Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
V 1979. szeptember 9., vasárnap 1 L^VAY f -------------------------------------------------------------------------------------------------------------H csacsitogattél az űrhajéig Közlekedési játékok kiállítása Gőzös a Mississippiről „Én tudom, mint kisgyerek, csak az boldog, ki játszhat. Én sok játékot ismerek .. József Attila A nemzetközi gyermekév alkalmával nyílt meg a budapesti Közlekedési Múzeum „Közlekedési játékok régen és ma” című kiállítása. A mesék végtelen országújára kalauzol ez a kiállítás, ahol a gyermeki fantázia útra kél az egykoron sárban döccenő postakocsival éppúgy, mint a modern űrhajó száguldásával. A felnőtteknek pedig valóságos közlekedéstörténeti bemutatót jelent a gyűjtemény, amelynek nem egy darabja népművészeti hagyományokat őriz. Látható a kiállításon nehéz paraszt kezek faragta lovacska és csacsifogat éppúgy, mint a falusi gyermekek hajdanvolt kedvenc „járműve”, a gólyaláb, a Budapest—Bécs között közlekedő delizsánsz, az Onedin-fil- mekre emlékeztető vitorláshajó és természetesen az elmaradhatatlan hintaló. A régi, óraműves mozdonyok, hajók közvetlen tő- szomszédságában már megcsodálhatják a látogatók a mai, távirányítható autókat, repülőket, űrhajókat, a rendkívül népszerű matchboxokat és a többi élethű modelleket. A játékokat funkcióik szerint csoportosították, s magyarázó szövegek helyett neves költőktől vett idézetek igazítanak el a játékok világában. A parányi mozdonyok és vasúti kocsik felett például Váci Mihály sorait olvashatjuk: „Gyermekkoromból jönnek [mindig ezek a játékvonatok. Karácsonykor ezekért sírtam : „ilyen vonatot akarok!” A kiállítás azonban nem szorítkozik csupán szemléltetésre. Közvetlen, cselekvő élményt is nyújt a gyermekeknek. A játékteremben a vasúti és autós terepasztalon például hat szerelvény robog egyszerre a kis látogatók legnagyobb örömére, mivel ezeket a járműveket a gyermekek maguk irányíthatják. A játéktárlaton látható a Balaton kicsinyített mása, ahol a vizen a gyermekek maguk készítette papírhajói versenyeznek. Még egy érdekesség: a kiállítás rendezői üresen hagytak egy vitrint, ahol azokat a legkülönbözőbb közlekedési játékokat szeretnék kiállítani, amelyeket a gyerekek saját fantáziájuk alapján fabrikáltak. Közülük a legötletesebbeket jutalmazzák. Így lesznek a kis látogatók maguk is kiállítókká a Közlekedési Múzeumban. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg. Ágh Tihamér A századelő Niki Laudája Kert — háztáji Milyen legyen az etető és az itató? Autó — motor Mikor „csörög” a motor? A hazai benzinkútnál jelenleg háromféle minőségű, 86, 92 és 98 oktánszámú motorbenzin kapható. Az egyes minőségek között a gyakorlati felhasználásnál a különbség a kompressziótűrésben van, amit az oktánszám jelez. A nagy autógyárak konstruktőrei jó ideig az egyre növekvő teljesítményeket a fordulatszám és a sűrítési arány emelésével „préselték ki” a motorokból. Bebizonyosodott ugyanis, hogy minél magasabb a kompresz- szióarány, annál nagyobb a teljesítmény és a gazdaságosság. A sűrítési arányt Bűről 10:l-re növelve az üzemanyagfogyasztás 10 százalékkal, 12:1 arány esetén pedig 18 százalékkal csökken. A kompresszióarány növelésének persze határt szab s' benzin kompressziótűrése (kopogás): a 10:1 arány eléréséhez már körülbelül 100- as oktánszámú benzin szükséges. A benzin oktánszáma kétféleképpen növelhető: adalékolással (ólomalkil) és kémiai eljárással (reformálás). Gyakori a kétféle módszer kombinációja. A 100-as oktánszám eléréséhez mindenképpen adalékolásra van szükség, a benzin oktánszáma ugyanis a reformálás után is legfeljebb 93—95 szokott lenni. Az ismert előnyök ellenére a konstruktőrök ma már kénytelenek megelégedni a 8—8,5:1 sűrítési aránnyal, hogy kevéssé adalékolt, vagy teljesen adalék nélküli benzint használhassunk. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások pontosan megszabják, hogy mennyi ólom, szénmonoxid, elégetlen szén- hidrogén és nitrogénoxid lehet a gépkocsik kipufogógázaiban. Az előírtnál nagyobb oktánszámú benzinnel való járás fölösleges luxus. A nagyobb oktánszámnak ugyanis a kopogással szemben tanúsított ellenálláson kívül semmi más előnye nincsen a motor működése szempontjából. Előfordulhat, hogy egy normálbenzinnel működő motor olykor-olykor „felcsörög”. Ilyenkor a szuperbenzinnel való járatás helyett inkább meg kell vizsgáltatni a gyújtásbeállítást. Lehet ugyanis, hogy csupán a motor nagy előgyújtása okozza a kopogást. Ha viszont nem erről van szó, a robbanótér kokszlerakódása is oka lehet a „csijingelésnek”. A hengerfedél levételével, megtisztításával ez a jelenség könnyen és gyorsan kiküszöbölhető. b. I. Filatélia A Magyar Posta szeptember 15-én hozza forgalomba az 52. bélyegnap elnevezésű, 10 Ft-os bélyegblokkot Rowland Hill, a bélyeg feltalálója halálának 100. évfordulója alkalmából. A blokk több színű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült 280 300 sorszámozott fogazott és 7900 sorszámozott fogazat- lan példányban, Vertei József grafikusművész terve alapján. A blokk kerete okker színű, amelyen fent 52. bélyegnap ’79. szöveg vörös, bal oldalon Rowland Hill portréja, ez alatt pedig 1795 —1879. szöveg vörös, legalul díszítés barna színnel látható. A blokk jobb oldalán az első magyar bélyegtervrajz készítőjének, Than Mórnak portréja látható barna, alatta Than Mór, ez alatt 1828— 1899. szöveg vörös, legalul díszítés barna színnel hélyez- kedik el. A bélyeg fehér alapon, fékete színnel a Than Mór által készített első magyar bélyegtervrajzot mutatja be. A rajz felett „Az első magyar bélyegtervrajz — 1848” szöveg, a rajz alatt jobbra Magyar Posta két Olyan, amelyből a ház körül tartott állatok zavartalanul ehetnek, ihatnak, amelyből nem pocsékolják ki a takarmányt, nem fröcskölik ki a vizet, és amelyben nem szennyeződik az eleség, az ivóvíz. Így lenne összegezhető röviden az etetőkkel, ita- tókkal kapcsolatos kívánalom. Mit tehet az állattartó, hogy a célnak megfelelő etetői, ita- tói legyenek? Beszerezheti, vagy maga készítheti őket, fontos azonban, hogy a szakmai követelményeknek igyekezzen eleget tenni, s ismerje az állat természetét, viselkedését. Figyelembe kell venni például, hogy a sertés és a nyúl hajlamos az etető, itató felborítására, döntésére, azért e két állatfaj egyedeinek nehéz, fémből vagy betonból készült talpas etetőre, vályúra van szükségük. Sertések tartásánál bevált a betonvagy vasvályú, önetető, a nyúltartók is kedvelik a betonból készültet, akik nem, azok könnyebb anyagból készíthetik, de a ketrec rácsához vagy padozatához rögzítik. Az állatok hajlamosak arra, — különösen ha a szükségesnél kevesebb az etetőhely —, hogy beleálljanak az etetőbe, vagy úgy helyezkedjenek, hogy több eleség jusson nekik, mint a többieknek. Ezért