnöknő is a Hunya nevet viseli; Hunya Tiborné. Kedves, közvetlen asszony. Az a fajta, aki iránt a hét­köznapok emberének isme­retlenül is nyomban feltá­mad a bizalma. — Távol vagyunk minden­től, már amennyire 30—40 kilométer távolság. Kondo­ros, Szarvas, Békéscsaba, Mezőberény ennyire van hozzánk, csak az útjaink nem a legjobbak. A 8-as Volán sokat segített nekünk, szeptember 3-tól ugyanis er­re kanyarítja az útját a Szarvasra tartó autóbusz. Békéscsabára is indul jármű korán reggel. Igaz, csak ke­vesen járnak el a községből dolgozni, de vásárolni, szóra­kozni, ügyes-bajos dolgukat intézni sokan utaznak. Még mindig csökken az itt élők száma. Négyszáz ház, több mint 400 család; 1241 a la­kosok száma. Kevés a pén­zünk a beruházásokra, de társadalmi munkával, az anyagiak összehangolásával segítünk magunkon. így bő­vítettük az iskolát, azután napközis konyhát, ebédlőt alakítottunk ki, lassan-lassan épül az egészségházunk is. — Négyszer kapta meg a Kiváló címet a tsz-ünk — veszi át a szót Cserenyecz Mihály, községi és tsz-párt- titkár. — A jó gazdálkodás­sal együtt az emberek gon­dolkodása is sokat fejlődött. Jól dolgozik a két pártalap- szervezetünk. KISZ-titkárt NDK nemzetközileg is jelen­tős vásárvárosába, Lipcsébe. Az esti programot negy­venperces zenés műsor veze­ti be, amely a potsdami Sanssouci kastély nevezetes­ségeit mutatja be, Robert Stolz muzsikájának kíséreté­ben. Kedves figurával ismer­kedhetnek meg a rajzfilm kedvelői: az „Apa” alakja a magyar rajzfilmsorozat Gusz- távját idézi fel a nézőkben. A főműsorban Heinrich Mann „Nehéz élet” című re­gényének „Elcsábíthatok” című filmváltozata kerül a képernyőre. A történet a Weimari Köztársaság utolsó időszakában élő fiatalok tra­gikus sorsáról szól, bűnügyi fordulatokkal illusztrálva. nemrégiben választottak a fiatalok, egy kereskedő kis­lányt. Ügy mondják, mindig jobban ment a KISZ-munka, amikor lányok viselték a tit­kári tisztséget! Bizonyítsanak a fiúk, ha nem így van! Falujárás Hunyán Kis községben nem egysze­rű kimozdítani hazulról az embereket, így mondta Haj­dú Mátyás. Jó programok, jó filmek kellenek a kultúrház- ba és sok-sok szervezés, sze­mélyes rábeszélés. Otthon szeret mindenki üldögélni, tévét nézni, újságot olvasni, ha engedi a háztáji jószág. Háromszáz körül van a tévé­készülékek száma, autóból 76 szaladgál a faluban. Az újságok közül legtöbb a Szabad Föld, sokan forgatják a Nők Lapját, a Képes Új­ságot, a megyei lapot. „Sze­retni kell ezt az államigaz­gatási munkát!” — állítja határozottan a beszélgeté­sünk közben is ügyfelekkel foglalkozó vb-titkár. „Ha a legcsekélyebb lehetőségünk van az emberek gondjainak megoldására, akkor biztos, hogy nem megy el tőlünk senki elégedetlenül!” Iskola, termelőszövetkezet, kultúrház. Kísérnek szíves szóval mindenfelé a tanács vezetői. Jolika, az elnökasz- szony az iskolába irányít elő­ször. Szmóla Ernő igazgató boldogan mutatja az új tan­termeket, a szertárat, a fo­lyosót. Tiszta, tágas, világos itt minden, a gyerekeknek most már „csak” tanulni kell. — Mindenki segített az építésben, megértették az emberek, hogy az iskolán múlik a falu jövője — ma­gyaráz az igazgató. — Hely­beli fiatalokat, házaspárokat biztatunk a tanulásra, a le­telepedésre, hogy legyen ele­gendő pedagógusunk. A ta­nítás főként az alsó tagozat­ban jelentett gondot, a szom­széd községekből jártak át a tanítók. Tavaly a 8. osz­tályban 18 gyerek, végzett, reálisan választottak életpá­lyát. Szakmunkásképzőbe, az egészségügyi szakközépisko­lába, néhányuknak a gimná­ziumba vezetett az útja. Az új esztendőt zökkenő nélkül kezdtük, tankönyvet is kap­tunk elegendőt. Iskolánk 2205 Ady Endre Úttörőcsapa­tának, s a vezető, Tímár Lászlónak sehol nem kellett még szégyenkeznie a gyere­kek szorgalma, tehetsége mi­att. Zádori üléssel tanították az úttörő tűzoltókat, akik a nyáron akkora vázával tér­tek haza Zánkáról, hogy alig bírták; harmadikok lettek az ottani versenyen. A helybeli gazdasági szervek, a tsz, az ÁFÉSZ, a Gyomai Háziipari Szövetkezet helybeli üzeme munkával, pénzzel, a gyere­kek utaztatásával segít ben­nünket. Nyáron például he­tente jártak Gyomára a tsz autóbuszával, úszni tanultak. Hányán lesznek az iskolá­ban néhány esztendő múlva? Dr. Fabó János községi or­vos segíthet a jövőfejtésben. Mint mondja, vannak gyesen néhányan, de kevés gyerek születik. Évente 3-4, legjobb esetben 8—10, pedig a két­csoportos, jól felszerelt óvo­da is várja a jövendő lakóit. A művelődés eredőinél... A tsz-elnök, Farkas Imre, szabadságon van, de a ked­vünkért eljön a központi irodába. Felszusszanni sincs ideje, elborítják az intézni valók, a munkatársak kérdé­sei, közben azért nekünk is megpróbálja bemutatni a tsz-t: — Kevesebb termett az idén mindenből, mint számí­tottuk, de reméljük, hogy veszteségünk nem lesz. A háztájit segítjük igaz, de nem önzetlenül, hiszen sok kis­malac kerül onnan a sertés­telepünkre. A négyszeres ki­válóság gyökerei messzire nyúlnak, a 60—70-es évek erőteljes termelésszerkezet- változtatásaihoz. Mi segítjük az emberek kulturálódását, de még a kirándulásokat is nehezen fogadják el. Menné­nek, mennének, de kire bíz­zák a kisgazdaságot? Három éve, hogy jönnék a fiatalok vissza a tsz-be, szakmunkás­nak. Ez, és a szocialista bri­gádok munkája nagyon biz­tató. ök már a közművelő­dési vetélkedőre is benevez­tek. Szerintem a kultúrához szorosan tartozik a környe­zet fejlődése, otthon fürdő­szoba, szép lakás várja az embereket, itt is zuhanyo­zónk, éttermünk, szociális he­lyiségeink vannak. Mikor az iskola támogatá­sáról kérdezem az elnököt, felnevet: — Megdolgoznak azért a gyerekek már máso­dik éve! Az őszi munkájuk nagy gazdasági hasznot je­lent. Utunk utolsó állomása a kultúrház. Sajnos, a vezető­vel nem találkoztunk, mert a munkája Békéscsabára szó­lította, így csak a helyisége­ket láttuk. Egy színházterem, ez a mozi is, hétköznapok délelőttjén pedig iskolai tor­naterem, egy klubhelyiség televízióval, tágas folyosó, s a nemrégiben bővített könyv­tár. Életükről, szakköreikről igazán csak Tímár Sándomé számolhatna be. Amiről azon­ban a hunyaiak meséltek sé­tánk során, bizonyíték arra, hogyha sikerül összefognia a gazdaságok, a tanács segítsé­gét, a művelődés igényeit legalább részben kielégíte­nie, vagy feltámasztania, elé­gedett népművelő lehet. A közművelődés eredőit ezúttal nem a művelődési házban kerestük, találtuk meg, s ez így helyes. Amit ott láthattunk volna, az már a végeredmény. A művelő­dés alapjai, itt is, mint min­denütt a gazdasági élet fej­lődésében, az emberek gon­dolkodásában rejlenek. Bede Zsóka Tizenhatezer új hallgató az egyetemeken, főiskolákon R ánfr egyetemeinek és főiskolái ik nappali tago­zatán mii egy 16 ezer első­éves hallgató kezdhette meg tanulmányait. Az idei jelent­kezések, felvételik és fel­lebbezések tapasztalatairól nyilatkozott Herman József, az Oktatási Minisztérium műszaki egyetemi és főisko­lai főosztályának vezetője Deregán Gábornak, az MTI munkatársának. — Az idén a továbbtanu­lásra