Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-28 / 200. szám
1979. augusztus 28., kedd Kevermes fontos jövedelmi forrása az állattenyésztés Az 1940-es évek közepén — amint Pelle Ferenc A 150 éves Kevermes község története című könyvében írja — „ .gyakori látvány volt az utcákon a humorosan ható vegyes ló-tehén fogat. Az ilyen fogat különösen azért hatott Kever- mesen humorosan, mert a kevermesi gazdák híres lótenyésztők voltak és ilyen fogatot a községben azelőtt még véletlenül sem lehetett látni.” Állítólag a következő szólásmondás ,,a keh megkeresi a lovat még 40 esztendős korában is” szintén ebből a helységből származik. Tény ami tény: mind a múltban, mind a jelenben a lakosság nagy részének fontos jövedelmi forrása — az állattenyésztés. A mai helyzetről Farkas Bélával, a Lenin Termelő- szövetkezet ■ főállattenyésztőjével beszélgetünk. — Huszonöt évvel ezelőtt, több mint 900 lovat tartottak Kevermesen. Mennyi van most belőlük a tsz- ben? — A 40 lovunkat főként háztáji fuvarozásra és más munkákra fogjuk be. Egyébként 10 fogatunk van. — Mekkora a szarvas- marha- és sertésállomány? — Az előbbiből 1300-at, az utóbbiból 5000-et nevelünk. — És a háztájiban? — A Gyulai Húskombinát megbízásából az idén 400 hízó marhát és 4500 hízó sertést vásárolunk fel, és átlagosan 35, illetve 27—28 forintot kapnak kilogrammonként a tenyésztők. — Milyen épületekkel gazdagodott a tsz-nek ez az ágazata az utóbbi időben? — Szarvasmarha-telepünk az elhelyezés szempontjából korábban nem volt a legszerencsésebb. Azóta az el- letőn, a tejházon, a borjúnevelőn kívül felépültek a szociális létesítmények ' is. — Hányán dolgoznak az állattenyésztésben ? — Hogy a számarányokat jobban érzékeltessem, azzal kezdem, hogy a szövetkezetünk 1100 tagja közül 600- an nyugdíjasok. A műhelyben 40, a gépesítésben és az állattenyésztésben 80—80, valamint az adminisztrációban 22 ember dolgozik. A többiek, akiknek csaknem 90 százaléka nő, nagyrészt növénytermesztéssel foglalkoznak. — Hányán szereztek felső-, illetve középfokú képesítést? — Négyen vagyunk, akiknek felsőfokú végzettsége van, és hárman középfokú képesítéssel dolgoznak. A szakember-utánpótlást részben elősegíti az a szoros kapcsolat >s> amelyet a gyomai szakközépiskola eleki kihelyezett tagozatával fenntartunk. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztést tanuló diákokon kívül felnőttek is járnak hozzánk gyakorlatra. Különben szövetkezetünknek szintén van két- három tanulója, évente... — Ez nem sok. — Valóban. Nálunk is az a helyzet, hosv a fiatalok többsége inkább áz iparba meg más munkaterületekre megy el dolgozni vagy szakmát tanulni. — Mennyiben pótolja a hiányzó munkaerőt a gép? — A szállításokhoz és egyéb munkafolyamatokhoz 11 tehergépkocsi és 41 traktor áll rendelkezésünkre. Ezen túlmenően a répagépsortól a takarmánykeverőig sok berendezés könnyíti munkánkat. Tavasszal kezdődött meg egy csaknem 2000 négyzetméter alapterületű vetőmagtároló, -szárító építése, s valószínű, hogy még ebben az évben elkészül. A tsz-ben a gépesítés színvonala jó, és ugyanez mondható el a gépek állapotáról is. — Hogyan alakulnak az idei termésátlagok? — Mint ismeretes, szövetkezetünk 4300 hektáron gazdálkodik. Búzából igen szép átlagot értünk el, kukoricából 70—80 mázsa várható ^hektáronként. Cukorrépából és seprűcirokból a tavalyihoz hasonló termésátlagokat remélünk. — Mennyi szokott lenni az évi bevételük ágazatonként? — Növénytermesztésből 65 millió, állattenyésztésből 35 millió és háztájiból 20 millió forint évente. fii? MUtmm A kevermesi Lenin Termelőszövetkezetben az idén 1300 szarvasmarhát és 5000 sertést tenyésztenek. Képünkön: a bikaborjú-nevelö egy részlete Kép, szöveg: Bukovinszky István pét. Stuttgartban 1970-ben megjelentetett naplója szerint ő magától Himmlertől, -az SS és az SD legfőbb főnökétől kapta meg az „igényt”, amelyet aztán a saját főnökének, Canarisnak továbbított: 150' lengyel egyenruhát kell szerezni, a megfelelő tartozékokkal. Himmler azt sem titkolta, mi célt szolgál a megbízatás. Miközben a német—lengyel határon már minden készen állt a háború ürügyének megteremtésére, a birodalmi kancellária körül lázas diplomáciai tevékenység folyt még a háború megakadályozására. A Führer háborút akart, de mégis úgy kellett tennie, mintha legfőbb erőfeszítése a vérontás elkerü- - lése volna. Valójában azonban augusztus 22-én már a támadás napját is eldöntötte. Halder tábornok, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke jegyezte föl hadinaplójában: „Y-nap: VIII. 26. (szombat) végleges — több parancs nincs”. Az időpont meghatározására azután került sor, hogy Hitler az Obersalzbergben emelkedő berchtesgadeni „sasfészké”-be hívta a német hadsereg legfőbb parancsnokait és kétszer is beszédet intézett hozzájuk. A háború megindításához mindent kedvezőnek ítélt. Mindenekelőtt a személyi feltéteteket: Németország élén ő áll, Olaszország élén Mussolini. A világ harmadik nagy személyisége, Franco azt biztosítja, hogy Spanyolország, ha nem is lép be a háborúba, de semlegesként őket támogatja. A másik oldalon viszont Angliában és Francia- országban hiányoznak a mértékadó emberek, az ellenfeleknek olyan vezetőik vannak, akiket még a középszerűség mércéivel sem lehet mérni. Nem uralkodók, nem a tett emberei. A politikai helyzetet js kedvezőnek tartotta: most kell tehát lecsapni, mert 2-3 év múlva minden megváltozhat. Senki nem tudja, hogy meddig fog ő, .a Führer élni, márpedig a németek csak vele győzhetnek. Végkövetkeztetése: Németország nem veszíthet, csak nyerhet. A gazdasági helyzet olyan, hogy hódítás nélkül néhány esztendeig tudnának csak kitartani. Tehát: „Kíméletlen elhatározottsággal vállalnunk kell a kockázatot. A politikusnak éppúgy, mint a hadvezérnek ... Vas idegek, ke- mély elhatározottság .. Hitler azért tekintettel volt a tekintendőkre: egyáltalában nem mindegy, hogy milyen a háborús ürügy. Bizalmasának, Albert Speernek így nyilatkozott: „Ezúttal elkerülöm az 1914-es hibát. Minden attól függ, hogy a másik oldalra kenjük a vétkességet. 1914-ben ezt nagyon hanyagul csinálták. A külügyminisztérium fogalmazványai most is egyszerűen használhatatlanok. A legjobb, ha magam fogalmazom a jegyzékeket”. (Azokról a jegyzékekről volt szó, amelyekben a háború előestéjén a birodalmi kormány Nagy- Britannia jegyzékeire válaszolt.) Ugyanazon az estén — nyilván kikapcsolódásképpen — Hitler újra megbeszélte Speerrel egy tervezett csodapalota részleteit. Több mint 25 millió köbméteres, csupa márvány épületet akart emeltetni a háború után Berlin szívében, a Hitler Adolf térnek elnevezendő hatalmas térségen. A kancellár palotáját és hivatalát, a hadsereg főparancsnokságát és a Reichstagot akarta elhelyezni a melléképületekben. A hatalmas kupolacsarnok közepén halála után szarkofágját helyezte volna el ^világ legnagyobb építészeti alkotásában a világ legnagyobb hadvezére... Pintér István (Következik: A birodalmi kormány eltökélt szándéka) A nyílászáróhoz szükséges fenyöléceket egyszerre négy oldalon gyalulja az elmés gép 11 fotermék: nyílászáró Nem is olyan régen még jelentős gondokkal küzdött Battonyán az asztalosipari szövetkezet több mint 200 tagot számláló kollektívája. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben még dollárbevételt is produkáltak, a tervek teljesítésétől elmaradtak. Gyenge volt a munka hatékonysága, túlságosan is sok mindennel foglalkoztak, alacsony volt a bérszínvonal, amely természetesen az előbbiekből fakad. Segít a kooperáció Már sokan azon gondolkodtak, „túladnak a szövetkezeten”. Amíg a viták zajlottak, érvek, ellenérvek elhangzottak, a battonyai kollektíva tovább folytatta tevékenységét: terveikben új célkitűzéseket határoztak meg, s keresték annak útját- módját, miként tehetne a hatékonyságot növelni, mi az a termék, amit ki keltene iktatni a sorból. Vagyis a termékféleségek számának csökkentése volt az egyik cél, mégha a típusok maradtak is. Űj tehetőségként egy kooperációs kapcsolatot létesítettek az ÉPFA-val. Ennek értelmében a budapestiek ajtólapokat gyártanak, és küldik megyénk délkeleti községébe, ahol az itt tevékenykedő asztalosok a tokot i gyártják hozzá. i Időközben megfeleltek a lét, nemlét kérdésére is, s további bizalmat szavaztak a szövetkezet működéséhez. Ily módon a kooperációs szerződés alapján elkezdték t a nyílászáró tokok, de emellett a komplett ajtók és ablakok gyártását. Július utolsó napjáig 17 ezer 700 ajtót, s ennél kétezerrel több ablakot küldtek az Alföldi TÜZÉP-nek. E nagy meny- nyiségű ajtó több mint fele készült az ÉPFA-együttmű- ködés keretében. Az eltelt hat hónapban így mintegy 25 millió forintnyi értéket állított elő a közösség. Ez csaknem 20 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nyereségük fél év alatt 2,5 millió forintban realizálódott, amely a tavalyi teljes évinek a duplája. származott. Az egyéb belkereskedelmi tevékenység, a szállítás további másfél millió forintos bevételhez juttatta a szövetkezetét. Még két tevékenységükről nem esett szó. Egyik a makói Medicor Művekkel együttműködésben különböző ágyláda és rekeszek gyártása, amelyből másfél ezret küldtek a partnernek. A másik pedig még ennél is jelentősebb: a hulladék faanyagot felhasználva, különböző sarokléceket és palet- taléceket gyártanak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak. Ez a tevékenységük több mint másfél millió forinttal gyarapította a szövetkezet bevételét. S ami a további profiltisztítást illeti: a konyhai bútorokból az idén mindössze százat készítenek, s úgy tervezik, hogy a bútorgyártást a jövőben leépítik. Tervtúlteljesítés — bérnövelés A szövetkezet vezetői azt vallják, hogy az előrelépés elsősorban a munka hatékonyságának, és a jó ütemben érkező kooperációs tehetőségnek köszönhető, de hozzájárul az is, hogy az elmúlt évben a telepen csaknem 700 méter úthálózat épült, amely megkönnyíti a belső szállítást. E 200 ezer forintos beruházás mellett félmillió forintért egy új szárítót építettek, amely ugyan most javítás alatt áll, de hamarosan újra működik. Jóllehet további beruházásra nincsen tehetőségük, pedig igencsak keltene egy új szociális létesítmény. Távlati terveikben ennek megvalósítása kiemelt helyen szerepel. Addig a szállítást igyekeznek erősíteni: vásároltak egy új tehergépkocsit, s további kettőt várnak még az év végéig. Emellett kisebb kézi- szerszámokat szeretnének venni a fizikai munka megkönnyítésére. A közelmúltban még az egyik leggyengébben fizető szövetkezet volt a battonyai, azonban jó úton járnak affe- lé, hogy az év végén, vagy a jövő év elején jelentősebb bérnövelést hajtsanak végre. Természetesen ehhez a terveket nemcsak teljesíteni, hanem azokat túl is kell teljesíteni. Ez érthető, hiszen csak a teljesített munka arányában tehet fizetni a dolgozókat ma már mindenhol az országban. Az eltelt félév munkája, a tervek túlteljesítése bizonyítja tehát a Battonyai Asztalosipari Szövetkezet életképességét, s a jövőre vetítve további megerősödését. Kép, szöveg: Jávor Péter a hulladékot is hasznosítják A termelés mellett árbevé- ( tel rét ettek szert a lakossági ( A Csaba Szőnyegszövő Hsz battonyai részlege 56 nőnek Ez aT eW'edi n^lászáró ( ^“^'"«"kalehetőséget, ahol torontáli ős rongyszőnyeget gyártásából és javításából ( Fotó: Martin Gábor
