Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

1979. augusztus 15., szerda IgHiWkfiM A közélet hírei LOSONCZI PÁL ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Denis Sassou Ngues- so ezredest, a Kongói Népi Köztársaság elnökét az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából. * * * SZEKÉR GYULA FOGADTA VALENTYIN MESZJACOT Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ked­den, az Országházban fogad­ta Valentyin Karpovics Mesz­jacot, a Szovjetunió mező- gazdasági miniszterét, aki a szovjet mezőgazdasági kiál­lítás alkalmából küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen részt vett F. P. Szenyiko, a belorusz és A. A. Turkenbajev, az Üz- bég SZSZK mezőgazdasági minisztere, a küldöttség tag­jai, továbbá Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Gyermekintézmények Mezökovácsházán Hatvan kisgyermeket be­fogadó bölcsőde építését kez­dik meg hamarosan Mező- kovácsházán. Az építési te­rület kisajátítása már meg­történt, jelenleg folyik egy bekötő út építése. Az alapo­zást előreláthatólag a taná­csi költségvetési üzem az év második felében befejezi. A helyi Üj Alkotmány Tsz, a költségvetési üzem, a húsipa­ri vállalat és a vízgazdálko­dási társulat szocialista szer­ződésben ajánlotta fel segít­ségét az új létesítmény épí­téséhez. A CITÉV százezer forint értékű társadalmi munkát vállalt a szállítás­ban. A nagyközségben nemrég befejeződött egy 8 tantermes általános iskola főépületé­nek építés-szerelése is. Az is­kolához tartozó tornatermi rész szerelési munkálatait jú­liusban kezdték meg Az év második félévére tervezték az ifjúsági ház építésének megkezdését, ez az időpont azonban valószínűleg eltoló­dik. A létesítmény 12 és fél millió forintos költséggel épül majd. Míívészlemez-újdonságok kedvezményes áron Szeptember 14-tSI: Hungaroton hanglemezhetek A nemzetközi hanglemez- piacon számos jelentős szak­mai elismerést, sikert aratott magyar művészlemezek ha­zai népszerűsítése jegyében — szeptember 14. és októ­ber 1. között — ismét meg­rendezik a Hungaroton hanglemezheteket — jelen­tették be a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat keddi sajtótájékoztatóján. A rendezvénysorozat ide­jére — amely „Az év leg­jobb hanglemeze” díjak át­adásával egybekötött zene- akadémiai hangversennyel veszi kezdetét, és a zenei vi­lágnapon zárul — ezúttal 11 hanglemezújdonságot ígér a vállalat. Közöttük a Magyar Gregoriánum-soro: at leg­újabb, harmadik lemezét, Bach Máté-passiójának, Mo­zart Requiemjének, Bartók és Weiner Leó Divertimen­to című műveinek és Liszt Faust-szimfóniájának neves hazai előadóművészek köz­reműködésével készült új hanglemezeit. Az ünnepi ki­adványok között a prózairo­daimat egy Nagy László verseiből összeállított album, valamint Shakespeare Ró­meó és Júliájának Latinovits Zoltán és Ruttkay Éva elő­adásában rögzített felvétele képviseli. Ezek az újdonsá­gok a rendezvénysorozat idején, kedvezményes, leme­zenként 50 forintos áron vá­sárolhatók meg. A megnyitó hangversenyt követően- a Hungaroton komoly zenei felvételeiből tíz vidéki városban rendez­nek élő hangversenyeket, a helyi hanglemezklubok köz­reműködésével . Befejeződött a Georgikon nyári egyetem Kedden véget ért Keszt­helyen az idei Georgikon nyári egyetem, amelyen 140 csehszlovák, lengyel, NDK- és NSZK-beli mezőgazdász vett részt. A hallgatók első­sorban a magyar mezőgaz­daságban alkalmazott nö­vényvédelmi eljárásokkal, technológiákkal ismerkedtek meg előadásokon és gyakor­lati bemutatókon. Ügyfélforgalom a Tótkomlósi Takarékszövetkezetben Fotó: Martin Gábor Növekvő ügyfélforgalom a Tótkomlósi Takarékszövetkezetben A Tótkomlósi Takarékszö­vetkezet betétállománya — a békéssámsoni, a csanádapá- cai, a kardoskúti, a mezőhe- gyesi és a pusztaföldvári fió­kokat beleértve — eléri a 127 millió forintot, s ebből 122 millió — a kamatozó be­tét. Az úgynevezett összfo- lyósítás legnagyobb hányada (38 százalék) termelési célo­kat szolgál. Az évi 8 száza­lékos kamatra felvett kölcsö­nöknél a szövetkezet nem számol fel kezelési költséget. Jelentős összeget (6 millió 410 ezer forint) tesz ki a közép- lejáratú építési kölcsön is. A lakosság szívesen veszi igény­be az áruvásárlási és a sze­mélyi kölcsönöket, amelynek együttes összege meghaladja a 7 millió 300 ezer forintot. A 0,7 százalékos hátralék ar­ról tanúskodik, hogy az adó­sok visszafizetési kötelezett­ségüknek általában eleget tesznek. A Tótkomlósi Takarékszö­vetkezet, amely kiterjedt fi­ókhálózattal rendelkezik, az Állami Biztosító megbízásá­ból mintegy 6 millió forint értékű állományt kezel, és 10 ezer akta tartozik ide. Ezen túlmenően az 1247 darab 5 és 10 ezer forintos gépkocsinyeremény-be tét­könyv együttes értéke meg­közelíti a 7 millió 200 ezer forintot. A 6 százalékra ka­matozó takarékbetét-levelet viszont csak azok válthatják, akiknek 3 évig bent van a pénzük. A szövetkezet 1965 óta foglalkozik a COOPTOU- RIST-tal kötött megállapodás alapján a bel- és külföldi Utazások szervezésével. A működési körzetben a kirán­dulás részvevői eddig 1 mil­lió 126 ezer forintot fizettek be. —n Jő az együttműködés Békésen Békésen a tanácsi, a párt-, valamint a gazdasági szer­vek között az utóbbi 10 év­ben igen jó együttműködés alakult ki. A meglevő le­hetőségek egy részét már kiaknázták, de újabb ötle­tekkel igyekszenek minél több feladatot megoldani. Az év első felében csak­nem 148 ezer forintot aján­lottak fel a gazdasági egysé­gek és intézmények a város szépítésére. A tervek sze­rint az év végére várhatóan 500 ezer forintra nő ez az összeg, amelyből a város la- kosságiellátás-fejlesztését és parkosítást tervezik a koor­dinációban részt vevő szer­vek. Közös segítséggel épült a dánfoki ifjúsági tábor el­ső üteme, a Patyolat- és az IBUSZ-kirendeltség is. Álta­lában kis összegű támogatá­sokról van itt szó, amelyek bizonyítják: sok kicsi, sokra megy. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZAMA 1979. augusztus 13-án Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8 461 Trabant Lim. (Bp.) 19 294 Trabant Lim. (Győr) 8 328 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 29 943 Trabant Lim. Spec. (Győr) 17 070 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1638 Wartburg Lim. (Bp.) 15121 Wartburg de Luxe (Bp.) 17 660 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 5116 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 3151 Wartburg Tourist (Bp.) 6 282 Skoda 105 (Győr) 3 462 Skoda 105 (Bp.) 6 345 Skoda 105 (Debrecen) 3154 Skoda 120 (Bp.) 5 282 Skoda 120 (Debrecen) 2 262 Skoda 120 (Győr) 3 208 Lada 1200 (Bp.) 101 742 Lada 1200 (Debrecen) 54 185 Lada Combi (Bp.) 13 522 Lada 1300 (Bp.) 14 464 Lada 1300 (Debrecen) 8 933 Lada 1500 (Bp.) 22 671 Lada 1600 (Bp.) 3 414 Lada 1600 (Debrecen) 1348 Moszkvics (Bp.) 4 639 Zaporozsec (Bp.) 29 026 Dácia (Budapest) 13 854 Polski Fiat 126 (Bp.) 18 369 Polski Fiat 1500 (Bp.) 14 849 A gyulai Munkácsy Termelőszövetkezetben az idén 14 hektáron termesztettek görög­dinnyét. A dinnyések eddig 25 vagonnal adtak át a ZÖLDÉ RT-nek Fotó: Béla Ottó Boríték és kézfogás n z egyik kötőüzemben néhány évvel ez­előtt felfigyeltek ar­ra, hogy nagyon sok — fő­ként importból származó — tű fogy, törik el az indokolt­nál hamarabb. A tűfelhasz­nálás mérséklésére első lé­pésként mindössze annyit tet­tek, hogy minden gép mellé kiírták, ott mennyit használ­nak fel. Már ez az egy, ap­rónak tűnő, ám korántsem jelentéktelen mozzanat — a tűfogyasztás nyilvánossá té­tele, a dolgozók munkájának összehasonlítása — érezhető­en csökkentette a fogyasztást, s az ehhez kapcsolt közvet­len ösztönzés már csak ki­sebb hatást váltott ki. Ismerek olyan fiatal, pá­lyakezdő közgazdászt, aki — noha egykori évfolyamtársai többségénél kevesebbet ke­res — mégis jól érzi magát munkahelyén. Titka egysze­rű: olyan munkája van, amit szeret csinálni, olyan felada­tokat kap, melyek alkotó fantáziáját képesek műkö­désbe hozni. Főnökei part­nerként kezelik, s minden lé­nyeges kérdésben kikérik a véleményét. Pedig — felmé­rések is kimutatták — külö­nösen a pályakezdőknél a bér, a boríték vonzása —> érinthető okok folytán — igen erőteljes, s az esetek nagy részében erősebb, mint az erkölcsi megbecsülés, az elismerő kézfogás. Gyakran még szakmai előmenetelüket is feláldozzák, vagy egysze­rűen hátat fordítanak a vá­lasztott hivatásnak, hogy anyagilag minél előbb ren­dezett viszonyok közé kerül­hessenek. Az eddigi példák főként az erkölcsi megbecsülés fontos­ságára mutatnak rá. Azt azonban senki nem mondja, hogy csak ez a lényeges. Szo­cialista fejlődésünk során jól megfigyelhető az a folya­mat, ahogyan egyre inkább fel- és elismerjük az anyagi ösztönzők fontosságát. Azt, hogy bár áldozatkészségre, odaadásra, öntudatra ma is szükség van, de a jutalom­osztásnál mégis először a bo­rítékot adják át, s csak ezt követi a jó munka elismeré­sét kísérő kézfogás. A párt Központi Bizottsá­gának elmúlt évi december 6-i határozata a népgazdaság helyzetét feltárva, és az idei feladatokat körvonalazva többek között megjegyzi: a keresetek jobban kapcsolód­janak a teljesítményekhez, és azok fokozására ösztönözze­nek. Szűnjön meg a káros egyenlősdi, a jobb munka na­gyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. Nem új gondolatok ezek, hiszen évtizedek óta alapel­vünk, az egyenlő munkáért egyenlő bér. Csakhogy mos­tanában mind égetőbb szük­ségszerűség, hogy ehhez hoz­zágondoljuk: különböző munkáért pedig különböző bért fizessenek! Érdekes módon, a jövedel­mek, keresetek differenciálá­sával elvben általános az egyetértés. A problémák in­kább a megvalósításnál je­lentkeznek. Sok helyen a pré­miumot még mindig „egyen­lően” osztják el, máshol a ve­tésforgó módszerét alkal­mazzák: a jutalmak osztásá­nál egyik vezérlő szempont, hogy mindenki sorra kerül­jön. Érthető, ha nem is min­dig menthető a munkahelyi kollektívák gyakori húzódá­sa a különbségek megtételé­től. A pénzkérdés — kényes kérdés, s egy adott kis kol­lektívában különösen az. Ne­hezíti a dolgot az is, hogy a különböző fajta munkák csak nagyon áttételesen mérhetők össze. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megál­lapítani, ki dolgozik jól és ki rosszul. Tudják ezt pontosan azok, akik évek óta együtt dolgoznak, egymás mozdula­tait is jól ismerik. Csak hát az egyenlősdi nagyon sok he­lyen gyakorlat. S ami hosszú ideje gyakorlat, abból szo­kás lesz, s a szokásokon — főként ha azok károsak — köztudottan nem könnyű vál­toztatni. Az eddigieknek csak lát­szólag ellentmondó megálla­pításokra jutottak a Társa­dalomtudományi Intézet munkatársai egy üzemben végzett vizsgálatuk során. Az általuk megkérdezett dolgo­zók közül a jelenlegi jöve­delmi különbségeket hetven százalék tartja igazságtalan­nak, 72 százalékuk túl nagy­nak, 73 százalék szerint ma is fontos célkitűzés a társa­dalmi egyenlőség megvalósí­tása. S míg az utóbbi idő­ben a jövedelmi különbségek — indokolt — növekedését állítjuk előtérbe, jelentős vív­mányként tartjuk számon, hogy nálunk — ellentétben a tőkésországokkal — nincse­nek „túl nagy” jövedelmi kü­lönbségek. A két dolog nem ellentétes, bár a leegyszerű­sítésre hajlamos közfelfogás számára ez nem könnyen el­fogadható. Igaz, az ésszerű, igazságos differenciálás objektív felté­telei gyakran hiányoznak. Az egyén „jó munkája” ugyanis csak a vállalati eredményen keresztül mérhető. Hiába ad ki valaki a keze közül bár­milyen csodálatos munkada­rabot, ha a termékre sem itthon, sem külföldön nincs megfelelő kereslet, vagy csak veszteséggel értékesíthető. Hiába dolgozza végig valaki becsületesen a nyolc órát, ha a vállalat vezetésének esetle­ges hibás döntése folytán a gazdasági tevékenység egésze kerül nehéz helyzetbe. S per­sze, igaz ennek az ellenkező­je is: ki lehet dolgozni ra­gyogó terveket, szárnyaló el­képzeléseket, de ha nincs munkáskéz, akkor a tervek mit sem érnek. M indez pedig azt iga­zolja, hogy az egyé­ni jó munka és a vállalat munkája között szo­ros kapcsolat van. A „külön­böző munkáért különböző bér” elv csak úgy érvénye­síthető az egyes dolgozókra, ha a vállalatokat is tevé­kenységük eltérő hasznossága szerint értékelik. Az egyen­lősdi ugyanis nemcsak az egyének közötti béremelés­léskor, jutalmazáskor ural­kodik. Ugyanúgy létezik ma még vállalati szinten is. A kiugró, jó eredményeket el­érő vállalatok nagy jövedel­mét az állam elvonja, s — bár idén jelentősen csökke­nő mértékben — a kevésbé jól gazdálkodók támogatásá­ra használja fel. A boríték és a kézfogás, az anyagi és erkölcsi ösztönzés nem egy­mást kizáró vagy éppen egy­mással ellentétes fogalmak. Mindkettő egyaránt és együtt fontos. Föld S. Péter Réteslisztet őröl a vízimalom Ma is működik a Balaton örvényesi partja közelében az ország legrégibb vízimal­ma. Az aratás befejezése után, a közös termésből ka­pott részesedést a környék­beli téesztagok ezekben a napokban szállítják a régi vízimalomba. Azért ragasz­kodnak hozzá ennyire, mert messze vidéken itt őrlik a legfinomabb réteslisztet. A Séd patak hajtotta öreg malom — természetesen — idegenforgalmi látványos­ságnak számít. Nap mint nap 400—500 turista tekinti meg. Az idei nyáron már két vendégkönyv telt meg a lá­togatók bejegyzéseivel.

Next

/
Thumbnails
Contents