Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
1979. szeptember 4., kedd o Megnyílt a Kohán-műhely kiállítása. A Magyar Képző- és Iparművészek Dél-magyarországi Területi Szervezete, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Megyei Művelődési Központ szervezésében szeptember 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg a Kohán-műhely kiállítása Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban A megnyitó ünnepség résztvevőit Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője köszöntötte, majd dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a kiállítást, amelyet október 1-ig láthat a művészetkedvelő közönség Fotó: Martin Gábor r/xxxxxxx/xxxxxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ciroktermesztők és -felvásárlók megbeszélése Kunágotán Az utóbbi évekhez képest több mint ezer hektárral nőtt a CITÉV szervezésében termesztett cirokterület. De nemcsak a vetésterület több, hanem a várható szakáll- termés mennyisége és minősége is jobbnak ígérkezik minden eddiginél — állapították meg a ciroktermesztők és -felvásárlók kunágotai megbeszélésén, tegnap, szeptember 3-án. Sütő Imre, a CITÉV igazgatója a kiváló minőség megóvására, a tervben meghatározott exportfeladatok túlteljesítésére indítványozta, hogy a CITÉV-teleppel rendelkező tsz-ek — mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, kunágotai Bercsényi Tsz, magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz, a tótkomlósi tsz-ek, továbbá a csorvási Lenin Tsz — munkaerővel, ezek átcsoportosításával is segítsék a felvásárlást, a cirokszakáll- ról a maglehúzást, az exportválogatást, a csomagolást, a szállítást és a belföldi felhasználók igényeinek kielégítését. Valamennyi érdekelt tsz elfogadta a kezdeményezést, és támogatásáról biztosította a CITÉV további munkáját. Ezután abban is megegyeztek, hogy a szakáll felvásárlását valamennyi telepen nyomban elkezdik, mihelyt az áru raktárérett. Ezt azért is hangsúlyozták, mert az utóbrf napokban olyan hírek terjedtek el a megyében, hogy a CITÉV csak szeptember 20-a után nyitja meg az átvevőhelyeket. Az ilyen kósza híresztelés — mondotta felszólalásában Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének titkára — sokat árthatna a fellendülőben levő termesztésnek, ha a szövetkezetek, valamint a ciroktermesztők közös vállalata figyelmen kívül hagyná, és nem tenné meg a szükséges intézkedéseket a betakarítás, továbbá a felvásárlás mihamarabbi elkezdésére. D. K. Országos bélyegnap A MABEOSZ szeptember 15-én rendezi az 52. országos bélyegnapot, amelynek rendezvényein a több mint 160 ezer hazai filatelista és a szép bélyegek „szervezetien” kedvelőinek tömege vesz részt. Egyebek között ebből az alkalomból hirdetik ki az év legszebb bélyege pályázat eredményét, s a szövetség székházában megnyitják a hagyományos országos bélyegkiállítást, amelynek keretében előadásokat és vitákat rendeznek a bélyeggyűjtés időszerű szakmai kérdéseiről. Izgalmas verseny az Klffild Kupáért A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet vezetősége és KlSZ-alapszer- vezete szeptember 2-án, vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel rendezte meg a békéscsabai ifjúsági házban az Alföld Kupa fodrász—kozmetikus-versenyt. A versenyen Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés megye legjobb fodrászai és kozmetikusai mérték össze tudásukat. Krizsán Tamás szolgáltatási osztályvezető megnyitó beszéde után elsőnek a gálafrizurák és a nappali kikészítések kerültek bemutatásra, majd a zsűrizést követően ismét „újak” ültek a fodrászszékbe, hogy elkészülhessenek a divatfrizurák, kötelező választékkal. Késő délután végre elérkezett a várva várt eredmény- hirdetés is. Legjobbaknak a hazai versenyzők bizonyultak, hiszen minden versenyszámban Békés megye csapata vitte el a pálmát. A rendezvény fodrászbállal zárult. A zsűrizés pillanatai Fotó: Martin Gábor Szeptember 15—október 3: Munkásfilmnapok a megyében A Békés megyei Moziüzemi Vállalat megyénk 11 mozijában — Mezőberényben, Eleken, Endrődön, Gyomán, Békéscsabán, Békésen, Tótkomlóson, Gyulán, Szarvason és Orosházán — szeptember 15. és október 3. között mun- kásfilmnapokat rendez. Az egy-egy településen kettő, illetve öt napig tartó programban az elmúlt évek legsikeresebb, munkás témájú magyar filmalkotásait vetítik le. A filmvetítések mellett Békéscsabán, Gyulán és Szarvason alkotó-közönség találkozók is lesznek. Szeptember 25-én délután 5 órakor a békéscsabai Kner Nyomda klubjában a Kedves szomszéd című új magyar film megtekintése után a nagyüzem dolgozói azon a Hogyan kellene élnünk? című fórumon vehetnek részt, amelyen a film kapcsán felvetődő kérdésekre a város párt-, állami és társadalmi vezetői válaszolnak. Szarvason szeptember 26- án este 6 órától a művelődési központban, másnap, 27-én pedig Gyulán, az Erkel filmszínházban Gyarmati Lívia ugyancsak most először játszott alkotását, a Minden szerdán címűt vetítik, majd ankétot rendeznek. Ezeken az alkalmakon a közönség a film forgatókönyvírójával, Marosi Gyulával találkozhat. Kedvezményes mozibérletek — felnőtteknek, fiataloknak A korábbi évekhez hasonlóan, az idén is kedvezményes mozibérlet-szelvényeket válthatnak az iskolás korú fiatalok a tanintézeti szervező tanároknál, a hélyi mozik pénztáraiban. A bérleteket októbertől lehet használni a plakátokon megjelölt filmek megtekintésére. Az előző évektől eltérően, az idei évadban az úgynevezett C kategóriás, tehát „közönségfilmekre” is érvényesek az ifjúsági bérletek. Üj típusú bérletet is indít a megyei moziüzemi vállalat. Az ugyancsak kedvezményes jegyváltási lehetőséget a megye üzemeinek és vállalatainak szocialista brigádjai, azok tagjai vehetik igénybe. A bérleteket kizárólag az üzemi közönségszervezőknél lehet igényelni, illetve megváltani. Néprajzi amatőrfilm-pályázaf Országos néprajzi amatőr- film-pályázatot hirdetett a dombóvári városi művelődési központ és könyvtár a városi és a megyei tanács, művelődési intézmények támogatásával. A pályázaton az ország minden amatőr filmese vagy klubja részt vehet pályázatokon díjat még nem nyert nyolcmilliméteres, szuper nyolcmilliméteres, tizenhat milliméteres magnóhangos, mágneses hangos, fényhangos, fekete-fehér, vagy színes néprajzi témájú filmmel, vagy filmekkel. Ezzel egy időben meghirdették a Dombóváron sorra kerülő 15. dél-dunántúli amatőrfilm-szemle pályázatát is a Baranya, Fejér, Somogy, Tolna és Zala megyei amatőr filmesek, illetve klubok részére, az országos néprajzi filmpályázathoz hasonló feltételekkel. A filmeket a dombóvári új művelődési központban az idei, november 23-a és 25-e közt megrendezendő 15. dél-dunántúli amatőrfilmes-talál- kozón és a 9. országos néprajzi amatőrfilm-szemlén vetítik le és bírálják el, illetve díjazzák a legjobbakat. Dávid követelése: 500 ember élete A dominikai hatóságok közlése szerint az évszázad egyik legpusztítóbb erejű hurrikánja, a szombat óta tomboló David, legalább 500 emberéletet oltott ki Dominikában. A Santo Dom ingótól 120 kilométerre délnyugatra fekvő Ocoában 400 személy lelte halálát egy templomban, amelyet elöntött egy megáradt folyó. A térséget az államfő katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította. Becslések szerint a hurrikán Dominika mezőgazdasági termelésének 90 százalékát elpusztította. Még dühöng a David, de már színre lépett utódja, Frederic. A hétfő hajnalban Antiguától 130 kilométerre keletre és San Jüantól 450 kilométerre nyugatra észlelt Frederic nyugat—északnyugat felé tart, óránként 29 kilométeres sebességgel. Meteorológusok nem tartják kizártnak, hogy ugyanazt az utat teszi meg, mint elődje. Személyi számok BBC sorrendben Felhívás Békéscsaba lakosságához Békéscsaba város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felhívja a város állampolgárainak figyelmét arra, hogy a személyi számok kiosztása ábécésorrendben történik. A megküldött értesítés tartalmazza azt, hogy a személyi szám mikor és hol vehető át. A tanácsi dolgozók munkájának segítése érdekében kérjük a lakosságot, hogy a személyi számok átvétele érdekében feltétlenül a megjelölt napon 11 és 19 óra között jelenjenek meg az átvétel helyén. Ha a család minden személyi igazolvánnyal rendelkező tagja kap is értesítést, elég, ha csak a család egyik tagja jelenik meg, de hozza magával a többi családtag személyi igazolványát és igazoló lapját. Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kell-e és lesz-e több szakmunkás? O állalati vezetők panaszai között gyakori a szakmunkáshiány emlegetése. „Bezzeg, ha több szakmunkásunk lenne, menynyivel jobban mennének a dolgok” — mondják. Valóban javulna a munka? Lehet több szakmunkás? Kezdjük talán ez utóbbi kérdésre adható válasszal. Jelenleg hazánkban az — 5 millióra tehető — aktív keresőknek mintegy 70 százaléka, tehát 3,5 millió dolgozó végez fizikai munkát. Ezen belül —a statisztikai hivatal rétegfelmérése szerint — mintegy 1,2 millió szakmunkás tevékenykedik a szocialista szektorban. Az ezredforduló tájékán sem várható lényeges változás az aktív keresők számában, hiszen az jószerével változatlan marad. A nem fizikai foglalkozásúak aránya valamivel emelkedik a fizikaiak rovására, míg ez utóbbi csoporton belül a szakmunkások száma nő 200—300 ezerrel,_a segédmunkások hasonló számú csökkenése mellett. A betanított munkások létszáma változatlan, mintegy 1,4 millió marad. Változatlan létszám mellett, nyugdíjba vonulás miatt a szakmunkásoknak évente 2,5 százalékát kell pótolni. Néhány szakmában többet, hiszen például a bányászati, kohászati szakmákban a dolgozók életkora magasabb az átlagnál. Náluk . tehát nagyobb a természetes pótlás aránya. A fiatalok viszont nem vonzódnak ezekhez a szakmákhoz. Az idén 118 ezer diák fejezte be az általános iskola 8. osztályát. Közülük 114 ezer jelentkezett továbbtanulásra. A ténylegesen továbbtanulók aránya évek óta az iskolát befejezők 93 százaléka körül állapodott meg. Ez úgy tagolódik tovább, hogy a végzős diákok 45 százaléka gimnáziumba, illetve szak- középiskolába, s ugyancsak 45 százaléka szakmunkás- képző intézetbe kerül. (Ezt a fele-fele arányt a középtávú és az éves népgazdasági tervek szabják meg.) A maradék 3 százalékot az olyan továbbtanulók adják, akik gyors- és gépíró iskolába, vagy egészségügyi szakiskolába stb. jelentkeztek. A szakmunkások száma azonban nemcsak a szakmunkás- képző intézetekből kikerülőkkel növekszik: a szakközépiskolát végzettek egy része is ilyen munkakörben helyezkedik el és a felnőtt- képzés keretében a múlt évben például a 48 ezer végzős szakmunkástanuló mellett 25 ezer felnőtt szerzett ugyancsak szakmunkás-bizonyítványt. Megállapítható tehát, hogy évről évre nő a fizikai dolgozók körében a szakmunkások aránya. Feszültségek viszont szép számmal akadnak. Nézzük meg újra a fiatalok beiskolázását: egyes szakmákat tömegével akarnak tanulni, míg mások elsajátítására alig-alig jelentkeznek, íme néhány kirívó példa: az 1978—79-es tanévre a tervezett 2600 helyre 3140 autószerelő-tanulót vettek fel; a mechanikai műszerészek 1000 helyett több mint 1100-an jelentkeztek, ugyanakkor szer- kezetlakatos-tanulónak 1700 helyett alig 1300-an, míg cipészszakmára a tervezett 134 helyett mindössze 28-an jelentkeztek. Itt tehát két — vélt vagy valódi — érdek ütközik. Az egyik a vállalatoké — hiszen az ő igényük alapján alakulnak ki a keretszámok —, a másik a tanulóké, akik szülői vagy más környezeti hatásra választanak szakmát. Ez utóbbiak döntését igyekszik befolyásolni a nehezen beiskolázható szakmáknál — anyagiakkal, valamint a tanulás és a munkakörülmények javításával — egy 1972-es- gazdasági bizottsági határozat. Végül is mennyi szakmunkáshoz jut évenként a gazdaság? A tapasztalatok szerint a beiskolázott tanulók egyötöde lemorzsolódik a tanulmányi idő alatt, egy másik, ugyanekkora hányad szakmunkás-bizonyítvány- nyal a zsebében elhagyja a szakmát. így körülbelül 20 ezerrel kevesebb szakmunkás jut minden évben a munkahelyekre. A foglalkozásukat elhagyók zöme jobb kereset és előnyösebb munkafeltételek — ilyen például az egy műszak — reményében alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörben helyezkedik el. Gyakori eset, hogy a vasasszakmát tanultak — gépi forgácsolók, lakatosok, autószerelők — gépkocsivezetők lesznek. A Munkaügyi Minisztériumban ezt nem tartják egyértelműen negatív jelenségnek, hiszen az említett esetben is népgazdaságilag fontos feladatot végeznek a fiatalok. Persze, nem ez a cél! Hogy mit szólnak mindezekhez a vállalatok? Azok bizony minden évben éppen kétszer annyi szakmunkás- tanulót igényelnek, mint amennyit egyáltalán képezni lehet. Egyes szakmákban, ahol tartósan alacsony az utánpótlás, jogos lehet ez a kérés, de zömében inkább cáfolható. Minek kell hát változnia ahhoz, hogy legyen elég szakmunkás? A képzés oldaláról: a beiskolázások szakmai szerkezetének. Ebben az intézményes pályaorientálásnak és az iskolának is komoly feladata van. A képzési idő alatt lemorzsolódók a hiánynak csak töredékét adják, tehát a vállalatoknak kell nagyobb figyelmet fordítaniuk a szakmunkásfiatalok megtartására, és az egész szakmunkásállomány hatékony foglalkoztatására. A vállalati szakmunkásigény kielégítésének másik útja a felnőttképzés. A jelenlegi formák mellett az egyes főhatóságok már elkészítették a saját ágazativállalati szakmunkásképzési jegyzéküket. Az ebben szereplő, jobbára speciális, rö- videbb felkészülési idejű szakmákat tanfolyamok keretében sajátíthatják el a dolgozók. Bizonyítványuk az illető ágazatban, illetve vállalatnál érvényes, ott viszont egyenrangú minden mással. Ez a módszer további előnyökkel is jár: jobban köti a dolgozókat és nem szállítja le a képzés színvonalát. Ö szakmunkásokkal — és egyáltalán a szakértelemmel — ugyanúgy „hatékonyan kell gazdálkodni”, mint bármi mással. Ez a pályára irányítással kezdődik, a szükségletekhez igazodó szakmastruktúra kialakításával, a beiskolázással folytatódik és a vállalatok pályán tartó tevékenységével, valamint a munkaerő hatékony foglalkoztatásával fejeződik be. — németh —
