Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

1979. augusztus 19., vasárnap A sokarcú Laosz Három és fél éve jött lét­re a Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság, Ázsia, s egyben a világ legfiatalabb szocialista állama. Az eltelt idő túlságosan rövid volt ahhoz, hogy az ősi délkelet­ázsiai ország élete gyökeresen átformálódjon. Napjaink jesen számolni az írástudat­lanságot, másfelől minél több szakembert kívánnak kiképezni a népgazdaság számára. A társadalmi-gazdasági át­alakulás folyamatát a Lao­szi Népi Forradalmi Párt irányítja. A 3-as képen: a millió lakosú ország főváro­sának, Vientianénak az ar­culatán is. Vientiane nagy­piaca (2-es kép) árugazdag, jól ellátott, a város azonban még sok tekintetben hordoz­za a múlt emlékeit. Laosz ugyanis súlyos gondokat örö­költ az 19,75-ben megszűnt mi támasza a legendás Pa- tet Lao, a kommunisták ve­zette felszabadító hadsereg. (4-es kép) A Patet Lao erői a vietnami felszabadító erőkkel együttműködve, hosszú évek partizánháború­ja után szerezték meg a po­litikai hatalmat. királyi rendszertől: az or­szág hagyományosan Dél- kelet-Ázsia legszegényebb ál­lamai közé tartozott. A népi hatalom figyelmé­nek középpontjában áll az iskolarendszer, az általános oktatás szélesítése. Egyfelől mihamarabb fel akarják tel­A laoszi népi állam elmúlt három esztendeje biztonsági szempontból sem volt köny- nyű. Korábban Thaiföld pro­vokálta gyakorta a laoszi határ térségét, újabban pe­dig Kína fenyegeti a laoszi stabilizálódás folyamatát. Győri Sándor (A szerző felvételei) Laosza már nem a régi, prefeudális viszonyokkal jel­lemezhető királyság, de még messze van a célul tűzött fejlett szocialista társada­lomtól. (Az 1-es kép a legendás Rizsesköcsög-síkságon ké­szült.) Ez az átmenetiség tükrö­ződik a kis, három és fél legfelső párt- és állami ve­zetők a tavalyi nemzeti ün­nepen. Balról a hamadik Kaysone Phomvihane, a párt főtitkára, miniszterelnök, mellette jobbról Nouhak Phoumsavan, az LNFP PB tagja, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-he­lyettes. Az új népi rendszer hatal­Barátaink életéből Liudmila Krimcsuk: Az anya- és csecsemövédelem központja Románia R traktorgyártás három évtizede Romániában 33 évvel ez­előtt gyártottak először trak­torokat. Az első, szovjet do­kumentáció alapján készített gépeket Brassóban, egy kis üzemben szerelték össze. Ma, a „kis” brassói üzemben mintegy 20 ezer ember dol­gozik. Az üzemben többféle típust is gyártanak, hogy ki tudják elégíteni a legkülön­bözőbb igényeket. A legmo­dernebb az SzR—12-es típus — a legkülönfélébb talaj­adottságok mellett is felhasz­nálható. A traktorgyártás Romániá­ban az elmúlt 10 évben len­dült fel igazán. 1970-ben alig 30 ezer traktor hagyta el a futószalagokat — ez a meny- nyiség azóta megkétszerező­dött. Az 1979-es terv 75 ezer traktort irányoz elő, míg 1980- ban már 80 ezer gép készül. A román traktorok, a ro­mán mezőgazdasági techni­ka igen keresett cikk a vi­lágon. Algériában és Brazí­liában, Indonéziában és Pa­kisztánban, Venezuelában és az NSZK-ban, Olaszország­ban, Franciaországban és az USA-ban egyaránt jól dol­goznak a földeken a román traktorok. (BUDAPRESS — APN) A kanyargós vízmosás, a sűrű mogyoróliget és a ta­vak harmonikusan illeszked­nek bele a tájba. A csendes őspark fölött magasodik a Pjotr Bujkó professzorról, a Szovjetunió hőséről elneve­zett kijevi szülészeti, nő- és gyermekgyógyászati tudomá­nyos kutatóintézet. Ez a ha­talmas létesítmény egyike annak a két épületnek, me­lyeknek tervrajzai nagy kö­Emeletenként 30, kórtermen­ként 2-3 gyermeket lehet el­helyezni. Sétákra speciális szobák állnak rendelkezésre és ezek­ben jó idő esetén kinyitják a hatalmas ablakokat, s a gyermekek kényelmes heve­rőkön pihenhetnék. Azok pe­dig, akik jobban vannak, sok időt tölthetnek el a parkok­ban. A kijevi szülészeti és nőgyógyászati tudományos kutatóinté­zet laboratóriumában ultrahanggal is diagnosztikáinak (Fotó: Po Szovjetszkoj Ukrainye) rültekintéssel készültek. Mellette még egy tömböt felhúznak, és ez egy nyitott könyvre fog hasonlítani. A klinika a sikeres diag­nosztikához és a gyermek­betegségek leküzdéséhez szükséges valamennyi felsze­reléssel rendelkezik: korsze­rű orvosi műszerek, tökéle­tesített mentőszolgálat. Az ú j komplexum mind a betegek, mind az orvosi munka szem­pontjából nagyon kényelmes. Kambodzsa Az élet normalizálódik A Pol Pot-uralom évei alatt teljesen szétzilálódott Kam­bodzsa gazdasága, megszűnt az ipari termelés, a víz- és áramszolgáltatás, tönkrement az út- és vasúthálózat, szét­rombolták a hidakat, vissza­esett a mezőgazdasági ter­melés, a városok elnéptele­nedtek ... Jelenleg Kambodzsa óriási nehézségekkel küszködik. A gazdasági élet normalizálása érdekében most elsőrendű feladat a közlekedés helyre- állítása. A fővárost, Phnom Penht Battambang városával összekötő vasútvonalon a kö­zelmúltban már megindult a próbaüzemelés. Egy hónap alatt helyreállítottak közel 40 kilométernyi vasútvonalat, valamint több lerombolt hi­dat. A helyreállított szaka­szon megindult a forgalom, jelentős mértékben enyhítve a személy- és áruszállítási gondokon. Nem kevésbé jelentős fel­adat az élelmiszer-termelés növelése. A parasztok föld­művelő brigádokba tömörül­ve művelik meg a földeket, az állam ellátja őket vető­maggal, igavonókat és szer­számokat biztosít részükre. Teljes gőzzel folynak az or­szágban a mezőgazdasági munkák, egyedül a főváros melletti Kandal tartomány­ban több mint 14 000 hektár­nyi területet vetettek be ku­koricával. A tervek szerint a tartományban még 6 000 hek­tárnyi termőföldet vetnek be ezzel a fontos mezőgazdasági termékkel Kampong Chang tartományban eddig 220 föld­művelő közösség alakult — ezek több mint 3000 hektá­ron palántáztak rizst. Ezzel egyidejűleg helyreállítják a lerombolt öntözőcsatomákat is. Rendkívül fontos a lehető­ségekhez mérten gépesíteni a mezőgazdaságot, ezért Phnom Penhben, Battambangban és más nagy városokban javító- műhelyeket létesítettek, ahol helyreállítják a Pol Pot-re- zsim által szétrombolt trak­torokat és járműveket. Bat­tambangban például a nem­rég üzembe helyezett javító­üzemben rövid idő alatt több mint 40 traktort és jó né­hány teherautót tettek mű­ködőképessé. A nagyobb városokban már megindult az energiaterme­lés és áramszolgáltatás. A fő­városban három erőmű kezd­te meg működését, ezek na­ponta több ezer kilowattóra energiát termelnek. Négy hó­nap alatt a fővárosban meg­hatszorozódott az energiater­melés. Az év végéig a növek­vő szükségletek kielégítésére újabb kapacitásokat helyez­nek üzembe. (BUDAPRESS— APN) Bulgária Kiadók a közművelődésért A bolgár kiadói tevékeny­ség igen impozáns fejlődésé­ről tanúskodnak az adatok, 1939-ben mindössze 6,5 mil­lió példányszámban adtak ki könyveket, ez az adat 1960- ra 30,2 millióra, 1978-ra pe­dig 52,8 millióra növekedett. A könyvkiadáshoz hason­ló dinamizmussal fejlődött az újságok és folyóiratok példányszámának növekedé­se is. Míg 1939-ben Bulgá­riában mindössze 130,3 mil­lió újságot jelentettek meg, addig 1978-ra ez az adat 950 millióra módosult. A földszint előcsarnokában televízió van. A szülők nem mennek fel a kórtermekbe, hanem azon keresztül nézik gyermeküket. Bármely idő­pontban érdeklődhetnek a betegek állapota felől. A földszinti hallba lejönnek az orvosok, hogy kis páciense­ikről tájékoztassák a szülő­ket. ötven évvel ezelőtt léte­sült ez a tudományos kuta­tóintézet, amelynek élén már több mint 3 évtizede Alek­szandr Pap professzor, az orvostudományok doktora áll. Itt koordinálják és irá­nyítják a köztársaság min­den olyan intézetének mun­káját, ahol a szülészettel, a nő- és gyermekgyógyászat­tal összefüggő kérdések tu­dományos kutatásával fog­lalkoznak. A falak között 170 tudományos munkatárs és orvos tevékenykedik... Számos új, a gyermekgyó­gyászat gyakorlatában is meghonosodott módszert kí­sérleteztek ki az intézet la­boratóriumaiban és kliniká­in. Évek során a kutatók azon a tudományos progra­mon dolgoztak, amely célul tűzte az anya és az újszü­lött szervezetére ható külső tényezők tanulmányozását, valamint néhány krónikus gyermekbetegség vizsgála­tát is. Az intézmény munka­társainak tudományos mun­káját orvosok és egyetemi hallgatók is tanulmányozzák. Az egészséges és a beteg gyermekek táplálásában el­ért eredményekért — a VITALAiKT feltalálásáért (olyan tejféleség, amely ma­ximálisan megközelíti az anyatej minőségét) — az in­tézet kutatóinak átnyújtot­ták a találmányokat elisme­rő okiratot. Most kimunkálták a VI­TALAiKT por alakban való előállításának technológiá­ját, azért, hogy ezt a gyer­mektápszert távolabbi vidé­kekre is eljuttathassák. Maga Alekszandr Pap egy­úttal annak a klinikának a vezetője, amely segítséget nyújt a különféle belső szer­vi megbetegedésekben szen­vedő szülő nőknek. A gyógyítás ingyenes! — az intézetben Ukrajna egész területéről és az ország töb­bi köztársaságaiból is vesz­nek fel betegeket. Kettőszázhúsz kórházi ágy — ennyi a komplexum első részlegének befogadóképes­sége. 1979-ben — a második épület átadása után — a kli­nika további 300 ággyal bő­vül. Ez lesz az egyik legna­gyobb gyermekgyógyászati létesítmény Ukrajnában. Ha­talmas, de távolról sem az egyetlen. Ma az Ukrán SZSZK-ban a speciális és az egyéb kór­házak fekvőbetegosztályain mintegy 85 ezer beteg gyer­meket tudnak gyógyítani. A 10. ötéves terv végére ez a szám megközelíti a 90 ezret. A köztársaságban a nők és a gyermekek egészségére 9 ezer szülész és nőgyógyász, vala­mint 17 ezer gyermekorvos vigyáz. Ugyanezen a terüle­ten 1913-ban csak 3 nő- és csecsemőgondozó, 5 tejkony­ha működött, és teljesen hiá­nyoztak azok a létesítmé­nyek, amelyek a terhesgon­dozás és a csecsemőápolás problémáival foglalkoztak volna. — Az anya- és csecsemő- védelem mai rendszerének sajátossága nemcsak abban nyilvánul meg — összegzi Alekszandr Pap professzor —, hogy a megbetegedések csökkenéséről, az egészséges gyermekek nevelésének fel­tételeiről gondoskodnak, ha­nem abban is, hogy védik a nőt, a terhes anyákat, s ez­zel garantálják a jövő fel­növekvő nemzedékeinek egészségét is. Fordította: Bukovinszky István Csehszlovák komplett sörgyárak a világban A cseh Pilsner Urquell, a Budweiser Budvar, a Staro- pramen, a Zlaty bazant s több más csehszlovák sör­fajta világszerte kedvelt és keresett. A csehszlovák sörgyárak­ban évente több mint két­millió hektoliter sör készül. A gyártási hagyományban a nyugat-csehországi Plzen vá­rosé az elsőség, itt már a XI. és a XII. században főz­ték a sört a házi sörfőzdék­ben. A sörgyári berendezések gyártásának is hagyománya van ma már. Csehországban az 1869-tjen Hradec Králo- véban létesült gépgyár kezd­te el az ilyen berendezések készítését, ez volt a mai Győzelmes Február Üzemek közvetlen elődje. Jelenleg is a sör- és cukoripari beren­dezések gyártása a Hradec Králové-i üzem fő prog­ramja. A vállalat a legkü­lönbözőbb típusú és telje­sítményű komplett sörgyárai — évi 20 000 hektoliter tel­jesítménytől egymillió hek­toliteres teljesítményig — termelnek az európai orszá­gokban, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. Az első két komplett csehszlovák sörgyárat Ju­goszláviába exportálták 1926- ban, Magyarországra 1927- ben, Lengyelországba 1929-ben szállítottak sörgyá­rat. A harmincas években Hongkongtól Buenos Aire- síg vásárolták a cseh sör­gyárakat. A második világ­háború után még tovább bő­vült á megrendelők száma. A Szovjetunió 1965 óta vesz komplett sörgyárakat és sörgyári berendezéseket. A Hradec Králové-i üzem 1975-ig 11 szovjet köztársa­ságba összesen 74 gyárat szállított, s e sörgyárak mindegyike évi 30 ezer hek­toliteres kapacitású. Moszk­vában, Kijevben és Szimfe- ropolban évi 1 millió hekto­litert előállító cseh sörgyá­rakat helyeztek üzembe. -Ezeket továbbiak is követik, Harkov, Krasznodar, Szverd- lovszk és Leningrád számá­ra. Az egyik „milliós” kapa­citású sörgyár Moszkvában az olimpiai játékok idején látja el sörrel a szovjet fő­várost. (BUDAPRESS — ORBIS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents