Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

1979. július 10., kedd

o

IgtüWJM

Nem eltölteni, ledolgozni a munkaidőt!

A nagyszénási Október 6. Tsz elnökének véleménye

Több lakás a tervezettnél

Beszélgetés a megyei tanács tervosztályának vezetőjével

Manapság sokat hallunk és olvasunk az élőmunka hatékonyságának fontosságáról, a költségszint tartásáról, a takarékos gazdálkodásról. Kíváncsiak voltunk-: egy adott üzemben hogyan vélekednek a fenti témákról és mit tettek azok megvalósításáért. Felkerestük Hegedűs Bélát, a 8500 hektáros nagyszénási Október 6. Termelő- szövetkezet elnökét, aki a következőket mondotta el erről:

— Termelőszövetkezetünkben az aktív dolgozók száma 950. Ennyi tagnak munkát biztosítani, azt megszervezni, nem könnyű feladat. Nem mindegy, hogy ezek az emberek csak eltöltik, vagy ledolgozzák a munkaidőt. Hazulról eljönnek, az óra pereg, s az év minden szakában szeretnének minél többet keresni. Sokat foglalkoztatott bennünket az a gondolat: mit tegyünk, hogy a kifizetett munkadíj minden esetben arányban legyen a végzett munkával. A problémát nem sikerült százszázalékosan megoldani, de nagyot léptünk előre. Csúcsidő és holt szezon a nők és a férfiak munkájában egyaránt adódik.

Vegyük elsőnek a műszakilag magasan kvalifikált traktorosokat, kombájnoso- kat. Nagy teljesítményű, drága gépeket bízunk rájuk, de nem lehet az év minden szakában a földeken dolgozni. Márpedig élni egész éven át kell! A kombájnosok munkája például kezdődik a zöldborsó-betakarítással, aztán jön az olajrepce, az őszi árpa, a búza, a napraforgó és végül a kukorica. De öt-hat hónapnál többet nem tudnak saját szakmájukban dolgozni. Korábban a holt időben minden kombájnos a gépek javításán dolgozott. Az élőmunka hatékony kihasználásáról itt kevésbé beszélhettünk, mert a munka nem volt arányban a kifizetett munkadíjjal. Magyarán : többször látszatmunkát fizettünk, hiszen bebizonyosodott, hogy jóval kevesebben is kijavítják kiváló minőségben a gépeket.

Beláttuk — és igyekeztünk beláttatni a tagokkal is —, hogy ez így nem mehet tovább. Olyan feltételeket kellett teremtenünk, hogy a holt idényben is hasznos térSzakmaszerzés

A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezetben nagy hangsúlyt kap a szakmaszerzés és a továbbképzés. Nemrég fejezte be az a 22 traktoros az iskolát, akik Tarhoson felnőttoktatás keretében sajátították el az idevágó tudnivalókat. A nődolgozók továbbképzésére is gondot fordítanak. A zöld- ségvetőmag-társulás szervezésében vetőmagtermesztő és -tisztító szakmunkásképzést indítanak. Várhatóan december, illetve január hónapban indulna a képzés, ahol ave- tőmag-idegenelésen kívül tisztítási, fémzárolási és csomagolási munkákat sajátítanának el a női dolgozók. Ezt a gyulai kertészeti szak- középiskolával közösen szervezi a vetőmagtársulás, ahol a szövetkezet 40 nődolgozója két turnusban venne részt az oktatásban. A téli foglalkoztatás megoldására tervezi és kezdeményezi a szövetkezet a zöldségvetőmag-cso- magoló üzem kooperációs kialakítását, illetve önálló seprűkötő üzem és ciroksep- rűgyártó üzem kialakítását.

A szövetkezet vezetősége intézkedési tervében felmérte, hogy a gépesítés következtében a nőknek a növénytermesztésben való foglalkoztatása egyre kevésbé megoldható. Ezért az intézkedések között szerepel az is, hogy idényszerűen a makói MÉK-kel egyeztetve hagymafeldolgozást is végezzenek az asszonyok.

melőmunkát végezzenek, új termékeket állítsanak elő, munkájukkal megkeressék a saját munkabérüket és hozzájáruljanak a szövetkezet eredményes gazdálkodásához. így született meg a határozat, hogy kooperációs együttműködésre kötöttünk szerződést a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyárával. Kukoricaadapterekhez készítünk alkatrészeket a préseléstől a festésig.

A szerződést eleve úgy kötöttük, hogy ciklikus lesz a termelés. Minimális törzslétszámot biztosítunk, a holt időben pedig többen foglalkoznak kooperációs munkával, s éves szinten teljesítjük, amit vállaltunk. Amikor a szövetkezetnek szüksége van a műszaki szakmunkásokra, saját hatáskörében foglalkoztatja őket. Ez a.lehetőség a mi műszaki dolgozóink kvalifikáltságát, szemléletét, munkafegyelmét javítja, s hasznos munkát folytatunk a szövetkezet és a népgazdaság javára.

Mint már említettem, a nőknél is van csúcsmunka és holt szezon. Ahhoz, hogy a nagy mezőgazdasági munkákra megtarthassuk őket, állandó jellegű munkáról kellett gondoskodnunk. Ennek érdekében a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel kötöttünk szerződést. Lámpatesteket készítünk számukra, hazai és exporttermékekhez egyaránt. Nagy öröm számunkra, hogy a nagyszénási parasztasszonyok és lányok kifogástalan minőségben végzik ezt a munkájukat. Ugyanakkor a szamóca-, paprika- és paradicsomszedéskor a nők zöme a kertészetben dolgozik.

A kooperációs tevékenységgel megoldottuk a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását is. A kisgyermekes édesanyák gondjain úgy segítünk, hogy az óvoda-, illetve az iskolanyitáshoz igazítjuk a munkaidő kezdését. A kooperációs tevékenységgel 50—70 férfinak, illetve 50—80 nőnek biztosítunk rendszeres jövedelmet hasznos termelőmunkával.

A költségszinttartásra szintén nagy gondot fordítunk.

Nem törekszünk a mindenáron való termelésnövelésre. A tervezettnél magasabb költségtömeg felhasználásával nem kívánunk többlet- nyereséget elérni, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a költség növekedése nincs arányban az így produkált eredménnyel. Ezzel szemben feladatunk az, hogy a tervezett költséggel 70 millió ^forintos bruttó eredményünket növelni tudjuk. Ezt a célt szolgálja a prémium- rendszerünk is.

Minden főágazat önálló költségelszámolással gazdálkodik. Az egészséges becsvágy, a kockázatvállalás, a felelősségérzet mindenkiben megvan. A döntést eszerint hozza meg a főágazat vezetője. de a feladatok végrehajtásából mindenkinek egyformán részt kell vállalnia. A közös kockázatvállalás jelentőségét aláhúzza: nem kaphat külön prémiumot egy ágazat, ha a termelőszövetkezet összvolumenben nem ért el plusz eredményeket.

A vezetők prémiumának 10 százaléka attól függ: tudunk-e év végén kiegészítő jövedelmet adni a tagságnak. Közösek a gondjaink, de közösek az örömeink is. A jó eredmények eléréséhez minden feltételt biztosítani kell, ez pedig a vezető dolga. Hiába várjuk el a fizikai munkástól, hogy többet teljesítsen, ha anyag- vagy eszközhiány miatt üres órákat tölt a szövetkezetben.

Menetközben mi vezetők egymás között is sokat vitatkozunk. De ha egy határozat megszületik — bárki kezdeményezte —, mindannyian azon fáradozunk, hogy maradéktalanul teljesítsük. Nem kis gond 950 ember élet- és munkakörülményeinek kialakításáért vállalni a felelősséget. És ha a vezető felelősségéről beszélek, az erkölcsi megbecsülésükre is gondolok. Ha jogos, akkor elmarasztalást kapjanak, ellenkező esetben pedig anyagi és erkölcsi elismerést.

A jól szervezett munka természetes velejárója a takarékos gazdálkodás. Nem mindegy: mit, mennyiért állítunk elő, hogy alakul az energiafelhasználás stb. Az idén rendkívül szeszélyes időjárás köszöntött a mező- gazdaságra. De merem remélni, hogy jó munkaszervezéssel; állandó odafigyeléssel, a fegyelem megkövetelésével úrrá leszünk a helyzeten. De azt egy pillanatra sem tévesztjük szem elől, hogy csak hasznos termelői munkáért fizessünk bért. Ezt kívánja a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdeke egyaránt.

Ary Róza

Dr. Biró Ferenc, az OT elnökhelyettese a Társadalmi Szemle 1977. júliusi számában a következőket írja A tanácsi tervező munka fontosabb tapasztalatai című cikkében: Az V. ötéves terv során a tanácsi fejlesztések jelentősen nőnek az előző középtávú tervidőszak tényleges teljesítéséhez képest. Például a fővárosban 76 százalékkal, Borsod megyében 26 százalékkal, Békés megyében pedig 29 százalékkal.

A növekedés még szembetűnőbb — folytatódik az írás —, ha a tervezett fejlesztéseket nem a ténylegesen elért teljesítésekhez, hanem a IV. ötéves terv előirányzataihoz viszonyítjuk. Így Budapesten 240,6 százalékos, Borsod megyében

165,4 százalékos, Békésben pedig 238,5 százalékos a növekedés. Az igen jelentős növekedés szükségessé teszi, hogy számottevően fejlődjön a tervezői tevékenység, szervezettebbé és hatékonyabbá váljon a kivitelezés.

E számadatok alapján, s a záró gondolatból kiindulva kezdődött beszélgetésünk a Békés megyei Tanács tervosztályán Bereczki András osztályvezetővel, aki elöljárójában a következőket mondta:

— A teljes körű értékeléshez az is hozzátartozik, hogy tanácsi beruházások tekintetében Békés megye nagyon alacsony szintről indult. Ráadásul megyénk azok közé a területek közé tartozik, ahol az utóbbi jó néhány évben, mondhatni évtizedben, az átlagosnál kevesebb állami lakás épült, ezzel együtt természetesen elmaradtak a kapcsolódó beruházások is, tehát a közművesítés, szinte egészében.

De ugyanez elmondható az egészségügyi és kulturális fejlesztésekről, hiszen a lakosszómhoz viszonyított kórházi ágyak száma, az újonnan épített tantermek száma, kulturális és művelődési intézmények száma és állaga mind-mind az utolsók közé utasítja megyénket a sorrendben vagy rangsorban.

— Ezzel együtt is igaz ma- rád azonban az, hogy a jelen ötéves tervidőszakra Békés lehetőségei, s ezzel feladatai megkétszereződtek a tanácsi fejlesztésekben, beruházásokban a korábbi időszakhoz képest. Történt pedig mindez olyan periódusban, amikor a pénzeszközök felhasználásának feltételei erőteljesen megszigorodtak. Miképp sikerült az új követelményeknek eleget tenni a beruházások tervezésekor?

— Tény, hogy a megelőző ötéves terv 1 milliárd 140 ezer forintra tervezett fejA békéscsabai RUTEX Ruhaipari Szövetkezet vésztői részlegében szovjet exportra készítik a férfi, szőrmebéléses autós kabátokat. A központi telephelyről leszabva érkező anyagot itt varrják készre az asszonyok, a gombfelvarrás, meózás ismét a központi telep féladata „ Fotó: Veress Erzsi

lesztésével szemben most több mint 2 milliárd 800 millió forint sorsáról dönthettünk. Csaknem két és félszeres összegről van szó, ám valamennyi feladatunk teljesítéséhez még ez is nagyon kevés. Arról nem is beszélve, hogy az olyan kivédhetetlen kártételek, mint amilyen a békési földrengés, a megyét ért vihar- és belvízkárok, tovább szűkítették volna lehetőségeinket, ha nem sikerül pótlólagos erőforrásokhoz jutnunk az elemi csapásokkal keletkezett károk helyreállítását segítő állami támogatás, illetve a gazdasági egységek, valamint a lakosság aktív támogatása révén.

Hogy a kérdésre visszatérjek: fontossági sorrendet állítottunk föl a fejlesztésekben. Alapvetőnek tartottuk, hogy a pénzeket lehetőleg ne aprózzuk szét, erőinket a legfontosabb céljaink megvalósítására fordítsuk. Mindenekelőtt 15 ezer lakás felépítését foglaltuk a tervbe, ezenkívül a békéscsabai kórház rekonstrukcióját, az óvodai férőhelyek számának nagy léptékű növelését, új tantermek kialakítását, új iskolák építését, a kollégiumi férőhelyek számának növelését és a közműhálózat fejlesztését.

Amellett, hogy az erőösszpontosítás követelményéről egy percre sem feledkeztünk meg, igyekeztünk egyfajta arányos fejlesztést is megoldani. Különösen a kiemelt szerepkörű településekre tekintettel. Ezek — az öt város : Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas és a három nagy vonzáskörzetű község: Mezőkovácsháza,

Szeghalom, Gyoma—Endréd — esetében ugyanis arról van szó, hogy saját lakosszámuk többszörösét jelentő embert kell ellátniuk.

— Az eredeti tervben Békés megye 2 milliárd 848 millió forintot kapott, most viszont már arról beszélhetünk, hogy a tervidőszak végéig 3 milliárd 600 millió forintos fejlesztést valósítunk meg. A többlet, az ismert okok miatt indokoltnak látszik, más kérdés, hogy a megnövekedett lehetőségeivel mennyire gazdálkodik ésszerűen a megye. ■

— Említettem, hogy feladataink erőinket meghaladóan sokasodnak. Ezek a nagy számok egyáltalán nem tesznek bennünket sem köny- nyelművé, sem meggondolatlanul költekezővé. Még a legszükségesebbeknek is csak a töredékét tudjuk megoldani, nemhogy valamiféle alap- szükségleten felüli beruházásba foghatnánk. Hadd mondjam el, hogy a békéscsabai kórház rekonstruk- ciója hosszú évek óta várat

■ magára, első üteme 1980-ra 5 fejeződik be. Vagy 3200 óvo- ; dai férőhely valósul meg az S előirányzott 1600-zal szem- ; ben ebben az ötéves terv• ben, de ez csak enyhíti a j gondjainkat és nem oldja ; meg. Továbbmenve: a ne• gyedik ötéves tervidőszak- S ban alig épült új tanterem, ! most 104-et alakítunk ki

• terv szerint, a valóságban ! azonban 120-at, mert atár• sadalmi összefogásnak olyan ; szép példái valósulnak meg,

■ mint Orosházán is, ahol az i üveggyáriak egy nyolctan- í termes iskolát építettek. De

■ vehetjük azt is, hogy 200

• helyett 220 általános iskolai

1 diákotthoni férőhellyel gaz■ dagodunk. Szerintem ez

• mind azt bizonyítja, hogy ; megfelelően sáfárkodunk a

• ránk bízott fejlesztési eszkö- S zökkel.

— A tervek a tanácstól in■ dúlnak ki, de a kivitelezést \ már a különböző építőszer• vezetek oldják meg. Mi a S biztosítéka a tanácsi tervek S megfelelő megvalósulásá- | nák?

| — A tervezés kezdőpont2 jótól a használatba vétel : mozzanatáig aktívan kell

részt, vennünk a beruházás folyamatában. Először is az építőipari kapacitások igen szűkösek megyénkben, tehát az egyeztető tárgyalások egyben a menet közbeni ellenőrzésnek is, keretei. Valamennyi beruházásunkat a megyei beruházási vállalat bonyolítja, tehát ez tulajdonképpen egy kézben van, ami megkönnyíti az áttekintést. Döntőnek viszont azt tartjuk, hogy a szervezés és a koordináció mindvégig a megyei tanács feladata, így a módosításokat akkor határozhatjuk el, amikor arra éppen szükség van, nemegy esetleges utóellenőrzés megállapításai nyomán.

— Ezek után már csak egy kérdés marad: mi az, ami a tervekből megvalósul?

— Vegyük sorra! Az előirányzott 15 ezerrel szemben megépül 17 és fél ezer lakás. Ebből 2200 az állami, igazodva a tervhez. A többletet az OTP-lakásépítkezé- sék adják, ami azzal jár együtt, hogy a lakótelepeken a járulékos beruházásokra nem jut megfelelő arányban pénz. A kórházat már említettem, de nem szóltam még a Békéscsabán megvalósult 240 férőhelyes egészségügyi gyermekotthonról, mint jelentősebb beruházásról.

A 300 új bölcsődei férőhelyből 120 a megyeszékhelyen, 60 Orosházán, 40 Gyulán épül, a többi Békésen meg Szarvason, figyelembe véve a nők foglalkoztatását. Az új tantermek megoszlása a következő: 24-et kap Békéscsaba, 16-ot Gyula, Orosháza nyolcat, Békés a földrengésben tönkrement iskola miatt összesen 24-et. Emellett a nagyközségekben — Gádoroson, Mezőkovácshá- zán, Szeghalmon, Mezőbe- rényben, Endréden, Sarkadon, Békésszentandráson és Mezőhegyesen — is alakítanak ki új tantermeket. A tervbe vett 488 helyett 520 kollégiumi férőhely épül szakmunkástanulóknak, ebből 132 Orosházán, 288 Békéscsabán, 100 meg Gyulán.

A kulturális ágazatban a már átadott mezőberényi új művelődési ház, az idén befejeződő tótkomlósi könyvtár érdemel említést, valamint a megyei könyvtár 1980-ban induló építése, amely szintén évek óta várat magára.

— Véletlenül maradt ki a felsorolásból a közműfejlesztés, vagy pedig azért, mert nine« mivel ebben különösebben dicsekedni a megyének?

— Lemaradásunk valóban a közműhálózatban a legszembetűnőbb, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem tettünk semmit a fejlődésért. Ha csak azt említem, hogy megteremtettük a Gyulai Húskombinát vízbázisát, vagy hogy megkezdődik a Békéscsaba és Békés közötti ivóvíz-távvezeték építése, amely már a regionális vízrendszer része, abból is kitűnik, mire vállalkoztunk. S akkor még nem szóltam a makkoshát—békéscsabai víztározóról, a Békéscsabán épülő napi 14 ezer köbméteres kapacitású biológiai szennyvíztisztítóról, vagy az orosházi 4400 köbméteres napi teljesítményű mechanikai szennyvíztisztítóról. Sebhez még azt is hozzá kell tenni, hogy községeink is egyre-másra oldják meg elsősorban társulati erőforrásból — így Sarkadkeresztú- ron, Békéssámsonban, Me- zőkovácsházán Gyoma—Endrődön. — a települések’ vízellátását. összességében, úgy érzem — és ez ne legyen szerénytelenség —, semmiféle jogos igény és közösségi érdek nem szenvedett csorbát a többi 3 és fél milliárd forint felosztásakor.

•— Köszönjük a beszélgetést. V

Kőváry E. Péter