Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-09 / 185. szám
1979. augusztus 9.. csütörtök o Takarékoskodj a szívvel! Magyarországon minden ötödik halál oka a szívinfarktus. Aki ezt az adatot olvassa, még él. De kérdés, hogy nincs-e veszélyben? Ezt mindenkinek meg kell kérdeznie önmagától. A tudomány és az egészségügyi fejlesztés nagyon sokat tud tenni a megelőzés tökéletesítéséért. A veszélyeztetett korcsoportokban szűrést szerveznek, hogy különös gonddal ügyelhessenek a magas vérnyomásos betegekre, a cukorbetegekre. Minthogy az infarktushalálozások nagy száma a tragédia első órájában következik be, mentőszolgálatunk arra törekszik, hogy már a kórházba kerülés előtt segíthessen. Mivel a halál magas százalékban ritmuszavarok miatt sújt le, speciális részlegek állnak szembe a tragédiával. Kiterjesztik az egészséghez visszavezető gondozóhálózatot, hiszen az egyszer már bekövetkezett infarktus a jövőre nézve is a legsúlyosabb veszély. Mindezt kívánja és köny- nyen elfogadja a társadalom. Természetesnek tartja, hogy minderre ne sajnálja a pénzt a kormányzat. De vajon miért nem hajlandó az ember önmagával is törődni? Ugyanis a tudomány, a technika, az egészségügy bármily magas színvonalú közbeavatkozása sokkal kisebb hatásfokú a szívhalál száműzésénél, mint az ember egészséges életmódja. Feltehetően nem tüntetik ki azt az embert, aki nyitva hagyja a vízcsapot és az utcát is elönteni a feleslegesen zúduló víztömeg. Az sem kap dicséretet, sem otthon, sem a társadalomtól, aki oktalanul égeti a villanylámpákat, forróvá fűti a szobalevegőt, majd kinyitja az ablakot. Bosszúsan emlegetjük azokat a hétköznapi eseteket és jelenségeket, amikor valahol és valakik pazarolnak, pocsékolnak, herdálják a közösség értékeit. De miért nem takarékoskodunk a szívünkkel. Miért nem kíméljük azt az öklömnyi emberi szerkezetet, amely az élet szempontjából talán a legfontosabb és a legérzékenyebb? Amely fantasztikus munkateljesítménynyel megállás nélkül dolgozik. Percenként 4,9 liter vért továbbít a sűrű érhálózat kacskaringós, szövevényes csatornáin. Hetven évi teljesítménye 189 millió liter. El tudjuk-e képzelni, hogy micsoda erő és energia szükséges ehhez? El tudjuk-e képzelni, hogy milyen gondos ápolást, óvó őrzést és figyelmet kíván ez az ámulni- való műszer? Lehet, hogy értelmünk felfogja, de szokásvilágunk mégis ellenkezően cselekszik, pazarolja a szívet. Pedig ez élet-halál kérdés. Ha valaki égve hagyja a villanykörtéket, pocsékba futtatja a vizet, hőenergiát, benzint, vagy akár mást, anyagot pazarol, legfeljebb drágán fizet érte. De jóvátehetetlen kárt nem okoz. Visszavonhatatlan tragédia nem származik belőle. De aki a szív energiáját pocsékolja, az úgy fizet rá, hogy soha többé kártérítésre nem számíthat. Már közhelyszámba megy, hogy mi mindennel rongáljuk a szívet, s mi mindennel tesszük ki olyan megrázkódtatásoknak, amelyek energiáját herdálják. Ezek között változatlanul emlegetik a szakemberek, pszichológusok és szociológusok a dohányzást, a fizikai renyheséget, a fizikai és szellemi túlterheltséget, a fokozott kávéfogyasztást, a mérték nélküli evést és ivást. Nem önmagát az elhízást, hanem az olyan táplálkozást, amely növeli a vér koleszterin tartalmát. Mindezek az okok külön-kü- lön, annál inkább együttesen, gyorsan, fiatal korban is létrehozzák az infarktust. Beidegződés? Megváltoztathatatlan szokások? Miért kellene csak akkor megriadni, mikor már majdnem vagy teljesen késő? Takarékoskodj a szíveddel, amíg megteheted! Soltész István Népszerű kiadványok Elméleti és gyakorlati jogászok, de a jog iránt „csak” érdeklődők is több népszerű kiadványt vehetnek kezükbe az elkövetkező hónapokban a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jóvoltából. Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a gazdasági kapcsolatokban a minőségért való felelősség, amelyaKGST- országok egymás közti kereskedelmében sem rendeződött még megnyugtatóan. Hontvári Mátyás hamarosan napvilágot látó kötete Felelősség a minőségért a nemzetközi adásvétel körében címmel javaslatokat dolgoz ki a KGST általános szállítási feltételek jelenleg érvényes rendelkezéseinek továbbfejlesztésére is. A közlekedési balesetek okairól felállított elméletekkel, az ilyen irányú kutatások és a kriminológia összefüggéseivel foglalkozik a többi között Irk Ferenc Közúti balesetek című kötete, amely szeptemberben kerül a könyvesboltokba. Nem kevésbéiiz- galmas témát feszeget Szent- iványi Iván a lakossági pénzügyi szolgáltatások jogi kérdéseit elemezve. A hagyományos bankszolgáltatásokon kívül valamennyi jelentős pénzügyi szolgáltatással foglalkozik, s az idevágó jogszabályokat is ismerteti. Állampolgári alapismeretek címmel 600 oldalas jogi ismertető készült a Hazafias Népfront kezdeményezésére: még a nyáron az> olvasókhoz kerül a társadalmi szervezetekről, az állampolgárok alapvető jogairól, a népképviseleti szervek választásáról, az államigazgatás szervezeti felépítéséről és más fontos tudnivalókról összeállított könyv. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési munkájáról ad képet a Büntetőjogi törvénytár 550 oldalas kötete. A gazdálkodó szervezetek szerződéseire vonatkozó jogszabályokat a kis jogszabálysorozat legújabb darabjaként vehetik kézbe az érdeklődők. Veteránok a lőállásbán Okányban Nem tudom, az országban volt-e már ilyen, Békés megyében — ezen belül a szeghalmi járásban — először rendeztek az MHSZ alapítóinak baráti találkozót. Az okányi községi pártszervezet székházában Horváth László, a pártvezetőség titkára köszöntötte a szép számban megjelent veteránokat, akik közül sokan erre az alkalomra kitűzték az MHSZ kitüntetéseit is. Jó volt látni, ahogyan a különböző községekből érkező idős MHSZ-aktívák mennyire örültek egymásnak. Közülük sokan személyes ismerősök voltak, a különböző községi MHSZ-szervezetek vezetői, alapító tagjai, hiszen munkájuk során gyakran találkoztak egymással. A rövid üdvözlést követően gépkocsiba szálltak, hogy a lőtéren bebizonyítsák, nem olyan öregek még, hogy ne kezelnék jól a fegyvert. Ugyanis a találkozót összekötötték egy lövészverseny- nyel is. A pályát jól előkészítették a helyi fiatal aktívák, ideális időben kezdődhetett meg a verseny. A csapatok sorszámot húzlak és ennek megfelelően foglalták el a lőállásokat. A harmadik lőállásbán ismerős arc: Szombati István, Vésztőről jött, alapító tagja a szövetségnek, 25 éven keresztül volt rádiós, hosszú ideig klubtitkár, de még most sem szakadt el végleg a rádiótól, odahaza készülékén hosszú utakra indul az éterben. Hogy a hagyomány ne szakadjon meg, a klubtitkári Veteránok a lőállásbán. Ha reszket is a kéz, ha gyengébb is a szem, sokan egészen jó eredményeket értek él Kép, szöveg: Béla Ottó teendőket fia vette át. Megható volt nézni, hogy az idős emberek milyen lelkesen, önfeledten élték át újra a „régi szép időket”. Talán már jobban reszketett a kéz, mint valamikor, nehezebben ment a célz&s is — hiába gyengülnek a szemek is —, de mindenki becsülettel és Verseny a jövőért / — Amikor megismertük ennek a munkaversenynek az irányelveit, rögtön láttuk, hogy eltér az eddig megszokottaktól. Nem abban kell versenyeznünk, hogy ki tud több tonnát, litert, vagy métert előállítani, hanem abban, ki dolgozik jobban, hatékonyabban, ki tudja dinamikusabban fokozni az exportot, takarékosabban gazdálkodni. Igyekeztünk ezért olyan felajánlást tenni, amely a hatékonyság és a minőség javítására mozgósít, és minden tekintetben összhangban áll a népgazdaság célkitűzéseivel — ezekkel a szavakkal nyújtotta át Kiss Sándor, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat igazgatója, a kollektíva munkaverseny- felajánlását, melyet az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tettek. Hogy ez a versenyvállalás komoly dolog, azt már a terjedelme is bizonyítja. Mindössze négy gépelt oldal az egész, látszik tehát, hogy alkotói nem akarták szavak mögé rejteni a lényeget, mellébeszélés nélkül leírták miből. mennyi lesz a túlteljesítés, vagy megtakarítás. Kell az újdonság — Éppen szabadságomat töltöttem vállalatunk szanazu- gi üdülőjében, amikor hírét vettem a versenyvállalásnak. Azonnal bejöttem, hogy segítsek az összeállításában. Nem volt sok időnk az elkészítésre, mégsem kellett kapkodnunk. A versenyvállalás témái nálunk hosszú idő óta állandóan napirenden vannak. Most csak az volt a feladatunk, hogy ezeket összefoglaljuk és megnézzük: melyek azok a területek, ahol lehet és kell gyorsítani — beszél az előzményekről Pusaránylag nem is rossz eredménnyel fejezte be a lövészetet. A helyi községi vezetők, s a termelőszövetkezet vezetői jóvoltából meghitt hangulatú közös ebéd következett. A tsz szép ebédlőjében Bori György őrnagy, az MHSZ megyei vezetősége nevében mondott rövid beszédet. — Szeretettel köszöntőm szövetségünk alapító tagjait, veteránjait, akik dolgos életük évtizedein át mindig áldozatkész munkatársai voltak ügyünknek. Önök révén köszöntőm a járás minden alapító tagját és mindazokat, akik hosszabb-rövidebb ideig MHSZ-vezetőként, klubtagként, vagy pártoló tagként munkálkodtak politikai, társadalmi feladataink végrehajtásán, azokat, akik fáradságot nem ismerve napjainkban is odaadóan szolgálják a szocializmus építésének és védelmének ügyét. Méltatta a szövetség három évtizedes fennállásának jelentősebb állomásait, eredményeit, amelynek alapján az elmúlt évben a szövetség kiérdemelte a Vörös Csillag Érdemrendet. A beszédet követően került sor az eredményhirdetésre. A díjakat és emléklapokat Tóth Antal, az MHSZ járási titkára adta át a legjobbaknak. Csapatban az okányiak voltak a legeredményesebbek, 184 köregységgel. Mindössze egy találat volt a különbség az első és második helyezett között. A körösújfalui csapat 183 köregységet lőtt. Harmadik helyen Bucsa végzett. Az egyéni sorrend: Boruzs Imre, Horváth László és Kolozsvári János. Az értékes jutalmak mellett mindenki megkapta az erre az alkalomra készített emléklapot. kás Ernő, a vállalat közgazdasági főosztályvezetője. Így került a vállalásba, hogy lerövidítik az újfajta szemes- és silókukorica-be- takarító adapterek fejlesztési idejét, biztosítva ezáltal, hogy már jövőre, illetve 1981-ben megkezdődhessen a sorozat- gyártás. — Az általunk gyártott adapterek keresett termékek, de a hagyományos típusokból már kezd telítődni a piac — mondja Kovács Mátyás, kereskedelmi igazgató- helyettes. — Ezt észrevesszük a belföldi kereslet alakulásán is, igyekeznünk kell tehát új típusokkal előlépni. Az a típus kell a gazdaságoknak, amely már rendbe rakja a szármaradványt, vagy más egyéb többletszolgáltatást ad. Egyre nagyobb az igény a silókukorica-betaka- rító adapterek iránt. Eddig háromsorosokat gyártottunk, és úgy terveztük, hogy jövőre készítjük el a nagy teljesítményű Hesston alapgépre szerelhető négysoros, SKA— 74-es típusú adapter prototípusát. A piac azonban közbeszólt, mert jelezte külföldi partnerünk, hogy már a jövő évben szeretne nagyobb mennyiséget vásárolni ebből a típusból. Átcsoportosítottuk ezért az erőket, segített a . MEZŐGÉP Fejlesztési Intézet* is, és eljutottunk odáig, hogy az első két prototípus néhány napon belül elkészül. Lefogyott az adapter Hogy ez így legyen, a kísérleti műhelyben most nyújtott műszakban dolgoznak. Bodor István és Alberti Imre néhány tartót hegeszt fel az egyik készülő adapteren, a másiknál pedig Kosztová- nyi István konstruktőr tervrajzzal a kezében egy módosítást beszél meg Nagy Sándorral, a szerelők csoportvezetőjével. — Egy prototípusnál gyakran előfordul az ilyesmi. Hiába tervezünk be egy alkatrészt, ha az csak katalógusban található, de nem lehet megvásárolni. Ilyenkor megnézzük, mi az, amivel helyettesíteni lehet és menet közben alakítjuk át a tervet — magyarázza a megbeszélés okát a tervező. A laikus szemlélőnek is feltűnik, hogy ez az adapter bár négysoros, kisebb és könnyebb, mint a régi háromsoros típus. Mint kiderült, ez volt az egyik célkitűzésük. Rájöttek ugyanis, hogy teljesen felesleges úgy méretezni az alkatrészeket, hogy azok a lehető legszélsőségesebb igénybevétel többszörösét is kibírják. Igyekeztek ehelyett azt a korszerű szemléletet alkalmazni, hogy mindenhova csak annyi anyagot építsenek be, amennyi éppen szükséges, és még mindig jobb, ha ezerből egy esetben eltörik valami, mint a fölösleges fúlsúly. — Ez az adapter több mint 200 kilóval könnyebb a háromsorosnál — mondja Kosz- toványi István. — Vékonyabbak lettek a főtartók, rö- videbbek lettek a láncok, sok fémalkatrészt tartósabb műanyaggal helyettesítettünk. Ráadásul nemcsak könnyebb lett, hanem gyorsabban gyártható is, a felesleges alkatrészek elhagyásával alaposan csökkent a normaóraszükséglet. Hogyan sikerült ilyen hirtelen lerövidíteni az előkészületi időt? ’— Természetesen nem arról van szó, hogy most néhány nap alatt megcsináltuk azt, amire egyébként egy év kellett volna. A lényeg abban van, hogy a prototípusok elkészítése után azonnal hozzálátunk egy nullszériá- I hoz, melyből 30-at legyártunk néhány hét alatt. Ezek nagy részét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban próbáljuk ki, velük ugyanis együttműködési szerződésünk van. De elvisszük az adaptert sokfelé az országba, hogy a lehető legnagyobb igénybevételnek tegyük ki őket, és a lehető legtöbb tapasztalatot szerezzük a működésről. Ezzel nyerünk egy évet, mert vállaljuk azt a kockázatot, hogy a prototípusok meghibásodásait a helyszínen korrigáljuk, és a tapasztalatok alapján jövőre rögtön sorozatgyártáshoz fogunk. Lelkesitű vállalások A fenti eset csak egy példa, mindössze annak igazolására szolgál, hogy nem megalapozatlan a határidő lerövidítésére tett merész vállalás. De alaposan átgondolt a többi felajánlás is. Tavaly rekordévet zártak, több mint 2 millió dolláros tőkés exporttal, az idén elhatározták, hogy ezt 50 százalékkal túlteljesítik. És tettek erre még egy pótvállalást is: 25 százalékkal haladják meg a tervidőszak végére az előirányzatot. De nemcsak a termelési volument, hanem a hatékonyságot is fokozzák. Több intézkedés eredményeként a tervidőszak végére 6 százalékkal csökkentik a jelenlegi 27 forint 50 filléres dollár- kihozatalt. Vannak azután egyszerűségében is nagyszerű ötletek, melyek eredményeként a se- lejtkárt további 3 százalékkal kívánják csökkenteni. Ennek a gondolatnak az a lényege, hogy a selejtes gyártmányokat nem tekintik végleges veszteségnek, hanem megnézik: melyik folyamatnál lehetne alapanyagként felhasználni. Ez ugyan többletmunkával, főleg több gondolkodással jár, de az eredmény feltétlenül megéri. Konkrét számokat tartalmaz a felajánlás az energiatakarékosságra is. Erre már kidolgoztak az év elején egy tervet, mely szerint 636 ezer kilowattóra villamos energiát takarítanak meg az idén, annak ellenére, hogy új gépeket is munkába állítanak. Most felemelték ezt az előirányzatot 763 ezer kilowattórára, mert elhatározták: tovább javítják az üzem- és munkaszervezést, hogy csökkenjen ezáltal az üresjárat, a feleslegesen elpazarolt energia. Folyékony üzemanyagból eredetileg 73 tonna volt a megtakarítás tervezete, most ez 77 tonnára emelkedett. Ehhez is csak jobb és gondosabb munkára, s pontosabb szervezésre lesz szükség. Az igazán szép célkitűzéseket a vállalat kollektívájának képviselői a szocialista brigádvezetők gyűlésén ismerték meg hétfőn, és mondták el róla véleményüket. Szöllősi Imre, az orosházi gyár szerelője elmondta: eredményeink köteleznek, teljesítenünk kell tehát ezeket a vállalásokat is. Varga István, a mezőkovácsházi gyár szakszervezeti titkára megtiszteltetésnek érezte a vállalást, melynek éppen nehézsége a lelkesítő. De a munkások hangulatát legjobban talán Emrik Zoltán, a mező- berényi tmk-sok szocialista brigád vezető je foglalta ösz- *3ze: az irányelvek egyértelműek, a célkitűzések világosak, a munkások értik a népgazdaság gondjait. Minden erejükkel azon lesznek, hogy hozzájáruljanak ezek megoldásához. Ehhez nyújt alapot a vállalat versenyfelajánlása. Lónyai László