jelentkezők száma és a különböző intézmények közötti megoszlása is meg­közelítően azonos volt a ta­valyival. Megmaradtak, itt- ott nőttek a jelentkezési aránytalanságok is. Változat­lanul a felvehetők többszö­röse nyújtotta be pályázatát a bölcsészkarokra, és azo­kon belül is egyes szakokra, például idegennyelv-szakok- ra, a jogi karokra, az orvos- egyetemekre, egyes közgaz­dasági felsőoktatási intézmé­nyekbe. örvendetes, hogy nőtt a pedagóguspálya von­zása, amit tükröz a tanár- és a tanítóképző főiskolák­ra jelentkezők száma is. Ke­vesebben jelentkeztek a mű­szaki felsőoktatási intézmé­nyekbe, főleg a műszaki fő­iskolákra, és a természettu­dományi karok egyes szakai­ra. Lényegében változatlan a fizikai dolgozók felsőoktatási intézményekben továbbtanu­ló gyermekeinek az aránya, mintegy 45 százalék. A fel­vételi ponthatárok meglehe­tősen nagy szóródást mu­tattak, egyes — népszerű — intézményekbe szinte csak kiemelkedő teljesítménnyel lehetett bejutni, másutt kö­zepes, vagy esetenként gyen­gébb eredmény is elégnek bizonyult. Ez kedvezőtlenül befolyásolta egyes ágazatok szakember-utánpótlásának minőségét. Le kell vonnunk a jelenség tanulságait. Javí­tanunk kell a fiatalok előze­tes tájékoztatását a népgaz­daság szakemberigényéről, a továbbtanulás realitásairól, keresnünk kell azokat az eszközöket, módokat, ame­lyekkel vonzóbbá válhatná­nak a ma még kevéssé nép­szerű, a figyelem hátterébe szorult szakmák. Rendkívül nagy feladat hárul ránk, az iskolákra a fiatalok pálya- irányításában. Az idei körülmények úgy alakultak, hogy — nagy örö­münkre — jó „végeredmény­nyel” zárult augusztus végén a fellebbezések időszaka. Ami a nappali tagozatot il­leti, az Oktatási Miniszté­rium felügyelete aló tartozó felsőoktatási intézményekhez több mint 1300 jelölt felleb­bezett, akit hely hiányában nem vettek fel. Közülük mindössze 2 százalékot uta­sítottunk el: ez azt jelenti, hogy csupán 33 fiatal kéré­sét nem tudtuk teljesíteni. A fellebbezők nagyobb részét felvettük abba az intéz­ménybe, amelybe eredetileg is pályázott: ahol ez — az intézmények helyzetét is te­kintetbe véve — nem volt lehetséges, ott az átirányítás lehetőségeivel éltünk, vagyis az érintettek a választott szakiránynak megfelelő más felsőoktatási intézményben kezdhetik meg tanulmányai­kat. A fellebezések elbírálá­sánál az alapvető szempont természetesen a felvételi vizsga eredménye volt. Ezen túlmenően figyelembe vettük a családi körülményeket, és az esetleges többszöri jelent­kezés tényét. , Nem tudtuk ilyen kedve­zően elbírálni bizonyos in­tézményeknél a másoddiplo­mát megszerezni kívánó szak­emberek fellebbezéseit, vala­mint néhány levelező, illetve esti tagozatra irányuló fel­lebbezést. Csak példaként említem meg, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemre másoddiplo­ma szerzése céljából több mint félezren nyújtották be kérelmüket. Csak kis részük felvételére volt mód- Sokan jelentkeztek például pszicho­lógia kiegészítő szakra, vagy levelező tagozatra. Elisme­résre méltó, ha a már vala­milyen képzettséggel rendel­kező fiatal szakembernek to­vábbra is igénye a tanulás, az újabb diploma megszer­zése, s kérését — nyilván ok­kal — támogatják a munka­helyek is. A felsőoktatási intézmények teherbíró-ké­pessége azonban az igények teljes kielégítését ma nem teszi lehetővé — mondotta befejezésül Herman József. Csütörtökön NDK-est a televízióban A díjnyertes úttörőtűzoltók gyakorlata 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents