Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

1979. augusztus 5., vasárnap —ISI jslUKf.^9 Barátaink életéből Bemutatkozik: a szovjet mezőgazdaság Az új krasznojarszki opera nézőtere (Fotó: SZP—APN— KS) 130 nap pihenésre Szórakozás Szibériában A Szovjetunióban minden dolgozónak körülbelül 130 napja van évenként pihenés­re, (hetenként a két..szabad­nap, az ünnepek, aztán a szo­kásos évi szabadság). G. Or­lov szovjet filozófus azt mondja, hogy a szabad idő — az év egyharmada! — ki­használásának sokfélesége „garancia arra, hogy az em­ber mindig megőrizheti a maga egyéniségét”. VaV Szajanogorszk, az egyik jellegzetes szibériai város hétköznapjai meggyőzően iga­zolják a fenti megállapítást. A város mindössze három­éves. Születését a Szajan- Susenszkoje Vízierőmű építé­sének köszönheti. Az erőmű, ha majd mind a három agg- regátját üzembe helyezik (6,4 millió kilowatt), a legna­gyobb vízierőmű lesz a vilá­gon. Az építkezés népgazda­sági szempontból óriási je­lentőségű, de legalább ekko­ra gondot fordítanak az ún. „belső használatra” szánt ob­jektumok építésére. A város­ban hatalmas művelődési központ épül, mozival, hang- versenyteremmel, táncterem­mel. Lesz benne diszkó, és sokféle helyiség a szakkörök, a különféle műkedvelő cso­portok számára. Az újabb és újabb lakótelepek az isko­lákkal, garzonházakkal, óvo­dákkal, bölcsődékkel, könyv­tárakkal, zeneiskolákkal pár­huzamosan épülnek. 1978 decemberében a 800 ezer lakosú Krasznojarszk- ban a nagy területi központ­ban opera- és balettszínház nyílt. Építésének költsége ke­reken 9 millió rubel. A for­radalom előtt mindössze egy múzeum és öt kocsma volt a városkában. Ma fejlett ipa­rán és sokféle iskoláján kí­vül öt színháza, 60 mozija, nagy kultúrpalotája, több mint száz könyvtára, szim­fonikus zenekara, cirkusza, tánctermei, éttermei, cuk­rászdái vannak, ahol estén­ként szórakozhat a fiatalság. Nemkülönben sportolhat is: erre a célra különféle sport­pályák, sporttelepek, torna­termek stb. épültek. Mint látjuk, bőven van lehetősé­gük szórakozásra, és a lehe­tőségek évről évre bővülnek. Krasznojarszk — nem ki­vételes helyzetű város. Kei merovóban gyönyörű új hangversenyterem nyitotta meg kapuit, Norilszkban kép­tár, Irkutszkban orgona-ze­neterem. Ilyen hírekről gyakran hallani Szibériában. A táj zord éghajlati viszo­nyai valamint az, hogy oly távol vannak az orosz kultú­ra híres központjaitól, indo­kolttá teszi, hogy különös gondot fordítsanak a szibé­riai emberek pihenési és szórakozási lehetőségeire. A híres Bajkál—Amuri vasúti fővonal építkezésein nem egészen fél évvel az­után, hogy az első önkéntes brigádok kirakodtak, már megnyíltak az első klubok és ■könyvtárak. Tíz hónap múl­tán az építkezés több szaka­szán már nézhették a moszk­vai tévé adásait. A tajga és az északi tundra tágas tér­ségein helikopterek és mo­toros hajók száz meg száz mozgó könyvesboltot, könyv­tárat, kiállítást szállítanak. Gyakorlatilag a Szovjetunió minden hivatásos színháza (számuk jelenleg 574) ilyen vagy olyan formában patro­nálja a szibériai városokat és azokat a nagy építkezéseket, ahol e hatalmas terület la­kosságának többsége él. A gazdaság és a kultúra párhuzamos fejlődése — fon­tos sajátosság, amely jellem­ző Szibéria meghódításának jelenlegi szakaszára. Borisz Ivanov APN—KS „Csupaolaj” napraforgó — Gépbemutatók — Megyei napok — Díjtalan belépés Életszínvonal Bulgáriában Bulgáriában a Miniszterta­nács meleltt működő szociá­lis-információs bizottság szé­les körű felmérést végzett a falusi lakosság életszínvo­naláról, jövedelem-felhasz­nálásáról. A vizsgálatok egy­értelműen azt bizonyítják, hogy mind a családok évi összjövedelme, mind az egy főre jutó átlagjövedelem ál­landóan fölfelé ível. Az el­múlt 22 esztendő során a fa­lusi családok bevétele több mint háromszorosára emel­kedett, s így elérte az évi 4000 levát. A családtagok személyi jövedelme négy­szeresére nőtt, s ma már meghaladja az 1300 levát. Mire használják fel a fa­lusi családok jövedelmüket? A statisztikai adatok szerint 22 évvel ezelőtt 56 százalé­kát élelmiszerre fordították, most ez az arány 40 száza­lék alatt van. (A csökkenés ne tévesszen meg senkit, mert az élelmiszerekre szánt pénz abszolút összege növe­kedett.) Napjainkban min­den falusi lakos naponta át­lag 3600 kalóriát biztosító táplálékot fogyaszt. A kiadá­sok 10 százaléka ruházkodás­ra jut, s ugyanennyit fordí­tanak építkezésre, bútorokra is. A takarékosság — a bol­gárok ősi erénye — ma is jelentős helyet foglal el a fa­lusi, illetve termelőszövetke­zeti családok költségvetésé­be11 (Szófiapress—KS) Csehszlovákiában különös figyelmet fordítanak az idős emberekre. Ez megmutatko­zik abban is, hogy csak Csehországban mintegy 200 gondozószolgálattal ellátott ház működik, háromezer la­kással. Ez a megoldás any- nyira bevált, hogy elhatároz­ták: a jövőben minden na­gyobb községben kialakíta­nak ilyen házakat. Milyen is egy ilyen gondozószolgálattal ellátott ház, és kik laknak benne? A városokban a kislakásos épületeket kizárólag az idős embereknek adják. Több­nyire garzonok ezek, ritkáb­ban szoba-konyhás lakások, ahol egy-egy házaspár lak­hat. A falvakban ez gyak­ran néhány kisebb pavilon. A gondozószolgálattal ellá­tott házakat a helyi, vagy a városi tanácsok létesítik la­kásépítési terveik keretében, de az iparvállalatok, vagy mezőgazdasági üzemek is létrehozhatnak ilyeneket. A lakásokba az idős emberek A Szovjetunió augusztus 14—26. között mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari és mező- gépipari kiállítást rendez a Budapesti Nemzetközi Vá­sárközpont területén. A kiállításon bemutatják a szűz- és ugarföldek műve­lésbevételének 25 éves ta­pasztalatait, a KGST-orszá- gok 30 éves együttműködé­sének, s a szovjet mezőgaz­daság fejlődésének utóbbi évtizedben elért eredménye­it. A bemutató 27 ezer kol­hoz, 20 ezer szovhoz, 8 ezer gazdaságközi egyesülés és agráripari vállalat, továbbá 865 tudományos intézet te­vékenységéről ad majd tájé-, koztatót. A növénytermelés, állatte­nyésztés, kertészet, erdészet, vadgazdálkodás, természet- védelem mellett helyet kap a kiállításon a könnyűipar textilruházati-cikk, gyermek- játék-, bőr-, szőrmeáru- és ajándéktárgy-bemutatója is. A látogatók tanulmányoz­hatják a kiváló szovjet bú­za, a 48—53 százalék olaj- tartalmú napraforgó, a nagy hozamú cukorrépa, len, ken­der, és szubtrópusi növény­fajtákat, azok vetőmag- és szaporítóanyagát, valamint termesztési technológiájukat, termelési eredményeiket. A kertészek érdeklődésére tarthat számot az 1529 zöld­saját bútoraikkal költöznek be, s a házkezelőségnek fi­zetik a lakbért. A járási ta­nácsok szociális és egészség- ügyi főosztályai gondozó­ségtermesztésre szakosodott szovhoz és 100 speciális egyesülés eredményeinek, szervezetének bemutatása. Szőlő-, gyümölcstermesztésre 1248 kolhoz és szovhoz sza­kosodott. A zöldség-gyü­mölcs feldolgozását 400 vál­lalat végzi. Ezen a részén a kiállítás­nak tájékozódhatunk az ál­lattenyésztés fejlesztéséről, céljáról, az állomány faj és fajta szerinti megoszlásáról, a tej-, a hús-, a tojás- és a gyapjútermelésről, s né­hány speciális nagyüzem eredményeiről. Érdeklődésre tarthat számot a törzsállat­tenyésztés szervezetének be­mutatása. 482 tenyésztelep, 615 szovhoz, 6415 kolhoz és állami üzem foglalkozik ne­mesítő munkával. A kiállí­táson láthatjuk majd több nagyüzem állattartó makett­jét és technológiai megoldá­sait, a tenyésztő munka, s a feldolgozó tevékenység in­tegrációját. A szabadtéri be­mutatón jó néhány állattar­tással kapcsolatos gép és fel­szerelés kerül kiállításra. A Szovjetunió 10. ötéves tervében fő feladatul tűzték ki az élelmiszerek minőségé­nek, biológiai értékének ja­vítását, a választék bővíté­sét, s a csomagolás változa­tosságának növelését. A kiállításon élelmiszer- ipari vállalatok sora mutat­szolgálatot biztosítanak az idős emberek számára, hiva­tásos, vagy önkéntes szak­emberek segítségével. Azt is meghatározzák, mennyit kell fizetni a szolgáltatásokért. Akiknél szociális szempont­ból indokolt, azok a szolgál­tatásokat részben vagy tel­jesen ingyenesen vehetik igénybe. A gondozószolgálattal el­látott házaknak igen sok elő­nye van: a lakó a maga ura, minden kényelme biztosítva van. A lakásokban hideg­meleg víz folyik, központi fűtés ontja a meleget stb. A gondozónőknek is sokkal elő­nyösebbek a munkafeltétele­ik: gondozottjaik egy helyen élnek, s így több időt fordít­hatnak rájuk. Az idős em­berek szívesen költöznek a gondozószolgálattal ellátott házakba, hiszen többségük saját szülővárosában, kerü­letében maradhat, ahol élete nagy részét töltötte, ahol to­vábbra is családtagjai, roko­nai, barátai, ismerősei ve­szik körül. Nadezda Synková (Orbis — KS) kozik be termékeivel. Lát­hatók lesznek hús- és tej­ipari, valamint konzerv-, édes- és sütőipari készítmé­nyek. A konzervipar többek között kész- és félkész éte­leket, levesporokat, befőtte­ket, dzsemeket, sűrítménye­ket, gyermekételeket, sava­nyúságokat és teaféléket ál­lít ki. A szörpök, borok és egyéb italok széles választé­ka szintén érdekes tájékozó­dásra nyújt majd lehetősé­get a látogatóknak. A minszki, a harkovi, a vlagyimiri traktorgyár, a Má­jus 1. Mezőgazdasági Gép­gyár, a rosztovi kombájngyár és még sok egyéb üzem kül­di el gépeit, felszereléseit, hogy a magyar szakemberek ismerkedjenek termékeikkel. Láthatunk önjáró és vonta­tott takarmánybetakarító kombájnt, önjáró kaszáló­préselőgépet, takarmány- és bálarakodógépet, különféle traktorokat, vontatókat, mag­tisztítókat, gyökértakarmány betakarítógépeket, mozgó szerelőműhelyeket, mozgó la­boratóriumokat, szerszám­gépeket és egyéb gépeket, be­rendezéseket, műszereket, mezőgazdasági felszereléssel ellátott repülőgépet és heli­koptert. A megyei tanácsok, a tár­sadalmi szervezetek, a tudo­mányos egyesületek, s a nagyüzemek készülnek a ki­állítás megtekintésére, és szervezik a csoportos látoga­tást. Megtervezték a megyei napokat a következőképpen: augusztus 14: Szabolcs-Szat- már; 15: Veszprém; 16: So­mogy; 17: Bács-Kiskun; 18: Hajdú-Bihar; 19: Pest és Fe­jér; 20: Szolnok; 21: Békés és Csongrád; 22: Tolna és Baranya; 23: Borsod-Abaúj- Zemplén; 24: Nógrád és He­ves; 25: Győr-Sopron és Ko­márom; 26: Vas és Zala me­gye napja. A kiállításhoz több egyéb rendezvény kapcsolódik, mint például szakfilmvetítés, to­vábbá olyan régi gépek be­mutatója, amelyeket évtize­dekkel ezelőtt a Szovjetunió­ból hoztak be, stb. A kiállí­tásra a belépés díjtalan és a megyei napok programjától eltekintve bárki, bármikor megnézheti a bemutatókat. A helyszínen a szovjet szak­emberek készségesen adnak tájékoztatást az érdeklődők­nek. Farkas Pálné dr. 9 Bajkál utasflottája A Bajkál-tavon légpárnás hajók szállítják az utasokat. Ezek az óránkénti 100 kilo­méteres sebességet is elérő hajók gyorsan el tudják jut­tatni az utasokat a 31,5 ezer négyzetkilométernyi terüle­ten elterülő, egyedülálló szi­bériai tó bármely részébe. A folyamhajózási mi­nisztérium közlése szerint a szovjet hajógyárakban külön a Bajkál részére olyan hajó­kat építenek, melyek alkal­mazkodnak a tavi hajózás feltételeihez — a szélválto­zásokhoz és váratlan viha­rokhoz. Ezeknek a szállító- eszközöknek tengerjáró tu­lajdonságaik vannak. Közé­jük tartoznak a 160 férőhe­lyes, úszó „üdülők” is. A bajkáli utasszállító flot­ta létrehozása a világ leg­mélyebb édesvizű taván ter­vezett, Szibériában legna­gyobb természetvédelmi öve­zet létrehozásával kapcsola­tos. A tajga borította parto­kon a következő években öt nemzeti parkot létesítenek, számos kempinget, panziót, sok ezer turistát ellátó szál­lodát építenek. Több falusi gondozószolgálattal ellátott házJioz kert is tarto­zik, amelyben az idős emberek kedvük szerint gazdálkod­hatnak Hyugdijasok Csehszlovákiában Öregségükre nem maradnak magukra A társalgó — minden ház fontos része (Fotó: CTK — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents