Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

1979. augusztus 28., kedd Kevermes fontos jövedelmi forrása az állattenyésztés Az 1940-es évek közepén — amint Pelle Ferenc A 150 éves Kevermes község története című könyvében írja — „ .gyakori látvány volt az utcákon a humoro­san ható vegyes ló-tehén fogat. Az ilyen fogat külö­nösen azért hatott Kever- mesen humorosan, mert a kevermesi gazdák híres ló­tenyésztők voltak és ilyen fogatot a községben azelőtt még véletlenül sem lehetett látni.” Állítólag a követke­ző szólásmondás ,,a keh megkeresi a lovat még 40 esztendős korában is” szin­tén ebből a helységből származik. Tény ami tény: mind a múltban, mind a jelenben a lakosság nagy részének fontos jövedelmi forrása — az állattenyész­tés. A mai helyzetről Farkas Bélával, a Lenin Termelő- szövetkezet ■ főállattenyésztő­jével beszélgetünk. — Huszonöt évvel ezelőtt, több mint 900 lovat tartot­tak Kevermesen. Mennyi van most belőlük a tsz- ben? — A 40 lovunkat főként háztáji fuvarozásra és más munkákra fogjuk be. Egyéb­ként 10 fogatunk van. — Mekkora a szarvas- marha- és sertésállomány? — Az előbbiből 1300-at, az utóbbiból 5000-et neve­lünk. — És a háztájiban? — A Gyulai Húskombinát megbízásából az idén 400 hízó marhát és 4500 hízó sertést vásárolunk fel, és átlagosan 35, illetve 27—28 forintot kapnak kilogram­monként a tenyésztők. — Milyen épületekkel gazdagodott a tsz-nek ez az ágazata az utóbbi időben? — Szarvasmarha-telepünk az elhelyezés szempontjából korábban nem volt a leg­szerencsésebb. Azóta az el- letőn, a tejházon, a borjú­nevelőn kívül felépültek a szociális létesítmények ' is. — Hányán dolgoznak az állattenyésztésben ? — Hogy a számarányokat jobban érzékeltessem, azzal kezdem, hogy a szövetkeze­tünk 1100 tagja közül 600- an nyugdíjasok. A műhely­ben 40, a gépesítésben és az állattenyésztésben 80—80, valamint az adminisztráció­ban 22 ember dolgozik. A többiek, akiknek csaknem 90 százaléka nő, nagyrészt növénytermesztéssel foglal­koznak. — Hányán szereztek fel­ső-, illetve középfokú képe­sítést? — Négyen vagyunk, akik­nek felsőfokú végzettsége van, és hárman középfokú képesítéssel dolgoznak. A szakember-utánpótlást rész­ben elősegíti az a szoros kapcsolat >s> amelyet a gyo­mai szakközépiskola eleki kihelyezett tagozatával fenn­tartunk. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztést tanu­ló diákokon kívül felnőttek is járnak hozzánk gyakor­latra. Különben szövetkeze­tünknek szintén van két- három tanulója, évente... — Ez nem sok. — Valóban. Nálunk is az a helyzet, hosv a fiatalok többsége inkább áz iparba meg más munkaterületekre megy el dolgozni vagy szak­mát tanulni. — Mennyiben pótolja a hiányzó munkaerőt a gép? — A szállításokhoz és egyéb munkafolyamatokhoz 11 tehergépkocsi és 41 trak­tor áll rendelkezésünkre. Ezen túlmenően a répagép­sortól a takarmánykeverőig sok berendezés könnyíti munkánkat. Tavasszal kez­dődött meg egy csaknem 2000 négyzetméter alapterü­letű vetőmagtároló, -szárító építése, s valószínű, hogy még ebben az évben elké­szül. A tsz-ben a gépesítés színvonala jó, és ugyanez mondható el a gépek álla­potáról is. — Hogyan alakulnak az idei termésátlagok? — Mint ismeretes, szövet­kezetünk 4300 hektáron gazdálkodik. Búzából igen szép átlagot értünk el, ku­koricából 70—80 mázsa vár­ható ^hektáronként. Cukorré­pából és seprűcirokból a ta­valyihoz hasonló termésát­lagokat remélünk. — Mennyi szokott lenni az évi bevételük ágazatonként? — Növénytermesztésből 65 millió, állattenyésztésből 35 millió és háztájiból 20 mil­lió forint évente. fii? MUtmm A kevermesi Lenin Termelőszövetkezetben az idén 1300 szarvasmarhát és 5000 sertést te­nyésztenek. Képünkön: a bikaborjú-nevelö egy részlete Kép, szöveg: Bukovinszky István pét. Stuttgartban 1970-ben megjelentetett naplója sze­rint ő magától Himmlertől, -az SS és az SD legfőbb fő­nökétől kapta meg az „igényt”, amelyet aztán a sa­ját főnökének, Canarisnak továbbított: 150' lengyel egyenruhát kell szerezni, a megfelelő tartozékokkal. Himmler azt sem titkolta, mi célt szolgál a megbízatás. Miközben a német—lengyel határon már minden készen állt a háború ürügyének megteremtésére, a birodalmi kancellária körül lázas dip­lomáciai tevékenység folyt még a háború megakadályo­zására. A Führer háborút akart, de mégis úgy kellett tennie, mintha legfőbb erő­feszítése a vérontás elkerü- - lése volna. Valójában azon­ban augusztus 22-én már a támadás napját is eldöntöt­te. Halder tábornok, a szá­razföldi hadsereg vezérkari főnöke jegyezte föl hadinap­lójában: „Y-nap: VIII. 26. (szombat) végleges — több parancs nincs”. Az időpont meghatározásá­ra azután került sor, hogy Hitler az Obersalzbergben emelkedő berchtesgadeni „sasfészké”-be hívta a német hadsereg legfőbb parancsno­kait és kétszer is beszédet intézett hozzájuk. A háború megindításához mindent ked­vezőnek ítélt. Mindenekelőtt a személyi feltéteteket: Né­metország élén ő áll, Olasz­ország élén Mussolini. A vi­lág harmadik nagy szemé­lyisége, Franco azt biztosít­ja, hogy Spanyolország, ha nem is lép be a háborúba, de semlegesként őket támo­gatja. A másik oldalon vi­szont Angliában és Francia- országban hiányoznak a mér­tékadó emberek, az ellenfe­leknek olyan vezetőik van­nak, akiket még a középsze­rűség mércéivel sem lehet mérni. Nem uralkodók, nem a tett emberei. A politikai helyzetet js kedvezőnek tartotta: most kell tehát lecsapni, mert 2-3 év múlva minden megváltoz­hat. Senki nem tudja, hogy meddig fog ő, .a Führer él­ni, márpedig a németek csak vele győzhetnek. Végkövet­keztetése: Németország nem veszíthet, csak nyerhet. A gazdasági helyzet olyan, hogy hódítás nélkül néhány esz­tendeig tudnának csak kitar­tani. Tehát: „Kíméletlen el­határozottsággal vállalnunk kell a kockázatot. A politi­kusnak éppúgy, mint a had­vezérnek ... Vas idegek, ke- mély elhatározottság .. Hitler azért tekintettel volt a tekintendőkre: egyáltalá­ban nem mindegy, hogy mi­lyen a háborús ürügy. Bizal­masának, Albert Speernek így nyilatkozott: „Ezúttal el­kerülöm az 1914-es hibát. Minden attól függ, hogy a másik oldalra kenjük a vét­kességet. 1914-ben ezt na­gyon hanyagul csinálták. A külügyminisztérium fogal­mazványai most is egyszerű­en használhatatlanok. A leg­jobb, ha magam fogalmazom a jegyzékeket”. (Azokról a jegyzékekről volt szó, ame­lyekben a háború előestéjén a birodalmi kormány Nagy- Britannia jegyzékeire vála­szolt.) Ugyanazon az estén — nyilván kikapcsolódásképpen — Hitler újra megbeszélte Speerrel egy tervezett csoda­palota részleteit. Több mint 25 millió köbméteres, csupa márvány épületet akart emeltetni a háború után Ber­lin szívében, a Hitler Adolf térnek elnevezendő hatalmas térségen. A kancellár palo­táját és hivatalát, a hadse­reg főparancsnokságát és a Reichstagot akarta elhelyez­ni a melléképületekben. A hatalmas kupolacsarnok kö­zepén halála után szarko­fágját helyezte volna el ^vi­lág legnagyobb építészeti al­kotásában a világ legna­gyobb hadvezére... Pintér István (Következik: A birodalmi kormány eltökélt szándéka) A nyílászáróhoz szükséges fenyöléceket egyszerre négy oldalon gyalulja az elmés gép 11 fotermék: nyílászáró Nem is olyan régen még jelentős gondokkal küzdött Battonyán az asztalosipari szövetkezet több mint 200 tagot számláló kollektívája. Annak ellenére, hogy az el­múlt évben még dollárbevé­telt is produkáltak, a tervek teljesítésétől elmaradtak. Gyenge volt a munka haté­konysága, túlságosan is sok mindennel foglalkoztak, ala­csony volt a bérszínvonal, amely természetesen az előb­biekből fakad. Segít a kooperáció Már sokan azon gondol­kodtak, „túladnak a szövet­kezeten”. Amíg a viták zaj­lottak, érvek, ellenérvek el­hangzottak, a battonyai kol­lektíva tovább folytatta te­vékenységét: terveikben új célkitűzéseket határoztak meg, s keresték annak útját- módját, miként tehetne a hatékonyságot növelni, mi az a termék, amit ki keltene iktatni a sorból. Vagyis a termékféleségek számának csökkentése volt az egyik cél, mégha a típusok marad­tak is. Űj tehetőségként egy koo­perációs kapcsolatot létesí­tettek az ÉPFA-val. Ennek értelmében a budapestiek aj­tólapokat gyártanak, és kül­dik megyénk délkeleti közsé­gébe, ahol az itt tevékeny­kedő asztalosok a tokot i gyártják hozzá. i Időközben megfeleltek a lét, nemlét kérdésére is, s további bizalmat szavaztak a szövetkezet működéséhez. Ily módon a kooperációs szerződés alapján elkezdték t a nyílászáró tokok, de emel­lett a komplett ajtók és ab­lakok gyártását. Július utol­só napjáig 17 ezer 700 ajtót, s ennél kétezerrel több ab­lakot küldtek az Alföldi TÜZÉP-nek. E nagy meny- nyiségű ajtó több mint fele készült az ÉPFA-együttmű- ködés keretében. Az eltelt hat hónapban így mintegy 25 millió forintnyi értéket állított elő a közös­ség. Ez csaknem 20 százalék­kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nye­reségük fél év alatt 2,5 mil­lió forintban realizálódott, amely a tavalyi teljes évi­nek a duplája. származott. Az egyéb belke­reskedelmi tevékenység, a szállítás további másfél mil­lió forintos bevételhez jut­tatta a szövetkezetét. Még két tevékenységükről nem esett szó. Egyik a ma­kói Medicor Művekkel együttműködésben külön­böző ágyláda és rekeszek gyártása, amelyből másfél ezret küldtek a partnernek. A másik pedig még ennél is jelentősebb: a hulladék fa­anyagot felhasználva, külön­böző sarokléceket és palet- taléceket gyártanak a Bé­kés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnak. Ez a tevé­kenységük több mint másfél millió forinttal gyarapította a szövetkezet bevételét. S ami a további profiltisz­títást illeti: a konyhai búto­rokból az idén mindössze százat készítenek, s úgy ter­vezik, hogy a bútorgyártást a jövőben leépítik. Tervtúlteljesítés — bérnövelés A szövetkezet vezetői azt vallják, hogy az előrelépés elsősorban a munka haté­konyságának, és a jó ütem­ben érkező kooperációs te­hetőségnek köszönhető, de hozzájárul az is, hogy az el­múlt évben a telepen csak­nem 700 méter úthálózat épült, amely megkönnyíti a belső szállítást. E 200 ezer forintos beruházás mellett félmillió forintért egy új szárítót építettek, amely ugyan most javítás alatt áll, de hamarosan újra működik. Jóllehet további beruházás­ra nincsen tehetőségük, pedig igencsak keltene egy új szo­ciális létesítmény. Távlati terveikben ennek megvalósí­tása kiemelt helyen szerepel. Addig a szállítást igyekeznek erősíteni: vásároltak egy új tehergépkocsit, s további kettőt várnak még az év vé­géig. Emellett kisebb kézi- szerszámokat szeretnének venni a fizikai munka meg­könnyítésére. A közelmúltban még az egyik leggyengébben fizető szövetkezet volt a battonyai, azonban jó úton járnak affe- lé, hogy az év végén, vagy a jövő év elején jelentősebb bérnövelést hajtsanak végre. Természetesen ehhez a ter­veket nemcsak teljesíteni, hanem azokat túl is kell tel­jesíteni. Ez érthető, hiszen csak a teljesített munka ará­nyában tehet fizetni a dol­gozókat ma már mindenhol az országban. Az eltelt félév munkája, a tervek túlteljesítése bizo­nyítja tehát a Battonyai Asz­talosipari Szövetkezet élet­képességét, s a jövőre vetít­ve további megerősödését. Kép, szöveg: Jávor Péter a hulladékot is hasznosítják A termelés mellett árbevé- ( tel rét ettek szert a lakossági ( A Csaba Szőnyegszövő Hsz battonyai részlege 56 nőnek Ez aT eW'edi n^lászáró ( ^“^'"«"kalehetőséget, ahol torontáli ős rongyszőnyeget gyártásából és javításából ( Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents