Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

o 197». augusztus 16., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Lakatos Béláné, Lökös- háza: Kérjük szíveskedjék megírni, hogy melyik presz- szóban történt az eset konk­rétan, mert Gyulán több ta­lálható. * * * Válaszolnak az illetékesek Szerkesztői Szenetek Nagy Károly, Vésztő, Ré­vai 4. 50. szám alatti lakos azzal a kérdéssel fordult hoz­zánk : mit lehetne tenni, hogy alacsony nyugdíját felemel­jék. 1979. január elseje óta 70 forintot kap, így a havi nyugdíja 1 500 forint. Kéré­sünkre a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság megvizsgál­ta a panaszt, amelyre dr. Pankotai István igazgató vá­laszolt. Közreadjuk — mások tájékoztatására is. „... Nevezett 1962-ben meg­állapított nyugdíjához az 1949-től folyósított baleseti járadékot az 5/1959. (IV. 8.) MüM-rendelet ide vonatko­zó paragrafusa alapján figye­lembe venni nem lehetett. Az öregségi nyugdíját ugyanis személyi besorolási bér alapján állapítottuk meg az akkor érvényben levő jog­szabályok alapján, mivel az igénylő 60 hónapi tényleges bérrel nem rendelkezett. Az alacsony nyugdíjak emeléséről szóló, 1978-ban megjelent határozat alapján nevezett 100 forint emelésre jogosult”. „... 1979. január el­sejével csak az évi két szá­zalékos minimum 70 forintos emelésre jogosult. Mulasztás Nagy Károly, nyugdíjas ese­tében nem történt... Nyug­ellátásának összege 1 500 fo­rint. Magasabb összegű, ki­vételes nyugdíjban nem ré­szesülhet', mivel tartásra kö­telezhető hozzátartozója van ...” * * * Kálvária címen 1979. au­gusztus 2-i számunkban je­lent meg levél, a Szerkesz- szen velünk rovatban. Ifj. Keslyár Györgyné írta le kálváriáját, amelyet romlott virsli kivizsgáltatása körül megjárt. Erre Kunos Erzsé­bettől, a megyei élelmiszer­ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézet osztályvezetőjétől kap­tunk választ. Sajnálja, hogy a levélíró oly sok helyen ko­pogtatott ez ügyben, de en­nek oka: nem tudta kihez forduljon, ki az illetékes. Az általánosítással azonban nem Régi kérés ért egyet, hogy itt sem akar­ták megvizsgálni a virslit. Sőt! A vizsgálat eredménye volt, hogy megállapították a virsli romlottságát, az emlí­tett üzletben pedig azonnal leállították a virsli forgal­mát. A panaszost tájékoztatták a vásárló jogairól. Köszönik, hogy egy vevő vette a fá­radtságot, és kivizsgáltatta a romlott árut, ami komoly mérgezést okozhatott volna. * * * Sétényi József terjedelmes levelet írt a Szerkesszen ve­lünk rovafnak arról, hogy Mezőkovácsháza egyes ut­cáiban a meglevő út mellé újabbat építenek a járda kö­zelébe. Segítsünk megakadá­lyozni, hogy a község külső környezetét tönkre tegyék. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy betemetik a vizesárkot, amelyek a környezetvíz el­vezetésére szolgálnak. Félő, hogy az alapozás nélküli föl­des házak ezentúl nedveseb- > bek, dohosabbak lesznek. Sajnálja azt is, hogy útépí­tés közben megrongálják az utca szép virágágyait, és az autók befröcskölik majd a ház falát. Ügy véli, hogy mindezt néhány meggondo­latlan autótulajdonos találta ki. Az ügyben személyesen kint jártunk Mezőkovácshá- zán. Természetesen felelős­ségteljes beosztásban dolgo­zó, műszaki szakemberek vizsgálták meg a panaszt. Az mindenesetre egészséges lo­kálpatriotizmusra vall, hogy Setényi József lakókörzeté­ben nem szerveztek társa­dalmi munkát útépítésre, mégis felfigyelt a jelenségre. Az viszont tény, hogy a