Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
1979. augusztus 22., szerda Vetőmag-előállítás jó eredménnyel A 2300 hektáron gazdálkodó, kiváló termőtalajjal rendelkező telekgerendási Vörös Csillag Tsz egy évtizede a terület jó részén vetőmag-előállításra rendezkedett be. Természetesen ez a munkafolyamat szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, nagyobb kölgségráfor- dítást igényel, de nagyobb is a haszon. Az idén például búzából csaknem 600 hektáron termeltek különböző szaporítási fokú vetőmagot. Az esős időjárás ellenére sikerült jól megszervezni a betakarítást, hiszen a vetőmagbúzát nem vihetik szárítóba, mert az károsan befolyásolná a csírázóképességét. Hazai és külföldi bőtermő, betegségnek ellenálló búzafajtákból sikerült jó minőségű vetőmagot előállítani. A terméshozam hektáronként meghaladta az 54 és fél mázsát. Vetőmagborsót 400 hektáron termeltek, ami szintén jó eredményeket hozott. Bár a vetőmagborsó ára nem a legkedvezőbb, de a telekgerendási Vörös Csillag Tsz ebből is becsülettel teljesítette a népgazdasággal szemben vállalt kötelezettségét. Hibridkukorica-vetőmagot 300 hektáron állítanak elő. A címerezésre építőtábor nyílt, de a jól beállt táblákban eredményesen dolgozott a francia gyártmányú forgókéses címezerő gép is. Ahol az állomány kiegyenlített, ott nagy hatásfokkal dolgozott a gép. Ugyancsak géppel végzik a csőtörést is, fosztásra pedig házilag berendezett fosztóállomást hoztak létre. A telekgerendási Vörös Csillag Tsz, a békéscsabai Szabadság és a csanádapácai Széchenyi Tsz-szel közösen vállalta a megye lakosságának burgonyával való ellátását. A közkedvelt népélelmezési növényt 120 hektáron termelik és igen jók a terméskilátások mennyiségre, minőségre egyaránt. A közelmúltban tudományos kutatók és mezőgazda- sági szakemberek tekintették meg a Vörös Csillag Tsz határában a hibridkukorica-vetőmag előállítására berendezett táblákat, és csak az elismerés hangján nyilatkoztak jól szervezett, szakszerű munkájukról. A. R. Minőség, gazdaságosság, érdekeltség A termékek minőségével foglalkozó szakemberek körében egyre jobban ismert az Európai Minőségügyi Szervezet, vagyis az EOQC tevékenysége. E szervezet évenként más-más tagországban tartja konferenciáit. Szerepének és jelentőségének fokozódását bizonyítja, hogy a tagországok száma 22-re emelkedett, tehát 3 ország kivételével már valamennyi európai nemzet tagja a szervezetnek. De más kontinensek szakemberei is érdeklődnek a szervezet munkája iránt. Az idei 23. konferenciát ősszel, Budapesten rendezik. Nem kell bizonyítani annak jelentőségét, hogy milyen kedvező hatással lehet a magyar népgazdaságra, a hazai minőségfejlesztési munkákra e konferencia, amelyen több mint fél ezer, a témát igen jól ismerő külföldi szakember, s természetesen rajtuk kívül hazai szakemberek vesznek részt. Az őszi budapesti konferencia témája időszerű: a minőség ügyét kívánja elemezni a gazdaságosság és érdekeltség szemszögéből. A ma gazdasága például már nem „mindenáron” kívánja előállítani a jó minőséget, hanem gazdaságosabban, olcsóbban, kevesebbet felhasználva a rohamosan fogyó anyagból és energiából. S mindezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy figyelembe kell venni a környezetvédelmet és a biztonsági követelmények igényeit is. A minőségfejlesztés ügye a világgazdaságban végbemenő változások miatt társadalmi üggyé vált. A tartós, jó minőségű termékek egyben takarékosságot, gazdaságosabb anyag-, energia- és munkaerő-ráfordítást jelentenek, s ez ma már nem lehet közömbös egyetlen ország számára sem. Hasonlóképpen műsorra tűzi a budapesti konferencia a harmadik szektor, a szolgáltatás minőségfejlesztésének elvi és gyakorlati kérdéseit is. Ez a terület is egyre nagyobb szerepet kap a gazdaságokban, közvetlenül érinti az életszínvonalat, s ezért a szolgáltatás minőségének vizsgálata a minőségfejlesztés szerves részévé vált. Tésztaiizem Battonyán Battonyán, a helyi Pe- VI tőfi Termelőszövetke- zet tésztaüzemében 40 lány és asszony jut rendszeres munkához. Két műszakban dolgoznak, és 8 fajta levestésztát készítenek. Munkájukat tésztanyújtó gép segíti O Naponta 9—10 mázsa tészta készül, amihez 8 ezer tojást használnak fel. Legkeresettebb cikkük a cérnametélt és a csigatészta. Áruik eljutnak az ország majd minden üzletébe. Két szocialista brigád dolgozik, az egyik a Petőfi — a tsz kiváló brigádja —, akiket munka közben örökített meg a fényképezőgép lenpepin Fotó: Béla Ottó Adidas, Aréna, Weil Kiváló minőségben készülnek a sportruhák Endrődön Nem ritka még ma sem, hogy szinte késhegyig menő vitákba bonyolódnak a bérmunka hívei és ellenzői. Meg kell hagyni, mindkét tábor érveiben sok igazság van, de a gyakorlat — úgy tűnik — azokat igazolja, akik a bérmunka megtartása, sőt fejlesztése mellett vannak. Ez utóbbiak közé tartozik az Endrődi Szabó Szövetkezet, ahol 1968 óta bőséges tapasztalatot szerezhettek a tőkés bérmunkákról. Mielőtt azonban e cseppet sem köny- nyű vállalkozásba fogtak, a szocialista export területén mérték fel képességeiket. Csak miután megfelelő eredményeket értek el, vágtak bele néhány kooperációba. Először kisebb holland és svájci cégek voltak a partnerek, majd mintegy 3 évvel ezelőtt jelentkezett az igazi nagy, a világhírű Adidas. Nyakó Lajos, a szövetkezet műszaki vezetője jól emlékszik az első sorozatok gondjaira. Ismeretlen volt az anyag, a fazon, szigorúak a minőségi feltételek és bizony feszített a munkatempó. Ma már mindez természetes, az eltelt időszak alatt rengeteget fejlődtek. A közvetlen anyagi haszon mellett ez az óriási nyeresége a tőkés bérmunkának. Megismerkedtek ugyanis számos technikai és technológiai újdonsággal, hozzájutottak némi nálunk beszerezhe- tetlen kisgéphez és átvették a partnerek szigorú minőségi és munkaszervezési rendszerét. Ez pedig a kapcsolatok esetleges felbomlása után is a szövetkezet tőkéje marad. Nem lenne azért igazságos a bérmunka bemutatása, ha nem szólnánk arról a néhány problémáról, ami — úgy tűnik — a bérmunkák velejárója. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy erőteljesen érintik a szövetkezetei a piaci fellendülés és lanyhulás hatásai. Ez még olyan nagy cégeket sem kímél meg, mint az Adidas, amelyik eddig főleg szabadidő-ruhákat gyártatott Endrődön. Két évig vita nélkül átvette a megrendelt mennyiséget és szállította is hozzá a szükséges anyagokat, az idén azonban megváltozott a helyzet. Anyaghiányra hivatkozva kevesebbet küldött, így természetesen kevesebbet is készíthettek az endrődiek. Valószínűleg ebből a termékből telítődött a piac, de ez aligha vigasztalja a szövetkezetét, amelyik emiatt az első félévben gondokkal küzdhetett. Át kellett szervezniük a munkát, de még így sem tudták száz százalékig kihasználni a kapacitásokat. Ügy tűnik, a második félévre helyreállt a rend, megérkezett az alapanyag, újra készülnek az Adidas emblémás termékek. A rövid kimaradásnak azonban volt egy, a távolabbi jövő számára hasznos következménye is. Több cég azonnal jelentkezett, hogy az endrődiekkel akar gyártatni. Tárgyaltak néhány kisebbel, de végül a Bayreuth-i Aréna sportszer- gyárral kötöttek megállapodást. Fadgyas Mátyásné, a szövetkezet párttitkára azt is elmondta, hogy nem az Aréna adta a legkedvezőbb árajánlatot. A legfontosabb szempont viszont nem a pillanatnyi nyereség, hanem az, hogy ki lehet-e alakítani hosszú távú, tartós együttműködést. Egy nagy vállalat erre inkább biztosítékot jelent, ezért döntöttek az Arénánál. Még az idén jelentős mennyiséget szállítanak a jellegzetes mintázatú sportöltözékekből az NSZK-ba, jövőre pedig tovább fokozzák á szállításokat. A mintadarabok mindenesetre nagy sikert arattak, így többféle termék megrendelésére is számíthatnak. Hovatovább az lesz a gondjuk, hogy miként tegyenek eleget a sok megrendelő igényeinek. Jelenleg is már termelésük 90 százaléka kerül határainkon túlra, és bizony előfordulhat, hogy a jövőben egy-két megrendelőnek nemet kell majd mondani. A régi jó partnereket persze megtartják, ezek közé tartozik a francia Weil is. Részükre főleg sportos szabású kabátokat gyártanak, és cserébe a fizetségen felül érdekes újdonságot kapnak. A partner a szabásrajzokon kívül számítógéppel készített végbeosztást is küld, ezáltal a hulladék igazán minimálisra csökkenthető. A szövetkezet az eddigi tapasztalatok birtokában most már minőségileg szeretné fejleszteni kapcsolatát partnereivel. Olyan szerződések megkötésére törekszik, melyek hosszú távra biztosítják az anyagellátást, és csökkentik a jelenleg még meglevő kiszolgáltatottságokat. Így akarnak eljutni addig a remélhetőleg nem túl távoli célig, hogy a magyar alapanyag-ellátás fejlődésével párhuzamosan sajátanyagos exporttal léphessenek ki a nyugati piacokra. Ä maguk részéről erre már lényegileg felkészültek, most már a többi hazai vállalaton a sor. Lónyai László Időszerű növényvédelmi munkák Az arankafajok veszedelmes, virágos élősködők. Sárga száraikkal a növényekre csavarodnak gyökeret nem fejlesztenek, tápanyagaikat a megtámadott növénytől szívják el. Bármelyik kultúrnövényünkben megtelepedhetnek, de leggyakrabban az évelő pillangósokon találjuk meg őket. Terjedésük maggal — már a félérett mag is csíraképes — és hajtásdarabokkal egyaránt lehetséges. A különböző arankafajok az elmúlt években mindenhol károsítottak, és a hosz- szabb ideje folyó rendszeres védekezése ellenére, a fer- tőzöttség mértéke nem csökkent. Az aranka minden faját veszélyes károsítónak minősítették, és a rendelet szerint a termelő köteles a károsítót kiirtani és a fertő- zöttséget felszámolni. Az irtást a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ellenőrzi és mulasztás esetén a tanácsok szakigazgatási szervein keresztül szabálysértési eljárást kezdeményez. Védekezésre az Aretit 2—3 százalékos, vagy a Krezo- nit—E 2 százalékos permet- leve használható, de megszüntethető a fertőzöttség kikapálással, vagy égetéssel is. A káposztafélék kártevői közül a legtöbb kárt a hernyók okozzák. Több lepke rakja tojásait káposztafélékre. A narancssárga és szürke tojáscsomók a levelek színén és fonákján egyaránt megtalálhatók. A tojásrakás augusztus elejétől szeptember közepéig elhúzódhat. Meleg időjárás esetén már 4—6 napra kikelnek a hernyók, melyek rögtön megkezdik kártételüket. A fiatal • lárvák kártétele egy levélre terjed ki, ahol eleinte a leveleket hámozgatják, később pedig alaktalan karéjokban rúgjak. Az idősebb hernyók széthúzódnak, foltonként több növényt károsítanak. A káposztafejbe, karfiolba berágják magukat és ürülékükkel szennyezik a termést. A hernyókártevők elleni védekezést a fiatal hernyók megjelenésekor azonnal el kell kezdeni, és szükség szerint 10—14 naponként meg kell ismételni. A hernyók hatásosan csak fiatal korban irthatók. Erre a célra a Sa- tex—20 0,5 százalékos, Uni- fosz 0,1 százalékos, Unitron 40 EC 0,2 százalékos, Su- mithion 0,2 százalékos, Fli- bol-E 0,2 százalékos, valamint a Ditrifon 40 VP 0,2 százalékos oldata alkalmas. A permetezést hektáronként 7—800 liter permetlt felhasználásával lehet végezni, a jobb tapadás érdekében célszerű nedvesítő szert használni.
