Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
222jL*5£EÍ£!2Íl£LJLiZíiS2!!22E Jugoszlávia A gazdasági élet hirei Sok tízezer turista keresi fel évente a Szovjetunióban, a Petrozavodszktól mintegy 70 kilométerre fekvő Kizsit, ahol az építmények valóságos szabadtéri néprajzi múzeumot alkotnak. A fából készült épületek állagának megőrzésére nagy gondot fordítanak a műemlék- védelmi felügyelőségek Fotó: Bukovinszky István A gépgyártás fejlődése Az első koreai szerszám- gépgyár építését 1951-ben kezdték meg Hujcsonban. Azóta nagyot fejlődött a gépgyártás. A hetvenes évek elején 10 000 szerszámgép készült Koreában egy év alatt Jelenleg a termelés évi 30 000 darab. A gépgyártó ipar termelése 1971—75 között 2,4-szere- sére, a nehézgépeké 2,2-sze- resére, a szerszámgépeké 2,6- szorosára, a mezőgazdasági gépeké pedig 3,6-szorosára nőtt. Ugyanebben az időszakban több mint 70 elektronikus elemeket gyártó üzem épült. Az ország gépszükségletének 98 százalékát ma már a hazai gyárak fedezik. A gépgyártás részesedése az össz-ipari termelésben az ötvenes években 5,1 százalék volt. 1977-ben viszont már 33,7 százalékra emelkedett. Biztató a jövő is. A második hétéves terv előírásai szerint az éves szerszámgéptermelés eléri az 50 000 darabot; a bulldózerek gyártása hatszorosára, az exkavátoroké 3,3- szeresére nő. Ugyanebben az időszakban a koreai traktorgyárak évente 45 000 traktorral látják el a mezőgazdasági üzemeket. Fejlesztik a hajóépítést is: megkezdik az 50 és 100 ezer tonnás teherha- jók építését. (BUDAPEST— KCNA) Sipka-szorosi emlékmű. Itt folyt a legelkeseredettebb csata a törökök és a bolgár felkelőkkel együtt harcoló orosz hadsereg között. A 34 méter magas Szabadság-emlékműnél színpompás ünnepségeket és tűzijátékokat szoktak rendezni Rijeka az Adriai-tenger jelentős kikötője. A nagy forgalmú tengeri kikötőben nemrég készült el a konténerállomás, amely evente 40 000 konténer fogadására, kezelésére alkalmas. A korszerű felszerelések — rako- dóhidak, mozgóliftek — egy műszakban 200 konténert juttatnak el rendeltetési helyükre. * * * Macedónia híres dohány- termesztéséről. Az elmúlt évben az 1977. évinél 25 százalékkal nagyobb mennyiségű — 16,5 ezer tonna — kiváló minőségű dohányt exportáltak erről a vidékről, amelynek az értéke megközelíti az 1,5 milliárd dinárt. Ebben az évben további növekedésre számítanak. Az idei export a tervek szerint 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. (BUDAPRESS — TANJUG) Bulgáriában még a magyarországinál is tovább, négy és fél évszázadig tartott a török uralom. A Balkán-félszigeten előretörő Oszmán Birodalom 1939-ben foglalta el az országot, a teljes függetlenség újbóli elismerésére pedig csak 1878-ban került sor. A hódoltság századai alatt a bolgár nép több alkalommal is felkelésekkel próbálta kivívni szabadságát — ezeket azonban a törökök kegyetlenül elfojtották. A függetlenségi harc végül is Oroszország segítségével győzedelmeskedett — e közös küzdelem alapozta meg a bolgár-szovjet barátságot. A felszabadító háború a bolgár történelem dicső eseményei közé tartozik: erre emlékeztetnek az ország számos pontján emelt emlékművek is. (sz. g.) Pleven városát több hónapos ostrom után vette be Szkobelev orosz tábornok. A harcokban részt vevő doni kozákok hőstetteit idézi ez a bronzkompozíció (Fotó — Szófia-press — KS) Barátaink életéből A kis népek és az iparosítás a Szovjetunióban A Szovjetunióban tovább folytatódik Szibéria széles körű meghódítása, birtokbavétele. Gyárak, üzemek, egész ipari komplexumok, vasutak, műutak épülnek. Ke- let-Szibéria északi tajgai területein és a Távol-Keléten például a 3200 kilométer hosszúságú Bajkál—Amur vasúti fővonal épül. A BAM olyan területeken halad keresztül, amelyeken evenkek, nanájok, ulcsok, nyivhek, nyegidalok, orocsok és ude- gék élnek — összesen mintegy 25 ezren. Fő foglalkozásuk ősidők óta a vadászat, a halászat és a rénszarvastenyésztés. Hogyan hangolják össze a vidék őslakóinak érdekeit e területek iparosításával? Mi változott e kis népek életmódjában a nagy építkezések kezdete óta? A probléma megoldásának útjai A BAM építkezésén még az alapvető munkák megkezdése előtt, szociológusok, közgazdászok, környezetvédelmi szakemberek tanulmányozták a nagy építkezés lehetséges hatásainak következményeit észak kis népeinek életmódjára, hagyományos gazdasági tevékenységükre. A vizsgálatok eredményeként a prpbléma megoldásának két változatát javasolták. Az első változat a BAM nyomvonalának közvetlen szomszédságában fekvő települések áthelyezését (gyakorlatilag új települések építését) javasolta távolabbi helyeken. Azt hinné az ember, hogy az őslakóknak a vasútvonal építésével kapcsolatos veszteségei teljesen megtérülnek: a régi helyett új lakást, jó földet kapnak. Gondos tanulipányozás és a helyi hatóságok képviselőivel folytatott eszmecsere után azonban ezt a változatot elvetették. Ha az őslakosság hagyományos életmódját és foglalkozását fenntartották volna, az ilyen települések az őslakosságot elszigetelték volna a kulturális és a köz- igazgatási központoktól, ami elkerülhetetlenül lelassította volna a szociális és a kulturális fejlődés ütemét. Ezért a helyi hatóságok döntése alapján a második változatot fogadták el: a településeket a régi helyükön hagyták, a hagyományos foglalkozásokat azonban korszerűsítették. A lakosság többsége — körkérdés alapján — e javaslat mellett foglalt állást. Ma a vadászokat és a rénszarvastenyésztőket helikopterek és terepjárók szállítják az állandó jellegű, speciálisan berendezett termelőbázisokra és támaszpontokra, ahol minden feltételt megteremtettek a normális élethez. Két-háröm hetenként visszatérnek a családjukhoz, s a tajgában új csoportok váltják fel őket. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy levetkőzzék a vadászok és a rénszarvastenyésztők évszázados örökségét, a nomád életmódot, amikor — gyakran családjukkal együtt — a jószággal vándoroltak egyik legeltetőhelyről a másikra. Ennek eredményeképpen a tajgai foglalkozások a fiatalok egy részénél új vonzerőt nyertek. A felső osztályos tanulók 18 százaléka nem véletlenül határozta el, hogy életét a vadászatnak és a rén- szarvastenyésztésnék szenteli. A hagyományos ágazatok további fejlődésének nagyszerű távlatai vannak. A szakemberek véleménye szerint a BAM övezetében a takarmánybázis lehetővé teszi, hogy a rénszarvasállományt öt-hatszorosára növeljék, és a vasúti fővonal közelében fekvő települések lakosságának jelentős részét helyi termelésű értékes hússal lássák el. Az építkezési munkák befejeződésével, miként azt a gyakorlat mutatja, a vadállatok visszatérnek korábbi helyükre. Ha valaki ma a mindössze egy éve üzembe helyezett, 180 kilométer hosz- szúságú BAM—Tinda szárnyvonalon utazik, a vasúti kocsi ablakából jávor- szarvasokat, nemes szarvasokat, őzeket láthat. A vasúti sínek mellett cobolyok és más értékes prémes állat nyomaival találkozhat. És nincs már messze az idő, amikor itt újra fel lehet újítani a vadászatot. Fel lehet-e cserélni a régi foglalkozásokat? Természetes, hogy az övezet ipari fejlődése, nevezetesen a BAM építése más vonatkozásban is hatást gyakorol az őslakosság életére. A BAM övezetében végzett Szociológiai felmérések adatai szerint az őslakosság fele, különösen a 18 és 30 év közötti fiatalok, jövőjüket az apák és nagyapák hagyományos foglalkozásának a megváltoztatásával kapcsolják össze. Nem kizárt dolog, hogy az építkezés befejezése után ismét visszatérnek a szülőfalujukba, ahol gépkezelőkre, építőkre éppen olyan szükség van, mint rénszarvastenyésztőkre és vadászokra. A termelés nem hagyományos ágainak az elsajátításával új szakmák jelennek meg a szovhozokban is. Így például mindenfelé épültek és épülnek prémállattenyésztő telepek, ahova szívesen mennek dolgozni a nők. A Zarja (Hajnal) szovhozban például tejfeldolgozó komplexum épül, amelynek termékeit a BAM „fővárosába”, Tindába szállítják majd. Ez annyit jelent, hogy az evenk falvaknak saját állatorvosra, zootechnikusra, az állattenyésztő telepeket üzemeltető és kiszolgáló szakemberekre van szükségük. Megváltozik az őslakosság mindennapi élete is. Az utóbbi két évben a kis településen, Uszty-Njukzsá- ban például minden negyedik család új lakásba költözött. A prémállattenyésztő telepeken kereskedelmi komplexum, szolgáltatókombinát, sportcsarnok épült. A legelső objektumok között adták át a televíziós reléállomást, amellyel közvetlenül lehet venni a moszkvai televízió műsorát. Vlagyimir Dolgodvorov APN — KS A tárgyalóteremből dorovot pedig 5 évi szabadságvesztésre ítélte. Két évre szóló börtönbüntetést kapott R. P. Voronkova azért, mert állami tulajdonból bűncselekménnyel megszerzett javakat akart értékesíteni. A bíróság megállapította: noha ez az asszony korábban nem ígérte meg a közreműködést, ám a bizonyítékok két- ségbevonhatatlanul mégis alátámasztották, ő vállalta a lopott kabátok eladását. R. P. Voronkova konokul tagadott, de ez nem segített rajta, mert életmódja ugyanúgy ellene szólt. „Megrögzött alkoholista, és így kötelező részére az elvonókúra” — állapította meg ítéletében a bíróság. S mivel a 25 éves A. B. Voronkov már harmadszor kerül életében a vádlottak padjára, ebben sok szempontból az anyja is hibás. Voronkovék családjában a mikroklíma — enyhén szólva — szemlátomást egészségtelen volt. A népbíróság külön végzést hozott R. P. Voronkova lányának, E. B. Fjodorovná- nak, a „Clara Zetkin” központi konfekciós üzem dolgozójának bűnvádi felelősségéről is. ö tudott arról, hogy komoly bűncselekményre készülődnek, mégsem tett az ellen semmit, hogy megakadályozza az elkövetést. A. B. Voronkovék, valamint társaik ellen lefolytatott bírói eljárás szintén bebizonyította: a ruhaipari vállalat helyiségeiben meg kell szigorítani az értékek őrzését. (A. Alekszandrin — Penzenszkaja Pravda) Emlékművek Bulgáriában KNDK Voronkovék lakásában az evést rendszerint nagy ivá- szat követte. T. N. Szevalc- kova, az egyik konfekciós üzem munkásnője elújságolta: — Férfibundákat kezdtek varmi nálunk a gyárban. Divatosak. Kiváló minőségűek és sokba kerülnek ... A. B. Voronkov, miután meghallgatta vendégét, érdeklődést tanúsított e dolog iránt, de nem szólt egy szót sem. Ám ugyanazon az éjszakán nővére férjével, K. H. Fjodorowal együtt feltörte a zárat, behatolt a gyár műhelyébe, ahol a kész termékeket raktározták, majd a vállfákról leakasztott tíz szőrmebundát. Másnap reggel ettől a vállalattól a „Penzmas” üzem portáján zsákkal a kezében megjelent egy idősebb asz- szony; R. P. Voronkova, Alekszej anyja. — Mit cipel? — érdeklődött a kapus. — Lélekmelegítőket cserére — jött a válasz. — Elkoptak !... De a zsákban nem régi kötött mellények voltak, hanem két bunda, amelyeket Voronkova hiába próbált fele áron eladni munkatársainak. A bűnösök nem sokáig maradtak szabadlábon. Nos, íme a törvényes eljárás végeredménye: Penza Lenin-kerüle- tének népbírósága A. B. Vo- ronkovot 9 évi, K. N. FjoBűntársak
