Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

GUHEEiS 1979. szeptember 18., kedd Űj óvodát adtak át Békésen Dr. Daróczi Mária megnyitó beszédét tartja Tegnap, szeptember 17-én délelőtt adták át Békésen, a Baky utcában az új 100 sze­mélyes óvodát. Dr. Daróczi Mária, a városi tanács tit­kára ünnepi beszédében el­mondta, hogy az óvoda épí­téséhez a megyei tanács biz­tosította az induló összeget, melyből úgy tervezték, hogy kétcsoportos óvodát építenek. Ám a társadalmi összefogás lehetővé tette, hogy mintegy 6 millió 500 ezer forintos költséggel 100 gyerek talál­jon itt otthonra. Az ünnepi beszéd végén dr. Daróczi Mária elismeréssel szólt a Szőnyegszövő HISZ, a kosár­gyár, a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat, a Körös­vidéki Cipész Szövetkezet, a RUTEX, a BÉKÖT, a Forgá­csoló és Szerszámipari Vál­lalat, a Hidasháti Állami Gazdaság, a postaigazgató­ság, a DÉMÁSZ és az ÁFÉSZ segítőkészségéről, va­lamint a szocialista brigá­dokról, akik felajánlásaikkal mintegy 100 ezer forinttal segítették az új gyermekin­tézmény mielőbbi elkészül­tét. Külön elismerést érde­melt a kivitelező, az építő­ipari ktsz, és persze az óvo­da dolgozói, akik részt vet­tek az átadás előtti mun­kákban is. Az ünnepség a Kossuth úti Fotó: Gál Edit óvoda apróságainak műsorá­val zárult. Az új gyermek- intézményt csütörtökön ve­szik birtokukba kis lakói. Duna-parti szállodák ünnepélyes alapkőletétele A magyar—osztrák idegen- forgalmi egyezmény és hitel­konstrukció részeként két osztrák cég kivitelezésében megkezdődött a pesti Duna- part két új szállodájának építése. Vasárnap ünnepélyes aktus — alapkőletétel — szü­neteltette rövid időre az épí­tők munkáját. Az ünnepsé­gen részt vett Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Johann Josef Dengler, Auszt­ria magyarországi nagyköve­te. Ott voltak a szállodák beruházóinak és üzemeltetői­nek képviselői, a két osztrák cég vezetői és munkásai. A két szálloda közül a Roosevelt tér déli oldalánál, a Hotel Budapest Fórum 1981 októberében készül el, míg a szomszédban a MA­LÉV és a Pannónia közös szállodájának átadására 1982 áprilisában kerül sor. Román vendég a TIT-ben Szeptember 19—20-án tar­tózkodik a TIT megyei szer­vezeténél Sanda Vojculescu román építész. A vendég szakterülete a népi építészet, ezért megyénkben is e té­mákkal ismerkedik, és a ro­mán nemzetiségieknek elő­adást tart. Szerdán, 19-én Krupa And­rás megyei TIT-titkár tájé­koztatóját követően a dél­utáni órákban Battonyára utazik a román építésznő. A helybeli román klubban tart előadást. Ma Gyula műemlé­keivel ismerkedik, majd Méhkeréken beszél a román népi építészetről. Mezőgazdasági szakkör Békésszentandráson Több mint 3 éve működik sikerrel Békésszentandráson a mezőgazdasági szakkör, melynek 47 tagja van. Nem­csak tapasztalatcsere-látoga­tásokat szerveznek, hanem TIT-előadásokat is tartanak, melyeket filmvetítéssel köt­nek egybe. Az elmúlt évben is megrendezték Kondoro­son a kertbarátkörök és kertészeti szakcsoportok já­rási-városi termékbemutató­ját. A legnagyobb sikere Bencsik Ferenc kistermelő­nek volt, egy évvel később pedig Gazsó Jánosnak. Min­den évben találkozhatunk Fazekas Imre, Szűcs Elek, Szító Imre, Szító György, Gergely Imre és dr. Fabó Ferenc kistermelők nevével. A mezőgazdasági szakkör te­vékenységét egyébként a megyei MÉSZÖV és a helyi könyvtár is segíti. Az elmúlt évben például a mezőgaz­dasági könyvhónap keretén belül a könyvtárral közösen rendeztek kiállítást. Tegnap délután nyílt meg a békéscsabai Kner Nyomda kul­túrtermében Koszta Rozália „Gyermekportrék” című tárlata. A 30 olajfestményt bemutató, a nemzetközi gyermekév je­gyében rendezett kiállítás egy hétig, naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg. Képünk a megnyitón készült, bal szélen a kiállító művész. Ugyancsak tegnap nyílt meg a helyőrségi művelődési házban a békési alkotótábor váloga­tott kiállítása is Békéscsabán Fotó: Gál Edit Tanácskozás a tsz-tagok munkakönyvéről Szövetkezeti mozgalmunk régi törekvése, hogy a szö­vetkezeti tagok munkakörül­ményei, munkához való vi­szonyuk az iparban dolgozó munkásokéhoz hasonló le­gyen. Megyénkben közel 50 ezer tagja van a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­nek, közülük 35—36 ezer az aktív dolgozó, őket érintik azok a tanácskozások, ame­lyeknek -célja, hogy 1980—91 között valamennyien munka­könyvét kapjanak. Tegnap, hétfőn Békéscsa­bán tárgyaltak a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség és a megyei tanács vb munka­ügyi, valamint mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztá­lyának, továbbá az érintett szövetkezeteknek munkaügyi dolgozói, a munkakönyv be­vezetésének mikéntjéről. Első előadásként dr. Mol­nár Margit, a munkaügyi osztály vezetője beszélt a munkakönyvkezeléssel kap­csolatos feladatokról, az ide vonatkozó jogszabályok he­lyes értelmezéséről és alkal­mazásáról. Ezután Bagyinka Mihály munkaügyi osztályve­zető-helyettes számolt be a munkakönyvigényléssel, -el­számolással, -tárolással kap­csolatos teendőkről. A ta­nácskozás vitával záhilt. Növekvő felvásárlás Orosházán Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kiemelt feladatának'" tekinti a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezését, továbbfejleszté­sét. Hogy mindez nem csu­pán óhaj, a számadatok bi­zonyítják a legjobban. A fel­vásárlásból származó bevétel ugyanis 1975-ben 97 millió forint volt, tavaly elérte a 140 milliót. Ez azt jelenti, hogy 43 százalékkal vettek át több zöldséget, gyümöl­csöt, állatokat a kistermelők­től, mint 3 évvel korábban. Azt is el kell mondani vi­szont, hogy 1978-ban többfé­le árut nem tudtak értékesí­teni. Gondok voltak a ba­romfi, a tojás, a toll, a mák eladásával. A szövetkezet biztosította a háztáji gazdaságoknak a sza­porító anyagokat, a tenyész- és naposállatokat, a kamat­mentes előleget. Ennek rugg is lett az eredménye, hiszen az elmúlt esztendőben ba­romfiból 90, tojásból 150, nyúlból 14, galambból 6, bur­gonyából 306, zöldségből 240, gyümölcsből 23 vagonnal vá­sároltak fel és értékesítettek, mintegy 140 millió forint ér­tékben. Természetesen a sikerhez hozzájárult a 18 mezőgazda- sági szakcsoport, amely 64 millió forintot érő árut adott át az ÁFÉSZ-nek. Ebben az évben erősödött a szerződé- .ses fegyelem a szövetkezet és a termelők részéről egy­aránt. így jobb minőségű, ke­lendőbb cikkek kerülnek a fogyasztók asztalára. Jngbölcselet, jogismeret Nemcsak a jogászok, ha­nem a törvényeink, az írott szabályaink ismeretére tö­rekvők is érdeklődéssel for­gathatják a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásá­ban év végéig megjelenő új köteteket. Az első fokú pol­gári peres eljárásban szüle­tő határozatokat és iratokat mutatja be — összesen 250 különböző „mintát” — No- vák István készülő kézi­könyve, amely a bíráknak, az ügyekben eljáró állam­polgároknak is hasznos út­mutatásokkal szolgál. Jogszabály-magyarázatnak is beillik Az oktatási igaz­gatás kézikönyve című, több mint ezer oldalas kötet, amely a pedagógusokat és az oktatási igazgatásban dol­gozókat igazítja el a munká­jukhoz. Elsősorban állam- és jog- történeti monográfia Ruszoly József könyve, amely az 1848—1948 közötti évszázad választási bíráskodásának történeti áttekintését adja. A hegeli jogelmélettől a modem jogfilozófiáig „ve­zeti” olvasóját Peschka Vil­mos „Jog és jogfilozófia” cí­mű, 540 oldalas kötetében, elemezve a főbb jogbölcse­leti irányzatokat. Nehézmunkások D munkavégzés körül­ményeit öt tényező­vel lehet jellemezni. Ezek a következők: az erő­kifejtés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőha­tás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, ame­lyet ma még védőberende­zéssel sem lehet teljesen ki­küszöbölni. Ezen ismérvek szerint, ha skálán akarjuk ábrázolni a fizikai munkát, illetve a fizikai munkát vég­ző dolgozókat, akkor négy szakaszt — illetve csoportot — lehet elkülöníteni. Ve­gyük a két szélső esetet: ha nem szükséges a normálisnál nagyobb erőkifejtés, és ez is átlagos körülmények között végezhető (például: sem ve­gyi hatás, sem veszélyhely­zet nem fenyegeti a dolgo­zót), akkor könnyű munkáról beszélünk. Ha a nagy erőki­fejtést még kedvezőtlen mun­kakörülmények is kísérik, ak­kor biztos, hogy az ilyen te­vékenység nehéz fizikai mun­kának minősül. De mit ta­lálunk a skála két közbülső szakaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedve- zőtlensége haladja meg a normális mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munká­nak minősülnek, még ha ke­vésbé nehezek is ahhoz ké­pest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedve­zőtlenebbek. Hazánkban a fizikai dolgo­zók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi ér­telemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik, tehát mintegy 360 ezer mun­kás nagy erő kifejtése köz­ben többféle ártalomnak ki­téve tevékenykedik. Hol ta­lálhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb, őket követik az építőipari és az építőanyag-ipari dolgo­zók, a mező- és erdőgazda­ságban tevékenykedők, a villamosenergia-ipar, a ko­hászok és a szállítás fizikai dolgozói. Hogyan lehetne könnyíte­ni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek* tűnik a válasz, hogy a ne­héz fizikai munkát kiküszö­bölő gépek alkalmazásával, valamint egészségvédő és bal­esetveszélyt csökkentő be­rendezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy—másfél évtizede megva­lósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukci­ók — valamint a korszerűbb technológiák már eleve nö­velik a működtetésükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai rovására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal osztály- vezetője azonban egy nem­rég megjelent tanulmányá­ban arra hívja fel a figyel­met, hogy „a fejlesztés túl­nyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesí­téssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fo­kozódtak az olyan ártalmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyi anya­gok okozta fertőzésből, to­vábbá a bőrfeíület szennye­ződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fa­kadó idegfeszültség, a külön­leges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akarat­megfeszítést követelő szelle­mi állapot (például az egy­hangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelő tevékenység esetén). Márpedig egy munka nehéz­ségi fokát ezek a körülmé­nyek is erősen befolyásolják. Hogyan lehet ezen segíte­ni? Például a munkaidőrend kedvezőbbé tételével. A sta­tisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél ne­hezebb egy munkakör, an­nál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. így lehet napi 8 órás munkaidőből 6 órai, a három műszakból egy vagy kettő; és a heti hat munkanap ötre csökken. De előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabad­ság. Természetesen sokkal köz­napibb összetevői is vannak a nehéz f izikai munka köny- nyebbé tételének. A dolgo­zóknak csak akkor kell ke­vesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, ame­lyék megkönnyítik a mun­kájukat. Ugyanez vonatko­zik az elszívókra és a ki tud­ja még hányféle védőberen­dezésekre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyak­ran a dolgozófl&n is múlik). Ugyancsak ilyen „egysze­rűbb” munkakönnyítést kí­nál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segéd­eszköz-szállítás, a munkahe­lyi rend, költséges beruhá­zás nélkül is javítja a mun­ka körülményeit. I toljára marad a mun­kabér. Talán azért, I mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leg­gyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehéz­ségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet köny- nyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és/a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre so­rolják a keresetet, és in­kább a munka jellege és kö­rülményei kerülnek előtérbe. — németh — Újabb 4,5 kilométer metróvonal Jövő ilyenkor már javában közlekednek a szerelvények Budapesten a metró déli szárnyvonalán, a Nagyvárad tér és a kőbánya—kispesti vasútállomás között. A 4,5 kilométer hosszú vonalon a munkák nyolcvan százalékát elvégezték, jelenleg főként a szakiparosok dolgoznak. Vár­hatóan januárban működtet­ni kezdik a gépeket és a be­rendezéseket, majd március­ban próbaútra indítják az első kocsikat. A terv az, hogy a vonalat 1980 első felében bekapcsolják a tömegközle­kedés vérkeringésébe. Ahhoz, hogy a terv meg­valósuljon, az esztendő hát­ralevő részében körülbelül egymilliárd forint értékű munkát kell elvégezni. A gyorsított program és az építkezésben részt vevő vál­lalati kollektívák felajánlá­saik ismeretében a cél elér­hető. Annál is inkább, mert szinte valamennyi állomáson a belső munkákon dolgoz­nak, és a brigádok teljesítik a napi penzumokat. A metróépítéssel összefüg­gően még egy, közvetlenül az autósokat érintő hír: az Üllői útnak az Ecseri út és a Határ út közötti 2x1 sá­vos szakaszát novemberben adják át a forgalomnak. Egyelőre ideiglenes jelleg­gel, mert a végleges útpályát a metró megnyitását követő­en építik meg. Ezzel egyide­jűleg megszűnik az itteni villamosközlekedés. ___

Next

/
Thumbnails
Contents