Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
1979. szeptember 18., kedd Interjú a megyei tanács elnökhelyettesével Takarékosabb költségvetési gazdálkodásra van szükség Népgazdasagunk helyzetéről, az állami költségvetés növekvő hiányáról évek óta jelennek meg reális, őszinte közlések. Ez mindenki előtt jól ismert körülmény. Mégis, sokáig kissé kívülállóként szemléltük e dolgok állását, mert a párt és a kormány erőfeszítései következtében kevéssé éreztük saját költségvetésünkön ennek közvetlen hatását. Gazdaságunk termékszerkezetének korszerű színvonalra állítása, hatékonyságának növelése egyre több eredményt hoz, de a külgazdasági viszonyok továbbra sem alakulnak számunkra kedvezően. Az is lény, hogy a jelenleginél még hatékonyabban és takarékosabban is lehetne gazdálkodni. Az sem lehet vitás, hogy nagy tartalékaink vannak kihasználatlanul az ésszerűbben takarékos élét- és munkakörülményeinkben, a termelési szférán kívül eső területeken is. Gyorsabb előrehaladásra van szükség ezeken a területeken. Ennek biztosítása nemcsak kormányintézkedéseken múlik, hanem rajtunk is. De az adminisztratív jellegű döntések sem nélkülözhetöek. Ilyen szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, amelynek hatása a városi, községi tanácsokon keresztül a megye egész közösségét érintik. Erről kérdeztük Gsepregi Pál megyei tanácselnök-helyettest. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyei szintű költségvetési előirányzatok mérsékléséről, csökkentéséről döntött. Mi indokolja, hogy a folyó évi költségvetés csökkentését kellett elhatározni? — Nemcsak a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott ezzel a témával. Előzménye, hogy ez év július 23-án a Miniszter- tanács határozatot hozott a költségvetési szervezetek idei előirányzatainak mérsékléséről. Ennek alapján az alapfokú feladatok ellátásán felüli költségvetési összeg 2 százaléka kerül elvonásra. Már az 1979. évi költség- vetést úgy készítettük, hogy a feladatokat három kategóriába soroltuk. Az első a szinten tartást jelentette, a második, ahol a dinamikus fejlődés keretemelést igényelt, a harmadik pedig, ahol az eddig elért színvonalat csökkenteni kellett. Már ez mintegy 35 millió forintos csökkentést eredményezett. A mostani határozat alapján további 15 millió forinttal fogjuk a költségvetési előirányzatot mérsékelni. Ugyanis a társadalmi közkiadások üteme az utóbbi években lényegesen növekedett és ezért fokozottabban mértéktartó gazdálkodást kell vezetnünk a költségvetésben is. — Nem veszélyezteti-e ez a — a költségvetést éves szinten 50 millió forinttal csökkentő elvonás — az alapvető társadalmi feladatok zavartalan ellátását a tanácsoknál? — A Minisztertanács határozatában gondoskodott arról, hogy az alapellátás fogalmába tartozó intézményeknél az 1979. évre terve~ zett szint lehetőleg ne változzon. Tisztázta az alapellátás fogalmába tartozó intézmények körét is. Ennek alapján a kórházi fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás, a bölcsődei, az óvodai, az általános iskolai, az anya- és csecsemővédelmi, a köz- tisztasági, a belvízelvezetési és felújítási előirányzatok változatlanul védettséget élveznek. Ezeknél az évi előirányzatnak megfelelő fel- használásra lehetőséget kell biztosítani, változatlanul. A csökkentés tehát az egyéb helyeken valósul meg. — Tanácsaink körülményei, így költségvetéseik sem egyformák. Az említett 2 százalékos csökkentés is differenciáltan érinti őket? — A költségvetési előirányzatok mérséklése nem egy év feladata, hanem hosz- szú távon kell felkészülnünk mértéktartó gazdálkodásra. A Minisztertanács határozata alapján a Pénzügyminisztérium és a Tanácsi Hivatal gazdálkodási irányelveket adott ki, amelyet mi a helyi körülményekre, „testre szabottan” adaptálunk. Az irányelvekben fő hangsúly, hogy nem szabad azonos mértékkel az előirányzatok csökkentésével foglalkozni. Így a kidolgozott javaslatunk, amelyet a végrehajtó bizottság elfogadott, 0,7-től mintegy 16 százalékos mozgási térségben szabta meg a megye központi és a területi tanácsok költségvetési előirányzatainak mérséklését. Csak megjegyzem, hogy a megyeközponti költségvetésben a megtakarítás mértéke a 30 százalékot is meghaladja. — Az elmondottakból világos, hogy hosszú távra szóló takarékossági intézkedésekről van szó, tehát a jövő évi költségvetést is érinti. — Igen, már ismeretes előttünk és az érintett szak- igazgatási szervek előtt az 1980. évi keretcsökkentés mértéke. Ennek nagyságrendje azonos az ideivel. Éppen ezért intézkedési tervünkben kidolgoztuk azokat a költséghelyeket, ahol a megtakarítás valóban elérhető. — Az irányelvekben melyek azok a legalapvetőbb szempontok, amelyekre különösen hangsúlyt kell helyezni a megtakarítások biztosítása érdekében? ■— Valamennyi költséghe- - lyen elérhető megtakarítási lehetőségre felhívtuk a figyelmet intézkedési tervünkben. Azonban változatlanul biztosítani akarjuk a helyi tanácsok gazdasági önállóságát. így konkrét feladatot csak értékmutatóban adtunk, és a költséghelyeken elérhető lehetőségekre hívtuk fel a figyelmet: Ezék közül csák néhány fontosabbat szeretnék megemlíteni, és ezeket sem a teljesség igényével. A nem alapellátás körébe tartozó intézményeknél indokolt létszámnövelési tilalmat elrendelni. Korlátozni kell a bérmegtakarítás jutalomként való felhasználását. A munkaviszonyon kívüli foglalkoztatásokra előirányzott kiadásoknál az 1978. évi felhasználáshoz képest mintegy 10 százalékos megtakarítást kell elérni. Az anyag- és energiagazdálkodás javítása érdekében a berendezések, műszerek komplexebb és hatékonyabb kihasználása, villamosáram-fogyasztás jelentős csökkentése a feladat. Csökkenteni kell a gépkocsi- állományt, a meglevők futásteljesítményét. A közvilágítás korszerűsítésére csak különlegesen indokolt esetekben kerülhet sor. A park- fenntartást a legkisebb költségráfordítással és tartós megoldások alkalmazásával kell biztosítani. A sajtótermékek, kiadványok számának jelentős csökkentését, a túlzó kivitelezés megszüntetését kell elérni. A párhuzamos tevékenységeket ki kell szűrni a munkából. Szabályozni kell a szükséges textíliakészletek nagyságát az intézményekben. Üj, tartós fogyasztási cikkek beszerzése csak megyei engedéllyel történhet. Konferenciák, művészeti találkozók, ankétok stb. számát jelentősen mérsékelni kell, mellőzni az alkalmi kiállítások támogatását. Szabályozni szükséges a tanfolyamok, továbbképzések időtartamát, gyakoriságát a hatékonyság szempontjából. Csökkenteni kell a céltámogatások összegét is. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztési alap fel nem használt pénzeszközeit elsősorban az intézmények épületeinek állagmegóvására fordítsák. — Az irányelvek a költséghelyek széles körét fogja át, de úgy gondolom, hogy a takarékos magatartásnak ennél jóval szélesebb területe van. Több olyan fejlesztést látni, ahol egyedi tervek alapján valósul meg, s ez az egyedi megoldás nem látszik mindig indokoltnak, és sokkal költségesebb. — A Minisztertanács határozata megszabja a tervezési és gazdálkodási magatartásunkat is. A hatékonyságot az irányítás, a vezetés, a szervezés, a szervezetek területén is érvényesítenünk kell. A fejlesztések vonatkozásában is számos területen lehetne jelentős költségmegtakarítást elérni, ha a meglevő szervezetek a fejlesztési témáknál a típusterveket, vagy egységesítési törekvéseket határozottabban érvényesítenék. A VI. ötéves tervben több célú intézményeket hozunk létre, és jelentősen előre fogunk lépni az alsóbb területeken is az intézményintegrációban. Egyes beruházási létesítmé- hyeket, fejlesztéseket típustervek alapján kívánunk megvalósítani. Az V. ötéves tervben több helyen építettünk 8 tantermes iskolákat. Sajnos, egyedi tervek alapján. Most minden ágazatban vizsgáljuk, hogy milyen új létesítményekre lehet a tipizálást kiterjeszteni. Állítom, hogy a típustervek alkalmazása a községrendezést, vagy városrendezést nem befolyásolja jelentősen, mert a tervezők megfelelő adaptálással. típustervek kiválasztásával a városképet megfelelően tudják alakítani, s ezt olcsóbb kivitelezési összeggel biztosítani. — Ez is igazolja, hogy a tanácsi testületeknek, szakigazgatási szerveknek, az intézményeknek összehangolt tevékenységére, azonos gondolkodására, magatartására van szükség, hogy a kevesebből is többre teljék. — A végrehajtó bizottság határozatának magvalósítása valóban nem maradhat csak testületi ügy. A szakigazgatási szervek dolgozóinak, alsó fokú tanácsainknak a határozat végrehajtásáért nagyon egyértelműen kell sík- raszállni és két tevékenysé~ get kell párhuzamosan végezni: az egyik a tudatformáló tevékenység, a másik a ■mértéktartó, ésszerűbb gazdálkodás. Éppen ezért szeretnék még röviden szólni a határozat másik kiemelt feladatáról is. Ez a saját hatáskörű előirányzatnövelés jogának gyakorlását érinti. Az a törek~ vés — központi és megyei szinten is —, hogy a pénz- maradványokat, a költségvetési többletbevételeket az alapfeladatok ellátására, és egyéb költségvetési feszültségek feloldására fordítsák helyi tanácsaink. A fejlesztési alap túlteljesítését vagy megtakarításait is a költségvetési feladatok területére kívánatos átcsoportosítani. Az eddigi évek tapasztalata ennek éppen a fordítottját mutatja. Most egyértelműen szükséglet, hogy a többletpénzek a költségvetés területén kerüljenek felhasználásra. Enyedi G. Sándor n KGST a BNV-n A pénteken megnyílt BNV-n láthatta először a nagyközönség a rádióval, elektromos ablakmosóval, krómozott lökhárítóval felszerelt NDK-kiskocsit, a Trabant Special de Luxe-ot A Trabant is, de a 126-os Polski Fiat is könnyen elvontatja az itt látható praktikus lengyel utánfutót Szépek és gyorsak a csehszlovák motorkerékpárok Nők a húsüzemben — Amikor én még kislány voltam, a hentesszakmát férfiaknak valónak te-. kintették — mondja Linka József né, a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemének a vezetője. Ez pedig nem is lehetett régen, mert Linka József néV fiatalasszony, és még nála is fiatalabb Sinka Gabriella, a helyettese. De- hát gyorsan változott a technika, amely megköny- nyítette a munkát, és mind több nőnek jutott hely a húsiparban. Jöttek az üzembe is néhányan. Számukra azonban eredetileg nem létesült fürdő, öltöző. Szükségből egy kis helyiséget rendeztek be erre a célra, ami a létszám növekedésének arányában egyre szűkebbé vált. Meg is nézzük. Reggel 8 asszony és lány öltözött át munkaruhába, és dolgozik. De tudja mindenki, hogy már épül egy faház, ahová kitelepítik a könyvelési csoportot, az iroda helyén pedig kialakítják a végleges női öltözőt, fürdőt. Tizenöt nő számára. Többnek, mint ahányan jelenleg . vannak, de egy-két asszonyt, lányt még felvesz az üzem. Olyat, aki szorgalmas, ügyes, megfelel az elvárt követelményeknek. Többféle finom áru készül az üzemben. A legtöbbnek a jó híre túljutott Békés megye határain. Át Bács-Kiskun, Szolnok és Csongrád megyébe. Ismerik, és szívesen vásárolják a tájjellegű készítményeket, a füstölt húst, a sonkát, a szalonnát, a kolbászt, valamint a felvágottat is. Az üzem képtelen ezekből eleget készíteni, ami a minőség legjobb bizonyítéka. Persze a minőséget nemcsak a vásárlók, hanem mások is ellenőrzik. így a Békés megyei Élelmiszer és Vegyvizsgáló Intézet szakemberei, mégpedig érzékszervi és laboratóriumi módszerrel egyaránt. Éppen hivatalos kiküldetésben van Árendás Béla, az intézet főelőadója, ezért megkérdezem tőle: — fzlenek az üzem termékei? ö így válaszol: — Mint fogyasztó, mondhatnám, hogy igen. Egyébként érzékszervi és labora- * tóriumi vizsgálat alapján tetszetős megjelenésűek, jó ízesítésűek a készítmények. — Az éves termelés értékben eléri a 70 millió forintot. Ez az összeg kétszerese az eredetileg tervezettnek. Igyekszünk a fogyasztók igényeit kielégíteni — tájékoztat még Linka Józsefné. Halad a munka, még ha rengeteg is a tennivaló. A legtöbb Linka Józsefnéra hárul, aki arra törekszik, hogy minél jobb eredményt érjen el az üzem. És már az eddigiek alapján is megteremtődött a gazdasági alapja annak, hogy kedvezőbb szociális körülményeket lehessen kialakítani a dolgozóknak, most elsősorban a nőknek. Pásztor Béla A televíziók, a telefonok, a lemezjátszók, s a hangszórók — a rohamléptekben fejlődő bolgár elektronikus ipar térmékei Kép, szöveg: Lónyai László Kamionok az üveggyárból Az Orosházi Üveggyár „Gyári Tájékoztatójának augusztusi számából tudtuk meg, hogy az idén az első félévben 32 millió palackot exportáltak az orosháziak csaknem 4 millió NSZK- márka értékben. Az üvegek 90 százaléka kamionban hagyta el a gyárkaput, ami azt jelenti, hogy az hat hónapban mintegy 1100 kamiont indítottak útra a piacok felé Orosházáról. Az exportsikerekhez nagyban hozzájárul az, hogy a gyár munkáskollektívái a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva elsősorban a selejt csökkentésére, illetve a szállítási határidők pontos betartására tettek felajánlásokat.