minden állat etetőjére osztórácsokat célszerű szerelni, mert így egyetlen állat sem léphet a takarmányba, s nem is foglalhat nagyobb helyet a társainál. Az osztórács — amely lehet fém, fa, baromfi és nyúl esetében vastag drót is — megakadályozza a vályúnál való tülekedést, marakodást, a takarmány kiszórását. Fontos az etetők, itatók magassága. A sertés a vályújából, a szarvasmarha a jászlából körülbelül térdének magasságából fogyaszthassa a takarmányt. A tejesedényt, amelyből a kisborjú tejet, vagy vizet iszik, a marjánál 20—25 centiméterrel alacsonyabban tartsuk vagy rögzítsük, lefelé hajoljon tehát. i hírek sorban, legalul pedig balra 1979, jobbra a tervezőművész neve barna színnel olvasható. Az értékjelzés a rajz alatt balra vörös színnel helyezkedik el. Azok a postahivatalok, amelyeknél első napi bélyegző használata rendszeresítve van, a blokk forgalomba bocsátása napján kötelesek használni. Ugyancsak 15-én rendezik az országos bélyegnapot. A rendezvénysorozat a MABÉ- OSZ székházában lesz. EkArra is vigyázni kell, hogy fejlettségüknek megfelelő formájú, nagyságú etetőből fogyaszthassák takarmányukat az állatok. A kiscsirke, liba és kismalac első etetője lapos tálca lehet, e mellett tanul meg leggyorsabban enni. A négyhetes malacnak, kéthetes csirkének, libának azonban már vályúra van szüksége: az állat fejlettségéhez, a kiadagolandó takarmány mennyiségéhez igazodó nagyságúra. Nem célszerű például a kisborjút tízliteres horganyzott vödörből itatni — fél a fejét beledugni — a 3—4 liter tej itatásához négy—ötliteres műanyag vödör sokkal alkalmasabb. Az etetőket, itatókat nem szabad teljesen megtölteni. Ha tele a vályú moslékkal vagy táppal, sokat kiszór belőle az állat. A teletöltött Hatóból is sokat kifröcskölnek, pedig kerülni kell az itatóhelyek környéke és az alom elnedvesedését. Az etetőket és az itatókat csak kétharmad részig szabad megtölteni. Fontos, hogy etető- és itatóedényből mindig elegendő legyen. Ha kevesebbet használunk, s az állatok nem férnek el egy időben mellette, a gyengébbek, félénkebbek látják kárát, kiszorítják őket az erősebbek. A sok helyen látható egyenlőtelen nagyságú malacokból, csirkékből álló falkák jelzik, hogy bizony szűkösen mérték ki az állattartók az etető- és itatóhelyeket. Nagyon fontos, hogy a rendszeresen takarított itatóba csak emberi fogyasztásra is alkalmas víz kerüljön. A Colit, nitrátot, nitritet, ammóniát, fertőző csírákat tartalmazó víz éppúgy megbetegí- ti az állatokat, mint az embert. A jelenleginél sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az etetők, itatók megválasztására, elhelyezésére, tisztán- és karbantartására, használatára, mert az állatok kielégítő fejlődése, termelése nagy mértékben függ zavartalan táplálkozásuktól, ivóvízhez jutásuktól. Gonda Irén kor adják át a MABÉOSZ vándordíját a filatelista mozgalom, kutató és irodalmi munkában kitűnt közösségeknek, gyűjtőknek. Az ünnepséget követően nyílik meg az országos bélyegkiállítás, amelyen számos érdekességek, különlegességeket tartalmazó gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők. Az első magyar bélyegtervet Kossuth Lajos utasítására Than Mór készítette el, aki a szabadságharc alatt Görgey mellett festő volt. Egyébként a bélyegblokkot itt mutatjuk be. Vas Tibor 52.BÉLYEGNAP79 ki első majjyír MNvgtnvn)« N 'liíRi MAGYAR JL'U'Ft POSTA Játéktárlat (Hauer Lajos felvételei — KS)