Pe­tőfi utcától Szebenyi Lajos- né tanácstag a saját körzeté­ben szervezett társadalmi munkát, és az ott lakó ál­lampolgárokkal egyetértés­ben, az ő hozzájárulásukkal halad a munka. A szakemberek elmondot­ták: az útépítés több szem­rothadt gyümölcs orrfacsaró szagát. pontból nagyon fontos. Me­zőkovácsháza össz útfelületé­ből 80 százalék a földút. Ide esős, sáros időben nemhogy az utca lakói, de orvos és mentőautó sem mehet be, gyakran pedig életveszélyről van szó. Ezek széles földutak, itt csak hasznosnak lehet mi­nősíteni a lakók áldozatkész segítségét. A tanács műszaki dolgozói szabályozzák, irányítják, ha­tóságilag ellenőrzik az itt fo­lyó munkálatokat. Minden műszaki feltételt biztosítanak ahhoz, hogy az eső, vagy csurgalék víz ne jusson el az említett lakóházakhoz. Saj­nos, nincs anyagi fedezet ar­ra, hogy betonutat építsenek, így meg kell elégedni a fel­töltéssel, ahol erre mód adó­dik. Természetesen kötelességé­nek érzi a tanács apparátusa vigyázni a szép környezetre, az utcák esztétikai szépségé­re, és a sok-sok földes ház állagának megóvására. Ez a közérdekű bejelentés is arra figyelmezteti á szakembere­ket, tanácsi vezetőket, hogy mindig, mindenben nagy kö­rültekintéssel folytassák a nagyközség fejlesztését. * * * Békéscsabán, a Hajnóczy utcai lakosok panaszára a városi tanács műszaki osz­tálya válaszolt. A Gyár ut­cában a vízvezeték építése befejeződött, ezzel megszűnt az a panasz, hogy az udvar­ba engedik a felgyülemlett vizet. Ez azonban nem oldja meg az épületekkel kapcso­latos problémákat. A meg­nyugtató megoldás csak a házak kisajátítása lenne. Ez az V. ötéves tervben szere­pelt, de a Békés megyei Zöldség-Gyümölcs Kereske­delmi Szövetkezeti Vállalat­nak és a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak —• a népgazdaság teherbíró képessége miatt — csak a VI. ötéves tervben lesz erre lehetősége. A fenti szervek a Hajnóczy utca lakóinak szíves türelmét kérik. Szóvá tesszük... özv. Török Imréné, Zsa- dány, Osztás Pál, Szarvas: Leveleiket köszönettel vet­tük. örülünk, hogy problé­máik megoldásában segít­hettünk. * * * Kovács József, Orosháza, Hajnal u.: örülünk, hogy bi­zalommal fordult levelében rovatunkhoz. Nem áll azon­ban módunkban egymás mellett nem megfelelő vi­szonyban élő szomszédok ügyével foglalkoznunk. Kér­jük, panaszával forduljon a városi tanács szakigazgatási szervéhez. * * * Balázs Béláné, Békés, Mi­kes u. 5.: Panaszát személye­sen megnézzük és az ered­ményről — mivel más idős embert is érint a téma — lapunk hasábjain beszámo­lunk. * * * Békéscsaba különböző ke­rületeiből több levelet ka­pott rovatunk, amelyekben az építkezés befejezte után vissza nem állított aszfalt- járdáról, gödrös utakról, környezetszennyeződésről, rossz helyen tárolt konténer­ről, hiányzó szemétkupákról és egyéb közérdekű bejelen­tésről olvashattunk. Volt olyan levél, amelyhez fotót is mellékeltek a rossz útsza­kasz igazolására. Minden kedves levélírónk panaszait megvizsgáltatjuk, addig is szíves türelmüket kérjük. * * * Fekete Gyuláné, Békéscsa­ba, VI., Urszinyi u. 4.: Nagy problémáját — különösen idős kora miatt — nagyon megértjük. Próbálunk segíte­ni, és levélben válaszolunk. * * * T. András, Mezőkovácshá­za: Ha szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosz- 6zabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szol­gálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha újabb 5 évi szol­gálati időt szerez. Nem szá­mít megszakításnak, ha kór­házi ápolás alatt állt, vagy baleseti rokkantsági nyugdí­jat kapott. Régi kérésük Békéscsabán, a Kulich Gyula-ltp. 11. épü­let lakóinak, hogy a mező- gazdasági bolt és az új posta épülete közül helyezzék más­hova a nagy méretű konté­nereket. A zöldség-gyümölcs boltból, a bisztróból sok hul­ladék itt bűzlik. Nagyon ne­héz elviselni, különösen a Kiss Istvánné, Gyula, Bu­dapest krt. 20. szám alatti lakos azzal kezdi a hozzánk küldött levelét, hogy nagyon megszerette' a Nagyvárad— Gyula—Budapest közötti autóbuszt. Amióta beindult, mindig ezzel utaznak család­jukkal Beregböszörménybe és vissza. Legutóbb, augusz­tus 2-án két kisgyermekkel (az egyik 17 hónapos, a má­sik kilencéves) Gyulára akar­tak utazni. ......15.20-kor annak rend­je, módja szerint megjött a menetrend szerinti járat, de még csak nem is lassított, hiába integettünk. Rekkenő volt a hőség, a kisgyermek „ Madárvédelem” „Tudvalevő, hogy az or­szágosan védett madarak óvása mindenkire kötelező. Mezőberényben azonban, a Népköztársaság u. 8. számú öreg épület bontása közben erről teljesen megfeledkez­Itt járnak el a gyerekek az iskolába, a felnőttek dolgoz­ni, bevásárolni stb. Különö­sen megnehezítette a helyze­tet a dinnyeszezon, kifolyik a leve, csúfítja a környéket. Nem a korszerű szeméttároló és -szállító ellen van kifogá­suk, csak azért, ne legyen a lakásokhoz annyira közel. betegesen nyűgös. Pedig nem autóstopra vártunk a 35 fo­kos melegben. Rosszul érez­tem magam, mert Beregbö- szörményből Gyulára más­nap reggelig nincs járat, ne­kem munkába kellett áll- nom. Több mint egy órát sültünk-főttünk, amíg meg nem sajnált bennünket egy arra járó fiatalember és fel­vett a gépkocsijába. Kérdésem csak annyi: ha nincs leszálló utas, de a megállóban felszállásra vá­rakoznak, integetnek, nem kell megállni? Itt az autó­busznak kiírás szerint kö­telező megállója van... Ilyen­kor mi a teendő?” tek, és barbár módon ledob­ták a gólyafészket a ké­ményről, pedig ebben már gólyapár várta a kis jövevé­nyeit. Mindenkit joggal há­borított fel ez az eset. »Vajon ki a felelős ezért a pusztításért? — kérdezi jog­gal dr. Csavanyák László mezőberényi olvasónk. Békéscsabán, az ör utca néhány háztömbjén még nincs felszerelve a házszám­tábla. Már hónapokkal ez­előtt beírták a személyazo­nosságukba, hogy hol lak­nak, milyen tömbben, csák éppen még az nem tudja sokszor, aki keresi őket. Még a postások is nehezen is­merik ki magukat. Ezért ké­rik az érintett családok az Ingatlankezelő Vállalatot, hogy amennyiben módjuk­ban áll, szereltesse fel mi­előbb a táblákat. Kedves ünnepségen bú­csúztatták Űjkígyóson a nyu­galomba vonuló Nátor Já­nosnál, aki 23 évig nagy lel­kiismeretességgel intézte az ügyeket, mint tanácsi dolgo­zó. Képünkön: Süli János ta­nácselnök köszöni meg a lel­kiismeretes, jó munkát. Fotó: Becsei Éva, Üjkígyós Neki csak tréfa volt... ......Férjemmel augusztus 3-án Békésen Vásároltunk egy szép fürdőköpenyt. Az üzletben szépen becsomagol­ták, átkötötték spárgával, így a kerékpár kormányára akasztottuk. A Rákóczi úton, a rendőrségi épületet el­hagyva a csomagról lecsú­szott a spárga és földre esett a drága portéka. A nagy for­galom miatt nem tudtunk azonnal visszamenni érte. Az utánunk jövő két személy- gépkocsi szépen kikerülte. De jött egy autóbusz 50—60 mé­terre, ég a férjem figyelmez­tetett: nehogy-kilépjek az út­testre, mert meglepődhet a gépkocsivezető és baj lehet. Hát nem lepődött meg! Annál jobban mi, a követ­kező percben. A vezető, ar­cán kaján mosollyal készült a „tréfára”, amit a körülöt­tünk levők is megbotránko­zással figyeltek, „palacsintát” csinált az új köpenyből...” Neki csak tréfa volt... Az első üléseken tartózko­dó utasok is tanúi voltak az eseménynek, jót nevettek rajta. Én azonban a felhá­borodásomat nem rejtettem véka alá. Első meglepetésem után si­került a távozó busz rend­számát megjegyezni: GC-18- 45.. Kosa Jánosné, Békés, Tél u. 2. Nem autóstopra vártunk MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Medovarszki Pál, Békés* csaba: Aki 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban állt, jubileumi jutalom illeti meg. A jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. A jubileumi jutalom számítá­sánál a vállalatnak figye­lembe kell vennie munkavi­szonyként mindazokat az időket, melyeket a dolgozó nála munkaviszonyban töl­tött el. De azokat is, melyek során más vállalatnál volt alkalmazásban, 5 a munka­könyvében munkaviszonyban töltött időként szerepelnek. Ha a munkakönyvében nem szereplő, de munkaviszony­ként számítandó idejét hi­telt érdemlő módon nemiga­zolja, arról a vállalat nem vehet tudomást. Ebben az esetben jubileumi jutalomra való jogosultsága az igazolás bemutatása előtt nem álla­pítható meg. Ilyen igazolás­nak számít a Legfelsőbb Bí­róság Munkaügyi Kollégiu­mának állásfoglalása szerint a szolgálati bizonyítvány is. Ha a meghatározott szolgá­lati időt betöltötte, illetve azt igazolta, a jubileumi jutalom feltétlenül megilleti. A vál­lalat nem mérlegelheti, hogy érdemes-e erre a jutalomra, vagy sem. A jubileumi ju­talom a dolgozót megillető járandóság. Külön kérelem nélkül kell kifizetni. A jog­szabály azt is kimondja, ha a dolgozó a jubileumi idő betöltése után meghal, a ju­talmat az örökös részére kell kifizetni. K. T. Gyula: Levelében azt kérdi, milyen címen illeti meg pótszabadság. A múlt évben munkahelyet változta­tott és nem vette ki az ösz- szes szabadságát. Vajon eb­ben az évben megkaphatja? A pótszabadság csak egy­féle címen jár. Többféle pót- szabadság közül a kedve­zőbb. A jogszabály azonban lehetőséget ad egyes pótsza­badságok összeadására, ame­lyek külön-külön megilletik a dolgozót. A fiatalkorúak­nak és az egészségre ártal­mas munkakörülmények kö­zött dolgozóknak járó pót- szabadságot a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt évi 12 munkanap mértékéig össze kell adni. A többgyermekes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság azonban az egyéb címen járó pótsza­badságon felül és az évi 12 munkanapos határon túl is megilleti a dolgozót. Alap­szabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Munkatorlódás, be­tegség vagy más komoly akadály esetén legkésőbb, az akadályoztatás megszűnésé­től számított 30 napon belül kell kiadni. A kollektív szer­ződés más határidőt is előír­hat. Ha a dolgozó munkavi­szonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szol­gálatra ^hívták be és abban az évben nem kapta meg a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságot, azt pénzben kell megváltam. Azaz ki kell fizetnie a vál­lalatnak. Ha a dolgozó a munkaviszonya megszűnésé­ig több szabadságot vett igénybe annál, ami abban az évben vállalatnál eltöltött időre megillette volna, a kü­lönbözeire járó átlagkerese­tét le kell vonni a munka­bérből. Nem lehet levonni az így jelentkező többletet a munkabérből, ha a dolgo­zó sorkatonai szolgálatra vo­nult be, vagy nyugdíjazással szűnt meg a munkaviszonya. Abban az esetben pedig, ha munkaviszonya év közben szűnt meg és a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentésnek és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre fölmentették munkája végzése alól, akkor szabadságát ezzel kiadottnak kell tekinteni. Azaz pénzbe­li megváltást nem követel­het. Dr. Serédi János VISSZHANG „ ... Néhány soros gondo­lat a Békés megyei Népúj­ság 1979. augusztus 9-én, a Szerkesszen velünk rovat­ban megjelent fotóról — ír­ja többek között Kalmár J.- né gyulai olvasónk. — Véle­ményem szerint a Béke su­gárút 12. számú ház elha­nyagolt udvara miatt nem­csak a gyulai Városi Tanács marasztalható el, hanem el­sősorban az ott lakók. Még a közvetlen környezetükre sem igényesek, annak elle­nére, hogy Gyula a megye „tisztább” városai közé so­rolható. Bulgáriai úti tapasztala­tom, hogy lenne tőlük mit tanulni. Fővárosukban és ki­sebb helyeken is elvétve ta­lálni szemetet az utcán, el­dobott csikket, villamosje­gyet stb. ök használják a kukát... Az új és a régi há­zak erkélyei, az utcák, a te­rek gondozott virágokkal te­lítettek. A gyerekek és az öregek nagy örömére a ga­lambok a parkokban talál­nak nyugalmat. Építkezések, rekonstrukciók során a nö­vényeket nem ítélik halál­ra. ..” „ ... De tanulhatnánk tő­lük tiszteletből, udvariasság­ból, emberségből, természet­es munkaszeretetből is. Köz­lekedési fegyelmük feltűnő­en magas. Tudják, hogy amit kapni szeretnének saját ma­guk számára embertársaik­tól, azt előbb nekik kell nyújtani másoknak. Az eszperantó nyelvnek is nagy a kultusza, így más nemzetiségiekkel — főleg Szófiában — könnyen boldo­gulnak, tekintve, hogy so­kan beszélik e nyelvet. Kü­lön öröm számukra, ha meg tudják értetni magukat em­bertársaikkal. Tömegközle­kedési eszközön nem az „ab­lakot” nézik, kapcsolatot te­remtenek egymással, fiata­lok és idősek, természetes egyszerűséggel. Ilyen szem­léletmóddal saját és mások életét tartalmasabbá, környe­zetüket szebbé, kellemesebbé varázsolják.” (A Szerkesszen velünk megköszöni az észrevételt.) R járda legyen a gyalogosoké! „ ... Egy kéréssel fordu­lok a Szerkesszen velünk rovathoz. Elsősorban a kis­gyermekek és az öregek tes­ti épsége miatt szíveskedje­nek e néhány sor közölni. Szeretem Békés várost, ré­gen itt éltem, sok közöm van hozzá, úgy érzem. Mégis vannak jogos kifogásaim. Az új városrészben nem eléggé törődnek az illetékesek a gyalogosokkal. A városi ta­nács, vagy a rendőrség köz­rendészeti csoportja miért nem ellenőrzi jobban a sza­bályok megtartását...” „ ... Az történt ugyanis a közelmúltban, hogy Béké­sen, a Bánát utcában négy­éves kisunokámat egy mo­torkerékpáros — hát nem éppen elütött, de — fellök- te, a kerítéshez dobta. Köny- nyen tragikus lehetett volna az eset. örültünk, hogy sze­rencsésen „megúszta”. Jó lenne azonban, ha a járda csak a gyalogosoké lenne. A gépjárművek veze­tői ne a járdát használják, hanem a kövesutat. Az az ő területük. Ha így megy, las­san oda jutunk, hogy a gya­logosok az általunk oly so­kat érő, társadalmi munká­val épült járdáról leszorul­nak a közútra. A közútra menjenek a gépjárművek, az az ő helyük, és ne bitorolják életeket veszélyeztetve a jár­dát. Sajnos, gyakori eset, hogy járdát használnak. A gyors intézkedéshez segítsé­get kérünk, mielőtt tragédia nem lesz ...” Rácz Lajos, nyugdíjas Békéscsaba, Kulich It. V/19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents