Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

1979. szeptember 18., kedd H gyógyszernek nem ára, hanem térítési díja van! Sikeres vízi tömegsport nap Szanazugban Nem a teljesség igényével kívánjuk bemutatni a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központjának tevékenységét, hiszen a bőséges információ túlságosan is meghaladná egyetlen cikk terjedelmét. Most mindössze a galenusi labor funkciójával, és az intézmény dolgozóinak mun­kájával, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb elfoglalt­ságával (továbbképzés, kul­turális rendezvények) kívá­nunk foglalkozni. Elöljáróban néhány adat: a megyei köz­ponthoz tartozó 71 patika közül 10 Békéscsabán van, s összesen 170 gyógyszerész és 320 asszisztens segiti az egészségügyi dolgozók mun­káját. A galenusi labor vezetőjé­vel, Papi Lajos gyógyszerész doktorral beszélgetünk, aki jelenleg már a második szakgyógyszerész-tanfolya- mot végzi. (Egyébként az ő irányítása alatt működő „üzem”, .Claudius Galenus- ról, a II. évszázadban élt gö­rög származású római orvos­ról kapta a nevét, és a nö­vényi, állati, vagy ásványi nyersanyagokból — fizikai eljárással — az előírt mó­don gyártott gyógyszereket hívják galenusi-készítmé- nyeknek.) — Kik és milyen képesíté­sű munktársak vannak eb­ben az üzemrészben? — Hárman gyógyszerész­oklevéllel rendelkezünk. Rajtunk kívül 14 asszisztens, 1 desztilláló, 1 autoklávozó, 6 üvegmosó, illetve takarító dolgozik részlegünkben. — Mi a feltétele annak, hogy e munkahelyen egy diplomás megszerezze a szak­gyógyszerész képesítést? — Ehhez 3 hónapos gyári gyakorlat, 8 alaptanfolyam, és 4-5 év technológiai mun­kakörben eltöltött idő szük­séges. — Mit állítanak elő ebben a laboratóriumban? — A mi tevékenységi kö­rünkhöz az infúziós oldat, a félkész- és késztermékek elő­állítása tartozik; vagyis azok a készítmények, amelyek létrehozásával a gyáripar nem foglalkozik. Ami a mennyiséget illeti, mintegy 100—120 ezer palack infúzi­ót, félmillió kúpkészít­ményt, 4 millió tablettát és 60—70 ezer kilogramm fo­lyadékot és kenőcsöt állí­tunk elő évente., Ezenkívül teákat, és olyan alapoldatokat készítünk, amelyek a meny- nyiségi és a gazdaságossági szempontokat figyelembe vé­ve, csakis üzemi szinten va­lósíthatók meg. — Vannak-e extramegren­delések? — Igen. Elvállalunk min­den olyan feladatot, ame­lyeknek elvégzését a rendelet és a gyártóüzem profilja megengedi. Például eseti rendelésre állatgyógyszereket is előállítunk. Ezen túlme­nően 60—70 ezer liter desz­tillált vizet készítünk évente a gyógyszertáraknak. Hang­súlyozni szeretném, hogy a patikák révén elsősorban a lakosságot kívánjuk ellátni megfelelő mennyiségű és mi­nőségű gyógyszeranyaggal. — Hányféle alapanyagot használnak fel? — A hivatalos és a nem hivatalos alapanyagok szá­ma 600—700 között mozog. Az úgynevezett galenikumok közül a mi részlegünk 110— 130-féle készítményt gyárt a gyógyszertáraknak, ami már csak azért is gazdaságos el­járás, mert a betegeknek nem kell várniuk félnapo­kat az egyes patikai készít­ményekre. — Végezetül hallhatnánk-e egy-két összehasonlító ada­tot arról, mennyiben jelen­tett előrelépést a rekonstruk­ció? — Az új intézetünk he­lyén 1954-ben egy földszin­tes kis épületben kezdték* el a termelést. Az egyetlen gyógyszerész, és a három se­gédmunkaerő közreműködé­sével akkoriban csak 30-fé- le, 408 kilogramm súlyú ké­szítményt gyártottak. Az idén előállított termékeink összsúlya eléri a 34 ezer kilo­grammot. Ugyanakkor kí­sérletező és tudományos te­vékenységet is folytatunk. Minden évben 4—5 újításunk van, s ezek közül néhányat például az infúziógyártásban tudtunk hasznosítani. A gyógyszertári központ dolgozói felelősségteljes mun­kájukon kívül aktívan és lelkesen vesznek részt a művelődési-kulturális jelle­gű előadásokon, összejövete­leken. Erről dr. Keczer And- rásné statisztikus, a közmű­velődési bizottság titkára tá­jékoztatott. — Mikor alakult meg ez a testület? — A közművelődési bizott­ságot 1977 decemberében ala­kítottuk, de különböző for­mában már előtte is élénk kulturális élet volt a válla­latnál. Huszonöt éve műkö­dik sikeresen a vegyes ének­kar, amely számos kitünte­tést kapott. Legutóbb az Or­szágos Béketanács díját ve­hette át az együttes. — Mi szerepel a bizottság munkatervében? — Az oktatás, a szakkép­zettség fejlesztése, az esztéti­kai, valamint a közösségi nevelés, a sporttevékenység, és így tovább. — Milyen lehetőség nyílik például az esztétikai ismere­tek közvetítésére és * egyéb művelődési célok elérésére? — Minden évben rende­zünk egy-egy ma élő mű­vész alkotásaiból kiállítást, s többek között operaéneke­seket, írókat is meghívunk rendezvényeinkre. Az idén megszerveztünk egy 20—22 tagú irodalmi kört. Ami a művelődési célokat illeti, t a TIT-előadásokon kívül né­met és angol nyelvtanfolya­mok indulnak kezdők részé­re ... Eredményesen mű­ködik az eszperantó nyelv- tanfolyamunk is... — Mit tartalmaz a sport- program? — Ezen a területen is szá­mos rendezvényre kerül sor: az asztalitenisz háziverseny­től, a kispályás futballmér­kőzéseken keresetül, a ki­rándulások szervezéséig, szá­mos lehetőségünk nyílik az egészséges életmódra neve­lésre. — Milyen szakmai tovább­képzésre járnak a gyógyszer­tári dolgozók? — Gyógyszerészeinknek fél­évenként általános, itíetve* gyógyszerhatástani tanfolya­mokat rendeznek. A buda­pesti Orvostovábbképző In­tézet gondoskodik a szak­gyógyszerész képesítést meg­szerezni kívánó hallgatók vizsgáztatásáról. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy na­gyon jó kapcsolatot alakítot­tunk ki a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemmel is, ahon­nan gyakran érkeznek pro­fesszorok előadásokat, kon­zultációkat tartani. Asszisz­tenseink 5 évenként vesznek részt kötelező továbbképzé­sen. Sopronban 5-en, 6-an kapnak évente gyógyszerki­adói és analitikus szakasz- szisztensi képesítést me­gyénkből. Központunk min­den évben 20—25 érettségi­zett fiatalt vesz fel, akik a kétéves tanfolyam elvégzése után megszerzik a gyógyszer­asszisztensi képesítést. Ez tudomásom szerint egyenér­tékű a szakmunkás-bizonyít­vánnyal. — Hogyan gyarapíthatják még tudásukat a fiatalok? — Az asszisztens szakcso­portoknak több fordulós szakmai vetélkedőket ren­dezünk, és ezeken 130—140 dolgozónk indul évente. A vándorserleg-versenyre már komoly felkészültséget igény­lő előadásokkal, tudományos szintű dolgozatokkal lehet benevezni. Tavaly az orszá­gos rendezvényen megszerez­tük a második helyezést. Hadd tegyem még hozzá, nemcsak a szakmai, hanem a politikai ismeretek elsajá­títására is fokozott gondot fordítunk... Külön cikket igényelne a gyógyszerészek és az asz- szisztensek munkájának részletes bemutatása. Köztu­domású, nemcsak fizikai megpróbáltatásokat (éjszakai ügyeletek, járványok idején a betegek nagy száma), ha­nem fokozott szellemi igénybevételt, s éber odafi­gyelést is követel tőlük a munkakör. E példás helyt­állásukra gondolva, ugyan­akkor nem árt tekin­tetbe venni, hogy a gyógy­szertári központ tulajdon­képpen egy egészségügyi szerv, ahol a gyógyszernek nem ára, hanem térítési dí­ja van. Ugyanis az orvossá­gok sokkal többe kerülnek an­nál, mint amit kifizetünk ér­tük a valóságban. Bukovinszky István A szeles idő ellenére is a várakozásnak megfelelő ér­deklődést tanúsított az ifjú­ság a Szanazugban vasárnap megrendezett megyei vízi tö­megsport nap iránt. Ez volt az első ilyen jellegű rendez­vény megyénkben, melyet a fiatalok nagy tetszéssel fo­gadtak. Zömmel Gyuláról, Békéscsabáról és Békésről érkeztek a résztvevők. Az ifjúsági turisztikai kölcsön­ző szolgálat nagy forgalmat bonyolított le, a kajakok szinte állandóan vízen vol­tak. A helyszínen tartottak megbeszélést a megyei vízi tömegsport-csoport létreho­zásában érdekelt szervek, szervezetek képviselői, a kezdeményező, a KISZ me­gyei bizottsága vezetésével. A megbeszélésen a követke­ző elhatározás született: a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság Vízügyi Sportegyesület néven létrehoz egy egyesüle­tet, melyen belül lesz tömeg­sport szakosztály, s ennek Hétfőn ismét megkezdődött országszerte a Sabin-oltás, amely a járványos gyermek- bénulás — a hajdanán hír­hedt Heine-Medin-kór, ismer­tebb nevén a gyermekparalí- zis — ellen nyújt védelmet, a megelőzést szolgálja. Az érdekeltek: a 0—3 évesek, pontosabban most azok a gyermekek, akik 1976. szep­tember 16. és 1979. június 30. között születtek, országosan — csaknem 500 ezren, ebből Budapesten mintegy 70 ezren vannak. Ismeretes, hogy ezt az ol­tóanyagot nem injekció for­májában adják; mint a ka­nalas orvosságot: szájon ke­resztül juttatják a szervezet­be. Ezt a védőoltást kidolgozó­járól, az amerikai virológus- kutató Albert Bruce Sabin professzorról nevezték el. Magyarországon húsz éve al­kalmazzák: 1959-ben mintegy 2,3 millió gyermeket és 300 ezer felnőttet oltottak be, s azóta a legveszélyeztetettebb A mezőkovácsházi Lakatos Péter munkásőr (mezőhegye- si) egységének 12 éven át volt parancsnoka Boros Já­nos. Beosztásából ez év ja­nuár elsején mentették fel — saját kérésére. Munkásőri tevékenysége 1957. március 12-én kezdődött. Ekkor ala­kult meg ugyanis Mezőhe­gyesen az első munkásőr al­egység a néphatalom védel­mére. Boros elvtárs az eltelt 22 évben számos alkalommal magas kitüntetésben része­sült. Munkahelyi tevékeny­ségét ötször ismerték el Ki­váló dolgozó jelvénnyel, egy­szer pedig a Munka Érdem­rend bronz fokozatával. Tes­tületünkben végzett munká­jáért háromszor kapott me­gyei parancsnoki dicséretet, 1963-tól pedig a Haza Szol­gálatáért érdemérem arany fokozatának is tulajdonosa. Hosszas keresgélés után akadtam Mezőhegyesen a Kossuth utca 43. számú ház­ra. Alacsony termetű férfi nyitott ajtót. — Boros János vagyok. Kerüljön beljebb. Beszélgetésünk elején a felszabadulás körüli időkről esett szó. Vendéglátómra a ménesbirtokon, a 28-as ma­jorban virradt a nagy nap. Húszéves volt akkor. — ... Negyvenhatban let­egy vízi tömegsport csoport­ja. Az érdekeltek kézhez kapták az egyesület, alapsza­bály-tervezetét, és úgy dön­töttek, hogy újabb vállalato­korosztályok, a három év alatti gyermekek rendszere­sen — évente három alka­lommal — kapják a Sabin- cseppeket. Azért háromszor, mert a betegséget háromféle típusú vírus idézheti elő, s mindegyik ellen védelmet kell biztosítani. Éppen ezért az Egészségügyi Minisztéri­um illetékesei ismét felhív­ják a szülők figyelmét, egyetlen alkalommal se mu­lasszanak, a kicsinyekkel időben jelenjenek meg a be­hívó lapokon közölt egész­ségügyi intézményben. Az oltás egyébként kötelező! Csak akkor adnak halasz­tást, ha a gyermek a behívás időpontjában lázas beteg; felgyógyulásuk után azonban velük is jelentkezni kell. A Sabin-oltások eredményeként — amint az Egészségügyi Minisztériumban elmondták — Magyarországon (mint a cseppeket alkalmazó más or­szágokban is) gyakorlatilag megszűnt a gyermekparalí- zis; az utóbbi években csu­tem a párt tagja. A propa­gandista és az ifjúsági fele­lős posztját bízták rám. Közben — tanult szakmám­nak megfelelően — lakatos­ként dolgoztam a gazdaság­ban. 1950-ben azután újabb fordulat következett az éle­temben, helyesebben az éle­tünkben. Mert akkor már nős voltam, családos ember. Behívtak katonának. Száz­hatvanötöd magammal ke­rültem tiszti iskolára, s — nem dicsekvésként mondom — a hetedik helyen végez­tem. Nagy kedvem lett volna bennmaradni, de hát közbe­szólt az asszony. Így hát le­szereltem. Aki ismeri az ak­kori időket, elképzelheti, hogy milyen káderlappal tértem vissza a honvédség­től! Szó, ami szó, megbélyeg­zett ember lettem egy kicsit. De én ezen akkor nem rá­gódtam túlságosan, becsület­tel végeztem idehaza a mun­kámat, éppen úgy, mint a katonáskodásom előtt. A 28- as majorban dolgoztam is­mét, lakatosként 1954-ig. 1957 februárjában Uhljár János elvtárs keresett meg. Kevés szóból megértettük egymást. Március 12-én, az akkori községi pártbizottság székházában felesküdtünk a néphatalom védelmére. Tí­kat kémek fel a tömegsport­csoport támogatására. A kez­deményezés elismerésre mél­tó és valóban támogatásra érdemes. pán néhány esetben fordult elő. A védőoltás teljesen ártal­matlan, és megfelelő — or­vosi vélemények szerint egész életre szóló — védett­séget eredményez. Elmondotta ezt a legutóbbi budapesti látogatásakor a most 73 éves Sabin profesz- szor is, aki tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Aka­démiának, s már háromszor (1960-ban, 1966-ban és 1977- ben) járt Magyarországon. Nemzetközi tapasztalatai sze­rint — amint nyilatkozta — a világ azon országaiban, amelyekben az egészségügyi ellátás fejlett (s ez a föld népességének mintegy 25 százalékát érinti) a gyermek- bénulás majdnem teljesen megszűnt. A Sabin-oltás idei akció­jában nálunk a mostani az első, a másik két alkalom október 29. és november 3., majd december 10. és 15. kö­zött lesz. zünknek három fegyvere, hat sapkája és öt pár csiz­mája volt összesen. A karhatalom feloszlatása után sok leszerelt tiszt jött hozzánk, akik tapasztalataik­kal, tanácsaikkal segítettek bennünket. Az 1964-es száj- és körömfájás, a mezőhegyesi súlyos gázkitörés, a makói és Körös-vidéki árvíz — jelzik a század fontosabb beveté­seit. — Most 12 év után meg­vált századparancsnoki be­osztásától. Elfáradt ? — Nézze! 1924-ben szület­tem. A párt által rám bízott feladatokat igyekeztem min­dig a legjobb tudásom sze­rint végrehajtani. Magamat is becsülöm, amikor beisme­rem: fiatalabb elvtársaim között akad olyan, nem is egy, aki ma már nálam al­kalmasabb a parancsnoki beosztásra. Elvégre én ne­veltem őket — hunyorít ha­miskásan. — Sohasem a „rang” a fontos, hanem a becsülettel teljesített szolgá­lat. Hazafelé ismételten betér­tem a járási parancsnokság­ra. Az adatok egyeztetése vé­gett elkértem beszélgető partnerem törzslapját. Meg­akad a szemem egy ceruzá­val írott évszámon: 1985! Várhatóan akkor vonul Bo­ros elvtárs tartalékállomány­ba. M. Gy. Augusztus közepén adták át Tótkomlóson az ÁFÉSZ 5 oszlopos üzemanyagtöltő-állomását, amely több mint 5 millió forintba került. A forgalom jól alakul, hiszen átlagosan naponta normálbenzinből 4 ezer, szuperből ezer, gázolajból 9 ezer litert értékesítenek Fotó: Martin Gábor Kezdődik a ka jak verseny Fotó: Orbán Károly Mind a három kell! Hétfőtől ismét Sabin-oltás Ceruzával írt évszám

Next

/
Thumbnails
Contents