Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

1979. szeptember 6., csütörtök o lüHil'JKTire Az idő pénz, — és mi... Biztos vagyok benne, hogy a közgazdász szak­emberek, sőt! a nem köz­gazdászok és a nem szak­emberek sem értenek egyet velem, mégis kije­lentem: nagyon gazda­gok vagyunk! Ezt a me­rész állítást persze bizo­nyítani is kell. Nos: azt senki sem vonja kétség­be, hogy az idő pénz! időnk pedig van bőven, tehát gazdagok vagyunk. S hogy miből következ­tetek időmilliomos vol­tunkra? Nos, az értekez- j letekből, ünnepségekből. Mert azok vannak bőven. ■ Nevezhetik megbeszélés- ; nek, konferenciának, tár­gyalásnak, ülésnek, gyű­: lésnek, megemlékezésnek, ünnepi összejövetelnek, a lényeg: idő kell hozzá, s többnyire persze pénz is. Mert ugye, felépül vala­mi, akárcsak négy négy­zetméteren is, azt már fel kell avatni! Megnyitó, • köszöntőbeszéd el nem maradhat! Vagy az érte­; kézietek. A legtöbb elő­■ adó úgy érzi, kötelessége jó sokáig szóval tartani : hallgatóságát, különben még kétségbe vonnák fel- j készültségét, szellemi kla- I vilitását. Azután követ- ; keznek a hozzászólások, j Ilyenkor többnyire két \ eset lehetséges: vagy meg ; se mukkan a szóáradat- | tói fáradt közönség, vagy j egymást túllicitálva öm- i lik belőlük a szó. No, és ■ vannak örökös hozzászó­lók, akik a következők­| kel kezdik: „ha megen- ' gedik, én is elmonda- j nám...” A hallgatóság ! ugyan legszívesebben nem ; engedné meg neki, de ez I csak amolyan szónoki fo- | gás. Miként azzá vált a ; feltételes mód is, mint I például: „sorolhatnám a i példákat...” Az ember • azt várja e kifejezés hal- ! tatán, hogy az illető ez- i után eltekint a példák i özönétül —, de téved! I Éppen, hogy ezután kö- i vetkezik a felsorolás. No ! és az „azt szeretném ki- : fejteni (elmondani, hoz- ; zátenni, szóvátenni stb.)”. j Persze mindenki tisztá- : ban azzal, hogy nemcsak | szeretné, hanem nyom­ban el is fogja mondani | magvas gondolatait a be­szélő. Igaz, végül is nem az a leglényegesebb, hogy ki milyen szabatosan, vi­lágosan fogalmaz, hanem az, hogy miről és meny­nyire tömören, közérthe­tően szól. Másképpen fo­• galmazva; csak beszél, vagy mond is valamit? Sok esetben éppen ezek a se füle, se farka hoz­zászólások bizonyítják a legékesebben, hogy szük­í ségtelen volt az egész rendezvény. s ; Tévedés ne essék, ér- i tekezletekre, konferenci- : ákra, megbeszélésekre, ■ gyűlésekre, ünnepségekre i szükség volt, van és lesz. De csak akkor, ha való­ban előbbre viszik dol­gainkat, ha segítségükkel gazdagabbak, okosabbak ; leszünk. Mert a folytonos : ünneplés „jóvoltából” ép­pen az igazi ünnep vesz­ti el fényét, érzelmi töl­tését. S az örökös érteke- ! zések, gyűlések az igazán szükséges eszmecserék iránt is érdektelenséget i keltenek, ellenszenvet vál­tanak ki. Ebben az eset­ben is igaz, hogy a keve­i sebb — több! ■ ■ Visszatérve a bevezető­re, ne feledjük: az idő pénz — és értelmes em- ; bér nem pazarolja! T. I. I ; A dévaványai rizshántoló üzemébe a közelmúltban új padi- • gépeket szereltek fel a régi, 25 esztendős masinák helyére. ! A hét új rizsválogató gép egyikét ellenőrzi munka közben 5 Bere Imre almolnár Fot6: Jávor Péter j Bajok vannak az áruterítéssel Kereskedelem, vendéglátás Kondoroson Szigorú szabványok hajthatatlan emberek • A kondorosi ÁFÉSZ ebben • az évben 52,4 millió forintos • kiskereskedelmi forgalmat ! szeretne elérni, amely 4,2 : millióval több a tavalyinál. ■ Reális terv ez, hiszen az • áruellátás hiányosságait is : figyelembe véve, teljesíthető. Igaz, az esztendő első négy ■ hónapjában némileg vissza- ! esett az élelmiszerforgalom. ■ Elsősorban tőkehúsból, tölte- j lékáruból volt kevesebb, de : szegényes választékot tudtak 5 biztosítani befőttekből, sa- j vanyúságból, mirelittermé- : kékből. Ugyanakkor több ; édesség, zöldség és