Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-24 / 197. szám
iJiüawTiicf 1979. augusztus 24., péntek Bővül a csabai piac Az új piacon betonasztalokról kínálhatják termékeiket a kistermelők Fotó: Szekeres András Ablakon át elpazarolt milliárdok Az elmúlt évben sokat javult a megyeszékhely piaci hálózata. A városi tanács beruházásában, öt évvel ezelőtt elkészült a 3000 négyzetméteres vásárcsarnok, benne 200 elárusítóasztallal és 15 kereskedelmi pavilonnal. Alig néhány év során viszont kinőtte a város a vásárcsarnokot, ezért 1976- ban döntés született bővítésére, vagyis a második ütem megépítésére. A városi tanács költségvetési építőipari üzemének kivitelezésében ez év tavaszán, határidőre, 6.5 millió forinA Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál jól bevált az ömlesztett lisztszállítás. A békéscsabai István-malomban kialakított tárolóból csővezetéken, emberi kéz érintése nélkül jut a liszt a tartály- kocsikba, melyek azt a konzervgyárba szállítják, ahol ugyancsak beavatkozás nélkül a helyi lisztsilóba jut. Ez a szállítási módszer csökkenti a költségeket és megszünteti a zsákok rakodásával járó nehéz fizikai munkát. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján rövidesen bővítik az ömlesztett szállítások mennyiségét. Ügy tervezik, hogy a közeljövőben a sütőipari vállalatok is tartálykocsikban kapják majd a lisztet. Ezenkívül szeretné a vállalat, ha a sütőipar kísérleti jelleggel megpróbálkozna néhány nagyon értékes szafogja, tompítja a hangját. És amikor, mintha elfo- gódottnak hatna. Mint az 1939. szeptember 1-én délelőtt, a világtörténelem legszörnyűbb katasztrófájának kezdetét jelző napon mondott beszédének elején is: — Lengyelország ma éjjel először támadott német területen rendes sorkatonasággal. 5 óra 45 perc óta viszonozzuk a* lövéseket, és mostantól kezdve bombára bombával felelünk... Hatásvadászó kis csend: a hallgatónak át kell éreznie, milyen nehezére esik a német nép utolérhetetlen fiának elrendelni a lövések „viszonzását”. Aztán egyre emelkedik, a végén már rikácsol a hang, hogy azt is megérezze mindenki: a Vezér és Kancellár, a német nép legyőzhetetlen hadserege élén eltiporja, aki kezet emel ellene: — Hat évnél tovább dolgoztam a német véderő kiépítésén. Ez alatt az idő alatt 90 milliárdot fordítottunk a honvédelemre. A német hadsereg ma a világ lebjobban felszerelt hadserege, és messze felette áll az 1914-es hadseregnek!... Csakugyan: 1914, Vagyis az első világháború kitörése. Akkor is a német hadsereg támadott, és szörnyű vereség lett a vége. Akkor hamis tos költséggel elkészült a 4000 négyzetméteres betonburkolatú piactér, rajta 420 betonasztallal és 30 kereskedelmi pavilonnal. Így a csabai piac nemcsak az ország egyik legnagyobb piaca, de a legkorszerűbb is. A második ütem elkészültével, üzembe helyezésével lényegesen javult a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Megtudtuk, további fejlesztés előtt áll a csabai piac. A tervek szerint a harmadik ütem elkészültével megválótermék hasznosításával. Elsősorban a búzacsíráról van szó, mely rendkívül értékes vitaminokat és tápanyagokat tartalmaz. Napjainkban jelentős részét ennek exportálják, Svájcban a legdrágább sütőipari termékeket dúsítják vele. Nálunk kizárólag takarmányként hasznosítják, pedig érdemes lenne közvetlen emberi táplálkozásba is bevonni. A GMV fontos feladata a lakosság csomagolt liszttel való ellátása is. A korszerű gépsorok olyan nagy mennyiségű lisztet csomagolnak egy kilós adagokba, hogy ez az ország csaknem egész területére eljut. Most a szállítás és rakodás megkönnyítése érdekében bevezetik a zsugorfóliás gyűjtőcsomagolást is, és ezzel a konténeres szállítás után a kisebb tételeket így tudják majd eljuttatni a boltokba. hazafiságtól szívük mélyéig áthatva ünnepelték milliók, vagy háborúba indulhatnak, vagy odaküldhetik férjeiket, fiaikat. Csakhogy 25 év múltán még él a keserű csalódások, a várt zsákmány helyett kapott szenvedések emléke. Ezért kell a vert hadnál erősebb hadseregre hivatkozni: most nem maradhat el a győzelem! Hitler mestere a hangulatkeltésnek; bejelenti, ettől a naptól kezdve a győzelemig nem veti le a katonaruhát. És, mint a frontra küldött hentesmester, aki bevagonírozás előtt meghagyja feleségének, melyik fia vegye át az üzletet, ha nem térne vissza, kijelöli utódját. — Nem akarok más lenni, mint a Német Birodalom első katonája ...! Ha ebben a háborúban velem valami történnék, utódom Göring legyen. Ha Göring néptárssal is történne valami, aző utódja Rudolf Hess! Ünneplés, véget nem érő ünneplés a teremben. Az újságok különkiadásai máris az utcán. Naujocks akkor ébred nehéz, kimerültségét feloldó álmából. Most nyomtatásban is olvashatja, amit már Gleiwitzből Berlinbe visz- szatérve az éjszaka újsul a környék végleges ren- j dezése is, megszűnik az ut- J cai elárusítás, a piac területén lesz a használtcikk- és a baromfipiac is. A Sallai utcában pedig — ez a piac mostani része — gépkocsi- parkolók lesznek. A Kereskedelmi és Vásári Iroda irányítása alá tartozik a vásárcsarnokon kívül az állatvásártér is. Ez utóbbi nagy karbantartása a jövő esztendőben kezdődik, ami- koris betonút készül, rendezésre és újra füvesítésre kerül a terület, ezenkívül épül egy kényszervágó is. Csak leértékelve! A forgalomban levő termékek minőségének rendszeres hatósági ellenőrzése során a KERMI több, az osztályba sorolás feltételeinek nem megfelelő ruházati cikket talált. A spanyol importból származó T 126 és 300 L cikkszámú türkiz színű női kardigánokról megállapították, hogy a fénnyel szemben nem színtartó. A 404 cikkszámú pakisztáni gyermekpizsamáknál ugyancsak a színtartóságot kifogásolták, azt, hogy a mosás után színt „eresztenek”. Ezenkívül a beérkezett pizsamák egy része kellemetlen, petróleumszagú. A KJ3R- MI a megállapított hibák miatt a kifakuló kardigánokat és pizsamákat osztályon kívülinek minősítette. Egyben előírta, hogy az érintett nem megfelelő minőségű importáruk csak a teljes értékű termékektől elkülönítve, a minőséghiba megjelölésével, osztályon kívüli áruként értékesíthetők. ra és újra hallhatott a gépkocsija rádióján: „Ma este 20 óra körül a gleiwitzi rádióadót a lengyelek megtámadták és birtokukba kerítették ... A támadókat, akik feltehetően lengyel szabad- csapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók által felriasztott őrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használni, a támadók közül többen életüket vesztették...” Naujocks most már mindent értett. Pontosabban: már tudja, amit előzőleg csak sejtett. És az SD, a birodalmi biztonsági szolgálat tisztje, azonnal rájött: a gleiwitzi ügyért vagy nagy kitüntetés, vagy tarkólövés lesz a jutalma. Végül is ő miatta tört ki a német— lengyel háború. Illetve: ő szolgáltatott rá ürügyet. A kérdés csak az, hogy miként bánnak el majd vele, a titok tudójával? Végigondolta: a legjobb életvédelem a hallgatás. Soha nem mond el semmit senkinek. Nem is tette, amíg — az utolsó pillanatig — hitt a Német Birodalom győzelmében. Csak 1946-ban szólalt meg, Nürn- bergben. (Következik: Egy SS Sturmbannführer kapott parancsot) A fűtőanyagok árának emelkedése miatt ezen a télen már jóval nagyobb lesz az a számla, melyet azért kell kifizetnünk, hogy meleg legyen a lakásokban. Érthető, hogy ilyenkor megélénkül a figyelem a különféle takarékossági lehetőségek iránt. Takarékoskodni ugyanis bőven lehet nálunk. A fűtésre használt energia mintegy fele — régi áron számítva 6 milliárd forint — a különböző hőszigetelési problémák miatt egyszerűen elillan a levegőben. A szakemberek szerint a legfőbb veszteség- forrás az ablak, ezen keresztül távozik a legtöbb forint a levegőbe. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a takarékosságot itt kellene kezdeni. Erről a témáról lapunkban már többször írtunk. Utoljára tavaly júliusban foglalkoztunk az orosházi HUNGAROPÁN hőszigetelő üveg körüli gondokról! Azóta több mint egy év telt el, érdemes tehát megnézni, mi történt. Drágább, de jobb De mielőtt erre rátérnénk, ejtsünk néhány szót az előzményekről. Az Orosházi Üveggyár az Építési és Városfejlesztési Minisztérium támogatásával megteremtette — az addig importból behozott — hőszigetelő üvegek hazai gyártóbázisát. Ennek a hőszigetelő üvegnek az a lényege, hogy két üvegtáblát légmentesen összeforrasztanak. Ezáltal a közéjük zárt levegő nem tud mozogni, minimálisra csökken a hőátadás, elmarad a párásodás, egyszóval lényegesen jobb lesz, mint a hagyományos, kettős ablakok. Van azonban egy hátránya is: az ára. Drágább ugyanis, és ez a fentiek ismeretében nyilván érthető. Lakásonként körülbelül 3—4 ezer forint lenne az üvegezés többlet- költsége, de ez a többlet a fűtési kiadások csökkenése révén néhány év alatt megtérül. Logikusnak tűnne az az álláspont, hogy minden eszközzel szorgalmazni kell a HUNGAROPÁN tömeges elterjedését, mert ezzel jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. Az élet azonban — legalább is jelenleg még — szembeszállt a logikával. Néhány reprezentatív épület és magánlakás kivételével mindenhol a régi, hagyományos üvegezést alkalmazzák. Egyetlen kivétel talán a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat által gyártott lakások, melyekben már hőszigetelő üvegből készül az ablak. Csakhogy ezt nem az orosháziak csinálják, hanem a Heves megyeiek maguk, akik létrehoztak egy hőszigetelő üveget gyártó üzemet annak ellenére, hogy az orosháziak kapacitása i§ nagy mértékben kihasználatlan. Mi ezt indokolatlannak tartottuk, és egyben felhívtuk az illetékesek, elsősorban az ÉVM figyelmét arra, hogy ideje lenne hathatósabb segítséget nyújtani e fontos termék széles körű elterjesztésére. Kincs keret Hogy eddigi írásaink elértek-e valami hatást, azt legkönnyebben az üveggyár tudja megmondani. Megkérdeztem ezért, élénkült-e a kereslet hőszigetelő üvegekből? Elmondták, hogy erről szó sincs. Az első félévben kaptak ugyan 51 ezer négyzetméternyi üvegről igénybejelentést, de konkrét vásárlójuk végül is csak 38 ezer négyzetméterre lett. Ez bizony nagyon kevés. De hogy miért csak ennyi, arra talán az egyik felhasználó, a szegedi DÉLÉP tudna választ adni. Felkerestem tehát őket is, és Czékus Elemér főtechnológus azzal kezdte, hogy ők nagy mértékben használják a HUNGAROPÁN-t. Ezzel üvegezték a szegedi postát, a szegvári ABC-áruházat, a szentesi diákotthon konyháját, a makói autóbusz-pályaudvart és még sok egyedi tervezésű épületet. De tömeges, házgyári felhasználásra egyetlen négyzetméter sem került. A miértre rögtön több válasz is van. Az egyik, hogy nincs hozzá ablakkeret. ' A legnagyobb gyártó, az ÉPFA nem készít olyat, melybe a HUNGAROPÁN-t bele tehetnék. De ha csinálna is, az sem érne sokat, mert a jelenlegi keretek olyanok, hogy csak úgy fütyül át rajtuk a szél. Ilyenbe viszont kár beletenni a drága hőszigetelő üveget, mert a nyílászáró résein úgyis megszökik a meleg. Ráadásul a házgyári építkezések sokadik évében még mindig ott tartanak, hogy miként kellene a panelt és az ablaktokot úgy összeépíteni, hogy legalább ott ne fújjon át a szél. Egyszóval, addig amíg a keretkérdés meg nem oldódik, kár foglalkozni az egésszel. De a keret ügye bármilyen súlyos is, csak a kisebbik problémát jelenti. A döntő az, hogy — durván fogalmazva — a népgazdaságon és a lakón kívül senkinek sem érdeke, hogy jobb legyen a lakások hőszigetelése. Ez az állítás szinte hihetetlen, de bizonyítható. Az építőknek nem érdekük, mert nekik megfelel a jelenlegi típus, erre rendezkedtek be. Ráadásul az úgynevezett műszaki gazdasági normatíva, mely a tervezők és az építők kezét is köti, egyértelműen fa ablakkeretet és sima üvegezést ír elő. Ha tehát ők beépítik a jobbat és drágábbat, a különbözetet nem kérhetik senkitől. Akkor viszont miért csinálják? A megrendelőnek — legyen az akár a tanács, vagy az OTP — ugyancsak nem érdeke a HUNGAROPÁN alkalmazása. Nekik az adott összegből minél több lakást kell kihozniuk, ha tehát egy többe kerül, akkor csak kevesebb épülhet. Ez viszont rontaná a statisztikát, az pedig ugye szent dolog. Különbén is a fűtési számlát nem ők fizetik. Iz érdekek ellentétesek Akinek viszont érdeke lenne, közvetlenül nem sokat tehet. Mert a népgazdaság nem azonosítható egyetlen konkrét szervvel, vagy személlyel sem, így tehát nem tud beavatkozni. A jövendő lakót pedig ugyan ki kérdezi meg arról, hogy milyen lakást szeretne? Eddig tehát tökéletes zsákutcának látszik a HUNGAROPÁN ügye, de nemrég mégis felcsillant egy reménysugár. Az ÉVM illetékese nyilatkozott a rádióban és elmondta, hogy ők igenis mindent megtesznek a HUNGAROPÁN elterjesztéséért a tömeges lakásépítéseknél is. Csak az a baj, hogy a forrasztott HUNGAROPÁN drága, ki kellene fejleszteni az olcsóbb, ragasztott változatot is. Ez egyenes beszéd, csak éppen tájékozatlanságról árulkodik. Az orosháziak nemcsak hogy kifejlesztették, hanem évek óta gyártják is a HUNGAROPÁN ragasztott változatát. Sőt, felkészültek a tömeges igények kielégítésére is. Célgépeket szerkesztettek, hogy nagyobb sorozatban és olcsóbban gyárthassák a hőszigetelő üveget, de eddig ilyenért csak a Fejér megyei ÁÉV jelentkezett, ők a CLASP könnyűszerkezetes épületekhez használják. Egyébként csak pórbálkozá- sok vannak és tervek a kísérletekre. * A fentiek után azt hiszem nyugodtan lehetnék pesszimista, mert a HUNGAROPÁN ügye sok év eltelte és jó néhány újságcikk megjelenése után sem haladt különösebben előre. Nem haladt, mert jelenleg a csoport- érdekek még erősebben hatnak, mint a népgazdaság érdeke. Hogy ebben lesz-e változás? Szinte biztos vagyok benne, hogy igen! A jelenlegi pazarlást ugyanis már nem folytathatjuk tovább, s előbb-utóbb csak lesz egy illetékes, aki a népgazdaság nevében megmozdítja végre a hőszigetelő üveg régóta kátyúban veszteglő szekerét. Lónyai László MUMMIHWMMtMMIMHHMMWVHMWWVMMWMWMHIMMHIIMHUHMWWMI Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet ötven hektáron termeszt dohányt. A gazdaságban gépekkel törik a dohányt (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Korszerűbb lisztszállítás
