Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
1979. augusztus 10.. péntek o Közéletünk hírei Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön délelőtt, a KB székházában fogadta a hazánkban pihenés céljából tartózkodó Jesus Fariat, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát és Elisabeth Fariat, a Központi Bizottság tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a két párt képviselői tájékoztatták egymást országuk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről. * * * Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese csütörtökön a Parlamentben fogadta a szabadságát hazánkban töltő Humberto Pérez Gonzálezt, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettesét. * * * Mathias Hinterscheid, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára a SZOT Elnökségének meghívására augusztus 3—9. között hazánkban tartózkodott. Fogadta őt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom, és az európai szakszervezeteket foglalkoztató időszerű kérdésekről. Találkozott a magyar szakszervezetek vezető tisztségviselőivel, és tájékoztatta őket az Európai Szakszervezeti Szövetség tevékenységéről. Látogatást tett a Bábolnai Állami Gazdaságban és a Magyar Optikai Művekben, ahol ismerkedett az üzem életével, és a szakszervezetek tevékenységével. Mathias Hinterscheid csütörtökön elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára búcsúztatta. Felújított művelődési házak Fotóamatörök alkotótábora Gyulán Az érkezés pillanataiban mindjárt a program kerül szóba a táborhelyen, az Erkel Ferenc Leánykollégiumban Szorgos munka kezdődött a közelmúltban a medgyes- bodzási és a pusztaottlakai művelődési házban. Közös tanácsuk mintegy 500 ezer forintot fordított a két művelődési ház felújítására. A munka eredménye, hogy mindkét helyen klubszobát, öltözőket alakítottak ki, sőt még a folyóvizet is bevezették. Az új padozat, a fényesen csillogó ajtók, ablakok a szorgos munkát dicsérik. Pusztaottlakán már a külső tatarozás is befejezőAz Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat szarvasi forgalma az elmúlt évben csaknem 10,5 százalékkal növekedett. Az emelkedés a ruházati szakmában 3, vegyes iparcikkeknél 11,6' százalék. Ebben az évben az I. félévi mérleg alapján összesen 6,7 százalékkal növekedett az áruk értékesítése a Körös-parti városban. A hiányosságokról az idén több szó esett a kereskedők között és kiemelten nagy figyelmet fordítottak az áruellátás javítására. Az egyik feladat az, hogy a csecsemő- és gyermekruházati cikkekből nagyobb választékot, korszerű és divatos cikkeket igyekezzenek beszerezni. A háztartási munkát könnyítő árucikkek kínálatán is javítani kell. dött, amely Medgyesbodzáson még tart. A felújításban részt vettek a termelőszövetkezet fiataljai is, akik mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, s vállalták, hogy a bod- zási kultúrház további munkálataiban még segítenek. Az új helyiségekben érdekes, új programok várják a lakosságot, hiszen a tervek szerint legkésőbb január elsejétől ifjúsági és idősebbek klubja kezdi meg működését. Eredménynek könyvelhető el, hogy Szarvason kedvezően alakult a bolti dolgozók és vásárlók kapcsolata. A dolgozók szakmai képzéseken, továbbképzéseken vettek részt. A bolti árukínálat bővítésére, az új cikkek megismertetésére árubemutatókat rendeztek. Az áruellátás zavartalanságának egyik alapvető feltétele, hogy a szállító partnerekkel évenként megállapodást kötnek, amely elsősorban megfelelő mennyiség biztosítása mellett, választékbővítésre is szolgál. A hiánycikkek pótlására pedig egyre jobban bevonják a helyi ipari vállalatokat, szövetkezeteket. Sz. J. Tegnap, csütörtökön, immár 14. alkalommal nyitotta meg kapuit, az országban komoly elismerést kivívott, amatőr fotósok nyári alkotótábora Gyulán. A Népművelési Intézet támogatásával megalakult tábor szervezési feladatait a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ látja el. A tábor feladatairól, életre hívásának körülményeiről Réti Pál, a Népművelési Intézet munkatársa tájékoztatott bennünket. A kezdet — mint mondotta — az 1962-es esztendőhöz nyúlik vissza. Akkor a gyulai városi tanács vezetői kezdeményezésére Gyulán rendezték meg a fotóamatőrök országos találkozóját. Ez a kezdeményezés felkeltette az országos fotóművészeti mozgalom érdeklődését, hiszen példa nélkül álló volt. Ezen a találkozón született meg az a gondolat, hogy a fotósoknak szervezett, országos felsőfokú továbbképzést itt tartjuk meg, Gyulán: Ugyancsak ekkor született meg az a csodálatos, ma is élő hagyomány, hogy a város nagynevű fotóművészszülöttének, Székely Aladárnak minden évben emlékkiállítással ünnepük meg születése évfordulóját Az alkotótáborban rendszerint 50 amatőr fotósnak adunk lehetőséget a szakmai továbbfejlődésre, amelynek meghatározójává vált, éppen az előbb említett, Székely Aladár országos fotókiállíKiskereskedelem Szarvason : ■ s ■ A határidőt több mint egy évvel előbbre hozva, már 1980-ban megkezdik annak a silókuko- j rica-adapternek a sorozatgyártását, melynek prototípusát még csak most készíti a vállalat : kísérleti műhelyében Kosztoványi István tervező és Nagy Sándor szerelő. Ez is része a ME- | ZÖGÉP Vállalat munka verseny-felajánlásának Fotó: Lónyai László 1 Fotó: Gál Edit tás. Ezen ugyanis az adott szezon legjobb képanyagával ismerkedhetnek meg az alkotótábor részvevői, s ez a legtöbb, amit egy ilyen tábor adhat. Emellett a fotó- kiállítás neves vendégei közül az alkotótáborban többen is előadást tartanak. Az idén Kollár István és Baricz Katalin, ez utóbbi a legfrissebben megjelent fotóművészeti tankönyv szerzője is egyben, tartanak előadást nálunk. Így képez egységet az alkotótelep és a kiállítás, amelyen belül minden aktuális fotóművészeti tendencia megvitatásra kerülhet nemcsak a képekkel történő találkozásban, hanem a látottak megbeszélésével is. A Balogh Ferenc vezette alkotótábor részvevői itt készített munkáikkal a Gyula város által meghirdetett pályázaton is szerepelhetnek. B. S. E. Kiküldik az iskoláknak a tankönyveket Közeledik a szeptember, az új iskolai évad kezdete. Nagyon sok családot érint a tankönyvek, a kötelező és javasolt irodalmi termékek beszerzése. Ezért is közöljük örömmel, hogy a békéscsabai Tevan Andor Könyvesbolt nagy gonddal készült fel a szolgáltatásra. Nemcsak a tankönyveket küldik ki az iskoláknak, hanem a kötelező és a javasolt irodalmat is. Mivel a szülőket a tanév kezdetén sok anyagi megterhelés kötelezi, a könyvesbolt három havi részlet- fizetési kedvezményt ad a szülőknek. Az iskola bizományosa — legyen az tanár vagy a szülői munkaközösség tagja — 10 százalék árengedményt kap. A tankönyveket, a kötelező és javasolt irodalmat augusztus második felében szállítják ki a megye iskoláiba. Ifjú vöröskeresztesek Mezöberényben A megyei Vöröskereszt vezetősége augusztus 13-tól 18-ig vöröskeresztes tábort szervez úttörő egészségőröknek. A megye csaknem minden általános iskolájából 100 kisdiák vesz részt a tábor programjaiban. A rendezvény célja az ifjú vöröskeresztesek felkészítése az egészséges életmódra, az egészségvédelemre, az iskolai és otthoni környezet tisztán tartására. Előadásokat hallgatnak majd a Vöröskereszt történetéről, felépítéséről, tevékenységéről, a béke védelméről, a hazaszeretetről. Megismerkedhetnek a mentő- szolgálat munkájával, az egészségügy különböző területeivel. Az elméleti tájékoztatáson kívül gyakorlati ismereteket is szerezhetnek az elsősegélynyújtásról, a kömyezetvédelemrőL Az ötnapos tábor programjait játékok, vetélkedők, filmvetítések teszik színesebbé. A Minisztertanács megtárgyalta I közművelődési törvény végrehajtásáért — javítani kell a művelődési otthonok és közkönyvtárak munkáját A szocialista közművelődésnek társadalmi-gazdasági életünkkel szoros összhangban kell fejlődnie. Ezt a kapcsolatot tovább erősítette a közművelődés fejlesztéséről hozott, a legfontosabb tennivalókat hosszabb távra meghatározó 1974. évi párthatározat, és az 1976-ban megalkotott közművelődési törvény. A törvény életbe lépése óta viszonylag rövid idő telt el, így egyes területeken a végrehajtáshoz szükséges egyes szervezeti és egyéb feltételek kialakítása még csak kezdeti szakaszban van. A közművelődési feladatok megoldását egyebek között széles intézményhálózat végzi, amely fenntartásának 70 százalékát az állami költségvetésből, további jelentős részét pedig vállalati, szövetkezeti kulturális alapokból fedezi. A megyék többségében — a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelvei alapján — elkészítették a közművelődés 15 éves távlati és középtávú terveit. Ez utóbbiakra épülnek a művelődési otthonok feladatait meghatározó éves tervek. A tartalmasabb közművelődési és ennek alapján készült intézményi tervek tekintetében elsősorban megyei szinten, városokban tapasztalható előrelépés. Változatlanul gondot jelent, hogy sok művelődési otthonban nem foglalkoznak megfelelően a politikai műveltség, a munkakultúra és a szakmai képzettség emelésével. A közművelődési könyvtárakban 1973. óta 22 százalékkal növekedett a könyvállomány és jelentősen emelkedett a könyvtárosok száma. A könyvtárak alapterületét 26 százalékkal bővítették, ennek ellenére szinte mindenütt súlyos gondokat okoz az olvasnivalók tárolásában-tálalásában a helyhiány. A beiratkozott olvasók táborán belül a munkások száma 26 százalékkal, az iskolai tanulóké 8 százalékkal növekedett. örvendetes jelenség, hogy az iskolai tanulók aránya 55— 60 százalék körül alakul az olvasók körében. A műsoros rendezvények szervezéséről is tájékozódtak a népi eüenőrök. Megállapításaik szerint: a hivatásos művészek fellépésével meghirdetett szórakoztató műsorok közvetítésének nincs átfogó, hatékony, intézményes közvetítő rendszere. A jelenlegi szabályozás szerint az Országos Rendező Iroda csak a külföldi együttesek és egyéb, nagy nézőszámú belföldi műsorok közvetítésével foglalkozik, ezeknek a rendezését is vállalja. A műsorok nagyobb része — körülbelül kétharmada! — a művész és a rendező szerv közvetlen megállapodása útján jön létre, az illetékes tanács szakigazgatási szervének műsorengedélye alapján. Ez a gyakorlat a magánszervezési tevékenységet ösztönzi. összességében arra a megállapításra jutott a KNEB, hogy egyre nagyobb teret kap a közművelődési törvényből adódó feladatok megoldása, mind tudatosabbá válik a közművelődés szervezése, az intézményekben dolgozók munkájának irányítása. A végrehajtás azonban meglehetősen eltérő színvonalú és hatékonyságú. A decentralizált feladatok ellátásához a tanácsok még nem tudták megteremteni a megfelelő feltételeket. Lassú az előrehaladás a közművelődési intézmények részére több forrásból biztosított pénzek összehangolt és hatékony felhasználásában. A minisztériumi és a tanácsi irányításban is törekedni kell arra, hogy a művelődési otthonok a rendelkezésükre álló költségvetési összegeket alapvető feladataik megoldására használják fel elsősorban. A könyvtáraknak törekedniük kell új olvasó rétegek megnyerésére. Indokolt, hogy a Kulturáüs Minisztérium vizsgálja felül a szórakoztató műsorok közvetítésének és szervezésének jelenlegi gyakorlatát, amely nem megfelelő. Az utóbbi években épült megyei és városi művelődési központok beruházási és működési tapasztalatait eredményesen lehet kamatoztatni a minisztérium és tanácsi szakmai-irányító munkában. R mezőgazdasági termelési rendszerek szervezése, működése és eredményei A mezőgazdasági termelési rendszerek létrejötte, működése nyomán a termelés fő ágazataiban magas szinten szervezett, új termelési eljárások honosodtak meg — állapította meg e rendszerek tevékenységét elemezve a népi ellenőrzés. A termelési rendszerek száma 1970-től 1978-ig 72-re növekedett: 22 a szántóföldi növénytermesztés, 32 a kertészeti termelés, 18 pedig az állattenyésztés területén működött. Miután egy-egy gazdaság több rendszerrel is kapcsolatban áll (esetenként 10—12 rendszertagsággal rendelkezik), a rendszerszervező a szántóföldi növénytermesztésben 1 603, a kertészeti ágazatban 356, az állattenyésztési ágazatban pedig 904 mezőgazdasági üzemi kapcsolatot létesítettek. A rendszerszerű termelést alkalmazó gazdaságokban a szántóföldi termésátlagok az első években — a belépés előttihez viszonyítva — 10—30 százalékkal növekedtek, és a rendszerek átlagában is több éven keresztül 8—11 százalékkal haladják meg az egyébként szintén növekvő országos átlagot, 20—25 százalékkal pedig a rendszeren kívül termelő üzemek termésátlagát. Igaz, a rendszeren kívüli üzemek nagy többsége alacsony színvonalon és többnyire kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik. Kétségtelen az is, hogy az elért nagyobb hozamok magasabb költségráfordítást igényeltek, és esetenként elérték a terméstöbblet árbevételét, tehát az ilyen gazdaságoknál többletnyereség nem jelentkezik. A kertészeti termelésben — a taggazdaságok termésátlagaikat a megváltozott technológia következtében 5—10 százalékkal növelték, de a kertészeti termelésre jellemző ingadozásokat, (amelyek elsősorban az időjárással vannak összefüggésben), a gyökérzöldség kivételével, nem sikerült kiküszöbölniük. A KNEJB-jelentés felhívja a figyelmet: az utóbbi időben — a taggazdaságok számának emelkedésével — lelassult a termelésnövekedés üteme. Kedvezőtlen tapasztalat — állapították meg a népi ellenőrök —, hogy a rendszerszervezőknek és az üzemeknek a termelés gazdaságosságában nincs közös érdekeltségük, továbbá, hogy a rendszerek működésében és ennek nyomán az anyageüátás, szerviz-javítóhálózat, áz üzemi szaktanácsadás, stb. területein párhuzamosságok alakultak ki. Annak érdekében, hogy a termelési rendszerek termelésfejlesztő hatása tovább javuljon; a nyersanyagtermelés és a feldolgozóipari kapacitások jobb összehangolásával meg kell teremteni a termelésben elkülönülten részt vevő szervezetek közös érdekeltségét a tervezésben, a technológia fejlesztésében, a piacképes végtermékké történő feldolgozásban és csomagolásban.