gyümölcs 5 került az üzletek polcaira. • Az utóbbi a helyi termelő­j szövetkezetnek, a kosaras fel- : vásárlásnak köszönhető. • Gondot okoz a nagykereske- ! delmi vállalat rendszertelen i szállítása, amely nagyban ; befolyásolja az áruellátást. Az év első hat hónapjában ■ 24 százalékkal adtak el több ■ tápot és takarmányt az elő­■ ző év azonos időszakához ké­pest. Nem okozott gondot a műtrágya és a növényvédő szerek értékesítése sem. A megyei AGROKER Vállalat­tal közösen létesített tran­zitraktár minden igényt ki­elégít. Nem mondható el mindez a papír-írószer szak­máról. Nehezíti a helyze­tet, hogy a nagykereskedel­mi vállalat havonta csak egyszer szállít. Ennek tud­ható be, hogy különösen ház­tartási papírárukból, iroda­szerekből akadozik az ellá­tás. Sajnos az építőanyagok, tüzelőszerek forgalma nem érte ej a tavalyit. Nem lehe­tett beszerezni ugyanis — többek között — elegendő téglát, parkettát, fenyőrudat. ■ Tetézte a gondot, hogy a ■ TÜZÉP nem teljesítette a ■ szerződésben vállalt kötele- I zettségeit, az áru ütemtele­■ nül érkezett a telepre. • Ugyanez állapítható meg a ■ tüzelőanyagokról. Nem tud- j ják kielégíteni a lakosság « igényét brikettből, pécsi ■ iszapból, a kazánfűtésre al­■ kalmas haldexből. Kedvező­■ en alakult viszont a tartós : fogyasztási cikkek forgalma. S Néhány kiragadott példa: hat ; hónap alatt 542 hűtőszek- ; rényt, 45 televíziót, 237 mo- ! sógépet értékesítettek. Ked- ; vezően befolyásolta a ruhá- : zati cikkek kínálatát a ruhá­mO zati szaküzlet korszerűsítése, amely fél év alatt 9,1 száza­lékkal növelte a forgalmat. Általában kielégítő volt az ellátás, csupán munkaruhá­kat,. gyógycipőket, olcsóbb szőnyegeket, gyermeklábbe­lit nem találtak mindig a vá­sárlók. A szövetkezet úttörő sze­repet vállalt a korszerű táp­lálkozás népszerűsítésében. Ebben az évben is rendsze­resen tartanak áru- és étel­bemutatókat. A vendéglátó- ipar a félévi forgalmát 12 százalékkal teljesítette túl, amely 1,3 millió forint több­letforgalmat jelent. Fokozták az üdítő italok, a cukrász­ipari termékek kínálatát. Igyekeznek eleget tenni a kulturált szórakozási igé­nyeknek is. A presszóban le­vő új zenekarral megvannak elégedve a vendégek, hiszen a forgalom azóta csaknem 21 százalékkal nőtt. A gépjárművek számá­nak növekedésével sajnála­tosan emelkednek a szemé­lyi és az anyagi kárt okozó balesetek, szaporodtak a to­tálkárok — és ami korábban ritkábban fordult elő —, a kocsilopások. Sokan érdek­lődnek az iránt, hogyan pó­tolható az ellopott gépkocsi. Hazánkban, bár korántsem nyugati méretekben, kétség­kívül növekszik a gépkocsi­lopások száma. A biztosító statisztikája szerint például 1977-ben 133, 1978-ban 254 kocsilopásra fizettek 1,6 mil­lió forint, illetve 3,3 millió forint kártérítést. A megyé­ben az Állami Biztosító Bé­kés megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás alapján a gépkocsi lopás-károk az orszá­goshoz hasonlóan növeked­tek. Az Állami Biztosító a kül­földi biztosítótársaságokhoz hasonlóan természetesen csak a Casco-biztosítás alapján vállal kockázatot a gépjár­műlopások esetére. A kocsi­Keresni a legolcsóbbat, a legegyszerűbbet nemes szán­dék. Ám előfordulhat, hogy az első pillantásra jónak tű­nő ötlet sem kivitelezhető. Nemegyszer egészen apró dolgokon áll vagy bukik az ügy, máskor valóságos aka­dályok állítják szinte meg­oldhatatlan feladat elé az embert. Rátalálni a legolcsóbbra, a legegyszerűbbre nem éppen egy pillanat műve volt. Ami­kor az újkígyósi Aranyka­lász Tsz vezetői elhatározták a juhágazat fejlesztését, még nem volt kész elképzelésük. Következetes munkával megteremtették ugyan a fej­lesztés előfeltételeit, de azt még nem tudták, milyen mó­don valósuljon meg a beru­házás. Illetve egy dologban mégiscsak biztosak voltak. Hatszor olcsóbban — Azt tudtuk, hogy mit nem akarunk! Mivel az ál­lattenyésztés jövedelmezősé­gével egyébként is baj van, szinte minden üzemben be­tonvárat építeni — megen­gedhetetlen luxus. Óriási költséggel megvalósuló be­tonépítményekben vesztesé­ges termelést folytatni, ezt mindenképpen el akarjuk kerülni — magyarázta Bozó József, az Aranykalász Tsz termelési főmérnöke. A közös gazdaság 1600 hektáros legelője, a mellék- termékek nagy mennyiségű felhasználása biztosítja az olcsó takarmányt. Intenzív gyepgazdálkodásra 1000 hek­táron rendezkedtek be, hat­száz hektár legelő ésszerű hasznosítása azonban csak a juhtenyésztés fejlesztésével képzelhető el. — Megbíztuk az AGRO- BER-t a beruházás terveinek elkészítésével. Kérésünk az volt, hogy az építkezés a le­hető legolcsóbb legyen. Ami­kor elkészültek a tervek egy ötezer férőhelyes juhászati telep építésére, megtudtuk, hogy az 40—50 millió fo­rintba kerülne. Ez számunk­ra elfogadhatatlanul sok pénz. Nem vállalkozhatunk arra, hogy ilyen beruházás­sal terheljük a termelőszö­vetkezetet. Olcsóbb megol­dást kerestünk — mondta az elnök. lopás — az elemi csapáshoz hasonlóan — a biztosított akaratától független kárese­mény, így a biztosító arra törekszik, hogy következmé­nyei kevésbé háruljanak a tulajdonosra, ezért a lopás­károk megtérítésénél részese­dést nem is vonnak le. Amennyiben az ellopott gépjármű nem kerül meg, a kár totálkárnak minősül, s a kártérítés alapja az az ár, amennyit a kocsi az ellopás időpontjában ért. Ha az el­lopott gépkocsi állapota meg­felel a totálkáros autó pót­lásával kapcsolatos feltéte­leknek, akkor a tulajdonos soron kívül kocsikiutalást kaphat. A gépjármű-biztosítás új szolgáltatásaként vezették be néhány éve a totálkáros gépkocsik természetbeni pót­lását, amely kivétel az Álla­mi Biztosító gyakorlatában, hiszen a Casco-biztosítás fel­tételei szerint mindenféle kártérítés készpénzben fize­tendő. Az Állami Biztosító a — Ajánlatot kaptunk a Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalattól a gyulai telep- szanálásra ítélt szárítód színeinek lebontására. Kap­tunk az alkalmon. Ügy gon­doltuk, a bontási anyag al­kalmas lesz juhhodály építé­sére — magyarázta a terme­lési főmérnök, aki még most is hisz a kivitelezés sikeré­ben. Pedig azóta újabb fe­jezetekkel gazdagodott a te­lep építésének eddigi törté­nete. Az AGROBER közreműkö­désére mindenképpen szük­sége volt a közös gazdaság­nak, hiszen a beruházáshoz állami támogatást csak ak­kor kaphatnak, ha az inté­zet készíti el, hagyja jóvá a terveket. Első lépésként sta­tikussal vizsgáltatták meg, hogy a bontási anyag alkal­mas-e újrahasznosításra. A válasz. Nem! Nem vállalhatták — Ügy. tűnt, szertefoszlik minden reményünk, az a ter­vünk, hogy ötvenmillió he­lyett nyolcmillióból oldjuk meg a fejlesztést. Pedig az AGROBER szakemberei is látszólag örömmel fogadták elképzelésünket. Azután kö­zölték velünk, a tartóoszlo­pok szabványon aluliak. Le­het, hogy valóban azok, le­het, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Mondom, lehet, de az sem elképzelhe­tetlen, hogy a szabvány elő­írásai túl szigorúak. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy azok a tartóoszlopok hosszú évekig megfeleltek a célnak; a színek alatt téglát szárítottak, alatta emberek dolgoztak. Ezekre az oszlo­pokra ugyanazt a tetőszerke­zetet helyezzük vissza — sorolja az építéssel kapcso­latos elképzeléseit Bozó Jó­zsef. Ám érvei nem hatottak, a tervező intézet szakembe­rei hajthatatlanok marad­tak. ök a szabvány előírásai­hoz ragaszkodnak, mert az ad számukra fogódzót, ha történne valami. Álláspont­juk tehát érthető. A termelőszövetkezet veze­tői azonban nem olyan em­berek, akik egykönnyen megadják magukat. Van ta­karmány, legelő, szakember is elég. A technológia kor­szerűsítését követően sem Merkur Személygépkocsi Ér­tékesítő Vállalattal kötött megállapodása — a hazai gépkocsi-forgalmazás hely­zetéből adódóan — csak in­dokolt esetekben teszi lehe­tővé a soronkívüliséget, s feltételhez köti a totálkáros vagy ellopott és meg nem került gépkocsi pótlását. E szerint csak a Merkúrnál vá­sárolt, gyári, új állapotban forgalomba helyezett, há­rom évnél nem régebbi és még az első tulajdonos bir­tokában levő, szocialista or­szágban gyártott gépkocsik­ra adnak soron kívül kiuta­lást, a nyugati gyártmányú gépkocsi pótlására sem a Merkúrnak, sem a biztosító­nak nincs lehetősége. Amennyiben az ellopott személygépkocsi nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor a tulajdonos kész­pénzben kapja a kártérítést, amelyből az eltűnthöz ha­sonló használt autót vásárol­hat. dolgoznának többen az ága­zatban, mint most, ám 50 millió forintot nem ér meg az a fejlesztés, ötvenet nem, de nyolcat igen. És éhhez ragaszkodnak, ök is hajtha­tatlanok. Hozzákezdtek az építkezéshez. — Két épületet állítunk fel, próbaként. Ezekben — rha elkészülnek — 1500 anya­juh elhelyezésére nyílik le­hetőség. Többet azonban nem építünk, nem mondha­tunk le az állami támoga­tásról. A debreceni Agrár- tudományi Egyetem egy vi­szonylag olcsó építkezési módot ajánlott. Ezt a tervet még tanulmányozzuk — hal­lottuk Ruck Jánostól. Érdemes azonban a teljes­ség kedvéért a másik féí vé­leményét is meghallgatnunk. Vajon ők hogyan vélekednek az egész ügyről? Kovács György, az AGROBER igaz­gatója : — Az újkígyósiak ötlete figyelemre méltó. Céljukat és elképzeléseiket valóban jónak tartottuk. Az első, er­ről a témáró} tartott megbe­szélésen, megállapodtunk a gazdaság vezetőivel, hogy statikussal vizsgáltatjuk meg; a bontott anyag alkal- mas-p juhhodály építésére? Az oszlopok nem felelnek meg a szabvány előírásainak, tudtuk meg. Ezután arra kértem még egyszer, tüzete­sen vizsgálják meg az oszlo­pokat ... Azt, hogy a terve­zési normák, szabványelőírá­sok szigorúak-e, nehéz meg­ítélni, tény, hogy azt hozzá­értők alkották. Ha a szab­ványtól eltérő normákat ál­lapítanánk meg, a felelőssé­get is magunkra vállalnánk. De hallgassuk, mit mond Guba Lajos statikus mérnök az elutasítás körülményeiről. — Megállapítottuk, hogy az oszlopok átmérője éppen fele az előírtnak. Tudjuk azt is, hogy a színek több évti­zedig álltak, csakhogy áz egész szerkezetet szárítóáll­ványok fogták össze. Ezek nélkül labilissá válik az építmény. Nem felelne meg az élet- és vagyonbiztonság követelményének. Építési engedélyt tehát nem kap a szövetkezet. Lehetőség nyíl- pa még az oszlopok meg­erősítésére, de az végül is többe kerülne, mintha újat készítenének. Az Aranykalász Tsz-ben időközben hozzákezdtek a kivitelezéshez. Ha bármi tör­ténik, a felelősség nem az AGROBER-t terheli. — Ám, ha tíz évig bizton­ságosan áll az épület, me­gint rajtunk nevetnek majd — bosszankodott Kovács György. — Az a véleményem, hogy“ azok az oszlopok semmire sem használhatók. A bontás során megsérülhetnek, látha­tatlan repedések keletkezhet­nek bennük — jegyzi meg még Guba Lajos. Marad a patthelyzet? Elhangzottak a vélemé­nyek. Pro és kontra. A szö­vetkezetben a lehető legki­sebb ráfordítással akarnak létrehozni egy telepet. Kö­vetésre méltó szándék. Ügy tűnik azonban, a kivitelezés akadályokba ütközik. Lehet-e ezért hibáztatni az AGRO­BER szakembereit, akik nem hagyhatják figyelmen kívül a tervezési normákat, szab­ványokat? Aligha. Ilyen helyzetben már ar­ra is gondolhatunk, hogy a közös gazdaság vezetőit hi­báztassuk, hajthatatlan ál­láspontjuk miatt. Csakhogy magatartásukba éppen az ol­csóbbra, egyszerűbbre való törekvés a figyelemreméltó, amely előbb-utóbb ,a várt si­kerhez vezet. Az azonban még bizonytalan, milyen módon. Kepenyes János Csak cascésokra érvényes Tájékoztató a gépkocsilopás-károk megtérítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents