Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

1979. augusztus 23., csütörtök 0 Szedik a magdinnyét a medgyesegyházi Haladás Termelőszö­vetkezet kertészetében. A 15 hektáron termesztett szigetcsépi fajtát szedés után húzógépbe rakják, ahol a magot leválaszt­ják a létől. Szárítás után a magot a Vetőmagtermeltető Vál­lalatnak szállítják Fotó: Veress Erzsi ixxxmxxxvmmvxxmxwvxiívmmxwxu Napirenden a belvízmentesítés A fogyasztói árak országos ellenőrzésének tapasztalatai Az elmúlt esztendőkben a belvíz komoly gondokat oko­zott Nagykamaráson és a te­lepülés térségében. Tavaly például a helyi Ságvári Tsz mintegy ezer hektárt nem tudott megművelni a belvíz miatt. Az idei, csapadékos ta­vasz csak tovább fokozta a gondokat mind Nagykama­rás belterületén, mind a kül­területen. A gondok megoldására ko­rábban már több intézkedés történt. Az év elején az .Or­szágos Vízügyi Hivatal és megyénk vezetői egyeztető tárgyalást folytattak — erről lapunkban korábban már beszámoltunk — a legsürge­tőbb teendőkről. Az OVH, a megyei tanács és meliorációs támogatásból az idén 15 mil­lió forint értékű munkát vé­geznek el a vízgazdálkodási társulások a belvízmentesí­tésért. Kedden délelőtt a megyei tanácsnál az érdekel­tek, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság és a községi tanács képviselői egyeztették az elképzeléseket, megvitatták a munkák je­lenlegi helyzetét. A mentesítés első lépcső­iéként egy 15 kilométernyi csatornarendszer már a nyár elejétől épül. Az alsó szaka­szon a munkák befejeződésé­hez közelednek. A felső sza­kasz munkálatait a napok­ban kezdik meg, s a program szerint még az idén át is adják a vízgazdálkodási tár­sulatok. Elkészültével lehető­vé válik a mintegy 600 hek­tárt borító víz levezetése. Az elkövetkező évek prog­ramjai is készülnek. A kö­vetkező lépcsőfokként a KÖ- VIZIG ez év végéig elkészíti Nagykamarás térségének bel­vízmentesítési beruházási programtervét, melynek meg­valósítása a VI. ötéves terv időszakában kezdődik. Jövő­re az ATIVIZIG a Dél-Al­föld belvízmentesítési prog­ramjához kezd, melynek ki­vitelezése több ütemben, a VI. ötéves terv időszakában be is fejeződik. Az árváltozásokat a keres­kedelmi szervezete^ alapos, gondos előkészítése után kö­rültekintően és időben haj­tották végre — állapította meg az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőség most összesített jelentése a július 23-i hatósági árintézkedések végrehajtásának általános ta­pasztalataként. A főfelügye­lőség a fővárosi és vala­mennyi megyei felügyelőség, a tanácsi szakigazgatási ap­parátus és társadalmi ellen­őrök közreműködésével átfo­gó országos vizsgálatot tar­tott: 1400 üzletben több, mint 500 vendéglátó helyen és 80 kereskedelmi vállalat, szövetkezet központjában el­lenőrizte az árváltozással kapcsolatos leltározások megszervezését, lebonyolítá­sát, az átárazásokat, az ár- feltüntetést, a kiszolgálást, a kalkulációk készítését és az árukínálatot. Az egy hónapja életbe lé­pett fogyasztói áremelés az élelmiszer, a háztartási, ve­gyi áru, az építő- és tüzelő­anyag, a bútor, a lábbeli és a személygépkocsi árucso­portban hozzávetőleg 47—50 ezér cikkelemet érintett. A vállalati központok és a há­lózat dolgozóira igen nagy terhet rovó munka ellenére — néhány bolttól eltekintve — az árintézkedést követő munkanapon zavartalanul biztosították az árusítás fel­tételeit az új árakon. Az el­lenőrök szerint a vizsgált kétezer leltár 89 százalékát, a 470 kalkuláció 94 százalé­kát helyesen, pontosan ké­szítették el, viszonylag jelen­Az SZMT társadalmi el­lenőrei, a kereskedelmi fel­ügyelőség, a fogyasztási szö­vetkezetek, a rendőrkapi­tányság szakembereivel kö­zös vizsgálatot tartottak. Két hónap alatt csaknem 200 ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari üzletben tájékozódtak az áruellátásról, a fogyasztói érdekvédelemről. Különösen odafigyeltek a strandokon levő éttermek, bisztrók, egyéb elárusítóhelyek mun­kájára. Általános megállapí­tás, hogy különösen a gyu­lai és a gyopárosi fürdő te­rületén üzemelő egységekben csökkent a vásárlói megká­rosítás. Csökkent, de nem szűnt meg. Gyulán a Várfürdőben a megyei élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat tejivójá­ban a boltvezető három he­lyett 3,50 forintért árulta az üdítő italt. A helyi tanács által kiszabott pénzbírság tékteíen volt a leltározás alól egyéni haszonszerzési céllal kivont készletek értéke. Igen nagy gondot okozott az úí árak átvezetése a ter­mékeken, ezt több tízezer cikknél nem is tudták min­denütt elvégezni, néhány nap alatt azonban a központilag adott ártájékoztatókkal, a vállalatok dekorációs részle­geiben készült árcédulákkal legalább a csoportos árjel­zést mindenütt megoldották. Az árfeltüntetést tekintve komolyabb hiányosságot mindössze az üzletek 12 szá­zalékában találtak az ellen­őrök. Változatlanul nagy munkát ad a vállalatoknak a folyamatos átárazás, miután az if>ar az év végéig — a meglévő csomagolóanyag felhasználásával — a régi árak feltüntetésével szállítja az árut. Az áremelést követő első napokban az önkiszolgáló üzletekben kissé lassult a ki­szolgálás, a pénztárosok munkája. A kereskedelem dolgozói az új árakat vi­szonylag hamar megismerték, amit segített az, hogy sok helyen külön jegyzéket is ké­szítettek a pénztárosok szá­mára leggyakrabban vásárolt cikkekből, s gyakori volt a kisegítő „másod”-pénztáro- sok munkába állítása is. A vendéglátóiparban a fo­gyasztói árak az üzletosz­tálytól függően eltérően vál­toztak, ,a módosításokat álta­lában megfelelően alkalmaz­ták. Az üzletek alapjában zavartalanul oldották meg az előfizetéses étkezést az új árakon, majdnem mindenütt sem használt, újból szabály­talankodott. Most, már a vál­lalaton múlik, hogy milyen büntetést kap az eladó. Ugyancsak a gyulai strand Faház falatozójában a szend­vicsek súlya nem felelt meg az előírásoknak. Az első el­lenőrzésnél (tíz szendvicsnél) hét, a másodiknál kilenc forinttal csapták be az ellen­őröket. Gyopárosfürdőn a megyei vendéglátóipari vállalat ital­boltjának ,a vezetőjét két hó­nap alatt háromszor jegyző­könyvezték a vásárlók meg­károsítása miatt. Általában jóval kevesebb sört engedett a vendégek poharába. De úgy látszik nemcsak a csa­polt, hanem a palackos sör is jó üzlet egyes gebinesek- nek. A békéscsabai strandon a harmadosztályú büfében rendszeresen 8 forintért ad­ták a 7,90-es kőbányait. Fi­gyelemreméltó hiányosságot kínálnak napi menüt is. Az első hetek forgalmi tapasz­talatai alapján egyre több vendéglátó üzletben ajánla­nak olcsóbb, úgynevezett zó­na kisadag ételeket. Az országos vizsgálat meg­állapítása szerint az áreme­lést követő időszakban a ke­reskedelem árukínálata alapvetően megfelelő, az utánpótlás — néhány cikk­től eltekintve — folyamatos volt. A vizsgálatokon nagy gon­dot fordítottak a helyes ár- alkalmazásra, a számolásra, a pontos mérés ellenőrzésére. Ezekkel kapcsolatban a mintegy 1600 ellenőrzés so­rán 70 helyen észleltek elté­rést, többségében a vásárlók, kisebb részben a boltok ká­rára. Ezek miatt összesen 43 szabálysértési eljárást indí­tottak. A Belkereskedelmi Minisz­térium ellenőrzési programja szerint a kereskedelmi fel­ügyelőségek és a tanácsok tovább folytatják az áralkal­mazással kapcsolatos vizsgá­latokat, amelyekbe egyre jobban bekapcsolódnak a társadalmi ellenőrök is: a minisztérium felhívta a vál­lalatokat és a szövetkezete­ket, hogy a következő idő­szakban a belső ellenőröket is hasonló vizsgálatokkal fog­lalkoztassák. A folyamatos ellenőrzések célja az, hogy mind teljesebbé tegyék az árfeltüntetéseket, s minde­nütt vizsgálják a pontos szá­molást, mérést, a vendéglá­tásban az előírj adagok ki­szolgálását, a dolgozók ma­gatartását. tapasztaltak a fagylalt érté­kesítésénél. Mintegy 50 ilyen üzletet ellenőriztek és mind­össze tíz helyen mértek tisz­tességesen. Békéscsabán a strandon, a Strand vendég­lőben, Kondoroson a presz- szóban, Békésen a Tulipán presszóban (kétszer is), Vész­tőn a Pipacs presszóban kö­vettek el súlycsonkítást. Mostanában nagyon elha­rapózott az áruk jogtalan visszatartása. Szarvason a Vadászkürt falatozóban, Dé- vaványán az autóscsárdában az ellenőrök nem kaptak üveges kőbányai sört. Végül kiderült: a raktárban van ilyen áru, de azt csak a ben- fentesek kapják. A szabálytalanságokról ter­mészetesen jegyzőkönyv ké­szült, s a hatóságok az elkö­vetőket pénzbírsággal sújtot­ták. —s—s— ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I Szénakazalban keresni a tűt... Kallódó levelek nyomában Előfordul, hogy feladott postai küldeményeinkről le­felejtjük az utcanevet vagy a házszámot, esetleg pontat­lanul adjuk meg a címet. Ilyenkor a levél hosszú utat jár be mielőtt eljut a tulaj-» donosához. A küldemény első állomá­sa a cím szerinti kézbesítő­hivatal. Itt beosztják járat szerint a levelet. A kézbesí­tő, miután meggyőződött ar­ról, hogy a címzett ismeret­len, visszaviszi a postahiva­talba a küldeményt. Másnap reggel az indító feladata, hogy mielőtt a kézbesítők ki­mennének a területükre, az előző nap hibás címzés mi­att visszakerült küldeménye­ket „studensolja”. A levélen szereplő adatok alapján pró­bálja a kézbesítők segítségé­vel megtalálni a címzettet. Nem egy esetben a feladó kiléte vezeti nyomra a kéz­besítőket, hiszen a régóta ott dolgozó postások tudják ki­kivel levelezik körzetükben rendszeresen. Ha a címnyomozás nem vezet célra, visszaküldik a feladónak a levelet. Feltéve, ha az fel van tüntetve a bo­rítékon. Ha nincs, a külföld­ről érkezett leveleket vissza­irányítják a küldő országba, a Magyarországon feladotta­kat pedig eljuttatják Buda­pestre, a 72-es postahivatal­ba. Az ide került levelek sor­sáról, Budai Sándor forgalmi osztályvezető elmondta: — Az ország minden hi­vatala hozzánk küldi a „gaz­dátlan” leveleket. Itt igyek­szünk különböző segédeszkö­zökkel, címjegyzékekből meg­állapítani, ki lehet a cím­zett. Ezek irányítószám-jegy­zékek, vállalatok neveinek rövidítése, boltok szám sze­rint feltüntetve,. fiókbérlők névsora, és a telefonkönyv alapján is kísérletezünk a tu­lajdonos azonosításával. Ha eredménytelen, akkor egy háromtagú bizottság felbont­ja a küldeményt, és a levél tartalma alapján megpróbál­juk megkeresni a két fél kö­zül legalább az egyiket. Sze­rencsésebb napokon 300—400 levélből 150—180-nak sikerül megtalálni a gazdáját. Sok esetben találunk a levélben utalást: egy telefonszámot, vagy esemény leírását, amelyből következtethetünk a feladóra vagy a címzettre. Szociális gondoskodás Szeghalmon Sör helyett hab? Vizsgálatok és eredmények Az egyedülálló öregekről, a magatehetetlen emberekről való gondoskodás szívügye a szeghalmi Nagyközségi Ta­nács szakigazgatási szervé­nek. A szociálpolitikai elvek alapján jelenleg 92 idős em­bernek segítenek különböző módon megkönnyíteni az öreg napjait. Szociális gon­doskodási feladatok megol­dására 1975-ben 608 ezer 276 forintot fordítottak, 1979-ben már az első félévben meg­haladta ez az összeg a 624 ezer forintot, s az évi elő­irányzat egymillió 289 ezer forint. A szociális gondosko­dás nem csak pénz kérdése Szeghalmon. Az öregek nap­közi otthonába 40 idős em­ber jár, aki nemcsak meleg ételt kap ebédre, de szóra­kozási, pihenési lehetőséget és hetenként egyszer orvosi ellátást is. A 40 idős ember közül csak 17-en fizetnék az ebédért, a többiek a tanácstól kapják térítésmentesen a meleg ételt és egyéb szolgáltatást. Még arra is futja a tanács erejéből, idejéből, hogy időn­ként a szomszédos községek napközi otthonaiba baráti találkozóra vigye el az idős embereket. Természetesen Szeghalmon is szívesen lá­tott vendégek a környékbeli öregek. Hagyomány az is, hogy az óvodások, az úttörők, a KISZ-fiatalok időnként ked­ves műsorral szórakoztatják az öregek napközi otthoná­nak lakóit. A házi szociális gondosko­dás is gyökeret vert a nagy­községben. A tanács által al­kalmazott főfoglalkozású gondozónőn kívül többen vállalták a magatehetetlen öregek részére házi gondo­zást. Rendbe teszik otthonai­kat, bevásárolnak számukra, igyekszenek idős napjaikat szebbé, elviselhetőbbé vará­zsolni. A nagyközségi tanács szakigazgatási szerve azon fáradozik: felkutassa azokat az idős, magatehetetlen em­bereket, akik segítségre szo­rulnak, és nemcsak anyagi­akkal, de emberi módon is segítsenek nekik örömtelje- sebbé tenni az életet. a. Kenyér és sós teasütemény A Sütőipari Vállalat vész­tői üzemének Vésztő és Kö­rösújfalu kenyér- és péksü­temény-ellátása a feladata. Az üzem három műszakban dolgozik, délelőtt és délután kenyeret sütnek, éjszaka pe- dik péksüteményt. Jelenleg kétféle kenyér készül, a 3 ki­logrammos és kétkilós vekni. Péksüteményből 17-félét ké­szítenek. Az üzem gondja az, hogy az alapanyag, a liszt, nem egyenletes minőségű, ebből adódóan azután előfordulnak reklamációk, kifogások. Az első félév termelési adatai alapján csaknem 101 száza­lékra teljesítette tervét az üzem, s a felmérések alap­ján mindenhol elegendő a kenyér és a péksütemény. Bár péksüteményből 105,2 százalékra teljesítették fél­évi tervüket, ami azt jelenti, hogy megnőtt az ilyenfajta sütemények iránt a kereslet. Békéscsabán, a Szarvasi út mintegy 60 méteres szakaszán a KEVIÉP II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádja Dóba Lajos brigádveyető irányításával két héttel ezelőtt kezdte el a csatornázást, és előreláthatólag r hét elején befejezik a föld­munkákat Fotó: Bukovinszky István — Szénakazalban keresik a tűt... — Valóban, de érdemes, mert nem teljesen remény­telen. A posta statisztikája szerint Magyarországon na­ponta két és fél millió kül­deményt adnak fel. Ezek kö­zül az országban 1800—2000- nek pontatlan a címzése. Eb­ből a helyi hivatalok „stu- densolása” után a Budapest 72-es hivatalhoz már csak 300—400 kerül, s mindössze csak 150—200 darabnak nem sikerül megtalálni a címzett­jét. — Mi lesz a gazdátlan le­velek sorsa? — Letétbe helyezzük őket. Az ajánlott leveleket egy évig, a sima leveleket 3 hó­napig őrizzük. Ha addig nem jelentkeznek értük a vára­kozási idő lejárta után meg­semmisítjük a tulajdonos nél­küli küldeményeket. Farkas János

Next

/
Thumbnails
Contents