Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
1979. szeptember 15., szombat Ábrahám Kálmán Algírban tárgyalt Ábrahám Kálmán építésügyi és várösíejlésztési miniszter hazaérkezett Algírból, ahol részt vett a 16. nemzetközi vásár rendezvényein. Algériai tartózkodása . alatt tárgyalásokat folytatott Abdelmadzsid Ausise építésügyi, lakásépítési és városfejlesztési miniszterrel, a magyar—algériai együttműködési vegyes bizottság algériai társelnökével. Megbeszéléseket folytatott továbbá az algériai kereskedelemi és közmunkaügyi miniszterrel, valamint a közlekedés- és iparügyi államtitkárral. Befejeződött a KGST-tanácskozás Pénteken Győrött befejeződött a Könnyűipari Nemzetközi Tudományos Információs Rendszer fejlesztésével foglalkozó KGST-tanács- kozás. A tagországok, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia, Szovjetunió, valamint Kuba delegációi az információs szolgálat gya-' korlati teendőit vitatták meg. A gazdasági kapcsolatokat erősíteni kell A közelmúltban tárgyalta és eredményesnek minősítette Békéscsaba és a hozzá tartozó 5 község kapcsolatát, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ugyanakkor megjelölte az együttműködés fejlesztésének fő feladatait is. Ez volt annak az értekezletnek a központi gondolata, melyet tegnap, szeptember 14-én Bélmegyeren a községi tanács épületében tartottak Békéscsaba, Békés és a 8 város környéki község párt- és tanácsszerveinek vezetői. Az értekezletet dr. Soós Sándor, a Békés megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályának vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében többek között ismertette a megyei szakigazgatási szervek feladatát a város környéki munkában. Dr. Gally Mihály, a békéscsabai tanács vb-titkára a város és a hozzá tartozó községek testületéinek kapcsolatáról adott tájékoztatót, melyek igen jól fejlődtek. Hangsúlyozta azonban, hogy több figyelmet kell fordítani a gazdasági együttműködésre. Dr. Daróczi Mária, a békési tanács vb-titkára értékelte az igazgatási tevékenységet, szólt az intézmények irányításáról, a felügyeleti és a hatósági munka tapasztalatairól. Békés és a hozzá tartozó 4 község kapcsolata eredményesen fejlődött. Ám a tennivalók sem vitathatók. A két városhoz tartozó településeken mintegy 30 ezer ember él. Erősíteni kell a tervezésben,' az anyagi források felhasználásában és a beruházásoknál az együttműködést. Erre utaltak az értekezlet résztvevőinek felszólalásai is. NDK fotódokumentációs kiállítás A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából október 1-én fotódokumentációs kiállítás nyílik a csepeli munkásotthonban. E kiállítással — amelyet két hétig tekinthetnek meg az érdeklődők — veszi kezdetét a magyar—NDK barátsági hét csepeli rendezvénysorozata. A 30. évfordulóról Vas megyében is megemlékeznek a Kulturális Centrum közreműködésével : szeptember 25-től 27-ig több város, község lakói ismerkedhetnek a testvéri ország életével. Dolgoznak megyénkben az amatőr filmesek A Megyei Művelődési Központ felnőttnevelési stúdiójában tavaly alakult meg az amatőrfilmes klub. A Somogyi Márton vezette csoport nemrégiben megbízást kapott a megyei cigányügyi koordinációs bizottságtól, hogy kisfilmet készítsen a nálunk élő cigányokról. A film a cigánylakosság munkájáról, lakáshelyzetéről, tanulásáról, kultúrájáról, egészségügyi ellátottságáról, hagyományairól és hiedelemvilágáról szól majd. Szeptember 12—13-án, szerdán és csütörtökön már Dobozon, Sarkadon, Mezőko- vácsházán, Végegyházán és Battonyán forgattak is a filmesek. „Barátunk a könyv” vetélkedő Szarvason Szeptember 17-én, hétfőn délután fél 3-tól Szarvason, a Krecsmarik Endre Üttörő- házban irodalmi klubdélután keretében hirdetik meg a „Barátunk a könyv” című járási-városi vetélkedőt az úttörőknek. A meghirdetés műsoros délutánjára a 7. osztályos tanulókat, az általános iskolák igazgatóit, valamint az iskolai és közművelődési könyvtárosok vezetőit hívták meg. A hétfői találkozón Hódsági Ferencné, a szarvasi városi úttörőelnökség elnöke ismerteti az 1980. május 31- én Kondoroson rendezendő vetélkedő feltételeit. A meghirdetés előtt Regélő címmel hallanak zenés irodalmi műsort a vendégek, amelyben fellép KüriJ Papp László előadóművész és Bodza Klára népdalénekes. Gyarmati János körzetvezető, játékmester éppen a győztes Hidasháti ÁG csapatának teszi fel a kérdést Fotó: Veress Erzsi Ismét győzött a hidashátiak csapata Tegnap, pénteken Murony- ban tartotta a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Békés megyei termelési körzete szakmai-politikai vetélkedőjét. A hat induló — a Csong- rád megyét képviselő maros- lellei Rákóczi Tsz, a békési- dévaványai Aranykalász Tsz, a kardosi Egyetértés Tsz, az örménykúti Felszabadulás Tsz és két állami gazdaság, a hidasháti és a Gyomai Körösi Állami Gazdaság —szoros küzdelemben mérte ösz- sze erejét. A kérdések között szerepeltek a növénytermesztéssel kapcsolatos agronómiái, gépészeti és politikai feladatok, összeállítóik figyelembe vették, hogy milyen ismeretek kérhetők számon a termelésben dolgozó fiatal mérnököktől, termelésirányítóktól. Ennek köszönhető, hogy szoros küzdelem alakult ki a csapatok között, s csak az utolsó próba, egy tesztláp kitöltése döntötte el az elsőséget. Első lett — hasonlóan a tavalyi versenyhez —a muronyi Hidasháti Állami Gazdaság csapata, második a Gyomai Körösi ÁG, harmadik a kardosi Egyetértés Tsz. A télen sorra kerülő országos BKR-döntőben a két első helyezett képviseli megyénket. Mint Balogh János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke zárszavában mondta, színvonalas, jó vetélkedő volt, dicséretes, hogy ezúttal a politikai kérdéseket is kiválóan tudták a versenyzők. —m. szabó— Öntözőgép-bemutató A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben az 1970-esévek első felében kezdtek hozzá az öntözés műszaki fejlesztéséhez. Az utóbbi években a kutatómunka eredményeként kifejlesztették a Körös—200- as önjáró öntözőberendezés több típusát. Ezek a berendezések a nagyüzemi táblák öntözésére alkalmasak. Előnyük, hogy a korábbihoz képest lényegesen kevesebb munkaerővel és energiával működtethetők, a legmagasabb öntözéstechnikai színvonalat biztosítják, és alkalmasak a rendszerekben termelt kukorica öntözésére is. A szeptember 14-én Szarvason megtartott öntözési bemutatón egy újabb berendezés működését tekinthették meg a mezőgazdasági szakemberek. Az új gépet, amely kisparcellák, kertek öntözésére is alkalmas, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés kérésére az Öntözési Kutató Intézet műszaki szakemberei fejlesztették ki. A berendezés a Körös—200-as öntözőgép elvén működik, félautomatikus, s szinte teljesen elhanyagolható a párolgási veszteség. A fejlesztéshez szükséges pénzt az Agráripari Egyesülés biztosította. A gép prototípusát a kondorosi Egyesült Tsz-ben készítették el. A pénteki bemutató célja nem utolsósorban az volt, hogy az intézet vezetői megismerjék a gazdaságokban dolgozó szakemberek véleményét, felmérjék, milyen érdeklődést tapasztalnak. Hz idén is sok volt a vízkár Az idén is igen nagy ösz- szegeket fizetett ki kártérítésre az első félévben az Állami Biztosító megyénkben. — Egyebek között erről számolt be Szabó András megyei igazgató azon a munka- értekezleten, amelyet szeptember 14-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a megyei igazgatóságon tartottak. A munkaértekezleten az igazgató az első féléves tevékenységet tekintette át. Elmondta többek között, hogy az állományfejlesztésben, a korszerűtlen módozatú lakás- biztosítások átdolgozásában a békési, a gyulai, a szeghalmi és a békéscsabai fiók érte el a legjobb eredményt. A tervezettnek megfelelően növekedett a CASCO-biztosítá- sok száma. A CSÉB 80-as biztosítást a tervezettnél többen kötöttek. A kártérítések is jelentősek voltak. Több mint 27,5 millió forintot fizetett ki a pénzintézet fél év alatt a nagyüzemeknek állatkárok megtérítésére. A növénytermesztésben elszenvedett károk értéke ebben az évben előreláthatóan eléri a 350 millió forintot. Tekintélyes volt a vízkár. Erre mintegy 250 millió forintot tesz ki a kártérítés. Válogatott keretben? eljesen érthető a drukkerek szenvedélyes ______ háborgása, amikor v alaki bizonyított teljesítmény nélkül kap helyet a sportág válogatott csapatában, s emiatt az elért eredmény messze elmarad a jogosan várt teljesítménytől. De ugyanilyen szenvedéllyel tüzelünk-e, ha egy egészen más válogatottban, a dolgozók kollektívájában tohonya lusták, a munkát elkerülő ügyeskedők fogják vissza a lendületet? Pedig a tét nagyobb. A „gólokat” az egész közösség kapja. Mit tegyünk? Van, akiknek vállrándító birkatürelmük van, és azt mondják: a szocializmusban kizárólag meggyőzéssel érhetünk el eredményt, szaporítsuk tehát a felvilágosító szavakat. Eljön az idő, amikorra mindannyiunkban kialakul a magasfokú öntudat, s mindenki belső undorral fordul el a dologtalanságtól, a tunyaságtól, a cselekvés halogatásától. Mások nagyokat kiáltanak és Nyugat felé mutogatnak: lám, a kapitalizmus megtalálta a fegyelmezés receptjét. Aki rosszul dolgozik, azt elbocsátják. Legyen nálunk is munkanélküliség, az majd felébreszti az öntudatot, bont- hatatlanná teszi a fegyelmet. Egyszóval, elő az adminisztratív eszközökkel, azoknak van igazán az emberre hatásuk. Egyformán vitatkozni kell a türelmetlen akamokokkal és a szócséplő moralizálókkal. Már az sem igaz, hogy a kapitalizmus csak a rosszul dolgozókat bocsátja el; a tőkés társadalom kétszázéves történelmét szakadatlanul kísérő tömeges munkanélküliségnek nem ilyen „igazság- osztó” oka van. Egészen más: a társadalom gyógyíthatatlan, oldhatatlan válsága. Másrészt a munkanélküli állapot nem erősíti az emberi karaktert, hanem ellenkezőleg, a tétlenség torzítja, összerop- pantja a jellemet, megaláz és embertelenné tesz. De nem sokra megyünk a szüntelen szóbeli intéssel sem, mert a kifejezések kongani kezdenek az ürességtől, amennyiben maguk a körülmények nem olyanok, hogy az embert jó munkára, alkotó cselekvésre késztessék. A valóság és a hangoztatott tízparancsolat gyorsan és kínosan szembekerül egymással, s törvényszerűen a valóság szava lesz a hatalmasabb. Cselekvésre késztetni? Nem szóval és nem is adminisztratív kényszerrel? Hogyan hát? Alapkérdése ez szocialista világunknak, s egyre hangsúlyosabbá válnak e kérdés betűi, egyre jobban sürgetik a választ. A miniszter és a filozófus, a mérnök és a költő, az esztergályos és a pedagógus válaszát, amire valamennyien kíváncsiak vagyunk. De vajon lehetséges-e minden helyzetet pontosan fedő, minden emberre érvényes választ fogalmazni? Annyi már bizonyos, hogy korunknak, a szocialista építés intenzív szakaszának alkotó emberekre van szüksége, a tudósok és földművesek körében egyaránt, akik többé nem cselekszenek " a rutin élettelenségével, hanem munkakörüknek megfelelően újra és jobbra törekszenek. Az is bizonyos, hogy az ilyen ember nem születik a rózsabokorban és önmagától nem válik újításra képes alkotóvá. Csak az okosan együtt haladó anyagi és erkölcsi, gazdasági és kulturális, pénzügyi és tudati szabályozók teremthetnek olyan körülményeket, amelyek közepette nem is lehet másként felnőni, élni és dolgozni. Azt is mondhatjuk: az ösztönzők kényszerpályára lökik az embert, cselekvésre kényszerítik. Ennek az ösztönzésnek, szabályozásnak egyre jobban kell uralnia az egész társadalmat, a társadalom minden tartományát, minden tartományának valamennyi zugát, hogy a humanitást terjesztő alkotást kiváltó serkentés mindenhatóvá váljék. A kapitalizmus azt hiszi és szüntelenül azt hangoztatja, hogy a szocialista országok társadalom- és gazdaságirányítási kezdeményezéseit kizárólag a nehezebb és szövevényesebb világgazdasági körülmények inspirálják. Ez alapvető tévedés: a fő mozgató rugó az építés intenzív, magasabb szintű, nagyobb követelményű szakaszának eljötté. Egy új minőségű szocialista világ ma még halo- ványan látható körvonalainak kibontakozása. I mennyiben a kapitalizmusnak lenne igaza, _____ akkor társadalmunknak csupán ügyes közgazdászokra, üzletemberekre lenne szüksége. Ennél sokkal többre tartunk igényt: olyan alkotó emberekre, akik nemesen nyugtalanok, mert szüntelenül azt érzik környezetükben, körülményeik körében, hogy teremteniük, cselekedniük lehet és kell. S oltész István Tegnap zárult Battonyán a nagyközség művelődési központjában a rendkívül sikeres kézimunka-kiállítás. A művelődési központ szakkörének tagjai szebbnél szebb hímzésekkel gyönyörködtették a látogatókat Fotót Lónyai László
