Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

1979. augusztus 10., péntek

Egyenletes, jó az ellátás élelmiszerből

Gyulán a Budrió ABC-áruházban kiegyensúlyozott, zavartalan az élelmiszer-ellátás

Együttműködnek a főváros és a megyék tanácsai

JEGYZET

Rossz

szomszédság

Rossz szomszédság, török átok — hallani gyakran a régi szólásmondást. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, csak az tudja igazán, aki ő maga is részese okkal, ok nélkül a rossz szomszédságnak. Szerkesztőségünk sok olyan levelet kap, amely arról tanúskodik: bizony, nem tartjuk mindig tiszteletben a társadalmi együttélés szabályait. Pedig de sok keserűségtől megóvhatnánk egymást egy ici-pici odafigyeléssel.

Egy kedves gyulavári olvasónk arról írt, hogy a szomszédjának az ő kapubejárójával párhuzamosan létesített melléképületét nem csatornázták, így az esővíz az ő udvarára hull. Ráadásul a kertszomszédja is úgy alakította a feltöltést, hogy az ő kertjébe folyik az esővíz.

Egy mezőkovácsházi kedves olvasónk arról panaszkodik, hogy a szomszédja „leégette”, úgymond lepermetezte az udvarán levő szőlőtőkéket. Szántszándékkal... Évek óta tart a rossz szomszédi viszony, ott törnek egymás orra alá borsot, ahol csak tudnak...

K. J. orosházi olvasónk arról panaszkodik, hogy tanácsi bérházban lakik öt kiskorú gyermekével. A szomszédjai nem tartják meg a társadalmi együttélés szabályait. Az ajtókat éjjel- nappal nagy erővel csapkodják, így a család pihenni nem tud. Levélírónk a lakása előtt levő lépcsőházi részt időnként felmossa. Ez a szomszédnak nem tetszik, és ilyenkor egy-egy vödör vizet zúdít a panaszosunk előszobájába. A bérházban levő szárítóhelyiséget pedig teljesen kisajátítja, pedig ez valamennyi lakó kiszolgálására épült.

A keserű hangú levelekből a következő tanulságot vonhatjuk le: ha megpróbálnánk egymást elviselni, a társadalmi együttélés szabályait megtartani, sokkal kevesebb volna a keserűség és a panasz. '

A. R.

Békéscsabán a Bartók Béla út, valamint a Tulipán, Vécsey és a Gábor Áron utca által határolt „G” terület több emeletes lakóépületeiben sok száz család él. Legalább 5—600 gyermek is van. Játszóterület azonban nincs. Az épületek között levő nagy és néhány kisebb teret magas gaz borítja.

Indokolatlan lenne beszélni róla, ha csak ebben az évben költöztek volna a „G” terület házaiba a lakók. Elvégre nem szabad türelmetlenkedni/ Nincs annyi pénz, hogy egyszerre minden feladatot meg lehessen oldani. Ám az első lakók 3 éve, az utolsók 8 hónapja élnek itt, miközben a gyermekek nőttek, anélkül, hogy a mindennapi mozgási igényük kielégítését biztosították volna.

Érthető, hogy ,a szülők nyugtalankodnak emiatt, és arra törekednek, hogy mielőbb legyen grund, játszási, mozgási lehetőség. Az ő nevükben tartott megbeszélést a napokban a három lakóbizottsági elnök: Lovas László, Fábián László, Szu- chy Lászlóné és két meghívott lakóbizottsági tag: Val- kó Pálné és Budai Zsigmond. Meghívottként vettem részt én is.

— Tavasszal még sok törmelék volt ezen a területen — mutatja Valkó Pálné — és folytatja: — Amint elvonult az építőipari vállalat, a lakók igyekeztek rendet, teremteni. összehordták a törmeléket, de még nem szállíA Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat

— Szűcs Péter kereskedelmi igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint — eredményesen teljesítette feladatait az év első hét hónapjában. Az áruforgalom csaknem 12 százalékkal haladta meg a múlt évi hasonló időszakot, s pénzben ez azt jelenti, hogy megközelítették a félmilliárdos -forgalmat. Ez a tervhez képest is 2 százalékos növekedés, ami bizonyítja, hogy tervezéskor reálisan mérték fel a lehetőségeket. Készletgazdálkodósuk is megfelelt a várakozásoknak.

Alapvető élelmiszercikkekből jó ellátást tudtak biztosítani. Egyedül a különböző szárazárukból — gyulai kolbász, csabai és Pick-szalámi

— volt némi hiány, eltekintve az év első három hónapjától. Ekkor ugyanis még megfelelő kínálatot tudtak nyújtani ezekből az árukból is, de ahogyan nőtt az idegenforgalom, úgy fogytak ezek az áruk is. A kora tavaszi kánikula miatt időleges fennakadás volt a primőr és a korán érő gyümölcsök kínálatában. Az érés nem húzódott el úgy, mint korábban. Emiatt — bár rövid ideig dömping volt —

tották el az egészet. Nemrég pedig elkezdték a terület feltöltéséhez szükséges föld hordását, amit már májusban kértünk a városi tanács műszaki osztályától, akkor (azonban közölték: nem tudnak szállítój árművet adni.

— Ezután a Békéscsabai Állami Gazdaságtól kértem szállítói árművet. Küldtek is két pótkocsis tehergépkocsit, amelyek a Lenin Tsz-ből 90 köbméter földet hoztak. Ezt a lakók elplanírozták és így sikerült a gépkocsiparkírozó helyeket elkészíteni — folytatja Fábián László.

Szuchy Lászlóné június közepén a Volán 8. sz. Vállalatnál próbált gépkocsit szerezni. Erről így beszél:

— Két hét múlva jött is a gépkocsi és néhány fordulót tett.

Lovas László egy márciusi eseményre így emlékszik vissza:

— A gyermekév alkalmából a 3 lakóbizottság együttesen felajánlást tett arra, hogy a lakókörnyezetében mindenki részt vesz a parkosításban, illetve a játszótér kialakításában. Csak töltesse fel a tanács földdel a területet, adjon fűmagot, cserjét, fát és legfőképpen tervet. A felajánlást átadtuk a HNF 2. kerületi bizottságának és ,a városi tanács műszaki osztályának. Örömmel vették tudomásul az elhatározásunkat.

Budai Zsigmond kiegészíti:

— Nemrég elkezdődött a

hamar befejeződött a szezon. Különösen érezhető volt ez az epernél és málnánál. Ennek ellenére a zöldség- és gyümölcskínálat megfelelő volt, ami annak is köszönhető, hogy jó munkakapcsolatot építettek ki a ZÖLDÉRTtel. Május végéig tudtak almát árusítani, burgonyából sem volt hiány. A kedvezőtlen időjárás hatására néhány gyümölcsfajtánál magasabban alakultak az árak, mint a korábbi években. Sajnos, elfagyott a meggy, az őszibarack és a nyári alma, ezért ezekből kevesebbet tudtak beszerezni. Örvendetesen nőtt a tej és tejtermékek forgalma. A szállítók, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat, valamint a Sárréti Tejtársulás kívánalom szerint szállította a termékeket az üzletbe. Ha kellett délután is, és este is különjáratok indultak a boltok feltöltésére. Élénk lett a kereslet a baromfiból, de érdekes módon nem nőtt úgy a konzervek iránt, pedig ezekből jóval nagyobb a kínálat, mint korábban.

Augusztus 22-én értekezletet tartanak a vállalatnál tevékenykedő szocialista brigádoknak, s ezen csatlakoznak • majd a párt jövő évi kongresszusára, és a felszaföldhordás, ami most már folyamatos. De a kertészeti és köztisztasági vállalat főmérnöke, valamint a tanács műszaki osztályának az egyik beosztottja úgy tájékoztatott minket, hogy 5 ezer köbméter földre van szükség, tehát meg kellene gyorsítani a szállítást.

Valkó Pálné megjegyzi:

— Ügy tudom a téglagyár ingyen ad földet, amit azonban nyáron kell elszállítani, illetve amíg el nem kezdődik az esős időszak. Néhány vállalat felajánlást tett arra, hogy a lakókörnyezet kialakításához szállítójárművet bocsát rendelkezésre. Csak valakinek szerveznie kellene a munkát.

Véleményem szerint az év hátralevő részében ,a terület feltöltését már nem tudják befejezni, Az érkező földet a lakosság folyamatosan el- planírozza. Szükség volna azonban a tervre, hogy őszszel legalább fák, cserjék ültetése elkezdődjék, a játszóteret kialakítsák. Jövőre ne legyen kopár a tér és ne vesszen kárba az a sok-sok társadalmi munkavállalás, amit a felnőttek elsősorban a gyermekekért készséggel végrehajtanak, ha a városi tanács megteremti hozzá a lehetőséget.

Addig is, amíg ,az úttesten kénytelenek a gyermekek játszani, talán érdemes lenne a járművek vezetőit sebességkorlátozó táblákkal lassításra kötelezni.

P. B.

badulási évfordulóra meghirdetett munkaversenyhez.

A vállalat vezetői az eltelt 7 hónap áruforgalmát úgy értékelik, hogy az megfelelt a kívánalmaknak, egyenletes, zavartalan ellátást tudtak biztosítani a lakosságnak élelmiszerekből, örvendetes, hogy a forgalomnövekedést tekintve az értékelt időszakban megyénk élelmiszer-kiskereskedelme az elsők között van az országban. Pedig nem volt könnyű az esztendő. Különösen az eltelt hónapok, hiszen sokszor munkaerőgondokkal küzdöttek. A női dolgozók 10 százaléka gyesen van, a vállalati létszám 5—6 százaléka beteg- szabadságon, s emiatt több üzletben átmenetileg csökkentették a nyitva tartási időt. Gyulán a közért egy jó ideig csak fél műszakban tartott nyitva. A létszámgondok enyhítésére felkérték a munkaképes nyugdíjasokat. Hatvanketten vállaltak munkát. Néhány gyesen levő kismama is korábban jött dolgozni. Különösen a vállalat vezetése — segítve a gyesen levőket — át- és továbbképzéseket rendez számukra. Szabadságuk alatt többen végezték el a boltvezetői tanfolyamot. A kánikula megviselte a boltokban dolgozókat is. Hiába vannak ventillátorok is. Sok üzletben a hőmérséklet meghaladta a 40 fokot. A hűtőgépek is maximális teljesítménnyel üzemelnek, de még így is több helyen megromlott az élelmiszer. A nagy hőség sajnos az idegrendszerre is kihatott. A bolti eladók igyekeznek udvariasan, gyorsan, pontosan kiszolgálni, de a helyzetre való tekintettel több megértést várnak a vásárlóktól is.

Kép, szöveg: Béla Ottó

Gondoskodás az öregekről

Fennállásának 30. évfordulójára készül a tótkomlósi Viharsarok Tsz. Az elmúlt három évtizedben nagy fejlődésen ment át a kollektív gazdaság. Eljutottak odáig, hogy az öregekről való szerető gondoskodást is megszervezhették.

A termelőszövetkezet nőbizottsága felmérte az öregek helyzetét. Végül is úgy határoztak, hogy négy termelőszövetkezeti tag, aktív dolgozó fő feladatul kapja az öregekről való gondoskodást. Rendszeresen eljárnak az egyedül élő, magatehetetlen öregekhez. Bevásárolnak számukra, rendbe teszik lakásukat. Bizony eleinte előfordult, hogy az öreg termelőszövetkezeti nyugdíjas bizalmatlanul fogadta a „vendéget”. Nem akarta, hogy őt gyámolítsák, gondját, baját megoldják. De végül is győzött az emberiesség, ma már inkább megköszönik a szíves látogatást, és örömmel veszik a szövetkezet vezetői részéről a gondoskodást.

A gazdasági életben, a közművelődésben, oktatásban, a települések fejlesztésében, gyarapításában, a

munkaerő-gazdálkodásban számos olyan feladat akad, amellyel sem Budapest, sem az ország más tájegysége önállóan nem birkózhat meg. Az előbbrelépés föltétele az összefogás, a teendők egyeztetése, egybevetése, az erők egyesítése. Ezért is kötött szerződést a közelmúltban a főváros és hat megye — Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Pest, Veszprém és Vas megye — tanácsa, összegezvén a sürgető tennivalókat, s a távolabbi jövőben valóra váltandó terveket. Az együttműködési megállapodás a korábbi közös munka tapasztalatai alapján a közigazgatási határokat ezernyi szállal átszövő kapcsolatok további erősítését szolgálja. Az együttműködés, méginkább együttélés jeleivel, jelenségeivel, eredményeivel úton- útfélen találkozhatunk;

mindezek talán Budapesten a legszembetűnőbbek.

Változik a főváros arculata, régi negyedek tűnnek el, az omladozó vizes-dohos házak, a földszintes világ, a kopott bérkaszárnyák helyén tágas új lakótelepek épülnek, új otthonok ezrei kerülnek tető alá a Józsefvárosban, a Franz-Stadtban, Óbudán, Békásmegyeren, Kispesten, Űjpalotán, Lágymányoson ... Köztudott: a budapesti építőipari vállalatok dolgozóinak jórésze vidékről érkezik, a fővárosban kenyeret keresők, s hétvégeken hazautazók mintegy félszázezres serege zömében építőipari munkás. S az egyénenként elszegődőkön kívül számos vidéki vállalat is részt vállal Budapest építéséből: a Bács, a Vas és a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatok bölcsődék, óvodák, iskolák sorát építették a lakótelepeken, több vidéki üzem — például a Pest megyei Közúti Építő Vállalat — épít utat, csatornát, gondoskodik a szakipari munkák elvégzéséről alvállalkozóként.

Milliárdos értékű munkát vállaltak például a győriek. A megyei építőipari vállalat dolgozói a XI. kerületi Rózsakertben építenek 1400 lakásos lakónegyedet. Az előkészületekhez tavaly ősszel kezdtek hozzá, eddig 350 lakást szereltek össze, s ebből 260-at az idén már át is adnak tulajdonosaiknak. Az építkezés itt 1981-ben fejeződik be. Bekapcsolódnak a győriek az őrmezei építkezésekbe is — 600 lakás átadására szerződtek —, elvállalták, hogy a Gazdagréten 4400 lakást, ezenkívül bölcsődét, orvosi rendelőt, üzleteket építenek. Az utóbbi munkából egy másik győri vállalat is kiveszi részét: a közműveket az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói építik. A lakások egyébként a Győri Házgyár elemeiből készülnek, ezeket speciális járművekkel szállítják a fővárosba.

Ha a főváros az ország szíve — márpedig ez így igaz — a szívburok mindenképpen Pest megye. A főváros ellátásában főszerep jut a Pest megyei gazdaságoknak, akár jelölni lehetne a térképen azt a gyűrűt, amely a tej- és zöldségövezet határait jelzi. Csaknem az ország lakosságának egyharmada, hárommillió ember él Budapesten és Pest megyében, s e népes lakosság élet- és munkakörülményeinek jobbításában számos közös feladata akad a fővárosi és a megyei tanácsnak; összehangoltan fejlesztik ^ például az agglomeráció és a peremkerületek kereskedelmi hálózatát, közlekedését; hasonló a munkamegosztás az ivó- vízellátásban, csatornázásban, a szennyvizek tisztításában.

Különösen szoros az együttműködés az egészség- ügyi ellátásban. A Pest megyei betegek gyógyításából igen jelentős részt vállalnak a fővárosi intézmények, amelyek pedig egyébként is túlterheltek. Ezért a megyei fejlesztést lehetőségei szerint támogatja Budapest. Példamutató munkát végeztek a fővárosi vállalatok a kerepestarcsai kórház építésében, kölcsönnel segíti a főváros a dabasi szakorvosi rendelőintézet építését,

amely enyhítheti a budapesti rendelők zsúfoltságát is.

Művelődésről esvén szó, említést érdemel az oktatásban kibontakozott együttműködés a főváros és számos megye között. Budapest gimnáziumaiban 2100, szak- középiskoláiban 9000 vidéki diák tanul. . A szakmunkás- képző iskolák tanulóinak fele — 14 000 gyerek — vidéki. A tatabányai együttműködési megállapodás szerint részben már ez év őszétől, az 1980—81-es tanévtől pedig általánosan megszüntetik a párhuzamos képzést azokban a szakmákban, amelyekben egyéb megyékben kevés a jelentkező. Ezáltal számottevő költséget takarítanak meg, s az oktatás is színvonalasabbá válik. Ugyanis azokban l3 tanintézetekben sajátíthatják majd el a szakma rejtelmeit a tanulók, ahol ehhez a legjobbak az adottságok. Így például a vájár, a bánya-elektrolakatos és sok más bányászati szakma képzésének otthona a Komárom megyei Tatabánya és Oroszlány lesz. Veszprém megyében oktatják majd például a vegyipari egyetem segítségével, a szerves és szervetlen vegyianyaggyártó szakma tanulóit. Hasonlóképpen a többi megye is számos ipari és mezőgazdasági szakmának lesz „házigazdája”. Például a fogtechnikusmesterség tudnivalóit ugyanakkor a fővárosban sajátíthatják el a hat megye diákjai. A területi szakosodással egyidejűleg természetesen gondoskodnak a más vidékről érkező fiatalom kollégiumi elhelyezéséről is.

A békásmegyeri lakótelepen szaporodnak a lakóházak. A lakásokkal egy időben játszótereket is építettek, hogy a gyerekek is jól érezzék magukat új környezetükben

(MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS)

Lakóbizottságok a gyermekekéit

Kellenek a játszóterek!