Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Új módszer — jobb kenyér Aratás után, új kenyér előtt gyakrabban jut eszünkbe a kenyér, mint máskor. A Balaton mellett üdülők, a ki­sebb községek új pékségeiből kenyeret vásárló vevők örömmel állapíthatják meg, hogy a kenyér minőségével kapcsolatosan nekik igazán nincs panaszra okuk. Csak azt non tudják, hogy nem „közönséges”, hanem citopá- nos kenyeret esznek. NÉPÚJSÁG Táplálkozás — háztartás Fogyasszunk több paprikát Hogy mi az a Citopán? A Sütőipari Kutatóintézet (SI- KI) munkatársai által kidol­gozott kenyéradalék, amely- lyel kitűnő kenyér készíthe­tő a szokásos idő negyed ré­sze alatt. Neve is erre utal: Cito — gyors, pan — ke­nyér. A hagyományos, közked­velt magyar kenyér készíté­se hosszadalmas művelet. A liszt egy részét összegyúrják vízzel, élesztővel, majd 6—8 óra hosszat erjesztik, míg meg nem érik a kovász. A kovászt összedagasztják a ma­radék liszttel, vízzel, a tész­tát pihentetik, osztják, ke- lesztik, majd kisütik. A tel­jes technológia 8—10 órát vesz igénybe. Ez az oka annak, hogy az üzletekben gyakran nincs már délután kenyér. Hiszen ha az üzletvezető látja is, hogy fogytán a készlet, hiá­ba ad fel rendelést, a kenyér az üzlet zárásig úgysem ké­szülne el. A kenyérellátást ezért ilyen esetekben zsúr- vagy zsemlyekenyérrel old­ják meg. Ezek a kenyérfaj­ták ugyanis gyorsan, mint­egy két óra alatt elkészül­nek. A baj csak az, hogy a vá­sárlók ezeket a kenyereket nem nagyon szeretik, mert gyorsan kiszáradnak, esetleg meg. is folyósodnak. A „kö­zönséges”, enyhén savanykás ízű kenyér sokkal tovább marad friss, éppen a hosszú kovászérés alatt keletkező szerves savak védőhatása kö­vetkeztében. A szakemberek előtt tehát világosán állt a feladat: olyan kenyéradalékot kell készíte­ni, amely a tésztába kever­ve megadja a kenyérnek a jellemző, kellemes ízt, vala­mint a védőhatást, de nem 6—8 óra, hanem ennél jóval rövidebb idő alatt. A kísérletek eredménye­ként kiderült, hogy a célra a legalkalmasabb a tejsavó. Ez az anyag a sajtgyártás mellékterméke, értékes fe­hérjéket, szénhidrátokat, vi­taminokat, és nem utolsó sorban, szerves savakat tar­talmaz. A Citopán előállítá­sához a savót erjesztik — eközben felszaporodnak ben­ne az értékes szerves savak —, majd összekeverik hagyo­mányos módon készített híg kovásszal. A híg masszát 100 fokon porlasztva szárítják. A keletkezett fehér por korlát­lan ideig eltartható, hiszen a szárítás során elpusztultak benne az erjesztő baktériu­mok. A citopános kenyér készí­tése igen egyszerű. A liszt­hez néhány százaléknyi Cito- pánt adnak, kis mennyiségű ecetet, vizet és a szokásosnál nagyobb mennyiségű élesz­tőt, hogy a tészta gyorsan keljen meg. Az alapanyago­kat összedagasztják, a ke­nyér két óra alatt kész. Hogy milyen a citopános kenyér, arról azok a szeren­csés vásárlók tanúskodhat­nak, akik már évek óta ilyen kenyeret esznek. Érzékszervi jellemzői — íz, illat, állag — sokkal jobbak, mint a kö­zönséges kenyéréi, tovább is marad friss, éppen a savóból származó szerves savak kon­zerváló hatása következté­ben. Biológiai értéke sokkal magasabb, hiszen a citopá­nos kenyérben benne vannak a savó egyébként kárba ve­sző fehérjéi és vitaminjai, to­vábbá a többletélesztőből származó többlet B vitamin is. Ezek után már csak az a kérdés, miért is nem sütnek mindenütt citopános kenye­ret. Citopán van elég. Az új zalaegerszegi gyár elegendő mennyiséget gyárt belőle az olcsó élelmiszeripari mellék- termék feldolgozásával. Élesz­tőből azonban sajnos nincs elég. Az élesztőgyár a re­konstrukció ellenére sem tud annyi élesztőt készíteni, amennyi elég lenne a citopá­nos kenyér szélesebb körű elterjesztéséhez. Éppen ezért ilyen kenyeret egyelőre csak ott sütnék, ahol a megfelelő kenyérellátás a Citopán nél­kül nem oldható meg. Ilye­nek a kis pékségék és az üdülőkörzetek. A kis péksé­gekben — ahol kevés a szak­ember — az újfajta adalék­anyag alkalmazásával feles­legessé válik a szakértelmet követelő, hosszadalmas ko­vászolás, kevesebb pékkel is friss kenyeret vehetnek a vá­sárlók kora reggel. Az üdü­lőkörzetekben pedig a terhe­lés a hét végén, nyáron lö­késszerűen jelentkezik, a megnövekedett keresletet csakis a kenyérkészítés ide­jének csökkentésével, vagyis a Citopán „bevetésével” elé­gíthetik ki — valóban jó ke­nyérrel. A citopános kenyér kis- és középüzemekben a kovászo- ló berendezések kimaradása miatti munkaidő- és hely­megtakarítás következtében olcsóbb, mint a hagyomá­nyos kenyér, a nagyobb mennyiségű élesztőfelhaszná­lás ellenére is. Citopános kenyér az or­szágban már többfelé kapha­tó, nagyfrekvenciás dielekt- romos erőtérben sütött azon­ban még nem. Remélhető azonban, hogy hamarosan ta­lálkozunk vele, hiszen a Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató- intézet és a SIKI kutatói ál­tal kidolgozott új sütési mód ismét csak jobb kenyeret kí­nál a szokásos sütési idő egyharmada alatt. A nagyfrekvenciás dielekt- romos kemencében a kenyér 4—5 perc alatt kisül a ha­gyományos kemencékben szo­kásos 40—50 perc helyett. Igaz, ennek a kenyérnek nin­csen héja, ezért hagyomá­nyos kemencében 7—10 per­cig még sütni kell, de a tel­jes, kombinált sütés ideje sem több, mint 15 perc! A nagyfrekvenciás dielekt- romos „kemence” nem más, mint egy megfelelő teljesít­ményű nagyfrekvenciás ipa­ri generátor két külső kon­denzátor lemeze. Ebben a sa­játos kemencében a kenyér teflon formában halad ke­resztül. A kenyérsütés biokémiai folyamatai az újfajta sütés alatt a szokásostól eltérő se­bességgel játszódnak le, en­nek következeiében az így készült kenyér minősége is különbözik a hagyományosé­tól — méghozzá előnyére. Ugyanannyi tésztából 2 szá­zalékkal több és 25 száza­lékkal nagyobb térfogatú ke­nyér készíthető, a kenyér te­hát könnyebb, lazább. íze, állaga pedig az elfogulatlan kóstolók szerint jobb, minta hagyományos kemencében sülté. A nagyfrekvenciás dielekt- romos kemencék bevezetésé­nek nincs elvi akadálya. Az újfajta berendezés beépíthe­tő már működő hagyományos pékségekbe, kenyérgyárakba — ez esetben a kemence ka­pacitása háromszorosára nö­velhető. Üj sütőüzemek épí­tésekor pedig eleve harmad akkora kemence tervezhető. A kombinált sütés energia- igénye nem nagyobb, mint a hagyományosé, a hely- és időmegtakarítás — és nem utolsó sorban a jobb kenyér — pedig egyértelműen mellet­Filatéliai hírek Mi a különbség a bélyeg­gyűjtés és a filatélia kö­zött? A bélyeggyűjtés az, ami­kor a megszerzett bélyeget berakjuk az albumba vagy a berakpba, s ily módon igyek­szünk egy-egy ország, vagy az egész világ bélyegeiből annyit összehalmozni, ameny- nyire anyagi erőnkből telik. A filatélia pedig az, ami­kor elmélyedünk a bélyegek tanulmányozásában, tehát szakszerűen gyűjtünk. Per­sze a dolog nem ilyen egy­szerű, próbáljuk meg sza­batosabban megvilágítani. A szó igazi értelmében vett béleggyűjtő nemcsak pos­tabélyeget gyűjt, hanem próbanyomatokat, lebélyeg­zéseket, hamisítványokat, eredeti postailag kezelt leve­leket, bélyeg előtti leveleket stb. Tehát nem engedi ma­gát beszorítani az album­szerkesztők sablonos keretei­be. Ez a megkötöttség nél­küli sokoldalúság tette min­dig lehetővé a gyűjtési szen­vedély teljes kielégítését és kedveltette meg a bélyeg­gyűjtést minden korosztály­ban és minden társadalmi rétegben az egész világon. A másik kérdés, mi a fi­latélia? Ezt a nemzetközi ki­fejezést magyarra talán „postaértékjegy-ismeret”- nek is fordíthatnánk. Ez mindjárt válasz is lenne a feltett kérdésre, mert a gyűj­tő csak akkor válhatik való­ban filatélistává, ha a posta­bélyegek keletkezésének és felhasználásának minden részletét megismerte, mond­hatnánk, szakszerűen érti, és gyakorlatban is alkalmaz­ni tudja. A fentiekből az következik, hogy minden bé­lyeggyűjtőnek először filaté­listává kell lennie, mert csak a szükséges tudás és isme­retek birtokában érezheti és értékelheti mindazt a szép­séget és élvezetet, amit az igazi gyűjtés szerez művelő­jének. A filatélista képzett­ségnek is lehetnek külön­böző fázisai. Lehet általáno­san képzett és általános is­meretekkel rendelkező bé­lyeggyűjtő, de lehet tudo­mányosan képzett, tehát nemcsak a bélyeghez értő, hanem a szakirodalom ré­vén kiválóan képzett filaté­lista is. Tehát a filatélista elnevezés a gyűjtők hatal­mas táborának csak egy ki- .. sebb csoportját illeti meg. akik megfelelő filatéliai szakképzettségre tettek szert. Hasznos szolgálatot tesz­nek a bélyeggyűjtésnek a szaklapok, mint pl. a Filaté­liai Szemle, melyben hasz­nos és tanulságos cikkek je­lennek meg. A bélyeggyűj­tés csak akkor képes leköt­ni állandóan bennünket, ha kellőképpen el tudunk mé- lyedni benne és ily módon meglátjuk és megismerjük a benne rejlő szépségeket. Mindezt azért mondom el, mert gondolnunk kell az utánpótlásra, mivel a tudo­mányosan képzett filatélis- táink zöme már öreg ember. Vas Tibor Tasnádi Varga Éva: Estike Esti virágok csöndben csukódnak, udvara fénylik mézsárga holdnak. Némák a fák is, levél se rebben, hangyák beszélnek szélfútta kertben. Kút vize hallgat, néha megloccsan, bogárhad alszik fázó bokorban. Halkan harangoz katángok szára: — Hó hull fejünkre holnaputánra! A paprika az egyik leg­kedveltebb zöldségfélénk, amelyet étkezésre és fűsze­rezésre használunk. C-vita- minban igen gazdag: 100 g nyers paprikában 150—180 mg van. A zöld színű pap­rikafajták C-vitaminban ál­talában gazdagabbak, mint a fehérek. A legnagyobb C-vitamin-tartalma az érett, piros paprikabogyónak van. (A csecsemő napi C-vita- min-szükséglete 20, a gyer­meké 25, felnőtté 50—75 mg, sőt optimálisnak 125 mg te­kinthető.) A paprika őshazája: Kö- zép-Amerika, ahonnan az 1500-as években került Eu­rópába. Magyarországon az 1570-es évek táján vált is­mertté, a törökök hozták magukkal és terjesztették tovább. A legnagyobb fű­szerpaprika-termelő közpon­tunk Szeged és Kalocsa kör­nyéke. Bár a nyers zöldpaprika fogyasztása örvendetesen el­terjedt, nem árt felhívni a figyelmet magas biológiai értékére, hogy minél többet fogyasszunk belőle, amíg kapható a piacon. A papri­ka C-vitaminon kívül tar­talmaz még A-, B-, P-vita- mint, rutint, kapszaicint, il­lő olajat, zsírosolajat, szín­anyagokat, ásványi sókat stb. A paprika csípősségét a kapszaicin nevű vegyület okozza, amely elsősőorban a válaszfalain levő hólyagocs- kákban, „erekben” találha­tó. A kapszaicin javítja az étvágyat, kedvezően hat az emésztésre. Ne hiányozzon tehát a tízórai, az uzsonna vagy a hideg vacsora mellől a paprika (és a nyers pa­radicsom). A nyers paprikát sokféle­képpen felhasználhatja a háziasszony: salátának elké­szítve (az uborkasalátába is szeleteljünk egy-két papri­kát), hidegtálak díszítésére, szendvicsek ízesítésére stb. A paprikát félbe vágva meg­tölthetjük körözöttel, máj­pástétommal, tojásos,sajtos­vajas krémmel, sonkás főtt zöldséggel, sós túrókrémmel. Télen fogyasszunk sok ece­Sok nőt elkeserít nyáron az erős izzadás, a kellemet­len testszag. Valóban kelle­metlen panasz. De mint min­den esetben, itt is a baj ki­váltó okát kell megkeres­nünk. A test felszínén több mint kétmillió verejtékmirigy ta­lálható. A legtöbb a hónalj­ban, a tenyérben, a talpon helyezkedik el. A hónalj­ban található verejtékmiri­gyek váladéka olyan anyagot tartalmaz, amelynek sajátos szaga van. A verejtékezés melegben természetes folyamat. De fo­kozza az izzadást az ideges­ség, a megfeszített munka, a gyors járás, a nehéz teher cipelése. összefügghet a ve­rejtékmirigyek túlzott mű­ködése többféle megbetege­déssel. Ilyenkor orvoshoz kell fordulnunk. A személyi higiéniával függ össze, hogy küzdjünk a test­szag, az izzadságszag ellen. Legfontosabb a rendszeres tisztálkodás, a friss ruhane­mű. Ezután következhetnék a különböző dezodoráló, izza­dást gátló szerek. Illatszer- boltjainkban sokféle dezodo­ráló kapható. A legnépsze­rűbbek az aerosolos spray- készítmények. A többféle il- latosításban kapható Bac, a 4x8, a Camea, stb. A vál­tozatos illatú sprayk hosz- szabb rövidebb időre meggá­tolják a túlzott izzadást. De mivel alkoholt tartalmaznak, olykor felcsíphetik, gyulla­dásba hozhatják a bőrt. tes paprikát, mert sok C-vi- tamint tartalmaz, ugyanis a savanyú lé megóvja C-vita- min-tartalmát a bomlástól. Házilag is tegyünk el télire paprikát, készen kapható ízesítő fűszerkeverék a bol­tokban, piacokon, Herbária gyógynövény-szaküzletek- ben. A paprika, zöld para­dicsom, uborka vegyes salá­ta, néhány sárgarépa-kari­kával díszítve télen is a nyarat idézi az asztalunkon. Közkedvelt, ásványi anya­gokban gazdag étel: a lecsó. Télen sem kell nélkülöz­nünk. Kapható mirelit pap­rika és paradicsom vagy ké­szen konzervlecsó. De na­gyon egyszerű módon elte­het a háziasszony is lecsót a téli vitaminszegény idő­szakra. A hagyományos mó­don megfőzött kész lecsót (zsír, hagyma, paradicsom, zöldpaprika, fűszerpaprika és só felhasználásával) forrón üvegekbe töltjük, tetejét meghintjük kevés szalicillal, lekötjük és helyére tesszük (nem kell száraz gőzbe ten­ni). Télen csak melegítjük a lecsót és kolbásszal, tojás­sal vagy párizsival tálaljuk. Olyan kitűnő ízű, mint nyá­ron. A paprika biológiai értékét a kozmetika számára is fel­fedezték, egyes kozmetiku­sok bőrszépítő „csodaszer­nek” tartják. Egy pakolási recept: a nyers, érett papri­ka húsából pépet készítünk, s ezt összekeverjük egyenlő arányban tejföllel (ha zsíros bőrre készítünk pakolást, akkor joghurttal). A masz- szát felkenjük a letisztított arcra és 10—15 percig hagy­juk a bőrön, utána langyos, majd hideg vízzel leöblítjük. Télen az édes csemegepap­rikát is hasonló módon fel­használhatjuk pakolásra, úgy is hatásos. A paprikaki­vonatot a kozmetikai ipar hajvizekhez adalékanyag­ként használja fel. Az erős paprika szeszes kivonata bőrvörösítő, vagyis hajszál­értágító hatású, ezért reu­más panaszok kezelésére be­dörzsölőként használják. Ilyenkor folyamodjunk az úgynevezett száraz dezodo­rokhoz, spraykhez, amelyek­ből ugyancsak hatásos ké­szítmények kaphatók (az NDK-beli Deo Femme, a Li­dos). Gátolják az izzadást a stift alakú, kenőcsös dezodo­rok, vagy az egyszerű hintő­porozás is jó szolgálatot te­het. Nemcsak a hónaljat, az in­tim testrészeket is illatosít­suk — természetesen megfe­lelő tisztálkodás után — in­tim sprayvel. A láb izzadására is sokan panaszkodnak. Ennek oka olykor vesebetegség vagy egyéb szervi baj lehet. De okozhat lábizzadást a nem megfelelő lábbeli, vagy a lábápolás hiánya. Gátolja a lélegzéstől a láb bőrét a levegőt át nemeresz­tő harisnya, a krepp talpú cipő, a műanyag zokni. Nyá­ron járjon minél többet me­zítláb, de legalább harisnya nélkül. Jót tesz a homokban, fűben való mezítlábas séta is. Segít a konyhasós lábfür­dő, vagy a lábsó (Sholl, Ped márkájú). Kaphatók külön­böző lábdezodoráló készítmé­nyek is. Az angol Sholl sprayk között még cipődezo- dorálót is találunk. Ugyan­csak hasznos a hintőporos lábkezelés is. Bármilyen természetes is, csak azt hangsúlyozhatjuk, mindenekelőtt a rendszeres és alapos mosakodással küzd­hetünk a kellemetlen test- szagok, az izzadság ellen. te szól. Zádor Erika A világ minden tájáról... Ez a vidám turista sok helyét bejárta a világnak. Amerre járt, mindenfelől egy-egy jellegzetes fejrevalót, fejfedőt ho­zott magának emlékül. Nézzétek meg alaposan a rajzot, és próbáljátok megállapítani, melyik honnan való. •qe.iv ‘01 ‘injod '6 ‘uedep g ‘naqij, i ‘ouii^zsa 9 ‘joSuoim S hetpuj f ‘xuxetqatA £ ‘to^ixajM g. ‘uetpitj x isajfajSaj« Fási Katalin Egészség — higiénia Nyári kellemetlenségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents