Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

1979. szeptember 14., péntek Kiállításmegnyitók „Kis művészeti műhely” a Megyei Művelődési Központban Gyulán Szeptember 14-én, pénte­ken két kiállítás is nyílik Gyulán. Délután 4 órai kez­dettel a Dürer Teremben Szelesi Zoltán művészettör­ténész nyitja meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének Szegedi Csoportja és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum által közö­sen rendezett „Szegedi Ga­léria” című kiállítást. Ugyancsak ezen a napon, délután 17 órától Szabados A MÁV Békéscsabai Kör­zeti Uzemfőnökségénél mint­egy 100 szocialista brigád te­vékenykedik. A kollektívák vezetői a közelmúltban a bé­késcsabai MÁV-klubkönyv- tárban tanácskoztak a soron következő feladatokról. Val- kó Pál körzeti üzemfőnök beszámolójában foglalkozott az esztendő eddigi munkájá­val, a gondokkal és az év hátralevő nagy feladatával, az őszi szállítással. Hangsú­lyozta: az őszi és téli forga­lomban nagy feladat hárul az üzemfőnökség vasutasai­ra. A MÁV előtt álló szállí­tási feladatoknak csak a fu­varoztatók segítségével, jól összehangolt munkával tud­nak megfelelni. Mindenek- előtti közös cél, hogy az őszi szállítás ne hátráltassa a népgazdaság fejlődését. Árpád grafikusművész, a Mozgó Világ képzőművészeti szerkesztője, a Magyar Nem­zeti Galéria GYIK műhelyé­nek vezetője, valamint Ban­ga Ferenc grafikusművész mutatkozik be a gyulaiak­nak. Alkotásaikból a Vármú­zeumban nyílik kiállítás, amelyet Veress Miklós Jó­zsef Attila-díjas költő nyit meg. A grafikai kiállítást ok­tóber 21-ig nézhetik meg az érdeklődők. A szocialista brigádveze­tők az őszi szállítás lebonyo­lítására több javaslatot tet­tek. A fontosabb célkitűzések között szerepel, hogy avasúti kocsik minél gyorsabban a fuvaroztató felek rendelkezé­sére álljanak, csökkentsék a helyi kocsileadási résztartóz­kodást, szorosabb kapcsolatot építsenek ki a nagyobb fu­varozó vállalatok szocialista brigádjaival, a szerelvények gondosabb összeállításával növeljék az egy-egy vontató járműre eső terhelést, a sze­mélyszállításban pedig to­vább fokozzák a kulturált utazást. A szocialista brigádvezetők többsége bejelentette, hogy a verseny továbbfejlesztése, a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny sikere érde­kében megtették pótvállalá­saikat. A gyermekek személyiség­formálásában fontos szerepet játszik az, hogy a környezet milyen hatásokkal segíti fej­lődésüket. A környezeti ha­tások közül az esztétikailag értékes élmények tehetik a gyermeket egész életére fo­gékonnyá a szép iránt, fej­leszthetik ki benne azokat az értékes emberi tulajdonságo­kat, képességeket, amelyek segítik majd felnőtt korában eligazodni a világ dolgaiban, harmonikussá teszik életét, alkalmazkodását a környeze­téhez. Az esztétikai élmé­nyekhez elsősorban a művé­szetek megismerésén keresz­tül vezet az út. Kodály Zol­tán mondotta: „Nem lehet igazán boldog ember az, aki­nek nem okoz örömet a ze­ne, de erre az örömre taní­tani kell az embereket.” Ez a cél vezette a Megyei Művelődési Központ munka­társait, amikor elhatározták, hogy — egyelőre kísérleti jel­leggel — a Rábai Miklós út­törő néptáncegyüttes tagjai­val létrehozzák „kis művé­szeti műhelyüket”. A program átfogja a mű­vészetek különböző területe­it, így a táncművészetek kö­zül a néptánccal, a balettel és a pantomimmel foglalkoz­nak majd a gyerekek. A ze­neművészeti ismeretek közül a népzene, a modem zene és a tánczene ismereteiről, s a népművészet tárgyi és szel­lemi ágazatairól beszélget- nek.A havi két foglalkozáson a képző- és iparművészet, az irodalom, valamint a film­művészet is a témák között szerepel. Októberben kezdőd­nek majd a foglalkozások, s ekkor elsőként a művésze­tekről általában, és a tánc történetéről hallanak a rész­vevők. A „kis művészeti műhely­ben” változatos módszerekkel sajátítanak el ismereteket a gyerekek, hiszen az előadá­sok mellett szemléltetést, filmvetítést alkalmaznak a szervezők, s gyakorlatban próbáltatják ki például a ko­rongozást és a fafaragást. A téli szünet idején is biztosít elfoglaltságot a gyerekeknek ez a sok érdekességet ígérő új kezdeményezés. Rádióhallgatók klubtalálkozója Vasutas szocialista brigádvezetök tanácskozása A Moszkva Rádió magyar adásait hallgató és ma­gyar osztályával levelező kör tagjai találkozót tartanak szeptember 21-én, pénteken, 17 órai kezdettel Békéscsa­bán, az MSZMP I. kerületi székházának Penza klub- helyiségében. A rádióhallga­tók köre egy éve alakult, és ebből az alkalomból rende­zendő összejövetelen a rész­vevők megbeszélik az elmúlt időszakban folytatott mun­kát, valamint a jövő felada­tait. Ezután Bánfi József, a baráti kör vezetője beszámol a rádióklubok képviselőinek rendezett első országos érte­kezlet tapasztalatairól. Tájékoztató vetítés Gyuláról, Sárospatakról és Kiskunfélegyházáról tartot­tak egyórás tájékoztató ve­títést szeptember 12-én, szerdán délután fél 1-től a békéscsabai Szabadság mozi­ban. A vetítésen, amelyet a MAFILM Propaganda Film­stúdiója rendezett, Battonya, Szeghalom, valamint me­Békéscsabán gyénk városainak vezetői, il­letve azok helyettesei vettek részt. Tervezik, hogy 1980. végé­re, illetve 1981. elejére me­gyénk hét településéről ké­szülnek hasonló kisfilmek, s ennek lehetőségeivel ismer­kedtek a meghívott résztve­vők. :——............... ......................................... i Mint az űrült... ■ ■ ■ ■ ■ ■ Szeptember 12-én délelőtt 10 óra után a Ladánkon 80 j | kilométeres óránkénti sebességgel igyekeztünk Mezőbe- j • rényből Köröstarcsára. Azért nem gyorsabban, mert ezen i j az úton újabban ennyit ír elő a szabály. De mit tesz Is- i j ten? Egyszercsak — szóló gépkocsivezetővel — megelőz- j ! te a piros Ladát az AH 28-66 forgalmi rendszámú kék • I Lada. De még hogy? „Mint az őrült, ki letépte láncát...” £ Pontosabban 100—110 kilométeres sebességgel, és úgy el- j ; hagyott minket, hogy egy percen belül már a nyomát í i sem láttuk. ■ a S Szeghalmon találkoztunk vele újra. Békésen álldogált j | az út szélén, s ránk sem ismert. De mi tudtuk, hogy „ő” ! | volt az, aki az előírást nem tartotta meg. Hogy miért? £ | Talán mert A betűs és bátrabb. Hasonlóan az AX 72-39 ! S forgalmi rendszámú Volgához, amelyben a vezetővel £ £ együtt hárman ültek. Visszafelé jövet aznap délután 1 ! j óra 10 perckor ért utói bennünket Körösladányban és i l rohant Békéscsaba felél Megelőzve az előttünk szabályos £ j tempóban haladó AG 51-80 forgalmi rendszámú Polski £ 5 Fiatot is. Ámultunk. I ’ ■ Mi azonban úgy tudjuk, hogy sem az A, sem a más j ! betűs gépkocsiknak nincs felmentésük az előírások meg- j ! tartása alól. Sőt! Talán éppen az állami és társadalmi ! i szervek gépkocsivezetőinek illik példát mutatniuk.-or i ■ : : Óvodai életkép Fotó: Martin Gábor Országos ifjúsági környezetvédelmi tábor Sopronban Megyénket négy fiatal kép­viseli a szeptember 14-től 18-ig Sopronban, az országos környezetvédelmi ifjúsági ve­zetőképző táborozáson, me­lyet a KISZ Központi Bizott­sága a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal köz­reműködésével rendez. A szeptember 14-i, ma esti megnyitó után Az állami és társadalmi szervek szerepe és feladatai a környezetvéde­lemben címmel hangzik el előadás. Holnap szó lesz töb­bek között a mezőgazdaság környezetvédelmi kérdései­ről, települési környezetünk védelméről. Vasárnap Sopron környékére tesznek kirándu­lást a résztvevők. A táboro­zás utolsó napján, szeptem­ber 17-én többek között az ifjúságra a környezetvéde­lemben háruló feladatairól, a társadalmi együttműködés­ről, az élővilág tájvédelmé­ről hangzik el előadás. Berendezés a halastavak oxigénhiányának megszüntetésére Megszüntethető a halasta­vak oldott oxigénhiánya és a halak emiatt bekövetkező pusztulása is azzal a beren­dezéscsaláddal, amelyet a si­ófoki Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ötfős kollektívája fejlesztett ki. Az elmés szerkezet — amelyre a Találmányi Hiva­tal előzetes védettséget adott — kiválóan alkalmas szenny­vizek, szennyezett vizek, ha­lastavak oldott oxigénszint­jének meghatározott értéken tartására. A berendezést elektromos vagy robbanómo­tor működteti és a levegő oxigénjét a motor propeller­jének segítségével csövön juttatja a vízbe. Így rendkí­vül hatékonyan, gyorsan föl­dúsítja annak oxigéntartal­mát. A gyakorlatban végzett kísérletek a vártnál jobb eredményeket hoztak. így például a soponyai víztáro­zóban az idei nyáron meg­akadályozták, a balatonföld- vári halastón pedig megállí­tották a kezdődő halpusztu­lást. Emberek, szabályok, ügyintézők a lig két hónapja — jú­lius 1-én — lépett életbe a szabálysérté­si kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény- erejű rendelet, amely tovább bővítette a tanácsok hatás­körét. Ezentúl sok olyan ügyben is a községházán, a városházán kell dönteni, ami eddig a bíróságokra tartozott. Például a becsületsértés, a magánlaksértés enyhébb ese­teiben. Aztán eddig, ha va­laki 500 forintnál kisebb ér­téket tulajdonított el, a tör­vény szerint szabálysértést követett el; július 1-től 1000 forintra nőtt az értékhatár — ameddig a lopás csak sza­bálysértésnek minősül. Mi tagadás, a tanácsi dol­gozók nem fogadták osz­tatlan tetszéssel a változáso­kat. Mert — bár a 10 és fél millió magyar állampolgár közül csak elenyészően keve­sen tartoznak a szabályta­lankodók körébe — a helyi hivatalokban azért eddig is épp elég gondot, pluszmun­kát okoztak a renitenskedők. Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési feljelentés ér­kezett a tanácsokhoz. Ki a szemetet hordta a közterü­letre, ki a rádiót, a magnót bömböltette a szomszédai fülébe, egyesek' „elfelejtet­tek” építési engedélyt kér­ni, vagy éppen nem vitték el a kötelező védőoltásra a gyereküket. Akadtak, akik a boltban „tévedtek meg”. Az együttélés írott és íratlan szabályait sokféle módon megszegték a múlt évben is. S a tanácsokhoz érkező be­jelentések többsége megala­pozottnak bizonyult, csak­nem 80 ezer esetben bírság­gal büntették a vétkeseket. Az ügyek mögött temér­dek hivatali munka rejlik. Minden egyes alkalommal meg kell hallgatni a felje­lentőt, a vétkest, olykor a tanúkat is, gyakran a hely­színi szemle sem maradhat el; s még csak ezután kö­vetkezik a tárgyalás, az „ítélethozatal” a tanácsházán. Csupán érzékeltetésül em­lítjük meg, hogy például a 45 ezer lakost számláló Ér­den évente mintegy 400—500 ilyen apróbb, vagy bonyolul­tabb üggyel kell foglalatos­kodniuk a tanácsiaknak. Most várhatóan még sza­porodnak is az ügyek. Hogy mennyivel, erre csak követ­keztetni lehet; a bíróságok­tól átvett ügycsoportok révén mintegy 16 ezerrel. Ez a nö­vekmény 1500 helyi tanács között oszlik meg. A legtöbb persze a nagyvárosoknak jut belőle, amelyek épp ezért státuszkiegészítést kaptak. Ám a törvénymódosítás — a tanácsi dolgozók helyzetét megértve is — indokolt volt. A bíróságokra itt-ott már felemészthetetlen terhet rótt a sok-sok „tyúkper”; az ál­lampolgárok jelentéktelen vi­szálykodásaihoz nincs fel­tétlenül szükség az igazság­szolgáltatás apparátusára. Azzal is mindenképpen egyet lehet érteni, hogy a társa­dalomra kevésbé veszélyes vétségek nyomán lehetőség szerint minél gyorsabban, helyben dönteni lehessen. Az államigazgatási dolgo­zók teendői várhatóan csak­ugyan gyarapodni fognak, de ezzel számoltak is a jog­alkotók. Ennek megfelelően több könnyítő, egyszerűsítő intézkedést tartalmaz a mó­dosított jogszabály; egyebek között a szabálysértések bi­zonyos eseteiben lehetővé teszi a helyszíni bírságolást. Például a tiltott helyen für- dőzők, a csendháborítók, a parkrongálók, az utcán sze- metelők azon nyomban „bűnhődhetnek” — ameny- nyiben tetten érik őket a bírságolás jogával felhatal­mazott tanácsi dolgozók, akik az eset súlyosságától függően 50—200 forint pénz- büntetés kifizetésére szólít­hatják fel a szabályszegő­ket. Az intézkedésnek az a célja, hogy minél több ügy­ben elkerülhető legyen a hosszas eljárás. De hogyan is valósuljon ez meg a gyakorlatban? Töb­ben, hivatalbeliek közül is úgy vélték, hogy amolyan hatósági közegként lesben kell majd állniuk az utcán; ki dobja el az almacsutkát, a fagyialtos papírt, a busz­jegyet. Az ilyesfajta társa­dalmi őrjárat nem volna ha­szontalan egyik-másik tele­pülésünkön, a tanácsi szak­előadók azonban így nem aprózhatják el idejüket, ener­giájukat. A jogszabály vilá­gosan kimondja, hogy az ar­ra kijelölt dolgozóknak egyéb hatósági teendőjüket végez­vén, jogukban áll felelősség­re vonni a szabálytalankodó­kat. Pécsett például 15 al­kalmazottat bíztak meg ilyen feladattal, köztük útfelügye­lőket, parkerdészeket — akik leginkább rajtacsíphetik az utak engedély nélküli felbon­tóit, a parkok, a játszóterek szennyezőit, rongálóit. És miért ne csöngethetne be, mondjuk, az építési osztály dolgozója annak a kapuján, akinek a portája előtt építé­si törmelék terpeszkedik. A boltokat járó kereskedelmi ellenőr miért ne vonhatná felelősségre a helyszínen azo­kat, akik a közértüzlet ajta­jában italoznak? Az ügyeket gyorsíthatja, hogy azokban az esetekben, amikor a feljelentést követő­en világos a tényállás, a sza­bálysértést elkövető sem ta­gad, nincs szükség tanúk meghallgatására, helyszíni vizsgálatra, vagyis amikor a formaságok megtakaríthatók — mellőzhető a hivatalos tárgyalás. Korábban ez csak akkor volt lehetséges, ha a kivetett bírság nem haladta meg az 1000 forintot. A bo­nyolultabb ügyekben viszont, amikor csakugyan szükség van bizonyítási eljárásra, „nyomozásra” — például egy áruházi lopás esetében —, most igénybe vehető a rend­őrség közreműködése. A be­csületsértési, magánlaksér- tési ügyek úgynevezett ma­gánindítványhoz kötöttek; a feljelentőnek 100 forintot kell fizetnie illeték címén — amennyiben fellebbez, 200 fo­rintot —, és 15 napon belül kezdeményeznie kell az eljá­rást. Ez azt szolgálja, hogy csak a valóban indokolt ese­tekben keressék fel a ható­ságot. Az egyszerűsítések ellené­re kétségtelen, hogy a taná­csiak dolga nehezebb lett. Kibővített jogi ismeretekkel, a törvény szellemében kell alkalmazniuk a szabályokat, amelyek július 1-től még szélesebb körre vonatkoz­nak — szabálysértésnek mi­nősül például a kerékpár és más hasonló úti alkalmatos­ság jogtalan igénybevétele; új elem a visszaélés az üze­mi gépkocsival, a járműal­katrészek szakszerűtlen ké­szítése, szigorú elbírálás alá esik a vesztegetés; a csúszó­pénzt kérő, illetve elfogadó állami, szövetkezeti dolgozó 5000 forintig terjedő bírság­gal büntethető. A több feladat aligha­nem a falvakban okoz nagyobb gondot, ahol a nagyvárosokhoz hasonló létszámbővítésre nincs lehe­tőségük a tanácsoknak. Egye­düli megoldás az ott dolgo­zók felkészítéséről gondos­kodni, mert már az apróbb falvakban is idejét múlt felfogás, hogy a vb-titkár értsen mindenhez. Olyan dolgozókra van szükség, akik nemcsak egy-egy munka- mozzanatot ismernek, s akik olykor kisegítik egymást. A növekvő feladatokhoz a köz­ségekben is fel kell nőni. Palkó Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents