Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
GUHEEiS 1979. szeptember 18., kedd Űj óvodát adtak át Békésen Dr. Daróczi Mária megnyitó beszédét tartja Tegnap, szeptember 17-én délelőtt adták át Békésen, a Baky utcában az új 100 személyes óvodát. Dr. Daróczi Mária, a városi tanács titkára ünnepi beszédében elmondta, hogy az óvoda építéséhez a megyei tanács biztosította az induló összeget, melyből úgy tervezték, hogy kétcsoportos óvodát építenek. Ám a társadalmi összefogás lehetővé tette, hogy mintegy 6 millió 500 ezer forintos költséggel 100 gyerek találjon itt otthonra. Az ünnepi beszéd végén dr. Daróczi Mária elismeréssel szólt a Szőnyegszövő HISZ, a kosárgyár, a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet, a RUTEX, a BÉKÖT, a Forgácsoló és Szerszámipari Vállalat, a Hidasháti Állami Gazdaság, a postaigazgatóság, a DÉMÁSZ és az ÁFÉSZ segítőkészségéről, valamint a szocialista brigádokról, akik felajánlásaikkal mintegy 100 ezer forinttal segítették az új gyermekintézmény mielőbbi elkészültét. Külön elismerést érdemelt a kivitelező, az építőipari ktsz, és persze az óvoda dolgozói, akik részt vettek az átadás előtti munkákban is. Az ünnepség a Kossuth úti Fotó: Gál Edit óvoda apróságainak műsorával zárult. Az új gyermek- intézményt csütörtökön veszik birtokukba kis lakói. Duna-parti szállodák ünnepélyes alapkőletétele A magyar—osztrák idegen- forgalmi egyezmény és hitelkonstrukció részeként két osztrák cég kivitelezésében megkezdődött a pesti Duna- part két új szállodájának építése. Vasárnap ünnepélyes aktus — alapkőletétel — szüneteltette rövid időre az építők munkáját. Az ünnepségen részt vett Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, dr. Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Johann Josef Dengler, Ausztria magyarországi nagykövete. Ott voltak a szállodák beruházóinak és üzemeltetőinek képviselői, a két osztrák cég vezetői és munkásai. A két szálloda közül a Roosevelt tér déli oldalánál, a Hotel Budapest Fórum 1981 októberében készül el, míg a szomszédban a MALÉV és a Pannónia közös szállodájának átadására 1982 áprilisában kerül sor. Román vendég a TIT-ben Szeptember 19—20-án tartózkodik a TIT megyei szervezeténél Sanda Vojculescu román építész. A vendég szakterülete a népi építészet, ezért megyénkben is e témákkal ismerkedik, és a román nemzetiségieknek előadást tart. Szerdán, 19-én Krupa András megyei TIT-titkár tájékoztatóját követően a délutáni órákban Battonyára utazik a román építésznő. A helybeli román klubban tart előadást. Ma Gyula műemlékeivel ismerkedik, majd Méhkeréken beszél a román népi építészetről. Mezőgazdasági szakkör Békésszentandráson Több mint 3 éve működik sikerrel Békésszentandráson a mezőgazdasági szakkör, melynek 47 tagja van. Nemcsak tapasztalatcsere-látogatásokat szerveznek, hanem TIT-előadásokat is tartanak, melyeket filmvetítéssel kötnek egybe. Az elmúlt évben is megrendezték Kondoroson a kertbarátkörök és kertészeti szakcsoportok járási-városi termékbemutatóját. A legnagyobb sikere Bencsik Ferenc kistermelőnek volt, egy évvel később pedig Gazsó Jánosnak. Minden évben találkozhatunk Fazekas Imre, Szűcs Elek, Szító Imre, Szító György, Gergely Imre és dr. Fabó Ferenc kistermelők nevével. A mezőgazdasági szakkör tevékenységét egyébként a megyei MÉSZÖV és a helyi könyvtár is segíti. Az elmúlt évben például a mezőgazdasági könyvhónap keretén belül a könyvtárral közösen rendeztek kiállítást. Tegnap délután nyílt meg a békéscsabai Kner Nyomda kultúrtermében Koszta Rozália „Gyermekportrék” című tárlata. A 30 olajfestményt bemutató, a nemzetközi gyermekév jegyében rendezett kiállítás egy hétig, naponta 10 és 16 óra között tekinthető meg. Képünk a megnyitón készült, bal szélen a kiállító művész. Ugyancsak tegnap nyílt meg a helyőrségi művelődési házban a békési alkotótábor válogatott kiállítása is Békéscsabán Fotó: Gál Edit Tanácskozás a tsz-tagok munkakönyvéről Szövetkezeti mozgalmunk régi törekvése, hogy a szövetkezeti tagok munkakörülményei, munkához való viszonyuk az iparban dolgozó munkásokéhoz hasonló legyen. Megyénkben közel 50 ezer tagja van a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek, közülük 35—36 ezer az aktív dolgozó, őket érintik azok a tanácskozások, amelyeknek -célja, hogy 1980—91 között valamennyien munkakönyvét kapjanak. Tegnap, hétfőn Békéscsabán tárgyaltak a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség és a megyei tanács vb munkaügyi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, továbbá az érintett szövetkezeteknek munkaügyi dolgozói, a munkakönyv bevezetésének mikéntjéről. Első előadásként dr. Molnár Margit, a munkaügyi osztály vezetője beszélt a munkakönyvkezeléssel kapcsolatos feladatokról, az ide vonatkozó jogszabályok helyes értelmezéséről és alkalmazásáról. Ezután Bagyinka Mihály munkaügyi osztályvezető-helyettes számolt be a munkakönyvigényléssel, -elszámolással, -tárolással kapcsolatos teendőkről. A tanácskozás vitával záhilt. Növekvő felvásárlás Orosházán Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kiemelt feladatának'" tekinti a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezését, továbbfejlesztését. Hogy mindez nem csupán óhaj, a számadatok bizonyítják a legjobban. A felvásárlásból származó bevétel ugyanis 1975-ben 97 millió forint volt, tavaly elérte a 140 milliót. Ez azt jelenti, hogy 43 százalékkal vettek át több zöldséget, gyümölcsöt, állatokat a kistermelőktől, mint 3 évvel korábban. Azt is el kell mondani viszont, hogy 1978-ban többféle árut nem tudtak értékesíteni. Gondok voltak a baromfi, a tojás, a toll, a mák eladásával. A szövetkezet biztosította a háztáji gazdaságoknak a szaporító anyagokat, a tenyész- és naposállatokat, a kamatmentes előleget. Ennek rugg is lett az eredménye, hiszen az elmúlt esztendőben baromfiból 90, tojásból 150, nyúlból 14, galambból 6, burgonyából 306, zöldségből 240, gyümölcsből 23 vagonnal vásároltak fel és értékesítettek, mintegy 140 millió forint értékben. Természetesen a sikerhez hozzájárult a 18 mezőgazda- sági szakcsoport, amely 64 millió forintot érő árut adott át az ÁFÉSZ-nek. Ebben az évben erősödött a szerződé- .ses fegyelem a szövetkezet és a termelők részéről egyaránt. így jobb minőségű, kelendőbb cikkek kerülnek a fogyasztók asztalára. Jngbölcselet, jogismeret Nemcsak a jogászok, hanem a törvényeink, az írott szabályaink ismeretére törekvők is érdeklődéssel forgathatják a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában év végéig megjelenő új köteteket. Az első fokú polgári peres eljárásban születő határozatokat és iratokat mutatja be — összesen 250 különböző „mintát” — No- vák István készülő kézikönyve, amely a bíráknak, az ügyekben eljáró állampolgároknak is hasznos útmutatásokkal szolgál. Jogszabály-magyarázatnak is beillik Az oktatási igazgatás kézikönyve című, több mint ezer oldalas kötet, amely a pedagógusokat és az oktatási igazgatásban dolgozókat igazítja el a munkájukhoz. Elsősorban állam- és jog- történeti monográfia Ruszoly József könyve, amely az 1848—1948 közötti évszázad választási bíráskodásának történeti áttekintését adja. A hegeli jogelmélettől a modem jogfilozófiáig „vezeti” olvasóját Peschka Vilmos „Jog és jogfilozófia” című, 540 oldalas kötetében, elemezve a főbb jogbölcseleti irányzatokat. Nehézmunkások D munkavégzés körülményeit öt tényezővel lehet jellemezni. Ezek a következők: az erőkifejtés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőhatás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, amelyet ma még védőberendezéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezen ismérvek szerint, ha skálán akarjuk ábrázolni a fizikai munkát, illetve a fizikai munkát végző dolgozókat, akkor négy szakaszt — illetve csoportot — lehet elkülöníteni. Vegyük a két szélső esetet: ha nem szükséges a normálisnál nagyobb erőkifejtés, és ez is átlagos körülmények között végezhető (például: sem vegyi hatás, sem veszélyhelyzet nem fenyegeti a dolgozót), akkor könnyű munkáról beszélünk. Ha a nagy erőkifejtést még kedvezőtlen munkakörülmények is kísérik, akkor biztos, hogy az ilyen tevékenység nehéz fizikai munkának minősül. De mit találunk a skála két közbülső szakaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedve- zőtlensége haladja meg a normális mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munkának minősülnek, még ha kevésbé nehezek is ahhoz képest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedvezőtlenebbek. Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik, tehát mintegy 360 ezer munkás nagy erő kifejtése közben többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik. Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb, őket követik az építőipari és az építőanyag-ipari dolgozók, a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedők, a villamosenergia-ipar, a kohászok és a szállítás fizikai dolgozói. Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek* tűnik a válasz, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, valamint egészségvédő és balesetveszélyt csökkentő berendezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy—másfél évtizede megvalósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukciók — valamint a korszerűbb technológiák már eleve növelik a működtetésükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai rovására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal osztály- vezetője azonban egy nemrég megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy „a fejlesztés túlnyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozódtak az olyan ártalmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyi anyagok okozta fertőzésből, továbbá a bőrfeíület szennyeződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfeszültség, a különleges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az egyhangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelő tevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülmények is erősen befolyásolják. Hogyan lehet ezen segíteni? Például a munkaidőrend kedvezőbbé tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. így lehet napi 8 órás munkaidőből 6 órai, a három műszakból egy vagy kettő; és a heti hat munkanap ötre csökken. De előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabadság. Természetesen sokkal köznapibb összetevői is vannak a nehéz f izikai munka köny- nyebbé tételének. A dolgozóknak csak akkor kell kevesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, amelyék megkönnyítik a munkájukat. Ugyanez vonatkozik az elszívókra és a ki tudja még hányféle védőberendezésekre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyakran a dolgozófl&n is múlik). Ugyancsak ilyen „egyszerűbb” munkakönnyítést kínál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segédeszköz-szállítás, a munkahelyi rend, költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit. I toljára marad a munkabér. Talán azért, I mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet köny- nyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és/a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre sorolják a keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe. — németh — Újabb 4,5 kilométer metróvonal Jövő ilyenkor már javában közlekednek a szerelvények Budapesten a metró déli szárnyvonalán, a Nagyvárad tér és a kőbánya—kispesti vasútállomás között. A 4,5 kilométer hosszú vonalon a munkák nyolcvan százalékát elvégezték, jelenleg főként a szakiparosok dolgoznak. Várhatóan januárban működtetni kezdik a gépeket és a berendezéseket, majd márciusban próbaútra indítják az első kocsikat. A terv az, hogy a vonalat 1980 első felében bekapcsolják a tömegközlekedés vérkeringésébe. Ahhoz, hogy a terv megvalósuljon, az esztendő hátralevő részében körülbelül egymilliárd forint értékű munkát kell elvégezni. A gyorsított program és az építkezésben részt vevő vállalati kollektívák felajánlásaik ismeretében a cél elérhető. Annál is inkább, mert szinte valamennyi állomáson a belső munkákon dolgoznak, és a brigádok teljesítik a napi penzumokat. A metróépítéssel összefüggően még egy, közvetlenül az autósokat érintő hír: az Üllői útnak az Ecseri út és a Határ út közötti 2x1 sávos szakaszát novemberben adják át a forgalomnak. Egyelőre ideiglenes jelleggel, mert a végleges útpályát a metró megnyitását követően építik meg. Ezzel egyidejűleg megszűnik az itteni villamosközlekedés. ___
