Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

1979. szeptember 7., péntek £\C1 Tanácskoztak a lapterjesztők n COOPTOURIST őszi-téli Értekezlet Pesten A tanácskozást dr. Árpási Zoltán, a Lapkiadó Vállalat me­gyei igazgatója nyitotta meg Fotó: Martin Gábor Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a Sajtóházban 10 óra­kor kezdődött az az értekez­let, ahol a postahivatalok és a hírlapíelelősök a Népsza­badság terjesztéséről tanács­koztak. A 45 meghívott ven­dég érdeklődéssel hallgatta dr. Árpási Zoltán, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójának bevezetőjét, aki elmondta, hogy szeptem­ber 15 -ével új Népszabad­ság szervezési akciót indíta­nak a Hírlapkiadó Vállalat­tal közösen. Beszélt a lap előfizetési lemondásának okáról is, valamint arról, hogy milyen módon kívánják megszerezni az előfizetők visszaszerzését. Tájékoztató­jában szólt arról is, hogy az elkövetkezendő időben Oros­házán, Szarvason, Békéscsa­bán és Gyulán diákok is ter­jesztik a lapot. A vitaindító után Szántó István, a megyei hírlaposz­tály vezetője a terjesztés megvalósításáról beszélt. Az értekezleten részt vett dr. Mezei István, a Hírlapkiadó Vállalat értékesítési osztály- vezetője, Szőnyi Elemér, a HKV instruktora, a Szegedi Postaigazgatóság részéről dr. Lénárd László igazgatóhe­lyettes, valamint dr. Bán Fe- rencné, a Szegedi Postaigaz­gatóság hírlaposztályának ve­zetője. A meghívott posta­hivatal-vezetők és hírlapfe­lelősök több javaslatot tettek a lap terjesztésére. programjai Árkedvezményes üdülés Szocsiban, 13 napos vietnami utazás, vásárlátogatási prog­ramok szerepelnek a COOP­TOURIST most elkészült őszi-téli programjában. A legérdekesebbek közé tarto­zik a düsseldorfi munkavé­delmi kiállítás, illetve a Len­gyelországba, a Polski Fiat gyárba, valamint a zágrábi nemzetközi vásárra és a poz- nani vásárra szervezett uta­zás. A városlátogatási prog­ramok között szerepel az öt­napos moszkvai és leningrá- di utazás, valamint a hatna­pos kijevi út. A november 7-i ünnepségekre külön re­pülőgéppel 250-en utazhat­nak Leningrádba. A külön­leges ajánlatok között szere­pel a 13 napos vietnami kör­utazás és a háromnapos kü­lön repülőgépes isztambuli társasutazás. Több helyre indítanak cso­portokat az év utolsó napja­in. így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszlá­viában, Lengyelországban, az NDK-ban és Ausztriában bú­csúztathatják majd az óévet a magyar turisták a COOP­TOURIST szervezésében. Ok­tóber és február között kom­binált utazások színesítik a kínálatot, ennek megfelelően szófiai—szaloniki, illetve po­zsonyi—bécsi utazásra indul­hatnak az érdeklődők. Próbaadás Szentesről Lapunkban többször hírt adtunk arról, hogy ez évben felépül Szentesen az új tv­adó, amely lehetővé teszi a Dél-Alföld megyéiben a 2-es műsor vételét. A 20 kilowat- tos berendezés a 23-as csa­tornán szeptember 3-án kezd­te a próbasugárzást. A pró­baüzem idején előfordulhat­nak kisebb, nagyobb műsza­ki hibák. A szakemberek fo­lyamatosan megszüntetik ezeket, pontosan felmérik az adókörzet nagyságát, és a rendes adás idejéről tájékoz­tatják a lakosságot. A nagy- és a kiskereske­delem jól felkészült a vár­ható élénkebb forgalomra. Fekete-fehér és színes ké­szülékek, nagy és kisebb tér­erősségű antennák, kábelek egyaránt kaphatók az üzle­tekben. A GÉLKA szakem­berei továbbra is a lakosság rendelkezésére állnak: hí­vásra házhoz mennek, fel­szerelik, beállítják az anten­nát. Az IKV és a lakásszö­vetkezet kezelésében levő központi antennákat termé­szetesen ezek a szervek állít­ják át a 2-es műsorra. Ami a régebbi, 12 csator­nás készülékeket illeti, az ehhez szükséges konvertert egyelőre nem lehet beszerez­ni a kereskedelemben. A GELKA és az ORION gyár együttműködéseképpen azon­ban nemsokára megkezdik a sorozatgyártást, s a szervizek folyamatosan vállalják ezek átállítását a második műsor­ra^ n munkásbrigádok művelődéséről Tegnap, szeptember 6-án délelőtt Békéscsabán a Me­gyei Művelődési Központban gyűltek össze a megye mű­velődési házainak igazgatói, előadói és a munkahelyi szer­vezők. A megbeszélés napirendi pontjait Pap István, a mű­velődési központ igazgatója ismertette, majd Galambos- né Varjú Blanka, a művelő­dési központ munkatársa a megye munkásbrigádjai köz- művelődési mozgalmának el­múlt évi tapasztalatairól, s az 1979/80-as évi feladatokról számolt be. Beszélt többek között arról, hogy a politikai témakörben a szaktanács- adók továbbképzését javíta­ni kell. Szépirodalom téma­körben eddig a kötetek meg­vásárlásában voltak nehézsé­gek. Most, a Körkép ’79 című kötetből kell készülniük a versenyzőknek, amelyből az idén ezer példány vár meg­rendelőre a medgyesegyházi könyvesboltban. Az édes anyanyelvűnk témakörben az idén az Élet és Tudomány cí­mű hetilap nyelvhelyességi feladatait kell beküldeniük a brigádoknak, s ugyancsak ez a lap indít > olyan sorozato­kat, melyek a Világunk té­maköreinek feldolgozásához adnak majd segítséget.. Mind­ezek mellett a korábbi évek­ben bevált zene, színház és film témakörökből készülhet­nek a mozgalom résztvevői. A választható filmeket a Békés megyei Moziüzemi Vállalat az idén megrendelésre hely­ben levetíti. N. Ä. Rizstermesztési és növényvédelmi bemutaté Csárdaszálláson Tegnap, szeptember 6-án országos rizstermesztési és növényvédelmi tanácskozás­nak, illetve bemutatónak adott otthont a csárdaszállá­si Petőfi Tsz, amely az utób­bi esztendőkben igen rangos helyet vívott ki magának a rizstermesztő gazdaságok so­rában. A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a MAE Békés megyei Szervezete, a KITE, valamint a Békés me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás közös ren­dezésében megtartott tanács­kozáson a rizstermesztés helyzetéről, a továbbfejlesz­tés lehetőségeiről dr. Szakái György, a KITE ágazatveze­tője tájékoztatta a jelenle­vőket, a rizs növényvédel­mének időszerű kérdéseiről és a vegyszeres gyomirtás lehetőségeiről Kovács Vik­tor, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának igazgatója, majd dr. Kádár Aurél, a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Főosz­tályának munkatársa be­szélt előadásában. Schupké- gel Sándor, a csárdaszállási tsz elnöke pedig a közös gaz­daságban folyó rizsfaj tafenn- tartó munkák és fajtakísér­letek eredményeit ismertette, amelyeket a tanácskozást követő bemutatón tekinthet­tek meg a résztvevők. Fotó: Veress Erzsi Korszerűbb lett a kevermesi iskola Kevermesen öt épületben működik az általános isko­la. A központi épületet idén nyáron korszerűsítették egy­millió 300 ezer forint érték­ben. A felújítási hitelkeretet a falak alászigetelésére, a nyílászárók és a padozat cse­réjére, valamint a víz beve­zetésére költötték. Most ke­rülhetett végre vízcsap a ké­miai előadóba is. Az iskola- épület kívül-belül új kön­tösbe öltözött. De szükség is volt rá, hiszen nagyon el­hanyagolt, korszerűtlen ál­lapotban volt. Az öt épület­ből hasonló felújításra len­ne szükség a község első is­kolaépületében is, amely lassan 150 éves lesz. A 15 tanteremre pedig egyre na­gyobb szükség van, hiszen Kevermesen is nőtt az álta­lános iskolás korú gyerme­kek száma. Most 380 gyerek jár iskolába Kevermesen. A jelentős állami támogatás mellett a helyi Lenin Terme­lőszövetkezet, a PATEX ke­vermesi üzemegysége, a szü­lők, a tanárok és gyerekek is jelentős, mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a központi épület felújításához. Most már az osztálytermek és a falak díszítése maradt csak hátra. Kötelező a borravaló? Az egyik ismerősöm felháborodva mesélte el a követ­kező történetet. Családjával hosszú évek óta utazik busz- szal Békéscsabáról Békésre. Augusztus 27-én, a Füzes- gyarmatra délután két órakor induló buszra szálltak fel, ahol ismerősöm két egész és kislányának egy fél jegyet kért. Bár tudta pontosan, gyakorlott utazó lévén, hogy a három jegy mennyibe kerül, mégis udvariasan megkér­dezte a kalauztól: mennyivel tartozik? Legnagyobb meg­lepetésére a szokásos 13 forint 70 fillér helyett, 15 forin­tot kértek tőle. Nem akart hinni a fülének, mert azon már rég nem csodálkoznak az utasok, ha az 5 forint 60 filléres menetjegyből a 40 fillért nem kapják vissza. De az, hogy ezt a hallgatólagosan már elismert filléres bor­ravalót a kalauz még meg is toldja egy forinttal, ez már fölháborította. Mert az egészben, mondta,. nem az egy forint értéke a lényeg. Hanem az eljárás, a gondolkodás- mód. Elismeri, hogy emelkedtek az árak, de nemcsak a kalauz, hanem az utas számára is. Most már mindenki­nek jobban oda kell figyelnie, hova, mire mennek el akár a fillérek is. 0 pedig a bérkiegészítésnek ezt a meg­lehetősen önkényes formáját sehogyan sem szereti. S hogy miért tette mégis? Egyszerű. Meglepetésében még tiltakozni sem tudott. B. S. E. Ö egjött a telexértesí­tés, hogy másnap három osztályveze­tő jelenjék meg a vállalati központban, fontos megbe­szélésen. Az érintettek, le­gyen bármi más lényeges dolguk, félretehetik azt, s vághatnak neki az útnak hajnalok hajnalán, lévén a központ a fővárosban, ők meg onnét kétszáz kilomé­terre! Persze, a vállalati mű­ködésnek ilyesfajta vonásai is természetesek, mi több, szükségesek, ha ... Ha a meg­beszélés valóban fontos té­mát ölel fel, ha nélkülözhe­tetlen a személyes jelenlét, ha ráadásul a három ember jelenléte elengedhetetlen. Saj­nos, a szóban forgó értekez­leten — ahol a' vállalat hat gyárát tizennyolc fő képvi­selte, s a központot majd­nem ugyanennyien — rövid fél óra alatt .kiderült: fölös­legesen szólt a gyülekezőt hirdető trombita. Az előadó tudniillik azt tudatta a meg­jelentekkel, hogy ha majd lesz elektronikus kisszámító- gépe a vállalatnak — mos­tani állapot: megrendelték —, akkor miként „viszik gép­re” az anyagnyilvántartást, de csak úgy, ha a gyárak ... S itt hosszú fölsorolás követ­kezett, mi mindent kell majd a gyáraknak megtenniük, ak­kor, ha — a vállalati köz­pont elkészíti a nyilvántar­tás fölállításának rendező el­veit, egységes módszertanát. Addig viszont a vállalatok semmit nem tehetnek, így az értekezés egyetlen értelme: most már tudják, majd lesz valami... Példa ez persze, s talán — reménykedjünk — nem is ti­pikus eset. Az azonban bi­zonyos, hogy miközben — a Minisztertanács két egymást követő határozata alapján — az államigazgatásban lénye­ges erőfeszítésekre kénysze­rülnek az ügyviteli költsé­gek csökkentése érdekében, a vállalati szervezetnél alig ta­pasztalható annak érzékelé­se, hogy új szelek fújnak a gazdálkodásnak ezen, a so­káig mellékesen kezelt tere­pén is. Amit az is bizonyít, hogy az ún. vállalati általá­nos költségek a legutóbbi esztendőkben minden más költségfajtánál gyorsabban növekedtek! S emögött nem­csak fölösleges kiadások hú­zódnak meg, hanem — és el­sősorban, döntő fontossággal — az is ott áll, hogy a le­hetségesnél jóval kisebb a gyárak, gyáregységek, telep­helyek önállósága, hatásköre. Olyasmiben is a vállalati központ dirigál, amiben ez szükségtelen, amit a helyiek sokkal s jobban tudnak, is­mernek. S nemcsak a több telephelyű vállalatoknál di­vat a túl gyakori berende­lés gyakorlata, hanem a kü­lönféle irányító szervek mun­kastílusára is; persze, a fő­város említése a címben pusztán jelkép, hiszen akkor sem más a helyzet, amikor megyéket szel át, s vezet más közigazgatási egységbe — legtöbbször távolra — az út­irány. Elkerülve a félreértéseket: a nagyvállalati szervezetben sokféle előny rejlik, különö­sen, ha a tevékenység való­ban azt fogja át, amit a ter­melés technikai, technológiai színvonala indokol, tehát pél­dául a fejlesztést, az értéke­sítés stratégiáját, a bérpoli­tika egységes elveit, s így to­vább. A tapasztalatok azon­ban nyomatékosan arra fi­gyelmeztetnek, hogy miköz­ben sok fölös, párhuzamos te­vékenység foglalja le a vál­lalati központok apparátusát, a tényleges központi felada­toknak csak töredékét lát­ják el, azzal érvelve, ment­ve, magyarázva a helyzetet, hogy nincs idő, erő rá —! Tünet az értekezlet Pes­ten — vagy bárhol másutt—, ha nem szolgál mást, mint a központ fontosságát tudatni azokkal, akik „valahol lent a gyárban, gyáregységben” te­vékenykednek. Tünet, mert a szervezet működésének for­mális elemeit helyezi a kö­zéppontba, az alá- és fölé­rendeltséget, s nem a felada­tok súlyát, szerepét véli el­sődlegesnek. S ezért az iga­zán nagy veszteség — bár ez sem lebecsülendő — nem csupán az utazások ideje, költsége, a papírhegyek elő­állításának ára — munka­bérben, írógépkopásban, sok­szorosítópapírban és festék­ben, postai díjban — s nem is a telefonálgatások, a te- lexezések forintjai a vésze­sek, hanem az, ami belőlük következik. Ö kezdeményezőkész­ség lehűtése, az egy­mást keresztező in­tézkedések okozta zűrzavar, az a távolság, amely a mű­ködés lehetséges és tényle­ges eredményeit elválasztja telephelyeken, gyáregységek­ben, vállalatoknál. Lázár Gábor Konferencia a hazai termálvizek hasznositásárál Megyénk ad otthont szep­tember utolsó napjaiban an­nak a konferenciának, ame­lyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, vala­mint a Magyar Hidrológiai Tudományos Társaság a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal, az Egészségügyi Minisz­tériummal, az ÉVM-mel, a NIM-mel és az Országos Vízügyi Hivatallal karöltve rendez. A kétnapos konfe­rencia a hazai termálvizek hasznosításáról szól. Célja, hogy a szakemberek megis­merjék és megvitassák a ter­málvizek hasznosításában érintett különböző szakága­zatok ismerőinek véleményét és javaslatát. Az összejövetel első napját Békéscsabán tartják, ame­lyen számős előadás hangzik el filmvetítéssel egybekötve, majd a szakemberek másnap Gyulán találkoznak, ahol az újabb előadásokat hozzászó­lások és vita követi. Befeje­zésül megtekintik az ország egyik legnagyobb termálvizet hasznosító fürdőjét, a gyulai Várfürdőt. Megesik, hogy leesik Mint például a képen látható alumínium fóliatekercs, ame­lyet a FÖSPED Szállítók egyik teherautója vesztett' el a telekgerendási úton. Sze­rencsére, többen jelezték a sofőrnek az esetet, s remél­hetőleg még időben vissza­fordult az elveszített —ko- mányért. Nem történt mégis felvetődik: nem lehe­tett volna megelőz' ; kis gondossággal? Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents