Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
1979. szeptember 9-, vasárnap o minimagazin Joanovics János Cserna István Az első munkahelyen az esztergályos, az agrármérnök Példa nincs, de példává válhat Korábban hírt adtunk róla, hogy a KISZ gyulai járási bizottsága egy hete konferenciára hívta össze a járás 11 termelőszövetkezetében dolgozó agrárértelmiségi fiatalokat. Az összejövetel célja az volt, hogy megismerve egymás munkáját, létrehozzák a Járási Fiatalok Agrárértelmiségi Tanácsát, s ennek működésével fokozzák a fiatalok közéleti tevékenységét. Csépi Lajos, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának munkatársa, az agrárértelmiség felelőse, előadásában részletesen elemezte a fiatal szakemberek országos helyzetét. Elmondta, hogy a falun élő és dolgozó, agráregyetemet vagy főiskolát végzett fiatalokra nemcsak a termelésben, hanem a lakóhely közéletében is nagy szükség van. Helyzetük éppen a szűk lakóhelyi közösség miatt nehezebb, mint a városon élőké, örvendetesen emelkedett az utóbbi években a felsőfokú képzettségű mezőgazdasági dolgozók száma, tavaly az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok 31 százaléka helyezkedett el a mezőgazdaságban. Anyagi helyzetük kedvező, munkába állásuk harmadik évében átlagosan 4600 forint havi jövedelemre tesznek szert, lakáshelyzetük nagyrészt megoldott. Torma József, az MSZMP gyulai járási bizottságának munkatársa a járás mező- gazdaságának szerkezetéről beszélt. Mint mondotta, a járás növénytermesztési szerkezete jó, az állattenyésztést a célirányos terveknek, az adottságoknak megfelelően kell továbbfejleszteni. A járás szövetkezeteinek adottsága, helyzete rosszabb az országosnál, ezért különös gondot kell fordítani a szakemberek megtartására, a szövetkezeti ösztöndíjasok számának emelésére. A tájékoztatók után a résztvevők megválasztották a Járási Fiatalok Agrárértelmiségi Tanácsát, amely 11 taggal kezdte el működését. A jelenlegi formában egy évig dolgozik majd, elméleti és gyakorlati segítséget ad a járásban dolgozó 52 fiatal szakembernek. Elnöke Rendes Sándor, a sarkadi Lenin Tsz főállattenyésztője lett. A tapasztalacserék mellett felveszik a kapcsolatot a tanács tagjai a járás'szövetkezeteivel, társadalmi szerveivel, ellenőrző, értékelő tevékenységet is végeznek a szövetkezetek KlSZ-alapszerve- zetei fölött. Nagy jelentősége van a megalakult tanácsnak, hiszen a közéleti aktivitás növelésén túl érdekvédelmi feladatokat is ellát majd. És hogy mi mindent, arra az elkövetkező évben az értékelő megbeszélésen derül majd fény. Mindez azért van így^ mert a megyében ez az első ilyen jellegű szervezet. Nincs még példa hasonló működésére, meg kell tehát küzdenie a kezdet nehézségeivel. S hogy szükség van rá, azt jól bizonyítják az ország más megyéjében működő hasonló tanácsok. Remélhetőleg működése segít azon a kedvezőtlen tényen is, hogy a fiatal agrárdiplomások gyakran változtatnak munkahelyet, segít a vezetők és fiatalok kapcsolatának javításában, a beilleszkedés nehézségein. Most még csak kezdeményezés, amely remélhetőleg más járás számára is példává válhat. M. Szabó Zsuzsa Amikor szeptember 3-án megszólalt az évkezdést csalhatatlanul jelző csengő, az elmúlt tanévben végzettek közül sokan túl voltak már a beilleszkedés nehézségein. Az első munkahely reménykedések, csalódások, sikerek színhelye is. Sokan csak nehezen szokják meg az iskolák világától eltérő új körülményeket, tartózkodóak, bizonytalanok. A beilleszkedés nehézségeiről, új munkahelyükön szerzett első benyomásukról kérdeztünk meg két fiatalt. Cserna István szakmunkás a Békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző Intézetben tanult a Csepel Autó szeghalmi gyárának ösztöndíjasaként. Mint esztergályos ismerkedik szakmája fogásaival. — Az iskolában lezsereb- bek lehettünk. Ott minden más volt — kezdi a beszélgetést. — De most már pénzért dolgozunk. A szakmunkásképzőben több idő jutott sportolásra. Ejtőernyős voltam, atletizáltam. Itt egyelőre le kell mondani erről. Nem a munkahely az oka ennek elsősorban, ősztől levelezőn gimnáziumba járok, ehhez sok idő kell — mondja, aztán elhallgat. — Az itteni sikerélmények mások, keményebben kell értük megdolgozni — folytatja kis idő után. — A három műszakot csak nehezen lehet megszokni. Az első éjÉvek óta hagyományosan augusztus utolsó két hetében táboroznak Zánkán a közlekedési úttörők. Az idén összesen 480 gyerek vett részt az augusztus 18—31-ig megrendezett programban. Egy-egy csoportban 100 pajtás, köztük Pest, Zala és Békés megyei gyerekek ismerkedhettek a KRESZ útvesztőivel és sajátíthatták el szakmai ismereteket. Igen érdekes programban volt részük, hiszen megtekinthették a zádorvári romokat, vitorláztak, hajókiránduláson vettek részt. Érdekes volt a gyalogtúra is, legnagyobb sikert azonban a kerékpártúra aratott a gyerekek körében. Délután megtekinthették a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsorát, majd részt vehettek közös játékokban, melyek kapcsolódtak a napköziben elsajátított ismeretekhez. A legnagyobb jutalom az volt, amikor a négy csapat úttörői házi, megyei közleszakák végtelenül hosszúnak, unalmasnak tűnnek. Nemegyszer fogtam magam, és sétáltam egyet a friss levegőn. Szerencsére az idősebbek sokat segítenek, megér- tőek. Ügy érzem, mindent megtettek, hogy könnyebben illeszkedjünk be. A gyár az idén tíz kezdő szakmunkást vett fel. Fizetésüket hat hónapig nem teszik függővé a teljesítménytől. A hat hónap azonban gyorsan eltelik. Figyelni és eltanulni a régebbi szakmunkások mozdulatait — most ez a legfontosabb feladatuk. — Az első munkadarabokat volt a legnehezebb elkészíteni, de ezen is túlvagyunk már. Egyszer-egy- szer sikerült elérnem az idősebbek teljesítményét, igaz akkor is csak az egyszerűbb alkatrészek gyártásánál. Sok időt vesz el még a mérés. A mi szemünk megközelítően sem tudja úgy érzékelni a méreteket, mint az idősebb szakmunkásoké. Igyekszem, mert kell a pénz. Otthon hatan vagyunk testvérek — vált témát. — A keresetemet egyelőre haza adom a szüleimnek. ők öten fiatalabbak nálam, még mindannyian tanulnak. Az idősebb húgom kötőszakmunkás, az öcsém esztergályos lesz. Ügy, mint én, ő is a 611-es szakmunkásképzőbe jár. A munka és a tanulás mellett más területeken is helyt akar majd állni. Az iskolában ifjúgárdista szakaszpa- rancsnok-helyettes volt, a gyárban tagja akar maradni kedési szemlét rendeztek, ahol az ügyességi és szabályossági verseny mellett KRESZ-játékok is szerepeltek. Ezután a csapatokból öt-öt úttörő a tábor versenyében vett részt, amelyet a 17-es csapat nyert meg. Ebben a csapatban 4 Békés megyei úttörő: Fleischmann Enikő, Vermes Gábor, Kálmán Attila, Nagy Béla és a Pest megyei Poják Gabriella versenyzett. A sikeres szereplésért megkapták az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács vándorkupáját. Az 5—8. osztályos tanulók részt vettek a X. Üttöcő Gárda-szemlében, és volt egy egész napos közlekedési és belügyi bemutató is. A kéthetes, színvonalas program egyetlen egy szempontból nem sikerült megfelelően, az pedig az időjárás. Ugyanis ekkorra már eléggé lehűlt a Balaton, a nap nem sütött elég melegen, s a két hét alatt alig kétszer fürödhettek a gyerekek a Balatonban. az Ifjú Gárdának. Még a szakmunkásképző intézetben vették fel párttagnak. — Szeretem a munkámat — mondja még. — De az, hogyan sikerül beilleszkedni a közösségbe, rajtunk is múlik. * Joanovics János július elejétől dolgozik a tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezetben. Agrármérnök. Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen tanult. — Választhattam volna más munkahelyet is, de minden ideköt. A szüleim itt élnek, elkél a segítség nekik is — magyarázza. — Ha minden jól megy, a gyakorlati idő letelte után ágazatvezető leszek. így szól a megállapodás, amelyet a tsz-szel kötöttem. Ül a széken, és töpreng, mit' is mondjon, hol kezdje. Az összehasonlítás nem könnyű, de azt mégiscsak tudja az ember, hogy jobb, vagy rosszabb a helyzete, mint volt... — Hát, nem így képzeltem. Azt hittem, sokat tudok, vagy ha már elfelejtettem valamit, megvannak a jegyzeteim, utánanézek a dolgoknak. De nem. Nem egyszer olyan érzésem támad, az egyetemen egészen mást tanítottak, mint ami az élet. Ott kiragadva elemeztünk, tanultunk, itt meg mindent összefüggéseiben kell látni, így kell megtanulnunk dönteni. Apropó, a döntés. Az is új számunkra, mert már látom, az iskolában egészen jelentéktelen dolgok felett kellett ítéletet mondani. Itt pedig egy döntésen százezer, sőt millió forintok is múlhatnak. Hát ez a különbség. Más is van persze még, ami sehogyan sem fér a fejembe. Miért nem tanítják az egyetemen, hogyan kell vezetni, emberekkel bánni? Még szerencse, hogy itt ismernek, mindenki segíteni akar, vezetők és beosztottak egyaránt. Feleslegesen nem kötekedek. Igaz, én sem ijedek meg a munkától. Egyszer beálltam zsákolni, láttam, hogy az embereknek tetszik a dolog. Az ilyen apróságokon is sok múlik. Talán a sok küszködés is az oka, hogy kezdem megkedvelni azt, amit csinálnom kell. A döntések persze egyelőre nem önállóan születnek. Egy-két jegyzetet is elő kellett vennem, de úgy gondolom, az végül is nem szégyen — mondja befejezésül. Kepenyes János KISZ-es kapcsolatok Csaknem másfél éve, hogy a békésszentandrási szőnyeg- szövő KISZ-szervezete kapcsolatot alakított ki a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat KISZ-eseivel, majcl a kondorosi Egyesült Mgtsz üzemi KISZ-bizottságának KISZ-eseivel. Nemrég a kon- dorosiak közös versenyen vettek részt a békésszent- andrásiakkal, egy hónappal később pedig a budapesti KISZ-esekkel rendeztek közös kirándulást. A budapesti kirándulásra KISZ-en kívüli fiatalokat is meghívtak. Augusztus végén a kon- dorosiak csaknem negyvenen látogattak el a békésszentandrási szőnyegszövőbe. A délutáni program első részében megismerkedtek az igen érdekes perzsa- és torontáli szövéssel. Néhányan megpróbálták a szövést, de egyikük sem vállalkozott vona erre a munkára. Ezután a duzzasztónál tettek látogatást, majd közös vacsorán cserélték ki tapasztalataikat. A kis „cirkuszhercegnő” Nemrég vendégszerepeit megyénkben a Szófia Nagycirkusz. Sokan megnéztük műsorát, s bizonyára mindannyian emlékszünk arra a csöppnyi kis lányra, akinek mozdulatait féltőén, rettegve figyeltük, a szédítő magasban. Felkerestük hát, s elbeszélgettünk vele. * Mindössze tíz éves, aprócska szófiai kislány Anni Dimitrova Bicsova. Nagy barna szemeivel csodálkozva tekint a különös világra, amely körülveszi. Vagy csak számunkra, kívülállók számára ilyen különös ez a világ? Bizonyára, hiszen ő legalább olyan biztonsággal huppan bele a porondon a három ember magasságban rá váró székbe, mint ahogyan most leül lakókocsija ágyára. Kora délután van, süt a nap, ám ő nem a játszótéren hancúrozik vagy a strandon lubickol, mint kortársai, hanem csendben öl- töget: a gobelinezés a kedvenc szórakozása. Délelőtt már megtanulta a mára kijelölt anyagot, van tehát úgy három órája. Mert Anni nem jár iskolába, hanem a turnék alatt — ha van ideje — készül, hogy a rövid otthoni pihenő alatt letegye vizsgáit, s nem is akárhogyan... A magasban Fotó: Gál Edit Anni szeret gobelinezni Magyarul nem beszél, így a Szófia Cirkusz művészeti vezetője, Szedoj, a bohóc segítségével értjük meg egymást. Vele és a Petrovics- csoport vezetőjével, Todor Petrowal, aki szeretettel beszél kis tanítványáról. — Szülei a Bolgár Állami Cirkusznál dolgoznak, mint technikai alkalmazottak. Az egyik előadás után a dolgozók gyerekei birtokukba vették a porondot, így a hintánkat is. Anni mozgása, s az akarat, mellyel már az égig hajtotta volna magát, figyelemre méltó volt. Akkor azt mondtam: ebből a kislányból artista lesz. Jó két éve tanulunk együtt. Gyorsan, s pontosan elsajátít mindent, csak így juthatott idáig. Nehéz élet az övé, most még van egy kis idő fél 4- ig, de lassan készülődnie, öltözködnie kell az előadáshoz. Aztán este még egy fel-, lépés, s amikor mi a zajos, csillogó élményektől elfáradva, hazafelé bandukolunk, ő ismét magasba lendül ... Előadások után, este még legalább két órát gyakorol. — Ilyenkor nincs olyan meleg, tisztább ,a levegő és azok mellett a fények mellett gyakorolunk mint amelyek mellett a közönség elé lépünk — mondja Todor Petrov. Anninak csak egy játékja van, igaz ez a lehető legizgalmasabb, a manézs. Ám ez olyan játék, amely centimétereken, pillanatokon áll vagy bukik. Mégis megéri a kockázatot, hiszen a nyeremény a legnagyobb, melyet egy ilyen kis ember kaphat: . a siker. S ez soha nem marad el, ha kilép a porondra. — A szüleim? Kint turnéznak Görögországban. Én Jugoszláviában, Romániában jártam, s most itt Magyarországon vendégszerepelünk még két hónapig. Aztán hazamegyünk, kicsit megint együtt lesz a család... Most egy picit elmereng, talán otthon jár gondolatban, ám a szomszédos lakókocsiban torkát köszörüli egy szakszofon, s valahol messze fenn az oroszlán. A jól ismert hangok visszarántják a valóságba, lassan előveszi flitterektől csillogó ruhácskáját: a kis „cirkuszhercegnő” ismét szereplésre készül. Nagy Ágnes Emlékezetes két hét Zánkán
