Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
19.79. augusztus 26., vasárnap Kitekintés Hz arany- és gyémántláz „károkozói” A New York-i aranytőzsdén Az arany és a drágakő mindig is nagy becsben állott a tehetőseknél, az, ami most történik velük, mégis példátlan. A változásra már földrajzi jelek is figyelmeztetnek. Eddig Londonban és Zürichben cserélt gazdát a legtöbb sárga fém, most már New Yorkban és Chicagóban. Ez pedig — hiszen a tőkés világban mégiscsak a hatalmas amerikai gazdaság a szeizmográf — önmagában is jelent valamit. Az árak az egeket ostromolják. A hatvanas évek elején 35 dollár volt egy uncia arany, most mintegy kilencszer annyi: 300 dollár körül! A folyamat gyorsul, hiszen néhány hónapja még a jelenlegi ár felénél tartottunk. ■Mi az új jelenség? Egyebek között az, hogy korábban az arany és a dollár egymással ellentétes irányban ingadozott. Minél kevesebbet ért a dollár, annál feljebb ment az arany ára. 1979 első néhány hónapjában azonban (az 1978 végén bevezetett amerikai intézkedések egy ideig jótékonyan hatottak rá) a dollár megerősödött és ennek ellenére az arany ára tovább emelkedett! Méghozzá nemcsak amerikai dollárban, hanem az erősnek számító valutákban, svájci frankban, nyugatnémet márkában és hongkongi dollárban számolva is. fl döntő kapcsolat Az egyik legfontosabb ok kézenfekvő. Világszerte nő az infláció, és ez érinti a hagyományosan erős pénznemeket is. Ez annyit jelent, hogy az arany és a drágakő most már minden nemzeti valutánál megbízhatóbb, időt- állóbb érték. A másik ok már nem olyan magától értetődő: felismeréséhez közgazdasági elemzésekhez volt szükség. Pedig a szakemberek szerint az arany és a drágakő tébolyult áremelkedésének mérlegelésénél ez még fontosabb faktor, mint az általános infláció. Arról van szó, hogy napjainkban a piaci helyzetet meghatározó kapcsolat jött létre az olajárak és az időtálló értékek, elsősorban az arany és a drágakő árai között. Egy-egy OPEC-áremelés új dollármilliárdokat jelent, hiszen az olaj zömét ma is dollárban fizetik. Csakhogy az olajexportáló államok hatalmas tételekben igyekeznek legalább részben megválni a •dollártól és befektetési lehetőségeik több érthető okból korlátozottak. Marad a világos, kockázatmentes befektetés: az arany és a drágakő vásárlása, immár elképesztően hatalmas tételekben. Krugerrand, Napóleon... Ugyanebben az irányban hat számos részjelenség, például az Iránból kimenekített, nem lebecsülendő .nagyság- rendű tőke arany- és gyémántéhsége. Ennél sokkal fontosabb természetesen az amerikai nagy-, sőt kisbefektetők aranyláza.' A pontosan egyunciás dél-afrikai aranypénz, a Krügerrand például félelmetes tételekben áramlik Johannesburgból Chicagóba és New Yorkba, viszonylag kedvező vám- és adófeltételek mellett. Hasonló a helyzet a francia Napóleon-arannyal és más, történelmileg jól ismert aranypénzekkel. Néhány megfigyelő a jelenlegi tendenciák ellenére arra figyelmeztet, hogy a folyamat hamarosan megtorpanhat. Laikus számára a helyzet ismeretében ez képtelenségnek tűnik, de a szakemberek egy része két okból is lehetségesnek tartja az aranyboom végességét: 1. A nagy arany eladók (például a Szovjetunió) mostanában nem dobnak piacra igazán jelentős tételeket, de a jövőben ezt megtehetik, és akkor a kereslet-kínálat régi törvénye is befolyásolja, korlátozza az áremelkedést. 2. Jelenleg a tőkés világ- gazdaságban inflációról beszélhetünk, recesszióról azonban nem, de számos tekintélyes prognózis szerint 1980- ban pangás következhet előbb Amerikában, majd Japánban és Nyugat-Európában, ez pedig véget vethet az arany-és gyémántárak vég nélküli emelkedésének. Vagyon — egyetlen zsebben Ugyanakkor szinte valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a gyémánt még ebben az esetben is sebezhe- tetlenebb lesz, mint az arany. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a lehető legkönnyebben mozgatható-szállítható vagyon: egyetlen zsebben elfér egy több millió dolláros érték! Nem véletlen, hogy a gyémánt ára 1934 óta (1933-ban kerültek hatalomra Németországban Hitlerék) soha nem esett! 1965-ben egy kitűnő minőségű, egykarátos kő ára a monopolhelyzetben levő londoni CSO-nál (a Központi Eladási Szervezet angolnyelvű rövidítése) 15 font volt, 1972-ben 792 font (!) és most 5 189 font. Ez bizony hét esztendő alatt 555 százalékos emelkedést jelent. Ráadásul a gyémánt nemcsak azért jelent jó befektetést, mert könnyen szállítható, hanem azért is — mert egyáltalán nem fontos szállítani. A vásárló megveszi a tételt az évenként egy- szer-kétszer tartott londoni CSO-aukción és — persze megfelelő biztonsági és biztosítási garanciákkal — otthagyja. Ha egy idő múlva bejelenti, hogy megválik tőle, az akkor érvényes 'napi áron egyszerűen átutalják neki a pénzt. És biztos, hogy ez a pénz a vételár sokszorosa lesz... Harmat Endre Vagyon a mellényzsebben (KS-fotó) Tudomány — technika Alagútbán futó Filatéliai hírek A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy ma, vasárnap, augusztus hó 26- án a következő újdonságokra lehet utolsó alkalommal befizetést eszközölni: olimpiai városokat — Róma, Tokió, Mexikóváros, München, Moszkva — bemutató bélyegsorozat, melynek névértéke 16 forint, festménysorozat — aminek a megjelenése már korábban volt várható —, szintén 16 forint névértékben, Évfordulók — Események sorozatban öttusa VB Budapesten és a tengerek tisztasága 5 forint névértékben, végül a KGST-sorozat 3 értékben 6 forint. Ugyanezen kiadásokra használtan is előfizetést lehet eszközölni. Ezenkívül Parafilatélia-elő- jegyzést lehet eszközölni a következőkre: Ifjúsági Emléklap és futárposta 1? Ft, Perfin-katalógus 90 Ft, Baranya című tanulmány 25 Ft, Sakkolimpia CM. 7, Phi- latelica 29/1. 24, végül Ifjúság, Nyírbátor és Móricz CM. 16,50. Egyben kéri a kör vezetősége az elmaradt második félévi tagdíjak sürgős befizetését is. A Magyar Posta kiadta a Vasvár mai életét jelképező bélyegét, mely a tájakat, városokat bemutató sorozatot, színesíti. A bélyeg Vertei József grafikusművész tervrajza alapján készült. A bélyeg ábrázolja a kórházat, melyben a rendelőintézet és más orvosi intézmények működnek. A bélyeg jobb alsó sarkán a kisváros címere látható, örülünk, hogy postánk cseréli a forgalmi bélyegeket, mert így is a forgalmi bélyegeink túl hosszú ideig vannak a forgalomban. Az augusztus 11-én megjelent festménysorozat a XIX. és XX. századi magyar festők alkotásait reprodukálják. Valamennyi festmény a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A sorozat névértéke 16 Ft. A sorozat példányszáma 454 300 és nem fogazottan 5900 db. Vas Tibor vezetékek Naponta szemtanúi vagyunk, hogy olykor ötven- száz méterenként fel kell bontani az úttestet egy hibás gáz- vagy vízvezeték kijavításáért. De az új vezetékek építése is óhatatlanul együtt jár az úttest és a járdák folytonos feltörésével. A gyakran hanyagul végzett munkák pedig a víz-, gáz- és távfűtési vezetékek, az elektromos és postai kábelek megrongálásával sok kárt,, zavart és bosszúságot, okoznak iparnak és lakosságnak egyaránt. Pedig van megoldás mindezek elkerülésére: a közműalagutak létesítése. A közműalagút — a házak pincéjén átvezető szakasza a közműfolyosó — csak nálunk új módszer. Párizsban már 1855-ben a szennyvízcsatorna felső részére függesztették a különböző vezetékeket, magát a csatornát használván alagútnak. Ma számos országban már szinte kizárólag a köz- műalagutakat használják. A Szovjetunióban 1933-tól több száz kilométernyit építettek belőle. A közműalagút lényege: a víz, a villany, a telefon, a távfűtés, a szennyvíz vezetékei egymás mellett futnak végig benne. S mivel az alagút járható, az állandó ellenőrzéssel megelőzhetők a hi- ~b'&k, s ha egyszer-egyszer mégis baj van, útfelbontás és földmunka nélkül könnyen hozzáférhet a szerelő. A legutóbbi esztendőkben hazánkban is többfelé készült már közműalagút. Nagy-Britanniában még ennél is valamivel tovább mentek. Nyugat-Anglia egy folyója alatt olyan közmű- alagutat építettek, amelyben kivételesen nagy feszültségű villamos távvezeték elhelyezésére is lehetőség nyílhatott. Mindegyik vezeték három 2,5 négyzetmilliméter keresztmetszetű olajjal töltött kábelből áll, amelyek egy-egy nagyobb átmérőjű, vízzel töltött csőben vannak elhelyezve. A 3,5 km hosszú közműalagútban vezető távkábelben 400 000 voltos villamos energia folyik. Ellenőrzés a közműalagútban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) nyári gyümölcsöket! Kert — háztáji így szedjük a A saját termés mindig íz- letesebb, mint a vásárolt. Ezt vallja minden kerttulajdonos, aki csak égy gyümölcsfát is ápol. A sok gondoskodás azonban nemcsak a kapálásra, öntözésre és sok más fontos munkára kell, hogy kiterjedjen, hanem magára a szüretre is. Bármily szeretettel is ápoltuk fáinkat, a szüretre mindig fordítsunk nagy gondot. Ha rosszul szedünk, nemcsak a gyümölcs minőségét veszélyeztetjük, hanem a következő esztendei termés meny- nyiségét is akaratunkon kívül csökkenthetjük. 0 szedés időpontja Talán a legnehezebben megállapítható, hiszen minden gyümölcsünk más és más időpontban szüretelve felel meg a kívánalmaknak, aszerint, ho'gy frissen akarjuk elfogyasztani, értékesíteni vagy feldolgozni kívánjuk.- Bogyós gyümölcseink az úgynevezett nem utóérők kategóriájába tartoznak, ezért ezeket a teljes érettség állapotában tanácsos leszedni. A csonthéjasok java része is ebbe a csoportba tartozik, kivétel közülük a kajszi- és az őszibarack, amelyek már az utóérő gyümölcsök közé sorolandók. Ezekre az a jellemző, hogy a szüret után is leszedett állapotban is tovább érnek, tehát a szedés időpontjának nagy a szerepe. Valamennyi nyári érésű gyümölcsünkre vonatkozik az a megállapítás, hogy gyorsan romlanak, hamar tönkremennek. Először ,a fák koronájának széléről vegyük le a gyümölcsöket — különösen a szétterülő koronájúakra érvényes —, hogy elkerüljük az ágak lehasadását* Mindig a földön állva kezdjük el a szedést és utána haladjunk a korona csúcsa, illetve belseje felé. így elkerülhető, hogy a szedés közben letörjenek az értékes koronarészek. A gyümölcs levétele A szüret alkalmával minden gyümölcsöt szedjünk le a fáról, még a sérült és fertőzött szemeket is. Ezzel a többletmunkának látszó tevékenységgel csökkenthetjük a fákon megtelepedett kórós károkozók terjedését, amelynek a fertőzött gyümölcsök fönnmaradása csak kedvezne. Sőt, a földre po- tyogottakat is szedjük össze, mert nagyon sok gombabetegségünk a hullott gyümölcsökön keresztül fertőzi tovább a gyümölcsfákat. A szedés legfontosabb mozzanata a gyümölcsök levétele a fáról. A jó gazda tudja, hogy a gyümölcs olyan, mint a tojás. Elég egy picinykét erősebb szorítás és máris sérülést idézünk elő akaratunk ellenére. Csak tiszta kézzel, rövid körömmel szüreteljünk, mert a nyomódások vagy sérülések csak később, például az értékesítéskor lesznek észrevehetők, ami már a termék értékét ronthatja jelentősen. Az ősziharack szedési érettségét akkor éri el, amikor a bibepontnál is megpuhultak már a gyümölcsök. Leghelyesebb, ha a • barackot óvatos csavaró mozdulattal választjuk le a fáról. Körte, alma A nyári körtefajták úgynevezett szotyósodásra hajlamosak, ami érzékenységükre is utal. Érdemes tehát gyengéden megfogni a szedéskor, mert ujjaink nyoma köny- nyen ott maradhat a gyümölcs felületén. Az alma szedésénél is van mindent eldöntő tudnivaló. Az almát csak kocsányával együtt szüreteljük, még csak véletlenül se törjük le az értékes termőrészeket, mert akkor a jövő esztendei termésünk jelentős részétől kellene megválnunk. A szüret utolsó, de szintén nagyon fontos állomása a csomagolás. Akár otthon fogyasztjuk el a leszedett gyümölcsöt, akár értékesítjük, mindig béleljük a tároló rekeszeket, ládákat papírral, hogy a belehelyezett gyümölcsök ne nyomódhassanak meg. Még akkor is érdemes erre ügyelni, ha a leszüretelt gyümölcsöt befőzzük vagy más egyéb formában kívánjuk a későbbiekben földolgozni. A gondos szedéssel megőrizzük megtermelt gyümölcseink értékét, nem vész kárba a sok fáradozás. Bazsó Csongor
